|
|
 |
|
 |
Németh Miklós moszkvai útja
|
London, 1989. március 6. (BBC, Panoráma) - Tegnap az angol sajtó
kiemelkedő helyen számolt be a magyar kormányfő moszkvai
látogatásáról, pontosabban Mihail Gorbacsovnak arról a Németh
Miklós előtt tett kijelentéséről, hogy a Szovjetunió nem fedi meg
Magyarországot a többpártrendszer bevezetése miatt.
Ennek nyilvánvalóan nem csupán Magyarország szempontjából van nagy
jelentősége. Egyetért-e velem Pártos Gábor, a BBC kommentátora?
- Valójában a Szovjetunió a múlt évtizedek folyamán többször is
beleavatkozott Kelet-Európa ügyeibe - utalhatunk most
Kelet-Németországra, az ottani berlini munkásfelkelésre 1953-ban,
aztán persze Magyarország 1956, Csehszlovákia 1968 és
tulajdonképpen a lengyel események 1980-81 folyamán is szovjet
katonai fenyegetés alatt zajlottak le.
Ez azt is mutatja, az évtizedek folyamán a kelet-európai kommunista
vezetőségeknek mindig is nagyon kellett vigyázniok arra, hogy
tulajdonképpen milyen messze mehetnek el a reformok bevezetésében,
illetve új politika kialakításában.
- Egyik fő szempontjuk az volt, hogy mit szól ehhez Moszkva,
különösen, amikor megjelent az úgynevezett korlátozott szuverenitás
doktrínája, amely Brezsnyev nevéhez fűződött.
- Valóban, ez az elmélet Brezsnyev nevéhez fűződött, habár
tulajdonképpen Brezsnyev csak folytatta elődei - Sztálin és
Hruscsov - politikáját. Ez nem egy új doktrína semmiképpen sem.
Brezsnyev soha nem is utalt rá, illetve hivatalos szovjet vagy
kelet-európai források soha nem is nevezték így meg, mint
Brezsnyev-doktrína, de ez a korlátozott szuverenitás elmélete
tulajdonképpen 1968-ban, a csehszlovákiai reformok megállítása után
honosodott meg, legalábbis a nyugati sajtóban. De a szovjet katonai
beavatkozás gyakorlatilag 1944-45 óta folyik.
- Most mintha vége lenne ennek az elméletnek. Gorbacsov nemcsak
Németh Miklós látogatása alkalmával, hanem korábban is utalt arra,
hogy a Szovjetunió lehetségesnek tartja más szocialista országok
önálló fejlődését, amelyet a belső sajátosságokhoz alkalmazna.
Ugyanakkor azonban ez nem jelenti azt, hogy Moszkva követhetőnek
tartja a magyar utat. Gorbacsov nemrég badarságnak nevezte a
többpártrendszer esetleges Szovjetunióbeli bevezetését.
- Valójában óriási változások mentek végbe az utóbbi négy év
folyamán, mióta Gorbacsov lett a Szovjetunió vezetője. Egy rövid
megjegyzést azért tennék azzal kapcsolatban, hogy tulajdonképpen a
szovjet vezetőség mit is ért mondjuk nemzeti függetlenség,
szuverenitás alatt.
Ha visszagondolunk megint 1956-ra, a szovjet kormány olyan
megállapításokat tett abban az időben is, hogy nem kíván
beavatkozni Magyarország belügyeibe. Nem azt akarom ezzel mondani,
hogy ma a helyzet nem teljesen más, de ugyanakkor még soha nem
hallottunk sem Gorbacsovtól, sem más szovjet vezetőtől egy
részletes és valóban egyértelmű visszautasítását ennek a
brezsnyevi, illetve azelőtti doktrínának a korlátozott
szuverenitásról. Végül is, ha most azt néznék, hogy végső esetben
mi történne egy olyan szituációban akár Magyarországon, akár
mondjuk Romániában egy népfelkelés alkalmából, vagy ezzel
kapcsolatban, hogy mi történne, ezt ma nem tudjuk megítélni.
+++
1989. március 6., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|