|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács (1. rész)
|
1990. március 12., hétfő - A hétfői kormányülést követően
Bajnok Zsolt szóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó
képviselőit a Minisztertanács napirendjén szereplő témákról.
Elmondta, hogy Somogyi Ferenc külügyi államtitkár tájékoztatta a
kabinetet a szovjet csapatok teljes kivonásáról március 10-én aláírt
megállapodásról. Ennek kapcsán az ülésen számos olyan problémáról,
tennivalóról is szó esett, amely szorosan kötődik a kivonáshoz. A
tennivalók nagyságát érzékeltetve a szóvivő közölte, hogy több mint
80 településen, csaknem 20 ezer hektár földterületen 300 ingatlan
átadásáról-átvételéről, őrzéséről, állagmegóvásáról kell
gondoskodnia a magyar félnek. Az épületek, építmények értéke
hozzávetőleges számítások szerint meghaladja a száz milliárd
forintot. A kormány döntése értelmében az ingatlanokat, építményeket
a honvédelmi tárca veszi át. A helyi önkormányzatoké lesz viszont a
kezelői jog, ha a honvédség nem tart igényt az ingatlanokra. Ilyen
esetekben díjmentesen kapják meg a kezelői jogot. A szovjetek
távozása után nem kis számban megüresedő lakásokat a helyi
tanácsoknál, illetve a fegyveres szerveknél nyilván tartott
igényjogosultak között megfelelő arányban osztják el. Az
ingatlanokat a tervek szerint nyilvánosan meghirdetett
versenytárgyalások alapján értékesítik. A magyar-szovjet
megállapodásnak megfelelően magyar részről Annus Antal
vezérőrnagyot, a vezérkari főnök általános helyettesét nevezték ki
az egyezmény végrehajtását ellenőrző meghatalmazottá. Helyettese
Karácsony Imre vezérőrnagy, az Országos Tervhivatal főcsoportfőnöke
lett. Emellett külön tárcaközi bizottságot hívnak életre a
kivonásokkal kapcsolatos rendkívül nagy mértékű tennivalók
koordinálására.
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke rövid gyorsjelentést
terjesztett a kormány elé a népszámlálás eredményeiről. A február
20-án végetért számlálás gyorsmérlege szerint 1990. január elsejével
a népesség száma hazánkban 10 millió 450 ezer. Ez 260 ezres
csökkenést jelent a tíz évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva.
(Ugyanakkor a becslések szerint a lakosságnak mintegy 0,6-0,7
százaléka kimaradt az összeírásból.) Az adatokból kitűnik, hogy a
férfiak száma 5 millió 23 ezer, ami 3,2 százalékos csökkenés a tíz
évvel ezelőttihez képest. A nők száma 5 millió 427 ezer, a csökkenés
1,7 százalékos. Ezer férfira jelenleg 1080 nő jut. Ami a települések
népességének alakulását illeti, a KSH felmérése szerint Budapesten
kétmillióan élnek; a lakosság csökkenése 3 százalékos. (folyt.köv.)
1990. március 12., hétfő 18:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (2. rész)
|
A vidéki városok lakosságának száma 2,5 százalékkal emelkedett, ám
elgondolkodtató, hogy a községek népessége 7 százalékkal csökkent.
Magyarországon jelenleg 3 millió 845 ezer lakást tartanak számon,
ami 8 százalékos növekedés az előző adatfelvételhez képest. A
lakások többsége kétszobás, a három- vagy többszobás otthonok aránya
39 százalék. A statisztikák komoly minőségi javulást jeleznek.
Az igazságügyminiszter Az Európai Közösségek jogával való
harmonizációs feladatok címmel nyújtott be előterjesztést a
kormánynak. A tervezet - amelyet a kormány el is fogadott - fontos
jogpolitikai elveket tartalmaz. Lényege: az új magyar jogszabályok
megalkotásakor vizsgálni kell az összhangot az Európai Közösségek
jogfejlődésével, jogalkotási irányzataival. A tárca kebelén belül
már meg is alakult egy szakértői csoport, amely azt vizsgálja, hogy
az elfogadott új jogszabályok miként illeszkednek az európai
jogrendszerbe. A jogharmonizációs program egyébként a jog egész
területét átfogja.
A következő napirend kapcsán a szóvivő emlékeztetett arra, hogy
a gyógyszerárak - a termelőiár-változások, illetve a kereskedelmi
árrések növekedése miatt - 35,4 százalékkal növekedtek. Ez
hallatlanul nagy terheket ró az idős emberekre és a sokgyermekes
családokra. A kormány ezt figyelembe véve úgy döntött, hogy
módosítja egyes gyógyszerek társadalombiztosítási, támogatási
rendjét. Az újítás lényege az, hogy a korábbi 80, 90, illetve 100
százalékos fogyasztóiár-támogatási lépcsőt egy 80, 95, 100
százalékos támogatási rend váltja fel július elsejével. (Ez azért
okoz némi könnyebbséget, mert a gyógyszerek legszélesebb köre eddig
a 90 százalékos támogatási kategóriába esett. Így tehát itt 5
százalékos támogatásnövekedés várható.) A támogatásnövekedés főként
az idősebbek által keresett gyógyszereket, illetve a
gyermekgyógyászatban alkalmazott medicinákat érinti. Egyidejűleg
bővítik az ingyenes gyógyszerellátásban részesülők körét. Jelenleg
mintegy 120 ezren kapnak alanyi jogon térítésmentesen gyógyszert. A
változásokról egyébként az egészségügyi tárca vezetői a napokban
részletes tájékoztatást adnak a közvélemény számára.
A belügyi és a külügyi tárca együttes előterjesztése alapján
vitatta meg a kormány a menekültügy alakulását. A főbb adatok: az
1989. január 1-je és december 31-e között hazánkba érkezett romániai
menekültek száma meghaladta a 34 ezret. Közülük 31 ezren
tartózkodási engedélyt kaptak, 3 ezren tovább utaztak valamely
harmadik országba, 689-en pedig önként hazatértek Romániába.
(folyt.köv.)
1990. március 12., hétfő 20:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (3. rész)
|
Az 1990. február 15-i állapot szerint 26.446 menekült tartózkodott
Magyarországon. Kilencszázhatvankilencen, hazatérési szándékkal,
elhagyták Magyarországot. Sok probléma forrása, hogy több mint
háromezer olyan család van, amelynek valamely tagja Romániában
maradt. A Minisztertanácsnak azt is meg kellett állapítania, hogy a
romániai demokratizálódás kezdeti jelei ellenére a napi gyakorlatban
nemigen érzékelhető a két ország viszonyának javulása. Ez az oka
annak, hogy a Magyarországon tartózkodó menekültek nagy többsége
várakozó állásponton van, s kevesen szánják el magukat a végleges
visszatérésre. Még ma is naponta 30-50 magyar család érkezik a
határon túlról. Mintegy tízezren rendelkeznek állandó tartózkodásra
jogosító személyi igazolvánnyal, vagy menekült státusszal. A kormány
véleménye szerint lehetővé kell tenni számukra az itt-tartózkodást,
s szálláshoz juttatásukat a letelepedési alapból támogatni kell. A
letelepedési, bevándorlási kérelmeket méltányosan, lehetőleg soron
kívül kell elbírálni. Azok számára, akik ideiglenes tartózkodási
engedéllyel rendelkeznek, s harmadik országba kívánnak tovább
utazni, méltányos határidőt kell biztosítani a kiutazáshoz.
Ugyanakkor a kormány arra szeretné ösztönözni a Romániából
kivándorolni szándékozókat, hogy otthon intézzék kérelmüket; a
jelenlegi román gyakorlat ugyanis már lehetővé teszi ezt.
A Minisztertanács áttekintette azt is, hogy miként alakulnak a
kormányzati jogosítványok a választások után létrejövő új kabinet
hivatalba lépéséig. Mint ismeretes, a választások utáni új Parlament
első ülésén a kormány bejelenti lemondását, azonban az új kormány
hivatalba lépéséig - ez akár hetekig-hónapokig is eltarthat -
ügyvezető kormányként működik tovább. A hatályos jogszabályok
értelmében ez azt jelenti, hogy az összes kormányzati jogot
gyakorolhatja, nemzetközi szerződéseket azonban nem köthet, s
rendeletet is csak kifejezett törvényi felhatalmazás alapján,
halaszthatatlan esetben alkothat. A kormány azonban tisztában van a
mostani választások óriási jelentőségével, ezért úgy döntött, hogy a
választások utáni átmeneti időszakban politikai önkorlátozást
vállal, ami azt jelenti, hogy tartózkodik minden olyan döntéstől,
amely jelentősen kihatna a választások utáni időre. Tevékenységét a
gazdaság, az állami szervezet működéséhez, az állampolgárok
szociális és létbiztonságához szükséges döntésekre korlátozza.
(folyt.köv.)
1990. március 12., hétfő 20:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész)
|
A kormány foglalkozott a Bokor Imre-könyv nyomán megszületett
országgyűlési határozat végrehajtásával is. Az ezzel kapcsolatos
minisztertanácsi határozat lényege: meg kell vizsgálni, hogy a
Honvédelmi Minisztérium vezető tisztségviselői és tábornoki kara
szolgálati lakásaik felújításakor, a lakberendezések cseréjekor
megfizették-e a szükséges illetéket, kifizették-e a bérlőkre előírt
költséghányadot. Ha ezt elmulasztották volna, akkor kötelezni kell
őket az utólagos megfizetésre. Határozatban mondták ki azt is, hogy
Czinege Lajos Endrődi utcai szolgálati lakását ki kell üríteni. A
vizsgálatok eredményeiről hamarosan részletes tájékoztatót hallgat
meg a kormány, s tájékoztatják az Országgyűlést is.
Számos személyi kérdésben is döntés született. Dr. Tömpe István
pénzügyminiszter-helyettest a kormány tisztségéből - érdemei
elismerésével, más fontos megbízására való tekintettel -
felmentette. Ugyancsak felmentették kormánybiztosi tisztéből. Dr.
Barta Barnabást, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesét
érdemei elismerésével, nyugállományba vonulása miatt március 31-i
hatállyal. Dr. Pacsi Zoltánt 1990. március 1-jei hatállyal
kinevezték az Állami Értékpapír-felügyelet vezetőjévé.
A Minisztertanács ülésének napirendjén szerepelt a személyes
szabadságukban jogtalanul korlátozottak kárpótlásának ügye is. Erről
az igen bonyolult problémáról a szóvivő annyit közölt, hogy az
illetékes kormányzati szervek törvényjavaslat-tervezetet dolgoztak
ki. Ez meghatározza a kárpótlásra jogosultak körét, s alternatív
javaslatként készpénzzel történő kártérítést, illetve a nyugdíjak
felemelését indítványozza. A törvényjavaslatot a kormány a Parlament
elé terjeszti. A kormány döntött a személyes szabadságukban
korlátozott emberek társadalombiztosítási, munkajogi helyzetének
rendezése ügyében is. A döntés kimondja, hogy kérésükre az
érintettek nyugdíját havi 500 forinttal akkor is föl kell emelni, ha
az internáló illetve más táborokban töltött időtartamot egyszer már
figyelembe vették szolgálati időként a nyugdíj megállapításánál.
A kormány döntött arról a február 1-jén hatályba lépett
helyiséggazdálkodási rendelkezésről is, amely kimondja, hogy a
helyiséget jogszerűen használó kizárólag az elhelyező hatóság javára
mondhat le a használatról. A Minisztertanács most úgy határozott,
hogy visszaállítja a február 1-je előtti jogi gyakorlatot.
(folyt.köv.)
1990. március 12., hétfő 20:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész)
|
A kormány elfogadta azt az előterjesztést, amely az Országos
Rendőr-főkapitányság létrehozásáról és a rendőrség irányításával
összefüggő feladatokról szól. A döntés lényege, hogy a
Minisztertanács a rendőrség kormányzati irányítását a
belügyminiszter útján végzi. A belügyminiszter kinevezi, felmenti az
országos rendőrfőkapitányt és helyettesét, és ellenőrzi a rendőrség
tevékenységének törvényességét. Ugyanakkor az országos
rendőrfőkapitány maximális önállósággal és felelősséggel közvetlenül
irányítja a rendőrség tevékenységét és szervezetét. Az elgondolások
szerint az önálló hatáskörű szervként működő ORFK szervezetét július
1-jéig alakítják ki.
A kormány döntött az Országos Ösztöndíj Tanács szervezetének
megújításáról is. Úgy határozott, hogy a tanács élén a jövőben a
szellemi élet egy kimagasló személyisége álljon, aki független a
tárcáktól, a kormányzati vagy egyéb szervektől. A tanács munkájában
a jövőben nagyobb szerepet szánnak a nyilvánosságnak is.
A kormány ülésén felvetődött az is, hogy a Magyar Köztársaság
címerének ügyében esetleg a március 25-i választáshoz kapcsolódóan
népszavazásszerűen lehetne dönteni. Ennek a lehetőségnek viszont
ellentmondani látszik az a szabály, miszerint a választás előtt és
után 90 nappal nem lehet népszavazást tartani, bár ez ügyben a
döntés az Országgyűlés kezében van.
A napirendtől függetlenül a kormány egy olyan döntést is hozott,
miszerint az idén május 9-én lesznek a megemlékezések a második
világháború mártírjairól, áldozatairól. Ezt a napot egyben a
fasizmus felett aratott győzelem napjaként is ünnepeljük. (MTI)
1990. március 12., hétfő 20:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|