|
|
 |
|
 |
Csapatkivonás - SZDSZ-Fidesz sajtótájékoztató
|
---------------------------------------------
München, 1990. március 13. (SZER, Magyar híradó) - A szovjet
csapatok kivnásáról megkötött megállapodás volt a fő témája két
ellenzéki párt sajtótájékoztatójának. A fiatal demokraták és a
szabaddemokraták házatáján Szilágyi Sándor járt.
- A szovjet csapatok kivonásáról aláírt megállapodás
hiányosságai miatt a Fidesz és az SZDSZ élesen bírálja a kormányt.
Mindkét párt érvei lényegében azonosak. A különbség az, hogy a
kivonulás időhatárát az SZDSZ nem kívónja a választási kampány során
firtatni, míg a Fidesz nem korlátozza önmagát.
Pető Iván, az SZDSZ szóvivője leszögezte: a magyar kormány
előnytelen feltételekkel kötött megállapodást a szovjet kormánnyal.
A megállapodás legbántóbb hiányossága, hogy nem mondja ki: a szovjet
csapatok magyarországi tartózkodása nélkülöz minden jogalapot.
Ugyanúgy törvénytelenül özönlötték el hazánkat 1956-ban, mint
Csehszlovákiát 1968-ban, mely utóbbi tényt a szovjet fél elismerte.
Kis János, az SZDSZ megbízott elnöke elmondotta: ennek azért van
jelentősége, mert ha a szovjet kormány netalán meggondolná magát, és
mégsem óhajtaná kivonni a csapatait, Csehszlovákia esetében nehezebb
helyzetben lenne, mint Magyarországon. A szabaddemokraták
álláspontja - szögezte le Kis János - hogy érvényes Nagy Imre 1956.
november 1-jei nyilatkozata a Varsói Szerződés felmondásáról. Ezt az
új parlamentnek törvényerőre kell emelnie, és erről az alapról
rendezni viszonyunkat a Varsói Szerződés tagállamaival. (folyt.)
1990. március 13., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Csapatkivonás - sajtótájékoztató, SZDSZ, Fidesz - 1. folyt.
|
A Fidesz képviselői hasonlóan érvelnek. Kósa Lajos - aki a 12
országos párt egyik megfigyelőjeként a megállapodás aláírásakor
Moszkvában járt - leszögezte: a párizsi szerződés értelmében a
szovjet csapatoknak az 1955-ös Osztrák Államszerződés megkötésekor
el kellett volna hagyni hazánkat. Elfogadhatatlan továbbá, hogy az
egyezmény nem rendezi az anyagi kérdéseket. Mint köztudott: a
szovjet fél 42 milliárd forint végkielégítésre tart igényt a
Magyarországon hagyandó ingatlanjai után.
Orbán Viktor, a Fidesz országos listavezetője ezzel kapcsolatban
leszögezte: a kormányközi szerződést az új parlamentnek fölül kell
vizsgálnia azon az elvi alapon, hogy "egy petákot sem fizetünk",
tekintve a 45 éve okozott károkat - különsen azt a pusztítást, amit
1956-ban okoztak az orosz csapatok. Nem véletlen - fűzte hozzá -,
hogy nem államközi szerződés, hanem kormányközi megállapodás
született ebben a kérdésben. Az előbbihez ugyanis parlamenti
ratifikálás szükségeltetne. A cél átlátszó: az MSZP sikerének
feltüntetni a megállapodást - holott nyilvánvaló, hogy a szovjet fél
érdekelt csapatai kivonásában - hiszen a bécsi tárgyalásokon
előreláthatólag 198 ezer főben állapítják majd meg a Kelet-Európában
állomásoztatható katonái számát, szemben a jelen helyzettel, amikor
is Kelet-Németországban 360, Csehszlovákiában 70, Magyarországon
pedig 50 ezer szovjet katona állomásozik.
A Fidesz úgy gondolja, az oroszok technikástól kivonulhatnának 3
hónap alatt. Az 560 ezer tonnányi hadianyagot pedig utánuk lehetne
küldeni. (folyt.)
1990. március 13., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Csapatkivonás - sajtótájékoztató, SZDSZ, Fidesz - 2. folyt.
|
Egyetértés van a Fidesz és az SZDSZ között abban is, hogy
mindketten képtelen ötletnek tartják a kormány, pontosabban a BM
legújabb ötletét: ne április 8-ikán, hanem 22-ikén bonyolítsák le a
választások második fordulóját. A Fidesz nehezményezi továbbá, hogy
az enyéni választólapokon jelöltjeik mellett nem a közismert nevük,
a Fidesz szerepel, hanem az, hogy Fiatal Demokraták Szövetsége.
Deutsch Tamás, a Fidesz Országos Választmányának tagja viszont
élesen bírálta az SZDSZ-t azért, mert - mint mondotta - merev,
kompromisszumokra képtelen álláspontjukkal veszélyeztetik az idei
március 15-ike közös megünneplését.
Az egyik SZDSZ-ügyvivő keresztülhúzza a megállapodást, amit a
másikkal már sikerült tető alá hozni - mondotta Deutsch Tamás -, és
két nappal a nemzeti ünnepünk előtt nem lehet tudni, hogy végül mi a
helyzet. A Fidesz - az MDF és a Kisgazdapárt támogatásával - azt
szeretné, ha nem pártszónokok, hanem a határainkon túl élő magyarok
képviselői beszélnének ezen a napon. Az SZDSZ viszont ragaszkodik a
pártszónokához.
Hogy végül melyik álláspont lesz az erősebb, azt majd meglátjuk
március 15-ikén délben, Petőfi Sándor szobránál. +++
1990. március 13., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|