|
|
 |
|
 |
A magyar gazdaság
|
(Bujtás Pál)
München, 1989. március 29. (SZER, Késő esti mai nap) - A magyar
gazdaság stagnál, és a lakosság életszínvonala a radikális
reformintézkedések ellenére is süllyed - állapítja meg a
nyugatnémet DPA hírügynökség, amely terjedelmes kommentárban
foglalkozik Magyarország gazdasági helyzetével. Ezzel
összefüggésben a DPA idézi a Központi Statisztikai Hivatal 1988-ra
vonatkozó jelentését, amely szerint tavaly a bruttó nemzeti
termelés nem növekedett, viszont a reáljövedelem 2, a fogyasztás
pedig 4 százalékkal csökkent.
Az utóbbi irányzat minden valószínűség szerint a jövőben is negatív
lesz, mert már az év első hónapjaiban 15-30 százalékkal emelkedtek
az alapvető élelmiszerek árai és a szolgáltatások díjtételei.
Budapesten a gazdasági kibontakozás útját a Nyugat felé történő
további nyitásban látják - írja a DPA. A kormány gazdasági
szakértőkből álló munkacsoportot hozott létre, ennek feladata a
magyar külgazdaság gyökeres átalakításának kidolgozása, hangsúllyal
a Nyugattal fenntartott külkereskedelmi kapcsolatok kiépítésén is.
Ez természetszerűleg magával hozza, hogy Magyarország lazít a KGST-
hez fűződő kötelékeken. Ezt egyébként a budapesti Országgyűlés új
elnöke, Szűrös Mátyás félreérthetetlenül meg is fogalmazta.
Kijelentette, hogy Magyarországnak egyensúlyt kell létrehoznia a
Kelet és a Nyugat között, ami a jelenlegi körülményeket figyelembe
véve azt jelenti, hogy csak a nyugati kapcsolatok további
kiszélesítése révén alakulhat ki a kiegyensúlyozottság. Hozzátette:
a kormány lépéseket tesz annak érdekében, hogy Magyarország is
bekapcsolódhasson az európai és a nyugat-európai integrációs
folyamatba.
A magyar gazdasági szakemberek természetesen tisztában vannak
azzal, hogy a gazdasági élet liberalizálása hátrányosan érinti a
fizetési mérleget. Beck Tamás kereskedelmi miniszter megjegyezte,
hogy a magyar import összvolumene nincs arányban az ország
gazdasági teljesítményével, és a 5,5 milliárd dollárt kitevő export
igen szerénynek mondható egy kereken 10 millió lakosú országban.
Dunai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes hangsúlyozta: ha a
mostani elképzeléseknek megfelelően 1991-ig végrehajtják az import
radikális megkönnyítését, akkor elkerülhetetlen a forint
árfolyamának rendszeres átértékelése, azaz magyarán: a forint
további leértékelése.
A statisztikai adatok szerint tavaly a pénzromlás 15,7 százalékos
volt, és idén is körülbelül hasonló inflációval kell számolni, bár
a lakosság úgy véli, hogy a mindennapi fogyasztási cikkek drágulása
jóval nagyobb mértékű volt. Ezzel szemben a bérek és a fizetések
csak 8-10 százalékkal emelkednek, vagyis a reáljövedelem igen
érezhetően csökkenni fog.
A magyar törvényhozás radikális takarékossági programot fogadott
el, hogy a világpiaci integrálódás érdekében végre lehessen hajtani
a gazdasági szerkezet átalakítását, ami - ahogyan Hoós János, a
Tervhivatal elnöke megfogalmazta - áldozatot kíván a lakosságtól.
A DPA hírügynökség ezzel kapcsolatban a Népszabadságot idézi. A
párt lapja szerint 1990-ig Magyarországon 80-100 ezer
munkanélkülivel kell számolni. +++
1989. március 29., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|