Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 29.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Megkezdődött Nagy Imre és társai kihantolása

"A Történelmi Igazságtétel Bizottság az alábbi információ nyilvánosságra hozatalára kérte az Országos Sajtószolgálatot. Szerdán délelőtt a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában kezdetét vette Nagy Imre és mártírtársai: Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József holttestének - kegyeleti okokból nem nyilvános - kihantolása."
SZER, Világhíradó:

Exhumálás

"A budapesti exhumálás megkezdésével egy időben a párizsi Pere Lachaise temetőben tavaly, a kivégzés 30. évfordulóján felállított emlékműnél és jelképes sírnál az emberi jogok franciaországi magyar ligája és a Szabadságharcos Szövetség képviselői lerótták kegyeletüket a kivégzett magyar miniszterelnök és a forradalom minden mártírja előtt."

Magyar álláspont Litvániáról


----------------------------


Washington, 1990. március 28. (Amerika Hangja) - Skorka Anikó
munkatársunk szólaltatja meg a magyar belpolitikai élet két vezető
személyiségét, valamint a Magyar Köztársaság külügyminiszterét, Horn
Gyulát a litvániai helyzettel kapcsolatban. Anikó először Kis
Jánost, a Szabad Demokraták Szövetségének elnökét kérte Amerika
Hangja budapesti mikrofonjához:

    - Természetesen a Szabad Demokraták Szövetségének van
álláspontja a litván kérdésben, ugyanakkor az a véleményünk, hogy ez
nem tartozik azon kérdések közé, amelyekről a 6 leendő parlamenti
pártnak mindenképpen tárgyalnia kellene egymással. Ilyen kérdés
pillanatnyilag a mi megítélésünk szerint egy van, és ez a romániai
helyzet, a romániai magyarok helyzete.

    A szabaddemokraták már állást foglaltak a litván kérdésben egy
ügyvivői testületi nyilatkozattal azon a napon, amelyen a litván
parlament kinyilvánította Litvánia függetlenségét. A mi álláspontunk
az, hogy tiszteletben kell tartani a litván nép önrendelkezési
jogát, és hogy a kialakult helyzetet erőszak alkalmazása nélkül kell
megoldani Litvánia mint szuverén állam és a Szovjetunió mint
szuverén állam között.

    - Ez volt Kis János véleménye a litvániai helyzetről. És most
Jeszenszky Gézát, a Magyar Demokrata Fórum külügyi tanácsadóját
kérdezem, van-e a Magyar Demokrata Fórumnak a litván helyzettel
kapcsolatban állásfoglalása, és ha igen, ez nyilvánosságra
hozható-e. (folyt.)



1990. március 28., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar álláspont Litvániáról - 1. folyt.


- A Demokrata Fórum és a litvániai Sajudis-mozgalom között
nagyon sok a hasonlóság, szellemi értelemben és politikai értelemben
is. Ennek értelmében hívtuk meg Landsbergis professzort - aki akkor
még csak ennek a mozgalomnak volt az elnöke - az októberi őszi
országos gyűlésünkre, amit meg is tisztelt jelenlétével.

    Tehát amikor Litvánia deklarálta függetlenségét és Landsbergist
elnökké választották, akkor egy régi barátot üdvözölhettünk
személyében, és egy Litvániának küldött üdvözlő táviratban is
kifejeztük örömünket és jókívánságainkat.

    Ezen túlmenően mi tisztában vagyunk azzal, hogy Litvánia
függetlensége két félen múlik, és nagyon reméljük, ebben a kérdésben
születik egy olyan megoldás, ami biztosítja a litván nép
önrendelkezési jogát, és ugyanakkor valamilyen módon megnyugtatja a
szovjet vezetést.

    Itt el tudom képzelni azt, hogy, habár nagyon nagy különbség van
Nagy-Britannia és a Szovjetunió között, de valami olyan megoldást
tartanék én járhatónak, ami az egykori anyaország és a dominiumok
analógiája alapján a teljes önállóságot biztosítja egy ilyen
egykori, akaratán kívüli tagköztársaságnak, és ugyanakkor valamilyen
módon a szovjet biztonsági aggodalmakat megnyugatja. Tehát ennek
lehetnek bizonyos szerződéses megoldásai, vagy pedig egy olyan elvi
kötelék, ami megnyugtatja esetleg a szovjet közvéleményt, de
ugyanakkor biztosítja feltétlenül Litvánia önrendelkezési jogát.

    - Jeszenszky Géza után Horn Gyula, a Magyar Köztársaság
külügyminisztere is készségesen állt Skorka Anikó rendelkezésére.
(folyt.)



1990. március 28., szerda


Vissza »


- Magyar álláspont Litvániáról - 2. folyt.


- Külügyminiszter úr
Elsősorban szeretném, hogyha röviden
összefoglalná a magyar kormány álláspontját a litván helyzettel
kapcsolatban.

    - Hangsúlyoznám, hogy a kormány nem foglalt ebben állást, mert
nem olyan ügy, amiben hivatalos kormányálláspont kellene. Én a saját
véleményemet tudom mondani, az pedig az, hogy miként minden
nemzetnek és népnek joga van az önrendelkezésre, így a litvánoknak
is joguk van, hogy új helyzetet teremtsenek maguk számára a múlt
nagyon tragikus tapasztalatai és következményei alapján.

    Tehát elvileg semmiféle kifogást nem lehet állítani a litván
függetlenségi törekvésekkel szemben, sőt azt támogatni lehet és kell
is. Ugyanakkor figyelembe kell venni azokat a realitásokat, amelyek
ma a Szovjetunió helyzetét jellemzik, beleértve azt, hogy kiválási
folyamat-procedúra mindenütt a világon nem egyoldalú felmondással
megy végbe, hanem a meglévő struktúrán belüli tárgyalásokkal. Más
szóval megfogalmazva itt a litvánok és a Moszkva közötti
tárgyalásokról van szó, ami feltétlenül szükséges.

    A radikális egyoldalú lépések csak azért is veszélyes
következményekkel járnak, mivel destabilizálja a Szovjetuniót.
Márpedig nemcsak Európának, vagy a Szovjetunió közvetlen
szomszédainak nem érdeke ez, hanem a világnak sem. Annál inkább sem,
mert meggyőződésem szerint egy további destabilizálódás a
Szovjetunióban jelentős mértékben veszélyeztetné a újabb átalakulási
folyamatot. Márpedig én nem látok a láthatáron sem olyan vezetőt,
politikust Gorbacsovon kívül, aki egyidejűleg tudja biztosítani a
Szovjetunió gyökeres átalakulását, reformjait, ötvözve ezt
kompromisszumkészséggel és kompromisszumos lépésekkel, valamint azt
a satibilitást, amelyik a Szovjetuniónak feltétlenül szükséges.
(folyt.)



1990. március 28., szerda


Vissza »


- Magyar álláspont Litvániáról - 3. folyt.


Tehát egy nagyon kényes, nagyon összetett problémának tekintem,
és úgy ítélem meg, hogy körülbelül ez a nyugati világ fontos
tényezőinek is az álláspontja. Úgyhogy ezt a szovjetekre kell bízni,
elismerve a litvánok jogait, de ezt bele kell ágyazni a mai
fejleményekbe, mai helyzetbe az egész problémát.

    - Ez úgy hangzik, mintha önnek teljes bizalma volna
Gorbacsovban, hogy ezt nagyszerűen fogja elintézni.

    - Én bízom abban, hogy megfelelően tudja rendezni a dolgot.
Mondja meg, kiben bízzunk Gorbacsovon kívül a Szovjetunióban? +++



1990. március 28., szerda


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Az újonnan alakult pártok legelső nyilatkozatai mindenki számára világossá teszik, hogy e pártok vezetőségei mennyi mindenben elhatárolják magukat az 1945, az 1948-49 vagy akár az 1956 utáni honi eseményektől. A hazai magyar sajtó tele van a múlt birálatával, leleplezéseivel. Lassan kiderül mi mindent tett tönkre az egypárt-rendszer s maga az egész nemzetközi konstelláció, melybe az beleépült. A tabu-témák fokozatos megszűnésével a különféle irányzatokat képviselő politikusok nyilatkozataival az ország közvéleménye, beleértve az MSZMP egykori 800 ezres párttagságát is."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD