Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 29.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Megkezdődött Nagy Imre és társai kihantolása

"A Történelmi Igazságtétel Bizottság az alábbi információ nyilvánosságra hozatalára kérte az Országos Sajtószolgálatot. Szerdán délelőtt a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában kezdetét vette Nagy Imre és mártírtársai: Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József holttestének - kegyeleti okokból nem nyilvános - kihantolása."
SZER, Világhíradó:

Exhumálás

"A budapesti exhumálás megkezdésével egy időben a párizsi Pere Lachaise temetőben tavaly, a kivégzés 30. évfordulóján felállított emlékműnél és jelképes sírnál az emberi jogok franciaországi magyar ligája és a Szabadságharcos Szövetség képviselői lerótták kegyeletüket a kivégzett magyar miniszterelnök és a forradalom minden mártírja előtt."

Országgyűlés - keddi munkanap (1. rész)

1990. szeptember 11., kedd - Az átalakulási törvény módosításáról szóló kormányelőterjesztés végső törvényhozási stádiumába érkezett: kedden már csak a miniszteri válasz meghallgatása és a törvényjavaslat elfogadása várt a képviselőkre. Ezzel is kezdte ülésének érdemi részét a plénum.


Balsai István igazságügy-miniszter felszólalásából kitűnt: a
törvényjavaslat egészét, illetve egyes részeit kifogásoló ellenzéki
véleményekre lényegében hétfőn válaszoltak a kormánypártok
képviselői, illetve a kormány már eddig számos alkalommal kifejtette
a módosítást alátámasztó érveit. A miniszter újfent leszögezte: nem
valamiféle etatista centralizációs törekvésről van szó, amelyet oly
szívesen hangoztat az ellenzék, kiragadott részletekkel bizonyítva
állítását.

    A törvényjavaslat lényege, hogy kiküszöbölje azt a veszélyt,
amely az állami vállalatok esetében a valódi tulajdonos hiánya miatt
az állami vagyon valótlan értékeléséből, az értékek nem megfelelő
hasznosításából, s mindezek következtében az állami bevételek
mérséklődéséből adódik.

    A hosszú szavazási procedúrával megsz:

Rt
w
h

"Q"az
Országűl
s új képviselők mandátumát mgazolta
=űMszxé
őleges
hatállyal megerősítette Schiffer János (MSZP) mandátumát. Erre
formai okokból volt szükség, mert ezentúl a Mentelmi és
Összeférhetetlenségi Bizottság is foglalkozik a
mandátumigazolásokkal. A képviselő mandátumát e bizottság is
szabályosnak találta. A plénum ezután a Szabad Demokraták Szövetsége
budapesti listáján Göncz Árpád köztársasági elnökké választása miatt
megüresedett képviselői helyre Gaál Gyulát igazolta. A
Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője lett Surján
László, aki a vatikáni nagykövetté kinevezett Keresztes Sándor
helyére került.

    Az elnöklő Szabad György ezt követően bejelentette: a kormány a
köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat sürgős
tárgyalását kéri, ezzel a képviselők jelentős többsége egyetértett.
A tervezetet a napokban véleményezi az alkotmányügyi és az
önkormányzati bizottság.

    Mindezek után még délelőtt a Parlament több változtatással
elfogadta az átalakulási törvény módosítására benyújtott
előterjesztést. (folyt. köv.)



1990. szeptember 11., kedd 11:46


Vissza »


Országgyűlés - keddi munkanap (1. rész)

1990. szeptember 11., kedd - Az átalakulási törvény módosításáról szóló kormányelőterjesztés végső törvényhozási stádiumába érkezett: kedden már csak a miniszteri válasz meghallgatása és a törvényjavaslat elfogadása várt a képviselőkre. Ezzel is kezdte ülésének érdemi részét a plénum.


Balsai István igazságügy-miniszter felszólalásából kitűnt: a
törvényjavaslat egészét, illetve egyes részeit kifogásoló ellenzéki
véleményekre lényegében hétfőn válaszoltak a kormánypártok
képviselői, illetve a kormány már eddig számos alkalommal kifejtette
a módosítást alátámasztó érveit. A miniszter újfent leszögezte: nem
valamiféle etatista centralizációs törekvésről van szó, amelyet oly
szívesen hangoztat az ellenzék, kiragadott részletekkel bizonyítva
állítását.

    A törvényjavaslat lényege, hogy kiküszöbölje azt a veszélyt,
amely az állami vállalatok esetében a valódi tulajdonos hiánya miatt
az állami vagyon valótlan értékeléséből, az értékek nem megfelelő
hasznosításából, s mindezek következtében az állami bevételek
mérséklődéséből adódik.

    A hosszú szavazási procedúrával megszületett döntés előtt az
Országgyűlés új képviselők mandátumát igazolta. Visszamenőleges
hatállyal megerősítette Schiffer János (MSZP) mandátumát. Erre
formai okokból volt szükség, mert ezentúl a Mentelmi és
Összeférhetetlenségi Bizottság is foglalkozik a
mandátumigazolásokkal. A képviselő mandátumát e bizottság is
szabályosnak találta. A plénum ezután a Szabad Demokraták Szövetsége
budapesti listáján Göncz Árpád köztársasági elnökké választása miatt
megüresedett képviselői helyre Gaál Gyulát igazolta. A
Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője lett Surján
László, aki a vatikáni nagykövetté kinevezett Keresztes Sándor
helyére került.

    Az elnöklő Szabad György ezt követően bejelentette: a kormány a
köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat sürgős
tárgyalását kéri, ezzel a képviselők jelentős többsége egyetértett.
A tervezetet a napokban véleményezi az alkotmányügyi és az
önkormányzati bizottság.

    Mindezek után még délelőtt a Parlament több változtatással
elfogadta az átalakulási törvény módosítására benyújtott
előterjesztést. (folyt. köv.)

    Cs -ri/oé gyö km
, HÍRSZÁM:24



1990. szeptember 11., kedd 12:11


Vissza »


Országgyűlés - keddi munkanap (2. rész)


Mindössze két percet vett igénybe az államtitkári előterjesztés
a polgármesterek jogállásáról szóló törvény módosításával
összefüggésben. Ismeretes, hogy az Országgyűlés éppen egy hete
fogadta el ezt a törvényt, ám alapvető hibával: két eltérő
koncepciójú, egymást jogilag kizáró passzust szavaztak meg
elsősorban a kormánykoalíció képviselői. Ezért volt most szükség
arra, hogy a kormány sürgősséggel beterjessze módosító
törvényjavaslatát.

    Az említett passzusok a polgármesterek korábbi munkaviszonyával
kapcsolatban rendelkeznek. A kormány a két ellentmondó változat
közül módosító törvényjavaslatával azt támogatta, hogy a
polgármesterek megbízatásuk idején - az összeférhetetlenség
törvényben felsorolt eseteit kivéve - munkaviszonyban állhatnak,
kereső foglalkozást folytathatnak. Ha korábbi munkaviszonyukat
megszüntetik, polgármesteri megbízatásukat áthelyezéssel létesített
munkaviszonynak kell tekinteni.

    E módosító törvényjavaslattal ismerkedve az önkormányzati
bizottság további módosító indítványt nyújtott be annak érdekében,
hogy azokon a kistelepüléseken, ahol a polgármesterek megbízatásukat
társadalmi munkában töltik be, lehessenek egyben országgyűlési
képviselők is. A kétféle munka igényelte teherbíróképesség
megítélését az érintettekre, illetve választóikra kellene bízni,
éppen eléggé felnőttek hozzá. Le kellene végre mondani az
Országgyűlésnek paternalista szemléletéről, atyáskodó szerepéről
ezzel kapcsolatban - fejtette ki mondanivalóját a módosító
indítványról Szigethy István (SZDSZ). Képviselő- és frakciótársa,
Hankó Faragó Miklós viszont újabb hibát talált a törvényben,
nevezetesen a magánvállalkozók diszkriminációját az állami
vállalatvezetőkkel szemben, s emiatt újabb módosító javaslatot
terjesztett be. Ennek lényege, hogy a magánvállalkozás vezetése se
legyen összeférhetetlenségi ok a polgármesteri tisztség ellátására.

    Erről a diszkriminációról beszélt Palotás János (MDF) is, aki
elmondta: sokan személyesen is számon kérték rajta a Parlamentnek
ezt a döntését. Ám a kormánypártok szót kérő képviselői határozottan
tiltakoztak további módosító indítványok benyújtása ellen. Salamon
László (MDF) például szerencsétlennek tartotta, hogy egy már lezárt,
eldöntött, nyugvópontra jutott kérdést ismételten a Ház elé
citáljanak. Véleménye szerint a kormánypártok hibáján kívül
állandóan ismétlődő kivételes helyzetben csak azt a megoldást tartja
elfogadhatónak, ha szünetben a két illetékes bizottság összeül és
megtárgyalja a módosító javaslatokat. (folyt. köv.)



1990. szeptember 11., kedd 16:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - keddi munkanap (3. rész)


Ám amikor a független kisgazdapárti Borz Miklós azzal állt fel:
az ellenzék kilószámra adja be a módosító javaslatokat, hogy ezzel
húzza az időt - elszabadultak az indulatok.

    Először az elnöklő Szabad György szavazást rendelt el az
általános vita lezárásáról, s 12.14-kor kiderült: a plénum
határozatképtelen. Csaknem egyórás ügyrendi vita alakult ki az
ellenzék, elsősorban az SZDSZ és a kormánypártok között. Az ellenzék
úgy vélte: a kormánypártok akadályozzák működését, amikor korlátozni
kívánják hozzászólási lehetőségeit, míg a kormánypártok szerint az
ellenzék jog- és házszabályellenesen terjesztett most be újabb
módosító javaslatokat. Ügyrendi indítványok sora árasztotta el a Ház
elnökét, aki már kénytelen volt az asztalra is csapni. Majd - arra
hivatkozva, hogy a rendkívüli helyzetben rendkívüli, de a
házszabálynak megfelelő módszereket alkalmaz - bejelentette
döntését: lezárta az általános vitát. Azonban a Ház főtitkára is és
Kónya Imre (MDF-frakcióvezető) is arra figyelmeztették, hogy erről
szavazni kell. Viszont 12.45-kor megismétlődött a fél órával korábbi
helyzet: a határozatképtelenség. Jóllehet, Kónya Imre ezt úgy
értelmezte: a jelenlévő képviselők több mint fele elfogadta az
általános vita lezárását, Szabad György szünetet rendelt el, és
összehívta a Házbizottság ülését.

    Szünet után a testület állásfoglalásának megfelelően a plénum
meghallgatta az egyetlen SZDSZ-képviselő felszólalását, majd az
általános vitát lezárta. (folyt. köv.)



1990. szeptember 11., kedd 16:42


Vissza »


Országgyűlés - keddi munkanap (4. rész)


Ezt követően után a képviselők a korábban beterjesztett
interpellációkkal foglalkoztak. Danis György (SZDSZ) a kormány
mezőgazdasági politikája tárgyában interpellált a földművelésügyi
miniszterhez, érdeklődve a kormány földprogramja felől. A képviselő
megítélése szerint a mezőgazdaságot nem is az aszály, hanem a
kormánypártok közötti viszály sújtja.

    Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter válaszában
elmondta: a kormány hároméves programja részeként első olvasatban
elfogadta a minisztérium új agrárpolitikai koncepcióját. A tárca
arra törekszik, hogy a kiegyensúlyozott, választékában bővülő
ellátás, az agrártermékek exportképessége megmaradjon. A miniszter
szerint a társadalmi közmegegyezéshez az élelmiszergazdaság
stabilizáló szerepe nélkülözhetetlen. A kormány megkülönböztetett
szerepet szán a földtulajdon-reform végrehajtásának, a
tulajdonrendezést célzó javaslatát azonban csak alapos gazdasági,
pénzügyi és jogi előkészítés után kívánja benyújtani. A legfontosabb
elv: azok tulajdonába kerüljön a termőföld, akik azt az adott
feltételek között, a leghatékonyabban tudják megművelni, s akik
hosszú távon érdekeltek termőképességének megtartásában,
javításában.

    Az új agrárprogram fontos része az állami gazdaságok és az
élelmiszeripari vállalatok privatizációja. A miniszter véleménye
szerint a többségében árutermelésre szakosodott gazdaságok
privatizációja teljes körű lehet. Ennek során - külföldi tőkével
megerősített - vegyesvállalatok, új típusú szövetkezetek és dolgozói
részvényen alapuló gazdasági társaságok jöhetnek létre. Az
élelmiszeripari vállalatok magánkézbe adását két szakaszban tervezik
végrehajtani.

    A szövetkezetek megújulásának és átalakulásának elősegítésére a
kormány olyan törvényi szabályozásra törekszik, amely lehetővé
teszi, hogy a tagság maga döntsön a szövetkezeten belüli
tulajdonosi, vállalkozói és szervezeti kérdésekben. A tervezett
törvény lehetőséget kínál arra, hogy széles körben létrejöjjenek a
tagok magántulajdonán alapuló beszerzési, termelési és értékesítő
szövetkezetek. Szükségesnek látszik önálló mezőgazdasági pénzintézet
létrehozása, az ágazat forrásainak megteremtése.

    A piacgazdaságra való áttéréshez nélkülözhetetlen a jelenlegi
adó- és támogatási rendszer átalakítása. A miniszter közölte:
1991-től egységessé válik a mezőgazdasági nagy- és kisüzemek
földadózási rendszere, a mezőgazdasági tevékenységet mentesítik a
vállalkozói nyereségadó fizetése alól. (folyt.köv.)



1990. szeptember 11., kedd 18:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - keddi munkanap (5. rész)


A kormány szándéka, hogy a szövetkezeti adózásban fenntartsa a
mezőgazdasági kis- és magántermelők egyszerű és bürokráciamentes
adóztatását. A hároméves periódusban lehetőséget lát a tárca az
élelmiszertermékek forgalmiadó-kötelezettségének bevezetésére. Nagy
Ferenc József végezetül szólt arról, hogy új alapokra helyezve -
átmenetileg - még fennmarad a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági
térségek csökkentett támogatása. Az exporttámogatások rendszerén
belül pedig általánossá kívánják tenni a versenyeztetést.

    A miniszter válaszával a képviselő nem értett egyet, jóllehet
örömének adott hangot, hogy abban az SZDSZ agrárkoncepciójának
egy-két elemét is felfedezte. A képviselők többsége a választ
elfogadta.

    Az interpellációk sora a szokásos mederben ,,folydogált,,.
Szelényi Zsuzsa (Fidesz) a külföldi állampolgárságú magyar fiatalok
magyarországi egyetemi felvétele tárgyában interpellált a művelődési
és közoktatási miniszterhez. Az ellenzéki képviselő felvetéseire
adott választ a kormánypárti képviselők jóváhagyták, így biztosítva
a többségi szavazást. A plénum egy rendhagyó esetnek is tanúja
lehetett: a kereszténydemokrata Tóth Sándor és a szocialista párti
Vitányi Iván közös interpellációt nyújtott be a művelődési és
közoktatási miniszterhez a művelődési otthonok hálózata ügyében.

    E ,,békés menet,, mindaddig tartott, amíg Bossányi Katalin
(MSZP) el nem mondta interpellációját, amelyet a Magyar Nemzet 1990.
augusztus 27-i számában megjelent nyílt levél tárgyában annak
szerzőjéhez, Jeszenszky Géza külügyminiszterhez intézett,
kifogásolva az írás politikai minősítéseit. A képviselő arra kérte a
külügyminisztert, hogy érvekkel, tényekkel igazolja: minek alapján
jelentette ki, hogy az európaiságot, a nemzeti elkötelezettséget, a
szociális érzékenységet, a szabadelvű demokratizmust, a kereszt
által képviselt emberközpontú moralitást összességébén kizárólag
csak a jelenleg kormányzó pártok tagsága és szavazótábora vállalja.

    Jeszenszky Géza azzal kezdte válaszát, hogy a levelet nem
külügyminiszteri minőségében, hanem magánemberként írta abban a
reményben, hogy megőrizhető lesz a Magyar Nemzet minden szép
hagyománya és függetlensége. Jeszenszky Géza ezután ideológiai síkra
terelte mondandóját. A lap 1938-as alapító vezércikkére utalva
kijelentette: a Magyar Nemzet akkori programja nem az, amit a mai
MSZP vagy bármely más baloldali párt vagy irányzat magáénak vallhat.
(folyt.köv.)



1990. szeptember 11., kedd 18:53


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - keddi munkanap (6. rész)


Pontosabban: vallhatja magát a Szocialista Párt vagy más ellenzéki
párt a magyar hivatás-gondolat, vagy a keresztény eszmeiség
követőjének, ám ha valaki tényleg ezen a talajon áll, az vajon mit
keres az ateisták és marxisták, illetve a közelmúltban még ezen
eszmékre esküdők, és ezeket a társadalomra rákényszerítők soraiban?
Jeszenszky Géza lehetségesnek tartotta ugyan a pálfordulást, ,,a
damaszkuszi csúcsforgalomban,,. Ám szerinte a kormánykoalíció
pártjai jóval hitelesebben képviselik a nyugati civilizáció, a
nemrég még lekicsinylően polgárinak nevezett demokrácia, a mind a
maradisággal, mind a radikalizmussal, mind a szocializmussal szemben
álló, szabadelvűnek nevezett politikai eszmék, s nem utolsó sorban a
magyarság nemzeti értékei és érdekei iránti elkötelezettséget, mint
az ellenzék sok tagja.

    A külügyminiszter ezen megnyilatkozása az ellenzéket csaknem
egységes fellépésre késztette: az SZDSZ és a Fidesz parlamenti
csoportjának valamennyi tagja, illetve több MSZP-s képviselő is
elhagyta az üléstermet a kormánypárti képviselők ütemes tapsa
közepette. Jeszenszky Gézát különösebben nem zavarta, hogy ,,fél
ház,, előtt fejezte be válaszát azzal: magánlevelével nem kívánt
beavatkozni a nagymúltú újság privatizációjába, legfeljebb a lap és
a nemzet érdekei iránti felelősségre próbált apellálni.

    Mivel az ellenzéki képviselők távozásával a plénum
határozatképtelenné vált, s úgy tűnt, hogy az ellenzéki oldalon
lévők egyáltalán nem kívánnak visszatérni az ülésterembe, Kónya Imre
(MDF) azt javasolta: napolják el az ülést. Szabad György, az
Országgyűlés elnöke ezt az álláspontot finomította, mint mondta: nem
szabad megengedni, hogy a politikai vita idáig fajuljon, s egy ilyen
felelősségteljes időszakban, mint a mostani, alkotóképtelenné váljék
a parlament. Szünetet javasolt, amelyet az elnöklő Vörös Vince
azonmód el is rendelt.

    A szünetben az ellenzéki pártok képviselői - Tölgyessy Péter
(SZDSZ), Vitányi Iván (MSZP) és Orbán Viktor (Fidesz) -
sajtóértekezletet hívtak össze. Ideológiai fenntartásaikat
hangoztatva, kifogásolva a külügyminiszter elhangzott beszédét,
lemondásra szólították fel Jeszenszky Gézát. Véleményük szerint az
az ember, aki ilyen diszkriminatív elveket vall, s a parlamenti
ellenzék, illetve a parlamenten kívül rekedt, alkotmányos módon
működő többi politikai csoportosulás nézeteit nem tiszteli, nem
lehet a Magyar Köztársaság külügyminisztere, nem képviselheti az
ország érdekeit. (folyt.köv.)



1990. szeptember 11., kedd 18:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - keddi munkanap (7. rész)


A szünetet követően az ellenzéki képviselők is visszatértek a
padsorokba, s Jeszenszky Géza válaszát végül is a parlament 150
igen, 59 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadta.

    A szavazás után - megszakítva az interpellációk sorát -
folytatni kívánták a polgármesteri tisztség ellátásának egyes
kérdéseiről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
tárgyalását. Ám Kónya Imre felszólalásából kiderült: a módosító
javaslatokat a szünetben az önkormányzati és az alkotmányügyi
bizottság együttes ülésén nem tárgyalta meg, mivel csak a kormányzó
pártok képviselői jelentek meg a tanácskozás helyszínén. Wekler
Ferenc (SZDSZ), az önkormányzati bizottság elnöke viszont arról
számolt be, hogy ez a bizottság igenis ülésezett a szünetben, és
támogatta Hankó Faragó Miklós indítványát.

    Ezt követően ismét felizzott a vita az MDF és az SZDSZ
képviselői között, hogy ki miatt nem tudott érdemi munkát végezni a
szünetben a két bizottság. Az elnöklő Dornbach Alajos újabb szünetet
rendelt el, s ez jótékony hatással volt a képviselőkre. Néhány perc
múltán - immár az alkotmányügyi, valamint az önkormányzati
bizottság, illetve a kormány támogatásával - szavazhattak a
javaslatról. A plénum a beterjesztett módosításokkal 248 igen, 1 nem
szavazattal és 10 tartózkodással elfogadta a polgármesteri tisztség
ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvény módosításáról szóló
törvényjavaslatot.

    A képviselők ezután ismét interpellációkkal foglalkoztak. Király
Zoltán független képviselő az önvédelmi fegyverek begyűjtése
tárgyában interpellált a belügyminiszterhez. Király Zoltán annak a
véleményének adott hangot, hogy egy működő demokráciában nincs
szükség önvédelmi fegyverre, ám ma nem ez a helyzet hazánkban. A
közbiztonság nem jó, az emberek félelemérzete növekszik. A
belügyminiszter utasítását törvénysértőnek ítélte, amely megsérti a
jogalkotásról, illetve az államigazgatási eljárásról szóló
szabályozást. A miniszter utasításából valójában az sem derül ki,
hogy az önvédelmi fegyverek begyűjtésének mi a tényleges oka.

    Horváth Balázs válaszában cáfolta, hogy intézkedése sértené a
jogalkotásról szóló 1987-es törvényt, mert a miniszter és az
országos hatáskörű szerv vezetője jogszabályban meghatározott
irányítási jogkörében a közvetlenül irányítása alá tartozó szervek
tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. Horváth Balázs úgy
érvelt, hogy ő az országos rendőr-főkapitányt, és nem az
állampolgárokat utasította. Ugyanakkor megjegyezte: ebben az esetben
a tulajdonjog továbbra is fennmarad, mert a lőfegyverek sorsáról a
hamarosan beterjesztendő, lőfegyverekről, lőszerekről szóló törvény
rendelkezik majd. (folyt.köv.)



1990. szeptember 11., kedd 19:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - keddi munkanap (8. rész)


E döntés előkészítésére tartotta fontosnak a fegyverek gyors
begyűjtését, rendőrségi letétbe helyezését, elkerülve azok nagyszámú
,,elvesztését,,. Ez utóbbi kijelentést azzal támasztotta alá, hogy
az elmúlt napokban, szinte varázsütésre, 150 önvédelmi fegyver tűnt
el gyanús körülmények között. Horváth Balázs elismerte, hogy a
közrend és a közbiztonság ijesztő mértékben romlik, ám nem tartotta
megfelelő módszernek, hogy minden nagykorú állampolgárt erre
hivatkozva felfegyverezzenek. Szólt arról is, hogy az illegális
fegyverek begyűjtésére több akciót szerveztek, ám a belügyminiszter
szerint nem olyan riasztóak a számok, mint az a köztudatban él, csak
tört része annak, amiről beszélnek az emberek. Közölte, hogy a
rendőrség minden olyan esetben eljár, amelyről tudomást szerez.
Kihasználva a TV-közvetítés adta nyilvánosságot, kérte az
állampolgárokat: jelezzenek minden gyanús körülményt. Elmondta még,
hogy az önvédelmi fegyverek begyűjtésével a minisztérium senkit nem
kíván megfosztani állásától, ám e fegyvereknek nem az a
rendeltetése, hogy azokkal sokszor igen nagy összeget kereshessenek
azok a személyek, akik az elmúlt rendszerben feddhetetlenségükért
érdemelték ki tulajdonlását. Az év eleje óta egyébként a
Belügyminisztérium III/III-as ügyosztályától leszereltek közül 90-en
kértek önvédelmi fegyvert, az ORFK állományához tartozók közül pedig
61 személy, többségük azért, hogy gazdasági célra hasznosítsa.

    A képviselő a miniszter válaszát nem fogadta el, a plénum
azonban egyetértett azzal.

    Eörsi Mátyás (SZDSZ) is a belügyminiszterhez interpellált az
önkormányzatok zökkenőmentes működésének feltételei megteremtése
tárgyában. Rövid interpellációjában azt fejtegette, hogy késik több,
az önkormányzatok működéséhez szorosan kapcsolódó törvény
megalkotása, és arra kért választ, hogy mikor terjeszti ezeket a
kormány a parlament elé.

    A rövid kérdésre hosszú választ adott Horváth Balázs, sorolva a
készülőben lévő, egyeztetés alatt álló törvényjavaslatok sokaságát.
Az impresszív választ az interpelláló képviselő nem fogadta el, s ő
is hosszas fejtegetésbe fogott annak indokolásául, hogy miért lenne
elengedhetetlenül szükséges például az államigazgatási eljárásról
szóló törvény mihamarabbi megalkotása. E nélkül ugyanis az
állampolgárok nem tudják, hogy ügyes-bajos ügyeikkel kikhez
fordulhatnak majd, illetve milyen formában, hol nyílik módjuk
fellebbezésre. Horváth Balázs válaszát 149 igen, 91 nem szavazattal
és 11 tartózkodással fogadta el a Parlament. (folyt.köv.)



1990. szeptember 11., kedd 19:47


Vissza »


Országgyűlés - keddi munkanap (9. rész)


Szűrös Mátyás (MSZP) interpellációjában azt firtatta: mit kíván
tenni a magyar-szovjet kapcsolatok új alapokra helyezéséért a
kormány, mit tesz konkrétan az átmeneti időszakban a két ország
viszonyában keletkezett zavarok, félreértések megszüntetéséért?
Készül-e erre vonatkozóan egy átfogó koncepció, cselekvési program,
és ha igen, mi ennek lényege?

    Mindezekre válaszul Jeszenszky Géza külügyminiszter felsorolta
azokat a közelmúltban lezajlott és a közeljövőben megtartandó magas
szintű találkozókat, amelyek célja éppen a magyar-szovjet
kapcsolatok, az együttműködés új alapokra helyezése - hosszú távon.
Ennek konkrét formája egy új kétoldalú szerződés, amely előkészítés
alatt áll.

    Megjegyezte: nem helytálló az a megállapítás, hogy a
magyar-szovjet kapcsolatokban érzékelhető zavarok, bizonytalanságok
döntően az utóbbi hónapokban keletkeztek. Bizonyítható, hogy a ma
jelentkező problémák kivétel nélkül a korábbi időszak mesterségesen
elfojtott ellentmondásaira, torz politikájára és gyakorlatára
vezethetők vissza.

    Szűrös Mátyás furcsállotta, hogy ma egy parlamenten kívüli
kispárt próbál csupán a magyar-szovjet kapcsolatok szószólójaként
fellépni, s ebben alig akad jó értelemben vett vetélytársa.
Jeszenszky Géza viszont azt furcsállotta, hogy Szűrös Mátyás
dicsérőleg említette az MSZMP-t.

    A miniszteri választ egyébként elfogadó interpelláló képviselő
három megjegyzést azonban fűzött az elhangzottakhoz. Eszerint:
hagyják, hogy a múltat a történészek vitassák, ő előre szeretne
tekinteni. Mint mondotta: nem tetszett a külügyminiszter stílusa
sem, azt pedig külön fájlalja, hogy mint diplomata az árnyalatot nem
értette meg a kispártra vonatkozóan, tudniillik a diplomáciában erre
nagy szükség lenne. A miniszter válaszával a plénum is egyetértett.

    Nagy András (SZDSZ) a trianoni emlékmű miatt kívánt
interpellálni, ám ettől visszalépett. Annyit azért megjegyzett: a
legkülönfélébb miniszteri és miniszterelnöki megnyilatkozásokból úgy
tűnik, hogy a kormány nem tud egy nyelven beszélni.

    Jeszenszky Géza, felkészülvén írásban a válaszra, fel is olvasta
annak egy-egy részletét. Visszautasította a képviselő bírálatát,
hangsúlyozva: a kormány ebben az ügyben világosan, a nyilvánosság
előtt állást foglalt, nem tartott szükségesnek külön
kormánynyilatkozatot kiadni. Mint mondotta: azt érti, ha nem is
helyesli, hogy vannak országok, amelyek azért riogatják népüket és a
világot a magyar irrendentizmus rémképével, mert el akarják terelni
a figyelmet valódi problémáikról. (folyt. köv.)



1990. szeptember 11., kedd 19:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - keddi munkanap (10. rész)


Azt azonban nem érti, miért kellett itthon egy marginálisnak
minősíthető társaság azóta vissza is vont kezdeményezéséből ekkora
ügyet csinálni?

    Végezetül Palotás János (MDF) az általános forgalmi adóról szóló
törvénnyel összefüggésben a magánvállalkozók nyugtaadási
kötelezettségének enyhítése, netán megszüntetése érdekében
interpellált a pénzügyminiszterhez, aki - miként Botos Katalin
államtitkár elmondta - 30 napon belül írásban válaszol a
képviselőnek, élve a Házszabály adta jogával.

    Jóllehet még 10 interpelláció és kérdés várt volna válaszra, az
elnöklő Dornbach Alajos az ülést 18.45 perckor elnapolta. Tamás
Gáspár Miklós (SZDSZ) bejelentette, hogy ma el nem hangozhatott
kérdését a Justitia-tervvel összefüggésben a továbbiakban nem
kívánja feltenni, tehát töröljék a napirendből. Az Országgyűlés
szeptember 17-én, hétfőn 10.30 órakor folytatja munkáját. (MTI)



1990. szeptember 11., kedd 19:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Az újonnan alakult pártok legelső nyilatkozatai mindenki számára világossá teszik, hogy e pártok vezetőségei mennyi mindenben elhatárolják magukat az 1945, az 1948-49 vagy akár az 1956 utáni honi eseményektől. A hazai magyar sajtó tele van a múlt birálatával, leleplezéseivel. Lassan kiderül mi mindent tett tönkre az egypárt-rendszer s maga az egész nemzetközi konstelláció, melybe az beleépült. A tabu-témák fokozatos megszűnésével a különféle irányzatokat képviselő politikusok nyilatkozataival az ország közvéleménye, beleértve az MSZMP egykori 800 ezres párttagságát is."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD