Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 29.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Megkezdődött Nagy Imre és társai kihantolása

"A Történelmi Igazságtétel Bizottság az alábbi információ nyilvánosságra hozatalára kérte az Országos Sajtószolgálatot. Szerdán délelőtt a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában kezdetét vette Nagy Imre és mártírtársai: Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József holttestének - kegyeleti okokból nem nyilvános - kihantolása."
SZER, Világhíradó:

Exhumálás

"A budapesti exhumálás megkezdésével egy időben a párizsi Pere Lachaise temetőben tavaly, a kivégzés 30. évfordulóján felállított emlékműnél és jelképes sírnál az emberi jogok franciaországi magyar ligája és a Szabadságharcos Szövetség képviselői lerótták kegyeletüket a kivégzett magyar miniszterelnök és a forradalom minden mártírja előtt."

Interjú Tóth Gy. Lászlóval

(Zsille Zoltán)
München, 1989. március 4. (SZER, Munka világa) - Az elmúlt héten
több fontos, a szó eredeti értelmében vett munkásmozgalmi esemény
zajlott le Magyarországon. A Jurta Színházban a Munkás
Szolidaritás-89 konferencia mintegy 500 résztvevője kimondta a
hosszú évtizedek óta első független munkásszakszervezet, a
Szolidaritás Munkás-szakszervezeti Szövetség megalakulását.
    
    Ugyanezen a napon a Dunaújvárosban tartott munkásfórumon elfogadták
a Magyar Demokrata Fórum mellett működő Ideiglenes Munkástanács
felállítását, melynek feladatát a kezdeményezők abban látják, hogy
összegyűjtse a munkások észrevételeit, véleményét, melyek alapján
az MDF ideiglenes elnöksége állásfoglalásokat bocsát ki.
    
    Tagtoborzó nagygyűlést tartott az újjáalakult Szociáldemokrata Párt
a Ganz-Mávag Művelődési Központban, és folytatódott a 'független
szakszervezetek által kezdeményezett akciósorozat, amely szinte
minden nap más és más fórumokon szervezi azt a társadalmi vitát,
amelyről a kormányzat csak szaval, de voltaképpen ennek
mellőzésével akarja keresztülhajtani a parlament jövő heti ülésén
napirenden szereplő két új törvénytervezetet, a sztrájktörvényt és
a Munka Törvénykönyv módosítását.
    
    Mai adásunkban ennek az akciósorozatnak újabb és új helyszínekkel
bővülő állomásairól is beszámolunk. Először azonban annak az
interjúnak egy részletét közvetítjük, amelyet Antal János kollégám
budapesti tartózkodása idején - ahol mint a Szabad Európa Rádió
akkreditált újságírója járt - Tóth Gy. Lászlóval készített.
    
    Valamennyi kérdés lényege, amelyet Tóth Gy. Lászlónak - több
alternatív szervezet tagjának - feltett, a mi mostani kérdésünk:
Milyen esélyük van a független szervezeteknek, milyen esélye van
annak, hogy a számos fellépés, a fáradhatatlan szervezés, a világos
állásfoglalás eredményeket érjen el? Hallgassák meg az interjú erre
vonatkozó részletét.
    
    - Érdekes jelenség volt a mai magyar társadalmi folyamatokban a
független szakszervezet, aztán később a független szakszervezetek
megjelenése.
    
    - Ez feltétlenül így van. A TDDSZ, a Tudományos Dolgozók
Demokratikus Szakszervezetének megalakulása a magyar
szakszervezetek történetében 1945 óta a legfontosabb mozzanat.
    
    Végre megalakult egy olyan szakszervezet, amelyik valóban
érdekvédelmi, amelyiknek van szellemi potenciálja arra, hogy
artikulálja a véleményét, a nézeteit, a társadalomban zajló
folyamatokat nem utolsósorban azzal, hogy határozottan és
konzekvensen megfogalmazták a véleményüket, ezáltal ezt a hivatalos
sztálini struktúrát is mozgásba hozták, mert nyilvánvaló volt, hogy
a SZOT nem képvisel semmit a TDDSZ-hez viszonyítva.
    
    - Mekkora esélyük van a független szakszervezeteknek arra, hogy
beleszólhassanak az érdekvédelembe, tehát egy monstrum a SZOT
mellett, egyfajta független érdekvédelmi feladatot elláthassanak?
    
    - Szűk területen, munkahelyeken feltétlenül van, és történelmileg
is az esélyt én ott látom: túl azon, hogy egyre nő a TDDSZ, és
azóta már alakult több független szakszervezet is, a pedagógusoké,
a filmeseké - ezek rendkívül fontos momentumok, mert lehet, hogy
létszámukban sosem érik utol a tradicionális sztálinista
struktúrákat, illetve az azokban létrejött szervezeteket -, de az
biztos, hogy rákényszerítik ezeket a hagyományos szervezeteket a
radikalizálódásra, és ez rendkívül fontos.
    
    - Az utóbbi időkben hírt kaptunk néhány párt megalakulásáról,
illetve újjáalakulásáról.
    
    - Igen, a politikai pártok megjelenése már régen időszerű lett
volna, de a kelet-európai erőviszonyok nem tették lehetővé. Most
először a Kisgazdapárt volt az, amelyik zászlót bontott, és ezt
követően megjelent a Magyar Szociáldemokrata Párt.
    
    - Érdekelne, hogy a Magyar Szociáldemokrata Párt, amely szintén
munkáscélokért küzd, tehát a proletariátus érdekvédelmét, illetve
képviseletét tűzte a zászlajára, az MSZMP mellett milyen új
feladatokat kaphatna? Milyen új feladatokat vállalhatna magára?
    
    - Nagyon fontos lenne, hogy a Szociáldemokrata Párt elhatárolja
magát a marxizmus-leninizmus ideológiájától, mert az alapvető
különbség, hogy egy kommunista párt a marxizmus-leninizmusi
ideológia alapján áll. A Szociáldemokrata Párt értelemszerűen az
európai polgári értékek képviseletét is ellátja, illetve
felvállalja, tehát egy polgári értékrendet. Azzal, hogy deklaráltan
a polgári demokrácia játékszabályait felvállalja, és elismeri, hogy
egy társadalom az érdekek mentén tagolt, és hogy ezeknek az
érdekeknek, rétegeknek adekvát érdekképviseletén, illetve
érdekérvényesítő szerve kell hogy legyen, s ez Európában is
mindenhol politikai párt. Ezzel gyakorlatilag egy többpártrendszerű
demokratikus struktúra létrejöttét kell, hogy a Szociáldemokrata
Párt a programjában is garantálja.
    
    - Ez azt jelenti, hogy a Szociáldemokrata Párt, a magyarországi
újjáalakult Szociáldemokrata Párt esetleg szakít a marxi
ideológiával?
    
    - Én abban bízom, hogy hasonlóan a nyugat-európai szociáldemokrata
pártokhoz a marxizmusból a közgazdaságtanilag használható elemeket
átveszi a magyar szociáldemokrata mozgalom, ugyanakkor- a
sztálinizmust és a leninizmust egyaránt elutasítja.
    
    - A Kisgazdapárt polgári célokkal lépett a magyar társadalom elé.
    
    Lehet-e arról beszélni, hogy Magyarországon egy olyan polgári réteg
alakult, esetleg alakulhat ki, amely a Kisgazdapárt zászlaja alá
gyűlhet?
    
    - Elméletileg elképzelhető, ugyanakkor a kérdésedre visszautalva én
abban bízom, hogy a Szociáldemokrata Párt lesz ennek a rétegnek az
érdekképviseleti szerve. Ugyanis meggyőződésem szerint Nyugaton már
nem arról van szó, hogy a szociáldemokrata párt kifejezetten
munkáspárt. Ennél sokkal szélesebb rétegek képviseletét látja el,
és Magyarországon is a bérből és fizetésből élők érdekképviseleti
szerve kellene, hogy legyen és nem kifejezetten a munkásosztályé.
    
    - Milyen esélyeket látsz az MSZMP számára? Hogy tudja magát az
MSZMP a mai fortyogó, változó társadalomban újra a hatalom
központjává, a hatalom jogos központjává tenni?
    
    - Itt nyilvánvaló, a geopolitikai összefüggések következtében
nagyon nehéz jósolni. Én szubjektíve azon a véleményen vagyok, hogy
miután a kommunista ideológia véleményem szerint közgazdaságtanilag
és pszichológiailag, történelmileg téves, én hosszabb távon nem
látom reális lehetőségét annak, hogy a kommunista ideológia, mint
történelemformáló erő tartósan fennmarad. Nekem az a meggyőződésem
és én abban hiszek, hogy valahol létrejön egyfajta konvergencia, és
egy demokratikus struktúra. Magyarul meghaladjuk ezt a hagyományos
szocializmus-modellt egyfelől, másfelől a kapitalizmusi modell is
elavult, illetve véleményem szerint Nyugat-Európában, de különösen
Észak-Európában, a skandináv országokban én már nem beszélnék
kapitalizmusról, mert az ott kialakult társadalmi formáció már nem
kapitalizmus.
    
    - Van ennek talán egy új neve is?
    
    - Van. Én a saját elméletemben ezt egy tranziens redisztribuciós
társadalmi formációnak nevezem. Ez egy kicsit modorosan hangzik, de
talán kifejezi a lényeget, amire gondoltam, hogy türelmes,
rendkívül toleráns, békülékeny, kompromisszumokra kész állam- és
társadalomforma mellett működtettek egy hatékony gazdaságot, de azt
összekötöm a jóléti állam eszméjével, ehhez viszont szükségem van
az újraelosztásra.
    
    - Sokan hangsúlyozzák a kifejezést, szintén egy újonnan született
kifejezést: szolgáltató társadalom.
    
    - Igen, a szolgáltató társadalom definíciója valahol analóg az
enyémmel. Tehát hogy ki milyen terminológiát alkalmaz ugyanarra a
jelenségre, mellékes, végül is a szolgáltató társadalom
terminológiája is azt fejezi ki, hogy a kapitalizmusi modellről a
régi XIX. századi marxi értelemben már nem beszélhetünk, mert azt
meghaladta az idő.
    
    - Térjünk vissza talán az MSZMP esélyeire. Ezen belül is arra a
tényre, hogy többen az MSZMP soraiból hangsúlyozzák: a párt igenis
megújulhat, mégpedig reformok útján.
    
    - Én nem hiszek ebben különösebben. Szeretném. Biztosan egész
Kelet-Európának és a magyar népnek is jó lenne, ha ez sikerülne. Én
értelemszerűen azért nem hiszek ebben, mert én a Német ideológiában
megfogalmazottakat, Lenin Állam és forradalom című művében
megfogalmazott alapvető dolgokat kérdőjelezem meg. Számomra ezek
nem megvalósítható dolgok. így történelmi távon én a kommunista
mozgalom számára nem látok sok esélyt. +++
    


1989. március 4., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Az újonnan alakult pártok legelső nyilatkozatai mindenki számára világossá teszik, hogy e pártok vezetőségei mennyi mindenben elhatárolják magukat az 1945, az 1948-49 vagy akár az 1956 utáni honi eseményektől. A hazai magyar sajtó tele van a múlt birálatával, leleplezéseivel. Lassan kiderül mi mindent tett tönkre az egypárt-rendszer s maga az egész nemzetközi konstelláció, melybe az beleépült. A tabu-témák fokozatos megszűnésével a különféle irányzatokat képviselő politikusok nyilatkozataival az ország közvéleménye, beleértve az MSZMP egykori 800 ezres párttagságát is."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD