Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 29.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Megkezdődött Nagy Imre és társai kihantolása

"A Történelmi Igazságtétel Bizottság az alábbi információ nyilvánosságra hozatalára kérte az Országos Sajtószolgálatot. Szerdán délelőtt a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában kezdetét vette Nagy Imre és mártírtársai: Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József holttestének - kegyeleti okokból nem nyilvános - kihantolása."
SZER, Világhíradó:

Exhumálás

"A budapesti exhumálás megkezdésével egy időben a párizsi Pere Lachaise temetőben tavaly, a kivégzés 30. évfordulóján felállított emlékműnél és jelképes sírnál az emberi jogok franciaországi magyar ligája és a Szabadságharcos Szövetség képviselői lerótták kegyeletüket a kivégzett magyar miniszterelnök és a forradalom minden mártírja előtt."

Koncepciós perek

Washington, 1989. március 29. (Amerika Hangja, Világhíradó) -
Benedek Gábor ma esti témája a háború utáni Magyarország
történelmének talán legsötétebb és legtragikusabb fejezete,
valamint azok a lépések, amelyeket a mostani Magyarország tesz
annak érdekében, hogy arról az emlékezetes fejezetről 40 év után
végre elmondhassák az igazságot:
A magyarországi glasznoszty jegyében megkezdődött a Budapesten
megrendezett koncepciós perek igazi hátterének feltárása. Ezzel
kapcsolatban érdekes cikket közölt nemrég a Magyar Nemzet Balogh
Sándor professzor tollából. Balogh Sándor az MSZMP Központi
Bizottságánál működő Párttörténeti Intézet igazgatója. Cikke Rajk
László születésének 80. évfordulója alkalmából méltatta a saját
pártja által akasztófára küldött magyar kommunista vezért.
    
    Balogh professzor felveti a kérdést: ki volt Rajk László, hogy így
ő vált a leghírhedtebb koncepciós per névadójává? Volt-e életében
momentum, amely predesztinálhatta volna erre a tragikus sorsra? -
ezt kérdi a cikkíró és a továbbiakban vonzó, mondhatni idealizált
képet fest az egykori belügyminiszterről.
    
    A cikk egyébként erre a végső következtetésre jut: elodázhatatlan
kötelességünknek tartjuk a Rajk-pert és a hozzá hasonló
jogsértések, bűntettek teljes tisztázását.
    
    Az egész cikk és különösen a történelmi igazság mellett hitet tévő
konklúziója fényt vet a glasznoszty magyar művelőinek tragikus
dilemmájára. A történetírásnak is legfőbb parancsolata az, amit
Deák Ferenc a sajtótörvény egyetlen szükséges paragrafusának
mondott: hazudni nem szabad. Nagy kérdés, hogy ezzel a
követelménnyel hogyan egyeztethető össze Rajk László egyoldalú
feldicsőítése. Lehet, hogy az objektív történetíró utódok szintén
kimunkálják majd Rajk pozitív tulajdonságait is. Tagadhatatlan,
hogy mindaddig, amíg hivatalban volt, éppoly hűségesen és
fenntartás nélkül tolta a sztálinizmus szekerét, mint Rákosi
Mátyás, Gerő Ernő és Farkas Mihály.
    
    Az csak feltevés - mely bizonyossággal határos -, hogyha Moszkvában
a Tito elleni uszítást szolgáló nagy koncepciós per fő vádlottjának
szerepére Rákosit szemelik ki, és Rajk kap megbízást a
végrehajtásra, akkor idén márciusban Balogh Sándor Rákosit
magasztalhatta volna fel. Mert ahhoz sem fér kétség, hogy Rajk is
kifogástalanul kielégítette volna a moszkvai igényeket.
    
    És - ez már nem hipotetikus állítás, hanem tény - az első budapesti
koncepciós pereket Rajk László belügyminisztersége alatt
bonyolították le, nem olyan svájci óraműszerű precizitással, mint a
szovjet segédlettel színre vitt Rajk-per, de éppoly hazugul és
éppoly gonoszul.
    
    Balogh Sándor, aki szakavatott történész, voltaképpen szintén
áldozat. Talán fő művének tekinthető az a vaskos kötet, amely 1975-
ben jelent meg Budapesten: Parlament és pártharcok Magyarországon
1945-1947-ig címmel.
    
    Szóval ez a mű annak az időszaknak politikai történetét akarná
nyújtani, amelyet koalíciós korszaknak neveznek, és amelyhez ma
visszakanyarodni próbál a magyar glasznoszty nemzedéke. A munka 636
oldalán jóformán nincs valótlan adat. Illetve csak annyi, amennyi a
szerző által közölt egykorú sajtótermékekből való idézetekben
olvasható. És a tévedések, kisebb bakik száma ekkora terjedelem
mellett igazán bocsánatos.
    
    A kötet mégis egészében a történelmi igazság megcsúfolása. Azért
is, mert sztálini szellemben pártos a korabeli hazug kommunista
propagandán, Rákosit és Rajkot visszhangozza, és az ellenlábasok
hangját, kritikáját nem veszi tudomásul, de azért is, mert
folytonosan csúsztat.
    
    Csúsztatására csak egy példát hozunk: a tanulmány érdemben az 1947
augusztusi választásokkal zárul. E választások alkalmával a
kommunisták féktelenül manipuláltak. Rajk belügyminisztériuma nagy
késedelemmel tette közzé a végeredményt, soká tartott, amíg a
számokat valamelyest át tudták fésülni, hamisítani, de még így is
csak annyit tudtak kibűvészkedni, hogy a Magyar Kommunista Párt
megkapta a szavazatok 22,27 százalékát. Ezzel Rajkék kisvindlizték,
hogy az MKP került szerény szavazathányadának dacára első helyre.
    
    Balogh Sándor könyve utolsó fejezetében beszámol e választások
eredményerői. Táblázatokkal, százalékosan felbontott helyi, megyei
adatok számözönével árasztja el az olvasót. Egyetlen egy számadatot
azonban hiába keresne az ember. Azt, hogy a 22,27 százalékot sehol
sem közli ezeken a lapokon. A fejezet végén ez áll: az MKP az
országgyűlési választási szövetség tagjaival karöltve megkapta az
abszolút többséget. Amiből az marad meg az átlagolvasóban, hogy az
MKP abszolút többséget kapott.
    
    Ismételjük: Balogh Sándor kétségtelenül maga is áldozat. A kor, a
kommunizmus rothadt rendszerének áldozata. Szakmai felkészültsége
aligha vonható kétségbe, de nagy kérdés, képes lehet-e arra, amit
Rajk Lászlóról szóló cikkének végén elodázhatatlan kötelességének
nevez: képes-e a teljes tisztázásra, a teljes tisztázásban való
közreműködésre?
    
    Elsőrendű feladata volna ez abban a szakcsoportban, amelyet pártja
az 1956-os események valószerű felderítésével bízott meg. Az érdek
nélküli kívülálló úgy vélné, helyesebb lenne, ha ezt a teendőt arra
a fiatalabb magyar történészgenerációra bíznák, amelyet a sors
megkímélt attól, hogy még a közelmúltban is, élenjárva vegyen részt
- hogy Petőfit parafrazáljuk - a történelmi igazság
megfeszíttetésében. +++
    


1989. március 29., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Az újonnan alakult pártok legelső nyilatkozatai mindenki számára világossá teszik, hogy e pártok vezetőségei mennyi mindenben elhatárolják magukat az 1945, az 1948-49 vagy akár az 1956 utáni honi eseményektől. A hazai magyar sajtó tele van a múlt birálatával, leleplezéseivel. Lassan kiderül mi mindent tett tönkre az egypárt-rendszer s maga az egész nemzetközi konstelláció, melybe az beleépült. A tabu-témák fokozatos megszűnésével a különféle irányzatokat képviselő politikusok nyilatkozataival az ország közvéleménye, beleértve az MSZMP egykori 800 ezres párttagságát is."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD