Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 29.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Megkezdődött Nagy Imre és társai kihantolása

"A Történelmi Igazságtétel Bizottság az alábbi információ nyilvánosságra hozatalára kérte az Országos Sajtószolgálatot. Szerdán délelőtt a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában kezdetét vette Nagy Imre és mártírtársai: Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József holttestének - kegyeleti okokból nem nyilvános - kihantolása."
SZER, Világhíradó:

Exhumálás

"A budapesti exhumálás megkezdésével egy időben a párizsi Pere Lachaise temetőben tavaly, a kivégzés 30. évfordulóján felállított emlékműnél és jelképes sírnál az emberi jogok franciaországi magyar ligája és a Szabadságharcos Szövetség képviselői lerótták kegyeletüket a kivégzett magyar miniszterelnök és a forradalom minden mártírja előtt."

Pozsgay-interjú

(Sally Ackroyd)
London, 1989. február 14. (BBC, Panoráma) - A BBC budapesti
tudósítója ma délután interjút készített Pozsgay Imrével.
    
    Hallgassák meg a beszélgetést. A kérdéseket angol kolléganőm
helyett én olvasom fel.
    
    Az első kérdés a KB-ülés hangulatára vonatkozott.
    
    - Nagy vita volt, és eredményes ülés, hiszen nagyon fontos
határozatok születtek. Fontosnak tartom, hogy 56 értékelésében
sikerült előbbre lépni, de legfontosabbnak azt, hogy az MSZMP
kezdeményezőén lép föl a többpártrendszer létrehozásában.
    
    Kezdeményezőén lépett föl a többpártrendszer ügyében, a vita pedig
világossá tette, hogy elkerülhetetlen a párt szervezeti életének
átalakítása, megújítása is, mert - bár a különböző álláspontok
között a vita a tolerancia jegyében folyt -, de még mindig
nincsenek szervezeti biztosítékok arra, hogy az alternatívák és a
különböző platformok hogyan szerveződjenek meg a pártban.
    
    A párton belüli alternatívák és a platformok szabadsága - vagyis a
vita feltételei - még kissé esetlegesek, és nem végigvihetők minden
tekintetben a viták. Ez a helyzet pedig nehezíti az egységes
álláspont kialakítását, hiszen az látnivaló: ebben a helyzetben,
viták nélkül nem lesz egység. Úgyhogy eredményes központi
bizottsági ülés volt, és inspiratív arra, hogy a párt megújulását
erőteljesebben szorgalmazza.
    
    - Milyen támogatást kapott a KB ülésén az Ön álláspontja?
    
    - Egészen ezt fölmérni nem lehetett, mert az állásfoglalás-
tervezet, vagy a közlemény-tervezet már eleve kompromisszumosan
fogalmazódott. Mert itt meg erősebb volt a félelem a
pártszakadástól, mintsem az álláspontok tisztázására való
késztetés. Emiatt egészen pontosan nem fölmérhető az, amit ön
kérdezett. Ugyanakkor az a tény, hogy a Központi Bizottság nagy
többsége - elenyésző kisebbséggel szemben - bizalmáról biztosított,
azért mutatja, hogy nem az elutasítás volt a jellemző.
    
    - A kompromisszumos egységre-törekvéseknél jobban szeretett volna
élesebb vitát, amely jobban tisztázza az álláspontokat?
    
    - Igen, szívesebben láttam volna ilyen vitát, de belátom ennek a
veszélyeit is, és ezért elfogadtam ezt a kompromisszumot. Itt nem a
magamra leselkedő veszélyekre gondolok.
    
    A másik: hogy sem a magatartásomat, sem a kijelentésemet illetően -
annak tartalmát illetően - nem gyakoroltam önkritikát. Ugyanakkor
azt is meg kell mondanom, hogy a Központi Bizottság ezt tudomásul
vette, és ennek ellenére adta meg a bizalmat.
    
    - Milyen messzire lenne hajlandó elmenni a kompromisszumok terén?
    
    - Erre nehéz válaszolni, mert mindig a konkrét helyzet diktálja a
magatartást - és ebben nem pártszempontok vezetnek, hanem az ország
stabilitásának érdeke. Ugyanakkor ez a stabilitás azt is jelenti,
hogy folyamatos, visszaesések nélküli haladás legyen az országban.
    
    Ugyanis Magyarország történelmében destabilizációhoz mindig a
visszarendeződések és a visszaesések vezettek. Ilyen erőknek nem
kívánok segítséget nyújtani.
    
    - 1956-ról úgy érzi, hogy a központi bizottsági ülés komoly
újraértékelés kezdetét jelenti - vagy ezen az ülésen határt szabtak
annak, hogy meddig hajlandó elmenni a párt?
    
    - Úgy hiszem: erről a párt véleménye - amit el kell fogadnunk,
mármint hogy népfelkelés volt - ez közelít a nép véleményéhez, a
közvéleményhez, bennünket a történelmi igazsághoz, és nem távolít
el bennünket szövetségeseinktől.
    
    - Sokan azt mondják: a párt még mindig túlságosan hangsúlyozza az
ellenforradalmi elemek szerepét az eseményekben. Kádár János is ezt
mondta 1956 decemberében. Bizonyos tekintetben tehát itt nincs sok
változás.
    
    - Hát a közlemény pontosan úgy fogalmaz, hogy valódi felkelés,
népfelkelés volt, de kezdettől fogva kísérő jelensége volt a
restaurációs törekvés, a lumpen elemek garázdálkodása, és október
végétől megszaporodtak az ellenforradalmi cselekmények - de ez nem
a jellegét határozta meg a folyamatnak. És ez az a kérdés, ami
fölött a tudományban és a történelmi albizottságban is majd tovább
folyik a vita, hiszen itt még számos nemzetközi összefüggést
tisztázni kell.
    
    Azonkívül: mozgalmaknak ilyen kísérőjelenségei a világtörténelemben
mindig voltak, mindig lesznek. A felkelés vagy népfelkelés
kifejezés pedig történelmileg azért helytálló, mert a forradalomnak
és az ellenforradalomnak határozott célja van - itt viszont egy nép
sértettsége és elégedetlensége fejeződött ki, amiben azonban nagyon
erőteljes reformszellem és reformáramlatok, megújulási áramlatok is
megnyilvánultak azért.
    
    Kedves hallgatóink! Pozsgay Imre válaszolt a BBC budapesti
tudósítója kérdéseire. +++
    


1989. február 14., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Az újonnan alakult pártok legelső nyilatkozatai mindenki számára világossá teszik, hogy e pártok vezetőségei mennyi mindenben elhatárolják magukat az 1945, az 1948-49 vagy akár az 1956 utáni honi eseményektől. A hazai magyar sajtó tele van a múlt birálatával, leleplezéseivel. Lassan kiderül mi mindent tett tönkre az egypárt-rendszer s maga az egész nemzetközi konstelláció, melybe az beleépült. A tabu-témák fokozatos megszűnésével a különféle irányzatokat képviselő politikusok nyilatkozataival az ország közvéleménye, beleértve az MSZMP egykori 800 ezres párttagságát is."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD