|
|
|
|
Országgyűlési tudósítás
|
München, 1989. március 9. (SZER, A mai nap) - Kedves hallgatóink! Budapesten második napja tanácskozik az Országgyűlés az alkotmánytervezetről. A ma délelőtti eseményekről Gadó György számol be. - Amikor ezt a tudósításomat telefonba mondom, az Országgyűlés délelőtti ülésszaka még nem ért véget. Ez az ülésszak nem bővelkedett kiemelkedő eseményekben és szenzációkban. Inkább azt lehet mondani, hogy az egyetértés jellemezte, amely a reformkészség és alkotmányosság melletti elkötelezettség jegyében kapott hangot a legkülönbözőbb hozzászólóktól. Figyelmet érdemelt, hogy olyan képviselők is, mint Szíjjártó Károly legfőbb ügyész, vagy Sarlós István az Országgyűlés volt elnöke és számos vezető pártfunkció viselője a korábbi időszakból olyan elkötelezett módon szólalt meg az alkotmányos jogok mellett, hogy az ember szinte csodálkozott, hogy vajon a korábbi időszakban miért nem lehetett tőlük hasonló megnyilatkozásokat hallani. Ez kissé meg is gondolkoztatja az embert, hogy csakugyan olyan helyénvalóak-e az indítványok, mint amilyeneknek tűnnek. Kapásból nehéz ezt megítélni. Mindenesetre jól hangzik, amikor Sarlós István például azt mondja, hogy a külpolitikai alapelveket tiszteletben tartatni alkotmányos előírásokkal talán nem célszerű, mert ez odáig menne, hogy már vitatkozni sem lehetne jószerint a külpolitika alapelveivel, márpedig vitatkozni kell. Ugyanő követelte, vagy javasolta, hogy a nemzetközi részvétellel megrendezésre kerülő hadgyakorlatokat, valamint a honvédségnek a külföldi ténykedéseit ugyancsak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügynek kell minősíteni az alkotmány erejével. Javasolta azt is, hogy az alkotmány kidolgozásával egyidejűleg készüljön az alkotmányban szereplő fontosabb fogalmakról magyarázó jegyzék, mert az roppant érdekes lesz, amikor a szocializmus fogalmát majd puszta kis jegyzékben egy címszó gyanánt megmagyarázzák. A vitatott témák között kiemelkedő helyet foglalt el a délelőtt folyamán az ügyészség jogállására szóló cikkely. Szijjártó Károly és mások is amellett foglaltak állást, hogy az ügyészség mai jogi státusát fenn kell tartani és nem kívánatos, hogy az Igazságügyi Minisztérium, vagyis a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozzék ezután az ügyészség. Az úgynevezett ombudsman, vagyis az állampolgári jogok szószólója új bevezetésre javasolt intézményét sem Szijjártó, sem mások nem tartották célszerűnek, állítólagos külföldi tapasztalatokra hivatkozva kívánják ezt elutasítani. A címer kérdése is szóba került természetesen, mert olyan vita ma már elképzelhetetlen, ahol erről nincs szó. És jellemző volt, hogy még az a képviselő is, mint például Bölcsey György, aki a jelenlegi címernek lényegi fenntartását javasolta, még ő is ellenezte az utalást a vörös csillagra, mint a címer tartozékára - úgy látszik, a vörös csillag most már végképp kegyvesztett lesz. (..) Sarlós István is a Kossuth-címer mellett foglalt állást. Többen felszólaltak az állampolgári jogok kiterjesztése mellett, így például Farkas Katalin orvosnő, és egy másik kolleganője, Szirtesné Tomsits Erika orvosnő. A létbiztonsághoz való jogot, a lakáshoz és a létminimumhoz való jogot javasolták fölvenni az állampolgárokat megillető jogok alkotmányos felsorolásába. Említést érdemel (....) a rádióriportertől megtudhattuk, hogy azok a képviselők, akik tegnap a bős-nagymarosi erőmű építkezés ügyért (...) javasolták, tovább foglalkoznak az üggyel. Bubla Gyula budapesti képviselő úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a kompromisszumos indítvány nem jelenti a javaslattevők vereségét, és remény van arra, hogy az Országgyűlés gondosabban és hathatósabban fogja tudni előkészíteni (...) további fejleményeket. Ehhez csatlakozott Tóth János képviselő is. Németh Miklós kormányfő pedig ugyancsak a szünetben a rádió riportere előtt jelentette ki, hogy részéről több, mint ígéret az, hogy május végén, június elején az ügyet ismét megvizsgálják, és gondoskodnak addig arról is, hogy ne történjenek visszafordíthatatlan változások az építkezés színhelyén. +++
1989. március 9., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|