Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 29.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Megkezdődött Nagy Imre és társai kihantolása

"A Történelmi Igazságtétel Bizottság az alábbi információ nyilvánosságra hozatalára kérte az Országos Sajtószolgálatot. Szerdán délelőtt a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában kezdetét vette Nagy Imre és mártírtársai: Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József holttestének - kegyeleti okokból nem nyilvános - kihantolása."
SZER, Világhíradó:

Exhumálás

"A budapesti exhumálás megkezdésével egy időben a párizsi Pere Lachaise temetőben tavaly, a kivégzés 30. évfordulóján felállított emlékműnél és jelképes sírnál az emberi jogok franciaországi magyar ligája és a Szabadságharcos Szövetség képviselői lerótták kegyeletüket a kivégzett magyar miniszterelnök és a forradalom minden mártírja előtt."

Kádár szerepe 1956-ban

Washington, 1989. február 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)
- Az elmúlt hetekben budapesti politikai körökben meglepő módon
újból kérdésessé tették, hogy 1956-ban Magyarországon
ellenforradalom volt-e vagy pedig egy kommunista rezsim elleni
népfelkelés. Ezt követően olyan vélemények is elhangzottak - és
joggal -, hogy a kérdéssel kapcsolatban magát az MSZMP elnökét,
Kádár Jánost kellene szóra bírni, elvégre ő csak tudja, hogy mi
történt Magyarországon, hiszen az események egyik főszereplője
volt.
    
    A kérdés tisztázása érdekében nem vártuk be, hogy Kádár János
megszólaljon, vagyis hogy ő is tanúvallomást tegyen a történelmi
igazság után kutató albizottság előtt. Átlátogattunk a washingtoni
kongresszusi könyvtárba, hogy belelapozzunk néhány, közel 33 évvel
ezelőtti kiadványba, és az annak idején elhangzott nyilatkozatok
szövegébe, amelyek ha nem is teljes, de némi képet adnak arról,
1956-ról hogyan vélekedett az MSZMP volt főtitkára. Most röviden
ízelítőt adunk mindabból, amit a kérdéssel kapcsolatban a
könyvtárban olvastunk.
    
    Mint ismeretes, Pozsgay Imre államminiszter pár héttel ezelőtt
rádiónyilatkozatában népfelkelésnek minősítette az 1956-os
magyarországi fejleményeket. Pozsgay nem mondott újat. Kádár János
már több mint három évtizeddel ezelőtt ennél jóval messzebbre ment,
amikor nemcsak népi felkelésnek, hanem népünk dicsőséges
felkelésének minősítette az 1956-os eseményeket.
    
    1956. november 1-jén a Szabad Kossuth Rádiónak adott
nyilatkozatában, amikor bejelentette az MSZMP megalakulását, Kádár
a következőket mondta: "Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép
és az ország nyakáról a Rákosi-uralmat. Kivívta a nép szabadságát
és az ország függetlenségét, amely nélkül nincs és nem lehet
szocializmus. E súlyos harcokban azok a kommunisták, akik eddig is
harcot vívtak a Rákosi-önkényuralom ellen, számtalan igaz hazafi és
szocialista óhajának megfelelően elhatározták, hogy új pártot
alapítanak. Az új párt egyszer s mindenkorra szakít a múlt
bűneivel."
Pozsgay a népfelkelés kifejezést használta 1956-ra. Kádár népünk
dicsőséges felkelésére utalt, mivel annak idején bensőségesebben
azonosította magát azoknak a napoknak a törekvéseivel. Másrészt a
dicsőséges jelző nyilvánvalóan jobban megfelelt egy kevésbé cinikus
és a mainál romantikusabb korszak retorikájának. És Kádár az
események tüzében, mielőtt még elhatározta, hogy áruló lesz, vagy
mielőtt még rákényszerítették hogy áruló legyen, nyilvánvaló és
érezhető megilletődéssel kommentálta az októberi napokat. Korabeli
feljegyzések szerint jóidéig saját felesége sem tudta, hogy átállt
az oroszok oldalára.
    
    Kádár a továbbiakban gondosan gyűjtögette és tanulmánykötetekbe
foglalta beszédeit és nyilatkozatait. Könyveiben azonban főképpen
az érdemel igazán figyelmet, ami azokból kimaradt.
    
    Több mint 400 oldalon megjelent Szilárd hatalom, független
Magyarország című kötete 1959-ben már nem tartalmazta a népünk
dicsőséges felkeléséről mondott pártalapító beszédét, ami annál is
sajnálatosabb, mivel azt manapság vita tárgyává tehetné a Münnich
Ferenc Társaság is.
    
    Kádárnak október 30-i nyilatkozata is kimaradt a kötetéből, és -
hogy szavait is idézzük - leszögezte: "Munkás társaink, dolgozó
testvéreink, kedves elvtársak. A mély felelősségtől áthatva, hogy a
testvérharc további vérontásaitól megmentsük népünket, dolgozó
tömegeinket, kijelentem, hogy azokban a döntésekben, amelyekben a
Minisztertanács elnöksége ma határozott, a Magyar Dolgozók
Pártjának elnöksége minden egyes tagja egyetért. Én a magam
részéről kijelenthetem azt is, hogy az előttem szólottakkal - Nagy
Imre, Tildy Zoltán, Erdei Ferenc -, ismerőseimmel és barátaimmal,
általam nagyra becsült és tisztelt honfitársaimmal teljes mértékben
egyetértek."
A Szovjetunióban jó ideje megindult egy második desztalinizálási
folyamat. Valamivel később megindult a debrezsnyevizálás is,
ugyanúgy, ahogy Magyarországon a Rákosi-korszak egyes aspektusairól
már jó ideje lerántották a leplet, és a jelek szerint újabban
egyesek erőfeszítéseket szeretnének tenni a Kádár-korszak fehér
foltjainak a feltárására is.
    
    A nyugati lapok budapesti tudósításaiból azonban az derült ki, hogy
még ma is akadályokba ütközhet egy ilyen jellegű erőfeszítés.
    
    Egyesek elhamarkodottnak minősítették Pozsgay vélekedését, holott
Kádár már több mint három évtizeddel ezelőtt nagyobb ékesszólással
ugyanazt állította, amit a közelmúltban Pozsgay.
    
    Hasonlóképpen a Központi Bizottság a többpártrendszer
fenntartásokkal és úgynevezett szocialista alapokon való
bevezetésével kapcsolatban hozott döntése sem jelenthet sok újat,
mivel Kádár János már 1956. november 14-én, tehát a szovjet
hadsereg bevonulása után még 10 nappal is azt hajtogatta a
Budapesti Központi Munkástanács küldöttségéhez intézett beszédében,
hogy: "Többpártrendszert akarunk. Szabad és becsületes
választásokat."
Jó három évtizeddel később tehát a jelek szerint végre az is
megvalósulhat, amit Kádár eredetileg akart. Ugyanebben a beszédében
Kádár János Nagy Imre miniszterelnök sorsáról is nyilatkozott,
amikor igyekezett megindokolni, hogy miért vették őrizetbe a
miniszterelnököt, amikor a jugoszláv követségről kilépett:
"A szóban forgó autóbusz utasait személyi biztonságuk érdekében nem
szállították lakásukra. A kormány joggal feltételezhette, hogy az
országban rejtőzködő ellenforradalmár elemek provokációhoz
folyamodnak, megölik Nagy Imrét, hogy aztán a közvélemény előtt a
magyar kormányt tegyék felelőssé ezért a gyilkosságért."
Pár nappal korábban, november 11-én tett rádiónyilatkozatában
Kádár még így beszélt: "Nekem, aki miniszter voltam Nagy Imre
kormányában, teljes nyíltsággal meg kell mondanom, hogy személyes
meggyőződésem szerint sem Nagy Imre maga, sem politikai csoportja
nem akarta az ellenforradalmi rendszert tudatosan elősegíteni."
1956. november 26-án Kádár János már fenyegetőleg bűnöket kezdett
emlegetni Nagy Imrével kapcsolatban, de a miniszterelnöknek és
elvtársainak még mindig emberséges eljárást ígért: "Megígértük,
hogy Nagy Imre és barátai irányában nem szándékozunk bírói úton
fellépni a múltban elkövetett bűneik miatt, még akkor sem, ha utóbb
azokat maguk is elismerik. Mi megtartjuk ezt az ígéretünket."
Kádár csak 1957 elejétől kezdte gyűjtögetni a beszédeit, holott a
történelmi igazság megkövetelné, hogy korábbi nyilatkozatai is
napvilágot lássanak, éppen azok a legfontosabbak, amelyeket a döntő
napokban tett.
    
    A kis országnak századunkban rendkívül sokba került a kommunisták
uralma. 1919-ben pünkösdi királyságukkal nagyban hozzájárultak
ahhoz, hogy a világ közvéleménye a magyarok ellen fordult, és
megnyirbálták országuk területét. Magyarországot Hitler utolsó
csatlósaként könyvelték el a II. világháború után. A világ
közvéleménye előtt a kis országnak egyetlen erkölcsi tőkéje maradt,
az 1956-os forradalom. Erre alapozhatja jó hírét, rokonszenvet
ezzel kelthet és kelt ma is világszerte. Ez az, amit Nyugaton és
Keleten soha nem felejtenek el. Ez az, amiért Moszkva szabadabb
kezet engedélyezett a magyaroknak pártjuk irányításában. Mindenki
tisztában van azzal, hogy a sztálinizmus ellen fegyverrel,
rendkívüli kockázatot véve, a rettenetes túlerőnek fittyet hányva,
elsőként a magyarok szálltak szembe.
    
    Ha forradalmuk el is bukott, már annak idején beláthatatlan
következményekkel folyt le, mint ahogy erre egy jeles spanyol
származású történész és diplomata már annak idején rámutatott: a
kommunisták alatt szinte megingott a föld. A jóhiszeműek és
félrevezetettek megundorodtak, a karriervadászokban kétely támadt,
hogy jó lóra tettek-e. A világ minden kommunista pártjában erjedés
indult. Magyar forradalom nélkül aligha lenne Mihail Gorbacsov.
    
    A magyarok nem érdemlik meg, hogy forradalmuk ügyét nevetséges vita
tárgyává tegyék, és nem érdemlik meg, hogy 1956 örökségét pár tucat
kiöregedett pártember régi hazugságának igazolására herdálják el.
    
    +++


1989. február 17., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Az újonnan alakult pártok legelső nyilatkozatai mindenki számára világossá teszik, hogy e pártok vezetőségei mennyi mindenben elhatárolják magukat az 1945, az 1948-49 vagy akár az 1956 utáni honi eseményektől. A hazai magyar sajtó tele van a múlt birálatával, leleplezéseivel. Lassan kiderül mi mindent tett tönkre az egypárt-rendszer s maga az egész nemzetközi konstelláció, melybe az beleépült. A tabu-témák fokozatos megszűnésével a különféle irányzatokat képviselő politikusok nyilatkozataival az ország közvéleménye, beleértve az MSZMP egykori 800 ezres párttagságát is."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD