|
|
 |
|
 |
Göncz - japán gazdasági vezetők (1.rész)
|
Marton János, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1990. november 13. kedd (MTI-TUD) - Magyarország a
nyugati kapcsolataira, egyben a Szovjetunióban és a keleti országokban
szerzett kereskedelmi ismereteire is szeretne építeni a japánokkal
való kapcsolatépítésben. A japánoktól az ország nem elsősorban
segítséget, hanem olyan beruházásokat kér, amelyek a japán befektetők
számára is fontosak - ezeket a gondolatokat fejtette ki Göncz Árpád
kedden, amikor Tokióban vezető üzletemberekkel találkozott.
A köztársasági elnök a Japán-Magyar Gazdasági Klub vezetőinek,
tagjainak, mintegy harminc japán világcég és hitelintézet, kisebb
vállalat vezetőinek tartott először rövid bevezető előadást. Ebben
elmondta, hogy a vértelen forradalom és a parlamenti választások, a
társadalom régi szerkezetének felszámolása után Magyarország most újra
fel akarja építeni a piacgazdaságot. - Az első lépéseket megtettük a
visszafordíthatatlan demokratizálással. Most a gazdasági
rendszerváltás van soron, ami még talán az előbbinél is fontosabb -
mondta.
Göncz szólt arról, hogy milyen előnyöket nyújthat a japán
vállalkozóknak Magyarország. Azt emelte ki, hogy Magyarország nyitott
a Nyugat és a Kelet felé egyaránt. - A nyitottság a tervezett
gazdasági rendszer sajátossága - húzta alá -, mert évszázados
kapcsolatainkra szeretnénk építeni a nyugati beilleszkedéskor. Ezeket
a szálakat szeretnénk újjáéleszteni, ugyanakkor építeni akarunk az
elmúlt negyven év alatt a Szovjetunióval és a kelet-európai
országokkal kapcsolatban szerzett tapasztalatainkra is. - Ami a
nyugati kapcsolatokat illeti, Göncz kifejtette: szeretné, ha
Magyarorország három lábon álló gazdasági rendszert építene ki, benne
a meghatározó fontosságú Nyugat-Európával, az Egyesült Államokkal, és
Japánnal, amelyhez kiemelkedő fontosságú magyar pénzügyi kapcsolatok
fűződnek jelenleg is. (folyt.)
1990. november 13., kedd 09:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Göncz - japán gazdasági vezetők (2.rész)
|
Hangsúlyozta, hogy Magyarország fizetőképességének fokozása Japán
érdekében áll, ám felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország számára
elsősorban azok a beruházások a fontosak, amelyek a japán vállalkozók
számára is azok.
Kijelentette, hogy Magyarország a teljes külföldi tulajdonú
vállalatok alapításának, nyugati tőketöbbségű vállalatok
létrehozásának engedélyezésével, a jelentősebb beruházások tíz évre
szóló adómentességének engedélyezésével ösztönzi a befektetéseket. - A
következő 3-4 hónap során egy sor gazdasági törvénnyel, a privatizáció
felgyorsításával, a külföldi befektetők biztonságának erősítésével
kíván még kedvezőbb feltételeket teremteni. Göncz rendkívül fontosnak
nevezte azt, hogy a japán üzletemberek jelen legyenek Magyarországon,
ami a nyugat-európai, egyben a kelet-európai és a valamikori szovjet
piacra való behatolást számukra lehetővé teszi.
Ezután a magyar piacot már ismerő japán gazdasági vezetők,
üzletemberek osztották meg tapasztalataikat a magyar köztársasági
elnökkel. Vatari Szugiicsiro, a Japán-Magyar Gazdasági Klub elnöke, a
Toshiba igazgatótanácsának tanácsadója szerint a jelenleginek
többszörösére lehet növelni a japán-magyar áruforgalmat. - Jelenleg ez
a forgalom még az egytized százalékát sem éri el Japán teljes
külkereskedelmének, és jóval alacsonyabb, mint a Magyarországhoz
nagyjából hasonló méretű országok (Ausztria és Svájc) Japánnal
bonyolított forgalma - tette hozzá. (folyt.)
1990. november 13., kedd 09:15
|
Vissza »
|
|
Göncz - japán gazdasági vezetők (3.rész)
|
Szerinte is a piacgazdálkodás, a nyitottság hiányából fakadó és
a korábbi rendszerben keletkezett akadályok megszüntetésével lehet
eredményeket elérni. Cucuci Szeidzsi, a Seibu Saison - a
Magyarországon két szállodaláncot is üzemeltető - japán
vállalatcsoport képviselője arra hívta föl a figyelmet, hogy a
szállodaüzlet ugyan a fogadó ország számára közvetlen jövedelmeket
hoz, ám az üzletág működése feltételezi a fejlett gazdasági
környezet megteremtését.
Tagai Maszato, a Mitsubishi ügyvezető elnökhelyettese
kifejtette, hogy a kelet-európai országokhoz képest Magyarországon
halad előre a legbiztosabban a piacgazdaság kiépítése, ezért
Japánnak itt a legkönnyebb a kapcsolatokat megteremteni.
Felhívta a figyelmet arra, hogy japán szellemi tőkével, jó
minőségű magyar munkával előállítandó termékek számára piacot kell
teremteni az Európai Közösség országaiban, a környező országokban
vagy az amerikai piacon. Szuzuki Oszamu, a Suzuki elnöke
hangoztatta, hogy a magyarországi összeszerelő üzem 30 százalékában
magyar vállalatok beszállításaira támaszkodva fog működni, ezek
gyártmányainak azonban minőségben, költségben ki kell állniok a
nemzetközi verseny próbáját. Kérte a magyar kormányt: folytasson
olyan politikát, amely támogatja ezeket a vállalkozókat a
finanszírozási, a hitelezési ügyekben és a külföldi importgépek
beszerzési gondjainak megoldásában egyaránt. Végül Hajasi Maho, a
Salgótarjáni Üveggyapot vegyes vállalat japán partnere, azt kérte,
hogy folytasson a magyar kormány inflációellenes politikát, mert
különben az üzemek felépítése előtt és az építések során
használhatatlanná válnak a költségtervezések. Megérti, mondotta,
azt, hogy a piac liberalizálásával jár bizonyos méretű infláció, de
fontos feladatnak tartja a pénzhígulás lassítását. +++
1990. november 13., kedd 09:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|