Rendszerváltás és az MTI

	Kié lesz a szobrocska? (2.rész)
Az Oscar, a filmművészeti díj gondolata 1929-ben született, de évek teltek el, amíg kivívta magának mai tekintélyét. Igaz, azóta olyan név lett, amelyet bőségesen másolnak - van már szakácsművészeti Oscar díj éppúgy, mint külkereskedelmi, vagy éppenséggel sakkfeladvány-szerzői. (Ezeknek persze nem ez a hivatalos nevük, csupán az Oscar népszerűségét mutatja, hogy nemhivatalosan így kerültek be a köztudatba.) Mára a filmes Oscar is inflálódott kissé: rengeteg kategóriában osztják ki, jószerével csak a script-girlöknek nem adnak hasonló díjat Hollywoodban - ezek azok a túlnyomórészt ifjú hölgyek, akik adminisztratív feladatokat töltenek be a forgatásoknál, - egyébként a maszkmestertől a világosítóig, a vágótól a hangeffektusok mesteréig mindenki számíthat kategóriájában a díjra. Hogy csak egyetlen területnél maradjunk, a forgatókönyv-írásnál: külön Oscar jut a legjobb eredetinek, a legjobb olyan könyvnek, amely más irodalmi alkotásból - például regényből, vagy színműből - született, de külön díjazzák a legjobb zenés film forgatókönyvének szerzőjét és természetesen egyéb kategóriákban is van ilyen jutalom. Így lehetséges azután, hogy egy film nyolc-tíz díjra kapjon jelölést, vagy éppenséggel ennyi kategóriában szerezze meg a szobrocskát: megkaphatja mondjuk a legjobb film, a legjobb rendezés, a legjobb színészi teljesítmény díját éppúgy, mint a legjobb vágás, vagy a legjobb trükkfelvételek Oscarját. Igazi súlya tulajdonképen csak néhány Oscarnak van: a legjobb film, a legjobb külföldi film, a legjobb rendezés, a legjobb férfi és női főszereplő, a legjobb mellékszereplő és a legjobb operatőr, illetve zeneszerző díja biztos honorárium-emelést jelent a következő szerződésnél. De az Oscar önmagában nem biztosíték a jövőre: jónéhóny díjazott művész tűnt el a holywoodi süllyesztőben, annak ellenére, hogy a filmakadémia mintegy négyezer tagja annak idején szakága kiemelkedő mesterének minősítette - egy évadra. Igazán népszerűvé a díj, sajátos ellentmondásként, a televízió által lett a nagyközönség soraiban: a házhoz hozott látvány, az ismert nevek felvonultatása, a látványos show tette azzá. A filmipar műsorvezetőként, díjkiosztóként, vagy akár közönségként minden nagyját egyszerre lehet látni, jól lehet szórakozni a látványos betéteken - a végső mustrába bekerült filmekből karakterisztikus részleteket vetítenek be, a legjobb filmdalokat ,,élőben,, adják elő a legjobb művészek, közben a tánckar is szerepet kap pihentetőül, a kialakult, nagyonis hagyományos és szigrú ,,koreográfia,, szerint zajló esten. (folyt.) 1989. március 27., hétfő 10:44
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »