Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 29.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Megkezdődött Nagy Imre és társai kihantolása

"A Történelmi Igazságtétel Bizottság az alábbi információ nyilvánosságra hozatalára kérte az Országos Sajtószolgálatot. Szerdán délelőtt a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában kezdetét vette Nagy Imre és mártírtársai: Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József holttestének - kegyeleti okokból nem nyilvános - kihantolása."
SZER, Világhíradó:

Exhumálás

"A budapesti exhumálás megkezdésével egy időben a párizsi Pere Lachaise temetőben tavaly, a kivégzés 30. évfordulóján felállított emlékműnél és jelképes sírnál az emberi jogok franciaországi magyar ligája és a Szabadságharcos Szövetség képviselői lerótták kegyeletüket a kivégzett magyar miniszterelnök és a forradalom minden mártírja előtt."

Országgyűlés - második nap (1. rész)

1990. február 28., szerda - Az Országgyűlés szerdán 9 óra után néhány perccel az oktatási törvény vitájával folytatta februári ülésszakát. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: az alkotmányt módosító három törvényjavaslatról csak csütörtökön tudnak dönteni, mert a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem végzett a módosító javaslatok elbírálásával. A határozathozatalra pedig csak a bizottsági jelentés elkészülte után kerülhet sor.


Arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy a honvédelmi törvényt
- a honvédelmi miniszter sürgős romániai útja miatt - szintén
csütörtökön tárgyalják meg. Így módosították az ülésszak napirendi
pontjainak sorrendjét. Az oktatási törvényt követően a
társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló
törvényjavaslatot, majd pedig a deregulációs törvény tervezetét
vitatják meg.

    Az alelnök ismertette az Alkotmánybíróság álláspontját a
külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választójogának
gyakorlásával kapcsolatos indítványról. A testület határozata
értelmében az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény
2. paragrafus (4) bekezdésének az a része, amely szerint: a
szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön
tartózkodik, alkotmányellenes. Ezért ezt a rendelkezést az
Alkotmánybíróság megsemmisítette.

    Horváth Lajos felkérte a jogi bizottságot, foglaljon állást,
hogy e határozat milyen kötelezettséget ró a Parlamentre, s erről az
ülésszak végéig tájékoztassa a plénumot.

    Elsőként Kókai Rudolf (Jász-Nagykun-Szolnok m. 15. vk.) kapott
     ------------
szót, aki két sürgető problémára
hívta fel a figyelmet. Véleménye
szerint az új oktatási törvénynek a tanuló jogai között deklarálni
kell, hogy az általános iskolában heti 25 óránál több kötelező órája
nem lehet. Jelenleg ugyanis - a különböző szakkörökkel, edzésekkel,
az otthoni felkészüléssel együtt - naponta legalább 9-10 órát
keményen ,,dolgoznak,, a gyerekek. A képviselő úgy vélekedett, hogy
a jelenlegi tananyag figyelmen kívül hagyja az életkori
sajátosságokat, s korszerűtlen, mind minőségét, mind mennyiségét
tekintve. Különösen elavultak a történelem és földrajz tankönyvek, s
a nyolcadikosok biológiai és kémia könyvei is. Ezek helyett mielőbb
új könyveket kell a tanulók kezébe adni.
(folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 10:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (2. rész)


Dr. Kiscelli László (Győr-Sopron m. 3. vk.) indokoltnak tartotta
-------------------
az oktatási törvény korrekcióját, néhány elemének felülvizsgálatát.
Örvendetesnek tartotta, hogy a nevelési-oktatási
intézményrendszerben fokozatosan kialakulhat a verseny. A
magánoktatás végső soron korszerűbb képzésre sarkalló
kezdeményezésként is felfogható. Felhívta a figyelmet arra, hogy az
állam felelőssége az ifjúság oktatásában, nevelésében nem csökkenhet
az új helyzetben. A mostani módosításokat egy új törvény megalkotása
kezdetének tekinthetjük - mondotta. Szólt arról is, hogy a nyolc
osztályos gimnázium alkalmazása járható út, ahol annak feltételei
adottak, ugyanakkor a mai formának, szerkezetnek is van realitása. A
képviselő ezután olyan új felsőoktatási törvényt is szorgalmazott,
amelyben az oktatási és a tudományos kutató-fejlesztő intézmények
nemcsak együttműködnek, hanem szükség szerint integrálódnak is. A
törvény előkészítésénél fontosnak tartotta, hogy újraszabályozzák a
felsőoktatási intézmények tanácsának működését, s ezekbe a
testületekbe demokratikus választással kerülhetnének be a tagok.
(folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 10:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (3. rész)


Török Sándor (Jász-Nagykun-Szolnok m. 13 vk.) egyetértett
-------------------
azzal, hogy a társadalmi, politikai rendszer átalakulása az
oktatásban, nevelésben is gyors alkalmazkodást, néhány sürgős
intézkedést követel. Beszámolt viszont arról: a pedagógusok
kifogásolják, hogy a törvénymódosítás beterjesztését nem előzte meg
sem szakmai, sem pedig társadalmi vita. Igy azután abból kimaradtak
olyan kérdések, amelyekre pedig sürgősen választ kellene adni.
Támogatta az általános heti óraszám csökkentését, de azon belül
javasolta, fordítsanak több időt a magyar nyelv, a matematika és az
idegen nyelv oktatására. Ugy vélekedett, hogy a törvényből ki
kellene hagyni az iskolatanácsokról szóló részt, mert azok nem
töltötték be feladatuk, már ahol egyáltalán megalakultak. Nem
javasolta a tankötelezettség fenntartását 16 éves korig, mert - mint
mondta - a társaiknál idősebb, többszörösen hátrányos helyzetű
fiatalok már bomlasztóan hatnak a tanulóközösségekre.

    Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) arra hívta fel a figyelmet,
    -----------
hogy alapvető változást az oktatásügyben csak az anyagi feltételek
jelentős javításával lehet elérni. A költségvetésben a maradékelv
alkalmazása továbbra sem teszi lehetővé az ágazat számottevő
fejlesztését. A képviselő egyetértett a tanügyi monopólium
feloldásával, és azzal, hogy az egyházi és a magániskolák is
bekapcsolódjanak az oktatásba. Ám arra figyelmeztetett, hogy igen
kevés a jó pedagógus. Valószínűleg a tőkeerős egyházi és
magániskolák el fogják szívni a jó szakembereket, és így lényegesen
növekedni fog a különbség az elit oktatás és az általános, mindenki
számára elérhető képzés között. Végezetül a képviselő azt javasolta:
ha az egyházi vagy magániskolák állami feladatokat látnak el, akkor
az állami intézményekkel azonos mértékben részesüljenek
költségvetési támogatásban. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 11:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (4. rész)


Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) azokról az ellenérzésekről
-----------
beszélt, amelyeket a miniszter legutóbbi rendeletei keltettek a
pedagógusokban. Az első komoly megrázkódtatás akkor érte őket,
amikor megszüntették az orosz nyelv kötelező oktatását. Ugyancsak
viharokat kavart az egyházi iskolák működésének újbóli
engedélyezése, mivel sokan úgy vélik, hogy ezekben az intézményekben
a kiválasztottak fognak tanulni. Most pedig a magániskolák
létesítésének ügye keltett zavart, sokan jogosan aggódnak amiatt,
hogy kizárólag a szülők anyagi helyzete fogja meghatározni, kik
tanulhatnak ezekben az iskolákban. A pedagógusok azt szeretnék, ha
az elkövetkezendő időben nem lennének első- és másodrendű iskolás
gyerekek ebben az országban, kívánják, hogy a minisztérium állapítsa
meg a képzés normáit, de ehhez teremtse is meg a feltételeket.
Mindenképpen azt szeretnék, hogy az oktatás ne lehessen
megalapozatlan kísérletezések terepe, ugyanis az itt elkövetett
tévedések, a selejtek generációk életét befolyásolhatják károsan.

    Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) úgy vélte, hogy egy nemzeti
    ----------------
alaptanterv hiányában, az államháztartási és az önkormányzati
törvény nélkül e mostani csekély változtatás nem vezet eredményre. A
törvénymódosítás két alapvető célja - a magánintézmények létrejötte,
illetve az önálló gazdálkodásra való áttérés - lényegében a jelenleg
hatályos törvény alapján is megvalósítható. A törvényjavaslat
hiányosságainak felsorolása után a képviselő arra a következtetésre
jutott, hogy e tervezetet első olvasatnak kellene tekinteni, s csak
egy széles körű szakmai vita után szabad dönteni róla.


    Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) - szakértők véleménye alapján -
    ------------

ugyancsak éles kritikával illette a tervezetet. Kiemelte, hogy a
javaslat nem konkretizálja a magán- és az állami oktatás fogalmát,
nem szól az egységes minimum tantervről és vizsgarendszerről. A
képviselő attól tartott, hogy az állami oktatás mostohagyermekké
válik, a továbbtanulás, az érvényesülés nem a tehetségen, hanem a
szülők pénztárcáján fog múlni. Csatlakozva az előtte szólóhoz, Dauda
Sándor is azt javasolta, tekintsék első olvasatnak, vagy utasítsák
el az előttük fekvő tervezetet. (folyt. köv.)



1990. február 28., szerda 11:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (5. rész)


Tamás Gáspár Miklós (Budapest 14. vk.) a hazai pedagóguusok egy
-------------------
részének véleményét közvetítette, miszerint az új oktatási törvény
megalkotása már az új Országgyűlés feladata lesz, így célszerű, ha a
módosítások is csak annak részeként jelennének meg. Hangot adott
néhány aggályának is, s mint gyakorló egyetemi oktató úgy vélte,
hogy az egyetemi autonómiát szélesíteni szükséges, a vezetőket
például a jövőben választják majd. A mostani módosító indítványokat
bürokratikusnak és túl részletezőnek tartotta, bár elismerte, hogy
az 1985-ös oktatási törvény is ilyen. A javasolt változtatások
szelleme haladást mutat, de úgy vélte, hogy toldozgatásokkal nem
lehet megoldani a problémákat. Végül ő is azt javasolta, hogy a
témát kétfordulós ütemben tárgyalják, vagyis a mostani előterjesztés
és vita csak első olvasat legyen.

    Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemlén m. 3. vk.) részletesen kitért
    -------------
a miskolci magán-bölcsészegyetem kálváriájára, hozzátéve, hogy ha a
hallgatók egyházi közösséget alkotnának, bizonyára joguk lenne
ilyen iskolát működtetni, enélkül azonban törvényellenesnek
minősítették azt. Most, hogy talán mégis lesz jogi lehetőség az
ilyen magánegyetemek létesítésére, a Művelődési Minisztérium vajon
fenntartja-e az ügyészségnél tett feljelentését, vagy visszavonja
azt? A miniszterhez is kérdést intézett: támogatja-e a miskolciak
kezdeményezését, majd hozzátette: a magánegyetem hallgatói ma azt
hirdetik, hogy tanulni akarnak, és azt kérdezik hová lett a
Glatz-noszty? (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 11:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (6. rész)


Szilágyi Tibor (Nógrád m. 2 vk.) üdvözölte azt a módosítási
--------------
javaslatot, amely megszüntetné az iskolaalapítás állami
monopóliumát, de ugyanakkor kevesellte azt az előirányzatot,
miszerint egy tanévre elegendő alaptőke igazolásával lehetne
magániskolákat indítani. Szerinte annyi alaptőkével kellene
rendelkezniük ezeknek a vállalkozásoknak, ami több évre előre
biztosítaná zavartalan működésüket. Az elérendő célok között
említette a gyermekek napi legalább egyszeri térítésmentes
étkeztetését, valamint ingyenes tanszerellátásukat.

    Az általános vitát követően a plénum részletes vitára bocsátotta
a törvényjavaslatot.

    A részletes vita első felszólalójaként
    Boros László (Budapest 26. vk.) azt javasolta, hogy a
    ------------
törvényjavaslatnak a 22-es és 23-as paragrafusát töröljék el. A
törvényjavaslat ugyanis lehetővé tenné, hogy a 4. évfolyam elvégzése
után az alapfokú iskolai tanulmányok alapfokú nevelési-oktatási
feladatokat ellátó gimnáziumokban is folytathatók legyenek. A 23.
paragrafus pedig megengedni, hogy a gimnázium - egyedi megoldásként
- alapfokú nevelést, oktatást is folytathat. Így a gimnáziumnak 4,
illetve ha alapfokú nevelési-oktatási feladatokat is ellát,
legfeljebb 8 évfolyama lesz. Ezzel nem értett egyet a képviselő,
véleménye szerint az új rendszer nem lenne liberálisabb a
jelenleginél. A választás lehetőségét elsősorban az fogja
korlátozni, hogy milyen a családok szociális, anyagi, kulturális
helyzete. Nem a tehetségek, hanem a megfelelő anyagi háttérrel
rendelkezők kerülnek előtérbe. Így az elit- és tömegiskolák
leplezetlenül el fognak különülni. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 11:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (7. rész)


A vita lezárását követően Glatz Ferenc művelődési miniszter
     ------------
válaszolt az elhangzottakra. Kifejtette: a hozzászólások sorozata
megerősítette abban, hogy a társadalom várja az egész oktatási
rendszer radikális átalakítását. Az oktatás egész irányításának
átgondolását, a tanácsok és az iskolák viszonyának újragondolását, a
felvételi rendszer egységesítését és egyszerűsítését, a különböző
iskolarendszerek egymás mellett létezését már tartalmazza egy
koncepció. Ezt a koncepciót tavaly novemberben a kulturális
bizottság már megismerhette, de új oktatási törvény formájában azért
nem hozta a tárca a Parlament elé, mert a népszavazás után kialakult
helyzetben nem lehetett elég idő annak megvitatására a
pedagógusokkal, az érdekképviseleti szervekkel, az irányításban
részt vevő intézményekkel.

    Glatz Ferenc szerint a hozzászólók joggal ostorozzák az elmúlt
40 év politikai rendszerének megfelelően kialakult oktatási
rendszert. E rendszerből fakad az is: a társadalom hozzászokott
ahhoz, hogy a törvények elrendelik, kimondják, mit tegyenek az
állampolgárok. Az oktatási törvény módosítása viszont elsősorban
lehetőségeket biztosít. Lehetőséget például a 4+8, vagy a 6+6
osztályos iskolarendszer bevezetésére, magániskolák, magánegyetemek
alapítására, arra, hogy az állami és magániskolák azonos feltételek
mellett működhessenek. E törvényjavaslat elfogadása teszi
törvényessé a miskolci bölcsész magánegyetem alapítását-működését
is.

    A miniszter leszögezte: ez a törvény csupán a megérett
problémákra kíván választ adni, a helyzethez igazítani az 1985-ben
elfogadott törvényt, hogy a későbbiekben tovább lehessen lépni.

    Az egyetemi autonómiáról elmondta: ennek teljessé tétele nem
ennek a törvénymódosításnak a feladata, most csupán eddigi
minisztériumi hatásköröket ad át az egyetemeknek. A teljes egyetemi
autonómia csak az új tulajdonviszonyok meghonosulása után válhat
valósággá.

    Végezetül javasolta két képviselőnek is, hogy álljanak el
javaslatuktól, miszerint a főiskolák alapítása is az Országgyűlés
hatáskörébe tartozzon. (folyt. köv.)



1990. február 28., szerda 12:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (8. rész)


Ezután a határozathozatal következett, az elnöklő Horváth Lajos
elsőként a módosító indítványokat szavaztatta meg, ezeket körülbelül
fele-fele arányban fogadták, illetve vetették el a képviselők. Az
elnök a törvénymódosító javaslat alkotmányerejű jellegére
tekintettel a határozathozatalhoz létszámellenőrzést rendelt el, az
elfogadáshoz ugyanis kétharmados minősített többség szükségeltetik.
A teremben összesen 290-en voltak jelen, tehát jóval kevesebben az
Országgyűlés létszámánál, de azért elegendően ahhoz, hogy a többségi
szavazáshoz határozatképes legyen a Tisztelt Ház. A szavazásnál
végül is nem jött össze a minimálisan szükséges 252 igenlő szavazat,
összesen 229-en támogatták a törvénymódosító javaslatot, 34-en
ellene voltak, 35-en pedig tartózkodtak. Így az oktatási törvény
módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlés elvetette.
(folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 12:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (9. rész)


A képviselők ezután áttértek az Országgyűlés
társadalombiztosítási bizottságának önálló indítványaként
előterjesztett, a társadalombiztosítás irányításáról és
szervezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalására.



    A benyújtott jogszabály-tervezethez a bizottság elnöke,
Szirtesné Tomsits Erika fűzött szóbeli kiegészítést. Előljáróban
-----------------------

rámutatott, hogy a ma hazánkban működő társadalombiztosítás messze
áll a klasszikus biztosítási rendszertől. A Társadalombiztosítási
Alap önállósága formális. A mostani helyzet tarthatatlanságát jelzi,
hogy a járulékfizetéssel szerzett ellenszolgáltatásnak az
inflációhoz való igazítására - például a nyugdíjak emelésére-
önkormányzat hiányában csak a kormányzat dolgozhat ki javaslatot,
vagy részleteiben kidolgozott, számokkal alátámasztott képviselői
indítvánnyal kellene előállni.

    A törvényjavaslat a jelenleg érvényes szabályok adta lehetőséget
kihasználva a lehető legnagyobb mozgásteret kívánja biztosítani a
létrehozandó önkormányzat számára. Mint mondta: a bizottság
tisztában van azzal, hogy kikristályosodott irányítási szabályokat
akkor lehetne hozni, ha a különböző biztosítási ágak világosan
különválnának, s a biztosítottak fogalma tisztázott volna. Az is
bizonyos, hogy a majdani önkormányzati és érdekvédelmi törvény
hatással lesz a társadalombiztosítás önkormányzatára, de a bizottság
szerint a Társadalombiztosítási Alap felügyeletének azok
elfogadásáig is működnie kellene. A társadalombiztosítási ellátások
rendszerének korszerűsítését is meggyorsíthatná az önkormányzat
létrejötte.

    A bizottság elnöke a továbbiakban hangsúlyozta: a bizottság a
társadalombiztosítás önkormányzatának mielőbbi létrejöttét
feltétlenül fontosnak ítéli, s azzal az érdekvédelmi szervezetek
döntő többsége is egyetért, a beterjesztő bizottság nevében mégis
azt indítványozta, hogy a törvényjavaslat részletes vitáját most ne
folytassa le a Parlament. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 12:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (10. rész)


Véleményük szerint ugyanis most idő hiányában nem lennének képesek
arra, hogy megváltoztassák az alkotmány és a jogalkotásról szóló
törvény azon paragrafusait, amelyek jelenleg még akadályozzák az
önkormányzat érdemi tevékenységét. Emellett szól az is, hogy ez a
Parlament már nem tudna érvényt szerezni annak az elvnek, hogy a
biztosítottak érdekképviseletét a leendő önkormányzatban a
befizetett járulék nagysága szerint döntsék el. Ezért a bizottság
elnöke a törvényjavaslat részletes vitája helyett országgyűlési
határozat-tervezet elfogadását kérte. A határozat-tervezet szerint
az Országgyűlés javasolja a törvénytervezet társadalmi vitáját, majd
azt követően az új Parlament számára mielőbbi napirendre tüzését.
Tartalmazza továbbá, hogy a Társadalombiztosítási Alap felügyelete
indokolttá teszi egy állandó országgyűlési bizottság működtetését, s
annak létrehozását az újonnan megválasztandó képviselők figyelmébe
ajánlják. (folyt. köv.)



1990. február 28., szerda 12:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (11. rész)


Az expozét követően röviden visszatértek az oktatási törvény
vitájára. Horn Péter (Somogy m. 1. vk.) nagy tetszéssel fogadott
     ----------
rövid hozzászólásában elmondta: ha a londoni parlamentben
megoldható, hogy a szavazást megelőzően a környék összes kocsmájában
megszólaljon egy figyelmeztető csengő, megengedhetetlen, hogy
nálunk egy alkotmányerejű törvény feletti határozathozatal idején
bizottsági üléseket tartsanak. Véleménye szerint előre tájékoztatni
kell a képviselőket, melyik kérdésről mikor lesz a szavazás, hogy
mindenki jelen lehessen.

    Ezután az elnök indíványára a plénum úgy döntött, hogy mivel a
csütörtökön reggel szavazásra bocsátandó alkotmányt módosító
törvényekhez egyébként is minősített többség szükséges, azt követően
ismét szavaznak az oktatási törvény módosításáról.

    Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) azt kérte: amennyiben
    -------------
csütörtökön sem lesz meg a szükséges szavazati arány, tartsák
tiszteletben, s ne semmisítsék meg a parlament szerdai döntését.

    Ezután visszatértek a társadalombiztosítási törvényjavaslatra.
Ahhoz sem az illetékes miniszterasszony, sem a képviselők nem
kívántak hozzászólni, így következett a határozathozatal. Mivel az
előterjesztő bizottság azt kérte, hogy magáról a törvényjavaslatról
ezúttal ne szülessék döntés, az ahhoz kapcsolódó országgyűlési
határozat tervezetéről szavaztak a képviselők. Ezt 211 egyetértő, 11
ellenző és 39 tartózkodó szavazattal elfogadták. (folyt. köv.)



1990. február 28., szerda 13:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (12. rész)


Következő napirendként a deregulációs törvényjavaslat került a
T. Ház elé. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter előterjesztésében a
következőket mondotta:

    - a Minisztertanács határozata alapján, 1989-ben széles körű
közigazgatási, illetve gazdasági deregulációs munka indult meg, mind
a két területen kormánybiztosok vezetésével. A dereguláció mérlege
ezideig kedvező, hiszen a Közigazgatási Deregulációs Tanács, illetve
a Gazdasági Deregulációs Tanács rövid működése alatt ezernél több
rendeletet, határozatot, illetve normatív utasítást helyezett
hatályon kívül. Egyidejűleg mind a közigazgatási, mind a gazdasági
jogalkotásban nagyszámú korszerűsítő jellegű módosítást
hajtottak végre.

    Ugyanakkor mindkét területen gátolják a deregulációt olyan
törvények, illetve törvényerejű rendeletek, amelyek ma már
elavultak, hatályon kívül helyezésük vagy módosításuk nélkül az
alacsonyabb szintű jogalkotás modernizálása elképzelhetetlen -
mondotta a miniszter. Ezek végleges kiiktatása a magyar
jogrendszerből és helyettük olyan nagy jelentőségű új törvények,
mint például az államigazgatásban a helyi, illetve területi
önkormányzatról szóló törvény, vagy a gazdaságban a verseny-, ár-,
illetve kereskedelmi törvény megalkotása az új Országgyűlésre vár.
Addig is szükség van azonban arra, hogy a régi törvények
legkirívóbb, korszerűsítést gátló rendelkezéseit hatályon kívül
helyezzék. A Tiszelt Ház elé most kerülő törvényjavaslat alapvetően
ezt a célt kívánja szolgálni.

    Kulcsár Kálmán ezután arról szólt, hogy a heterogén, nehezen
áttekinthető normatömeg egy törvényjavaslatba foglalását a
célszerűség igénye szülte. A törvényjavaslat egyfelől a sürgető,
nagyjelentőségű, az átmenet időszakában is érvényesülést kívánó
változtatásokat, másfelől a jogrendszer működését feleslegesen
terhelő, elavult, politikailag káros, végül a már csak formálisan
hatályban levő szabályanyag kiiktatását tartalmazza. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 14:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (13. rész)


A törvényjavaslat első része a közigazgatási deregulációnak - a
kormánybiztos által javasolt - alapvető rendelkezéseit tartalmazza.
E fejezet célja: a közigazgatási joganyag és az új alkotmány
összhangjának kialakítása; a tanácsok demokratikus
működőképességének fenntartása az átmeneti időben, a centrális
irányítás teljes leépítése, és a demokratikus önkormányzati jelleget
erősítő szabályok beépítése; az állampolgári jogok alkotmányos
védelmét szolgáló garanciák kialakítása a közigazgatási bíráskodás
bevezetéséig; az állampolgárok államigazgatási függőségét és
kiszolgáltatottságát jelentő egyes előírások megszüntetése; végül,
de nem utolsó sorban a közszolgáltatás egyes területein az állami
monopóliumok lebontása, és megnyitása a versenyszektor, illetőleg a
magánszféra előtt.

    A javaslat gazdasági deregulációs fejezetének céljáról Kulcsár
Kálmán azt hangsúlyozta, hogy a gazálkodók mozgásterét feleslegesen
szűkítő, a gazdasági versenyben hátrányos megkülönböztetést vagy
indokolatlan előnyt jelentő törvényi rendelkezéseket kell hatályon
kívül helyezni. A módosító rendelkezések a piacgazdálkodás gyorsabb
kibontakoztatását, a meglevő állami monopóliumok körének szűkítését
szolgálják. E szerteágazó területek közül kettőt emelt ki: az állami
vállalalatokra és a felszámolási eljárásra vonatkozó módosításokat.

    A miniszter kitért arra, hogy országgyűlési képviselők már több
ízben jelezték: megoldatlan a nagyvállalatok belső gazdasági
egységeinek leválasztása. A gazadasági verseny szabadságát
korlátozza, ha létrejöhetnek és fennmaradhatnak a gazdasági
erőfölényt megvalósító vállalati szervezetek. E témakör szabályozása
a versenytörvénybe kívánkozna, de annak elfogadásáig, a verseny-
(kartell) hivatal létrejöttéig is szükséges e szervezeti torzulások
megszüntetése. A javaslat ezért átmenetileg az alapító szervnek adja
meg a jogot arra, hogy a nagyvállalatot felbontsa, ha a nagy
szervezet léte a gazdasági verseny szabadságát veszélyezteti illetve
tartós piackorlátozást, gazdasági erőfölényt okoz. Emellett módot ad
a javaslat nagyvállalati gyáregységek kiválására is bírósági
jogvédelem mellett.

    A javaslat számos érkedekképviseleti szervezet kezdeményezésére
szigorítja a gazdálkodó szervezetek felszámolásának feltételeit és
gyorsítja az eljárást - folytatta a miniszter. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 14:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (14. rész)


A felszámolási eljárás jelenlegi rendjén úgy változtat, hogy a
tartós fizetésképtelenség helyett a fizetésképtelenséget jelöli meg
az eljárás alapjául. Így a felszámolási eljárás akkor folytatható
le, ha a gazdálkodó szervezet tartozásai meghaladják követeléseiket,
vagy az ellene indított végrehajtási eljárás eredménytelen volt.
Fizetésképtelennek minősül akkor is a szervezet, ha fizetéseit
megszüntette. Az érintett gazdálkodó szervezetnek, illetve
vezetőjének továbbá nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a
bíróságnál kezdeményezze a felszámolási eljárást. Ennek
következtében az életképtelennek bizonyuló vállalatok megszüntetése
nem fog felesleges jogi akadályokba ütközni.

    Végezetül a miniszter arról szólt, hogy a végleges megoldást egy
új vállalati, illetve csődtörvény megalkotása jelenti majd, de addig
is a deregulációs törvény előrelépést jelenthet.

    Az elnök bejelentette, hogy mivel módosító javaslatot nyújtottak
be, általános és részletes vitára bocsátja a törvényjavaslatot.
(folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 14:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (15. rész)


A törvényjavaslat feletti általános vitában Tallóssy Frigyes
     ----------------
(Budapest, 24. vk.) kért szót. Elmondotta, hogy támogatja a
miniszter előterjesztését, mivel a jelenleg hatályos jogszabályok
gyűjteménye hét kötetet tesz ki, ami lehetetlenné teszi az
érdekeltek számára az eligazodást. Az egyes jogszabályok évente
többször is módosulnak, ami még inkább bonyolítja a helyzetet. Ezért
azt javasolja, bármelyik tárca, amelyik jogszabály kiadására
jogosult, legyen kötelezve az általa módosított jogszabály egységes
szerkezetben történő közzé tételére. Ezzel a jogalkalmazók munkáját
nagy mértékben megkönnyítenék. Üdvözölte azt a kezdeményezést is,
hogy az Igazságügyi Minisztérium olyan jogszabály-gyűjteményt ad ki,
amely kivehető lapokkal folyamatosan naprakésszé tehető, az elavult,
illetve hatályos jogszabályok cserélhetők. Véleménye szerint a
deregulációs program megvalósításának még csak az elején tartunk, a
következő Parlamentnek egyik alapvető feladata lesz, a még megmaradó
jogszabálydzsungel további drasztikus ritkítása.

    x x x

    Az elnöklő Horváth Lajos a vitát megszakítva, köszöntötte a
díszpáholyban helyet foglaló Douglas Hurdot, Nagy-Britannia és
Észak-Irország Egyesült Királyság külügyminiszterét és kiséretét. A
brit diplomácia irányítója Horn Gyula külügyminiszter meghívására
tartózkodik hazánkban.

    x x x

    Ezután, mivel az általános vitában több képviselő nem kért szót,
Horváth Lajos megnyitotta a törvényjavaslat feletti részletes vitát.
Elsőként Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) mondta el véleményét a
     -------------
jogszabálytervezettel kapcsolatban. Javasolta, hogy a deregulációs
törvényt egészítsék ki a feddhetetlenség intézményének hatályon kívül
helyezésével. Éppen ezért azt javasolta, hogy a törvényt a
következőképpen egészítsék ki: ahol jogszabály jogosultság
feltételeként a feddhetetlen előéletet kívánja meg, a törvény
hatályba lépésével egyidejűleg ez a feltétel hatályát veszti. Ezzel
meg lehetne szüntetni e rosszemlékű intézményt. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 14:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (16. rész)


Cselőtei László (Pest m., 2. vk.) a törvényjavaslatnak azzal
---------------
a passzusával vitatkozott, amely szerint a kártalanítási, fizetési
kötelezettség az 1991. január 1-jétől még fennálló, illetőleg azt
követően elrendelt korlátozásokra vonatkozik. Annak a véleményének
adott hangot, hogy meg kellene kezdeni a kisajátítási eljárások
esetlegesen helytelen döntéseinek felülvizsgálatát, s ez fejeződjön
be az év végéig.

    A három képviselő felvetésére válaszoló Kulcsár Kálmán
     --------------
igazságügyminiszter Tallóssy Frigyes és Horváth Jenő javaslatával
egyetértett, hozzáfűzve, hogy már eddig is ezer jogszabályt
helyeztek hatályon kívül, ezekhez ugyanis nem kellett parlamenti
döntés. Jelenleg újabb ezres nagyságrendű, hatályon kívül helyezendő
jogszabálygyűjtemény összeállításán dolgoznak, s ezt a kormány által
előírt határidőre elvégzik.

    A miniszter és Cselőtei László között vita bontakozott ki a
törvény hatályba lépésének idejéről. Ezt a vitát az elnöklő Horváth
Lajos azzal zárta le, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság ismét tárgyalja a témát.

    A plénum közfelkiáltással úgy döntött, hogy a törvényjavaslatról
csütörtökön szavaznak. (folyt. köv.)



1990. február 28., szerda 14:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (17. rész)


Ezután a képviselők rátértek a földről szóló 1987. évi I.
törvény módosító javaslatának tárgyalására. A mezőgazdasági
bizottság erre vonatkozó önálló indítványát Solymosi József, a
     ---------------
bizottság tagja terjesztette elő. Leszögezte: a bizottság továbbra
is kitart az Országgyűlés elmúlt ülésszakán megfogalmazott véleménye
mellett, s ma is azt tartja, hogy a földdel kapcsolatos valamennyi
probléma megoldása már a következő Parlamentre maradjon. Az utóbbi
időben azonban tapasztalható volt, hogy néhány mezőgazdasági
nagyüzemben felgyorsult a földek értékesítésének folyamata, s ezzel
sem a közvélemény, sem a kormány, sőt még a nagyüzemek egy része sem
ért egyet. Ez a jelenség bár nem törvénytelen, de megzavarhatja a
várható általános tulajdonreformot. Ezzel kapcsolatban az előadó
kijelentette, hogy a bizottság azon az állásponton van: a föld
tulajdonrendezését nem szabad kiemelni az egységes általános
tulajdonrendezés keretéből. Vallja azt is: előbb-utóbb el kell jutni
abba a helyzetbe, hogy a föld ne lehessen spekuláció tárgya; a föld
azé legyen, aki megműveli.

    A mezőgazdasági bizottság a beterjesztett módosító indítvánnyal
szeretné elejét venni a nagyobb mértékű földeladásoknak, anélkül,
hogy a földforgalmazást befagyasztaná. Ez utóbbival egyébként a
bizottság soha nem értett egyet, mert az ilyen intézkedés a gazdaság
normális működését zavarná meg. Az új törvénymódosító javaslat
értelmében a szövetkezetek tulajdonában álló földterületeknek évente
legfeljebb egy százalékát lehetne elidegeníteni. Ez nagyüzemenként
átlagosan 27 hektárnyi termőföldet jelent. Ez a területnagyság a
bizottság megítélése szerint elegendő ahhoz, hogy szükség esetén
építési telkeket, hobbikerteket alakítsanak ki, zártkerteket
bővítsenek. Ugyanakkor nem zavarja meg az általános
tulajdonrendezés földalapját sem.

    Az előadó kérte az Országgyűlést, hogy az írásban beterjesztett
törvénymódosító javaslatot fogadja el. Egyúttal felhívta a
képviselők figyelmét egy aggodalomra okot adó jelenségre. Az utóbbi
időben, a választási küzdelem hevében a földtulajdonlás kérdése
politikai csatározások tárgyává vált. Kialakulóban van egy általános
nagyüzemellenesség, fokozódik a vidék megosztottsága, a
bizonytalanság érzése. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 14:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (18. rész)


Az általános vitában Vassné Nyéki Ilona (Pest m. 1. vk.)
     ------------------
mondott először véleményt a javaslatról. Leszögezte: nem szabad
megengedni, hogy a tulajdonreform előtti utolsó pillanatban eszmei
áron eladják a földeket, olyanoknak, akiknek a földhöz semmi közük
nem volt korábban. Kijelentette: a mezőgazdasági bizottság
javaslatát nem lehet elfogadni, mert az egyszázalékos földeladási
lehetőség nem oldja meg a problémát, sőt, fenntartja a korábbi
feszültségeket. S különben sem mindegy, hogy az az egy százaléknyi
termőföld az ország mely részén fekszik.

    A képviselőnő javasolta, hogy a termelőszövetkezet csak azt a
földet és ingatlant adhassa el, azzal vállalkozhasson, amelyet maga
,,produkált,,. Ha azt szabad forgalomban vásárolta, vagy épített rá,
tegye vele, amit jónak lát. De vállalkozhatnak a tsz-tagok is a
saját földjükkel, a téeszen belül is.

    Mint mondotta, az ő javaslata továbbra is védi a termőföld
tulajdont, s nem fagyasztja be a földterület 99 százalékának
forgalmát. Viszont a vitatott - a megváltott, illetve államosított -
földekre vonatkozóan tilalmat rendelne el.

    Végezetül hozzátette: előterjesztésével egyetért pártja, a
Magyar Néppárt, s támogatásáról biztosította a Független
Kisgazdapárt is. Szülessék először egy önkormányzati törvény, legyen
törvény az általános tulajdonreformról, s csak ezt követően alkosson
maradandó, az igazi népakaratot kifejező törvényt az új Országgyűlés
a földről, még ebben az évben - mondotta. (folyt. köv.)



1990. február 28., szerda 15:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (19. rész)


Marx Gyula (Zala m. 2. vk.) elmondta, hogy korábbi álláspontját
----------
megváltoztatta, és ma már ő is úgy vélekedik: be kell fagyasztani
mindenféle szövetkezeti földtulajdon elidegenítését. Tapasztalta
ugyanis, hogy az elmúlt hetekben felgyorsult a szövetkezeti földek
értékesítése, gazdasági társaságokba tulajdoni hányaddá történő
átvitele. Emiatt jelentős feszültségek jelentkeznek vidéken. A
képviselő szerint a részleges korlátozás nem elégséges.

    Fodor Sándor (Fejér m. 5. vk.) éppen ellenkező véleményének
    ------------
adott hangot. Szerinte helytelen lenne úgy dönteni, hogy egy
százalékra korlátozzák az elidegeníthető földterület nagyságát az
átmeneti időszakban. Teljesen indokolatlan az értékesítés
befagyasztása. A képviselő azt szorgalmazta: maradjon érvényben a
Parlament januári döntése, a szövetkezetek közgyűlése dönthessen
ezekben a kérdésekben. A szövetkezeti tagság egyetértéssel fogadta a
Parlament határozatát, és úgy értékelte, most már végre a
szövetkezetek saját maguk intézhetik ügyeiket. Semmiképpen sem
indokolt ettől ismét megfosztani a gazdaságokat.

    Lakos László (Pest m. 9 vk.) szerint a javaslatok lényegében a
    ------------
föld tulajdonjogát vonják kétségbe, ezért sem a bizottság, sem pedig
Vassné Nyéki Ilona indítványát nem tartotta elfogadhatóank.

    A témában szót kért volna még Tallóssy Frigyes, Marx Gyula és
Tamás Gáspár Miklós, de azt az Országgyűlés nem adta meg, mint ahogy
a módosító javaslat részletes vitára bocsátását is leszavazta. Így a
földtörvény módosítása lekerült a napirendről. (folyt. köv.)



1990. február 28., szerda 15:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (20. rész)


Az ebédszünet után az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy az
átalakulási törvény módosítások feletti vitájával folytatják
munkájukat. A törvényjavaslat előterjesztője
    Biacs Péter (Budapest 30. vk.) kért szót. Elmondotta, hogy húsz
    -----------
képviselőtársával közösen terjesztette elő a javaslatot, amelynek
lényege: el kívánják törölni az átalakulási törvény 30. paragrafusa
4. bekezdésének előírását. Az érintett szövegrész kimondja, hogy a
mezőgazdasági termelést folytató gazdálkodó szervezetek az
élelmiszeripari részvénytársasággá átalakuló vállalatoktól azok
alaptőkéjének 50 százalékáig meghitelezett részvényt igényelhetnek.
A képviselő szerint ez a lehetőség érdektelenné tette az érintett
vállalatok átalakulását társasággá, s a külföldieket is elriasztotta
a tőkebefektetéstől. A többé-kevésbé ingyenes részvény ugyanis a
társaság vagyonának leértékeléséhez vezethet. Az
élelmiszerfeldolgozó vállalatok számára a törvénynek ez az előírása
így haszontalan. Az eredeti célkitűzés úgy is elérhető, hogy a
részvényjegyzéseknél elsőbbséget biztosítanak a
termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak. A javaslatot az
Országgyűlés mezőgazdasági, terv- és költségvetési, valamint a jogi,
igazgatási és igazságügyi bizottsága elfogadta.

    Mivel a törvényjavaslat vitájához egyetlen képviselő sem kívánt
hozzászólni, így határozathozatal következett. A képviselők
elfogadták a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok
átalakulásáról szóló törvény módosításáról a törvényjavaslatot.
(folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 15:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (21. rész)


Ezt követően a képviselők rátértek az általános forgalmi adóról
szóló törvénymódosító javaslat tárgyalására.

    Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.) indítványa:
    -------------
a törvény mellékletét egészítsék ki azzal, hogy 1990-től a
megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató szervezetek,
az úgynevezett szociális foglalkoztatók beruházásaik esetében száz
százalékban visszaigényelhessék az általános forgalmi adót. Ezzel a
javaslattal a reformbizottság is egyetértett. A témához senki sem
kívánt hozzászólni, így határozathozatal következett, a nagy többség
egyetértett azzal, hogy az indítványnak megfelelően módosítsák az
1989. évi XI. törvényt.

    Ezt követően a képviselők elfogadták Técsy Lászlónak
     ---------------
(Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 19. vk.), Eleki Jánosnak (Békés m., 7.
     --------------
vk.) és Kovács Sándornak (Tolna m., 8. vk.) a magánszemélyek
     ----------------
jövedelemadójáról szóló törvény módosítása ügyében tett javaslatát,
amely lényegében csak fogalmazási korrekciót tartalmazott.
    Ezután Sebők János (Veszprém m. 12. vk.) önálló indítványa
     -----------
következett: a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe
meghatalmazott kijelöléséről szóló országgyűlési határozat tervezet
megtárgyalása. Az előterjesztő képviselő - nyugalmazott tábornok -
szerint az államélet egyes területein a jogszabályok helyett a
szokásjog érvényesül. Ilyen a Varsói Szerződés, illetve annak
Politikai Tanácskozó Testülete is, ahol - ugyancsak a szokásjog
alapján - korábban a párt első, illetve főtitkára képviselte
Magyarországot, holott erre semmilyen jogszabály nem hatalmazta fel
őt.

    Sebők János azt javasolta, hogy a parlament a köztársaság
elnökét - aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka - hatalmazza fel
hazánk képviseletére e testületben. Helyettesének pedig a
Minisztertanács elnökét jelölje ki.

    Mint mondotta, e javaslatát decemberben terjesztette elő,
javasolva, hogy a megbízott a VSZ PTT-ben a szervezet átalakítását
szorgalmazza, katonai szervezet helyett politikai szervezetként
működjék. A környező országokban azóta bekövetkezett eseményekre
tekintettel azonban ma már azt javasolja: hazánk képviselője - az
Országgyűlés megbízásából - azon munkálkodjék, hogy a Varsói
Szerződés még az idén szűnjék meg. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 15:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (22. rész)


Az önálló indítványt támogatta a honvédelmi és a külügyi
bizottság is.

    Mivel hozzászólásra nem jelentkezett senki, a szavazás
következett. A plénum 202 igen, 4 nem szavazattal, 10 tartózkodással
a köztársasági elnököt bízta meg Magyarország képviseletével a
Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületében.

    Ezután a Házszabályok módosításáról szóló országgyűlési
határozattervezet került napirendre. A téma előadója Filló Pál, az
     ---------
ügyrendi bizottság elnöke volt, aki hangsúlyozta, hogy a javaslat
lényege a Házszabályok hozzáigazítása a módosított alkotmányhoz. Így
az ügyrendből javasolta kivenni mindazokat a részeket, amelyek az
egypártrendszer keretei között működő Parlamentet szolgálták, s
helyettük a többpárti viszonyoknak megfelelő szabályokat beiktatni.
Ezzel lehetővé válna, hogy az új Parlament ne ügyrendi vitával
kezdje munkáját, hanem azonnal megtarthassa alakuló ülését - mondta.

    A beterjesztett változtatásokhoz nem volt hozzáfüznivalójuk a
képviselőknek, így a határozathozatal következett, s az Országgyűlés
elfogadta a módosításokat. (folyt. köv.)



1990. február 28., szerda 15:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (23. rész)


A képviselők ezután a vagyonpolitikai irányelveket vitatták meg.
Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes szeptember végéig szólóan,
tehát ideiglenes jelleggel terjesztette elő azokat, mégpedig az
Országgyűlés egy korábbi határozata alapján. Miután a téma már
szakmai és politikai fórumon napirendre került, a miniszterhelyettes
néhány módszertani összefüggésre hívta fel a T. Ház figyelmét,
kihangsúlyozva, hogy az irányelvek mindenképpen ideiglenes
jellegűek, a létrejövő vagyonügynökség a gazdaság egészét érintő
lépéseket nem kíván tenni addig az időpontig.

    Szabó Kálmán (Budapest 36. vk.) a terv- és költségvetési
    ------------
bizottság nevében támogatásáról biztosította az irányelvek
parlamenti jóváhagyását. Ezek ugyanis összhangban állnak másik két
törvénnyel; az állami vagyonügynökségről, illetve az állami
vagyonvédelemről rendelkezőkkel. Ugyanakkor az irányelvek kellően
nyitottak is, hogy a későbbiekben igazodni tudjanak a gazdasági élet
változásaihoz. Fontosnak tartotta, hogy az ezzel kapcsolatos munkák
szigorú ellenőrzés és a nyilvánosság mellett folyjanak. A
privatizálást, a tőkebevonási akciókat pedig bürokrácia mentesen, de
keretek között tartva intézzék. Javasolta, hogy a Parlament az
apróbb részletekkel ne foglalkozzon, és ne is készítsen előre
részletes költségvetést a vagyonügynökség működéséhez. A szervezet
szeptemberig 68 millió forintot használhat fel feladatainak
ellátására.

    Ezután az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának
megválasztásáról szóló javaslatot tárgyalták meg a képviselők.

    Szabó Kálmán, a jelölőbizottság elnöke elmondta, hogy a
    -------------
bizottság hosszas vizsgálat után végül is két személyt javasol erre
a posztra: Martonyi János privatizálási kormánybiztost és Tömpe
István pénzügyminiszter-helyettest. Az ügyvezető igazgatót az
Országgyűlés öt éves időtartamra választja meg. A jelölteket az
Országgyűlés elfogadta, - a választásra - titkos szavazással
csütörtökön kerül sor.

    Ezt követően határozatot hoztak az Állami Vagyonügynökség 1990.
évi ideiglenes költségvetéséről - ami az elfogadott javaslat alapján
68 millió forint lesz -, és az ügyvezető igazgató illetményéről is.
(folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 16:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (24. rész)


A vagyonpolitikai irányelvek vitájában Marx Gyula (Zala m., 2.
     ----------
vk.) kért szót. Elmondta, hogy véleménye szerint az utóbbi hetekben
veszélybe került a békés átmenet folyamata. Az állampolgárok
türelmetlenné váltak, s türelmetlenségüket fokozza, hogy egyes
gazdasági vezetők hatalmuk átmentésével próbálkoznak. Ezért van
szükség arra, hogy az állami vagyonügynökség minél előbb
megkezdhesse munkáját. A felvázolt vagyonpolitikai irányelvek is
kedvezően szolgálják a békés átmenetet.

    Mivel a vitában többen nem kértek szót, ezért határozathozatal
következett. A képviselők az 1990. évi vagyonpolitikai irányelveket
elfogadták.

    Az irányelvek szeptemberig terjedő időszakra határozzák meg a
Vagyonügynökség feladatát. A legfontosabb teendője a szervezetnek,
hogy gondoskodjon az állami vagyon privatizálása során a
nyilvánosság, a versenyeztetés érvényesítéséről, és a reális
vagyonértékelésről. Ugyancsak a vagyonügynökség teendői közé
tartozik az állami vagyon értékesítésének megkezdése. Az irányelvek
előírják, hogy a vagyonügynökség kezdje meg, és fejezze be néhány
jövedelmezően gazdálkodó, a tőzsdére rövid időn belül bevezethető,
nyílt alapítású, részvénytársaságként működtethető állami vállalat
átalakítását és érvényesítését. Elsősorban azoknak a vállalatoknak
az átalakítása indokolt, amelyek így jelentős tőkéhez, új
technológiához jutnak, s bővül piacuk. Az állami vagyon külföldiek
részére történő értékesítése akkor indokolt, ha a társaság ezáltal
jelentős technikai, technológiai fejlődésre számíthat, az
államadósság a tőkebevonás révén ésszerűen csökkenthető. Az
irányelvek szerint akkor kell a vagyonügynökségnek beavatkozni és
saját hatáskörébe vonni az értékesítést, ha az adott vételi árnál
megalapozottan várható magasabb ajánlat, vagy az eladás révén a vevő
gazdasági erőfölényhez jutna, korlátozni tudná a versenyt.
(folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 16:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (25. rész)


Ezután az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának
megválasztásáról szóló javaslatot tárgyalták meg a képviselők.

    Szabó Kálmán, a jelölőbizottság elnöke elmondta, hogy a
    ------------
bizottság hosszas vizsgálat után végül is két személyt javasol erre
a posztra: Martonyi János privatizálási kormánybiztost és Tömpe
István pénzügyminiszter-helyettest. Az ügyvezető igazgatót az
Országgyűlés öt éves időtartamra választja meg. A jelölteket az
Országgyűlés elfogadta, a választásra titkos szavazással
csütörtökön kerül sor.

    Ezt követően határozatot hoztak az Állami Vagyonügynökség 1990.
évi ideiglenes költségvetéséről - ami az elfogadott javaslat
alapján 68 millió forint lesz -, és az ügyvezető igazgató
illetményéről is. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 16:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (26. rész)


Ezt követően a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Bartha Ferenc
     -------------
államtitkárnak a beszámolóját hallgatta meg az Országgyűlés a
pénzügyi helyzetről. Egyebek között arról szólt: az elmúlt év
közepén indult meg az a kiigazító folyamat, amelynek eredményeképpen
ez év elejére sikerült eljutni oda, hogy 1990-re egy megbízható,
teljesíthető, s a nemzetközi pénzvilág bizalmát élvező program állt
össze. Ebben nagy szerepe volt a nép megértésének és a politikai
pártok nyilt és burkolt támogatásának - hangoztatta az államtitkár.
Ez a program képezi az alapját a Nemzetközi Valutaalappal kötendő
megállapodásnak, amelyet az igazgató tanács március 14-én fog
jóváhagyni.

    A kiigazítás három pilléren nyugszik - folytatta az államtitkár
-, így a keresletszabályozáson, a kínálatot bővítő intézkedéseken,
valamint a reformintézkedéseken. Mindezeknek zöme fájdalmas
hatásokkal jár, ennek ellenére következetesen ki kell tartani az
elhatározott irányvonal mellett. Amíg 1989-ben 96 milliárd forint
jutott finanszírozásként az állami szférának, addig az idén a
program szerint csupán 10 milliárd forint ez az összeg. Tehát több
mint 80 milliárd forinttal csökken az állami szektorban a
költségvetési juttatás, s ez a forrása annak, hogy a külső,
dollárviszonylatú fizetési mérleg hiányát az elmúlt évi 1,3 milliárd
dollárról 550 millió dollárra lehessen csökkenteni ebben az évben.

    A kínálat-ösztönző intézkedések között sorolta fel az
államtitkár egyebek között a deregulációt, a privatizációt, a
vállalati szerkezetátalakítást. A reformintézkedéseknél - mondotta -
meghatározó jelentősége van annak az elvnek, hogy a legszegényebb
rétegek helyzetét elviselhetővé kell tenni. Az államtitkár
kijelentette: ha a programot végrehajtjuk, akkor nemcsak 1990, hanem
az azt követő két esztendő elé is bizakodóan nézhet az ország.

    Felhívta a figyelmet egy új jelenségre, amely az utóbbi néhány
hétben tünt fel a magyar politikai, társadalmi életben: olyan
nyilatkozatok születnek, amelyek szerint a választások után az új
politikai hatalom nem, vagy csak részben kívánja az ország
fizetőképességének a megőrzését gazdaságpolitikai prioritásként
kijelölni. Ebben a kérdésben különösen érzékenyek a magánbankok, a
multilaterális pénzintézetek. Egyébként is mindannak a nemzetközi
támogatásnak, amelyet Magyarország élvez, s a választások után is
élvezni fog, feltétele, hogy az ország megbízható adósként legyen
elismerve. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 17:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (27. rész)


Ebbe az is beletartozik, hogy az új kormány, az új Parlament
áttérjen egy olyan középtávú programra, amely a külső adósság
szorításában is kedvezőbb, jobban elviselhetőbb feltételeket teremt
a következő 2-3 évre. Hangsúlyozta: az a történelmi lehetőség, hogy
Magyarország széles körű nemzetközi támogatással építse át
gazdaságát, vissza nem térő alkalom, ám ezt a lehetőséget
megtorpedózhatja, ha az ország külső finanszírozásában nem tudunk
nyugodt helyzetet biztosítani. Külföldi működő tőke nélkül nem
reális célkitűzés, hogy 3-4 év alatt átalakuljon a gazdaság.
Felhívta a figyelmet: a külső fizetőképesség megőrzése mellett, az
infláció fékentartása, a forint vásárlóértékének a megőrzése olyan
komplex feladat, amely csak akkor hajtható végre, ha a szükséges
pénzügyi fegyelmet nemcsak szavakban, hanem a gyakorlatban is
képesek leszünk megtartani.

    Végül kijelentette: teljes biztonsággal kimondható, hogy a belső
stabilizálást is el lehet érni, amennyiben az új kormány és az új
Parlament folytatni fogja a józan, az ország érdekében álló
politikát, amely már az elmúlt év közepén megkezdődött. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 17:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (28. rész)


A témához elsőként Fekete János (Békés m. 11 vk.) szólt hozzá.
     ------------
A képviselő, aki egykor a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese
volt, a gazdaságban tapasztalható kedvezőtlen jelenségekkel
összefüggésben kifejtette, hogy ma Magyarországon nem restriktiv,
hanem szelektiv hitelpolitikára volna szükség. Az általános
pénzszűkítő hitelpolitika miatt ma azok a vállalatok, ágazatok sem
jutnak beruházási forrásokhoz, amelyek egyébként előbbre vihetnék a
gazdaságot. Az elmúlt egy-másfél év hitelpolitikai gyakorlata
akadályozta a gazdaság fejődését. Szerinte nem hihető, hogy bármely
nemzetközi pénzügyi szervezet ilyen szigoru hitelpolitikai igényeket
támasztana országunkkal szemben.

    Megerősítette viszont az államtitkár által elmondottakat
a tekintetben, hogy az adósság kérdésében igen könnyelmüen
nyilatkoznak a magyar politikai közélet egyes szereplői.
Szükségesnek tartotta leszögezni: az adósságfizetés megtagadása vagy
átütemezése azzal járna, hogy hazánk évtizedekig nem jutna hitelhez,
aminek itthon a gazdaságban drasztikus következményei lennének. Az
ilyen kijelentésekkel nem lenne szabad riogatni a jelenleg még
várakozó állásponton lévő, hazánkban beruházni kívánó külföldi
tőkét, mert az pszichológiai okokból ugyan, de szintén csődhelyzetet
válhat ki a gazdaságban.

    Kasó József (Baranya m. 13. vk.) - kapcsolódva Fekete Jánoshoz -
    -----------
úgy vélekedett, hogy nem restriktív, hanem szelektív hitelpolitikai
irányelvekkel kellene működtetni a gazdaságot. Kiemelte a
mezőgazdasági üzemek nehéz helyzetét, amelyek az első félévben csak
költenek, és csak az év második felében jelentkeznek náluk a
bevételek. A képviselő szerint az úgynevezett zöld hitelek nem érik
el a kívánt hatást. Ennek oka, hogy csekély összeg áll
rendelkezésre. Jelenleg is gondot okoz az 1990-es gazdasági év
indulásához szükséges pénzek megszerzése.

    Arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, ne értsenek egyet az
ország fizetőképességének feladásával. (folyt. köv.)



1990. február 28., szerda 17:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (29. rész)


Bartha Ferenc válaszában elmondta, hogy az MNB tavaly a
-------------
költségvetést 50 milliárd forinttal finanszírozta, s az idén
jelentősen csökken a költségvetés adóssága a jegybankkal szemben. A
bankelnök szerint ebben az évben 22 százalékkal nőhet a
vállalatoknak jutó banki hitel, elsősorban a szelektív
exportlehetőségeket, a kis- és magánvállalkozásokat, a privatizációt
és a relációs szerkezetváltást támogatják ily módon. Arról is szólt,
hogy a 15 ezer gazdálkodó szervezetből körülbelül háromszáz
képviseli az össztartozások 80 százalékát. Amennyiben a rosszul
gazdálkodók szanálása, problémáik rendezése nem gyorsul fel, a
magyar gazdaság nem tud kikerülni a csapdából - tette hozzá.

    Bartha Ferenc nagyon fontosnak tartotta, hogy a kereskedelmi
bankok szelektív hitelezési politikát valósítsanak meg. Ha a
kereskedelmi bankok nem érvényesítik hitelezéseiknél a népgazdasági
prioritásokat - például a vállalatok átalakulása esetében -, és
teljesen más jellegű üzleteket finanszíroznak, nem lesz elegendő
forrás a legégetőbb feladatok megoldására. Elmondta a továbbiakban
azt is, hogy a magas kamattal ösztönözni kívánják a
megtakarításokat, s a tapasztalatok szerint máris kedvező irányt
vetett a folyamat. Az államtitkár kitért arra is, hogy az MNB az
idén több zöldhitelt hagyott jóvá.

    Ami az adósságszolgálatot illeti, az MNB elnökének meggyőződése,
hogy nemzetközi támogatásra valójában csak akkor számíthatunk, ha
deklaráljuk: Magyarország minden körülmények között folyamatosan
eleget tesz fizetési kötelezettségeinek.

    Egyúttal Bartha Ferenc bejelentette, hogy éppen a mai napon
született megállapodás 200 millió márkás kötvénykibocsátásról. Ez
azt mutatja, hogy miközben a külföld gyakran kedvezőtlen híreket kap
Magyarországról, a bankok bizakodnak abban, hogy a magyar
gazdaságpolitika fő vezérelve a jövőben is a józanság és a
megfontoltság lesz.

    A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót a
képviselők tudomásul vették. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 17:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (30. rész)


A szünet után határozatot fogadtak el a pártok, társadalmi
szervezetek és egyesületek ez évi devizaellátásáról. A terv- és
költségvetési bizottság előterjesztéséről senki nem kívánt véleményt
mondani, így rögtön a határozathozatal következett: 120 igenlő, 43
nemleges szavazattal, 53 tartózkodás mellett elfogadták azt.

    (A határozat értelmében az idén szétosztható devizakeret összege
megegyezik a tavalyival. A pártok részére megállapított
költségvetési támogatás négy százalékát devizában kell biztosítani
részükre. Azok a sajtótermékek, amelyek valamely párt tekintetében
elkötelezettek, az állami költségvetésből devizatámogatásban nem
részesülhetnek. Az egyesülési törvény hatálya alá tartozó társadalmi
szervezetek és egyesületek 1990. évi költségvetési támogatásuk nyolc
százalékos mértékében részesülhetnek devizában.)

    Mivel a devizatámogatás szabályai rendezetlenek, hiányosak, az
Országgyűlés szükségesnek ítéli a költségvetési devizatámogatás
törvényi szintű szabályozását, s felhívta a Minisztertanácsot ennek
előkészítésére.

    A Parlament ezután ideiglenes vizsgálóbizottságai jelentésével
folytatta munkáját. Elsőként az egyes vezetők vagyonnyilatkozatát
elbíráló bizottság elnöke, Eke Károly összegezte eddigi működésük
     ----------
eredményét, s a testület munkamódszerét. Mint mondotta, a
szükséges négyszázból már több mint háromszáz vagyonnyilatkozat
megérkezett a bizottsághoz. Ezeket az APEH szakemberei ellenőrzik, s
a bizottság a jövőben csak azokkal foglalkozik, amelyek esetében
gyanu merült fel a hitelességet illetően. Március 8-án - a sajtó
jelenlétében - látnak hozzá a meghallgatásokhoz, kezdve azokkal,
akik nem tettek eleget a törvény által előírt
vagyonnyilatkozattételi kötelezettségüknek. Majd azokkal folytatják,
akikkel szemben bejelentés érkezett. Eke Károly elmondta, hogy máris
számos levelet kaptak, s ezek közül egyik sem névtelen


    A bizottság csakis akkor dönt a felelősségrevonásról, ha hitelt
érdemlő, megtámadhatatlan bizonyítékokkal rendelkezik. Munkájukat a
Parlament mandátumának lejártáig folytatják. A vagyonnyilatkozatokat
ekkor átadják az Országgyűlés megbízott elnökének, aki továbbítja
majd azokat az új Parlamentnek. (folyt. köv.)



1990. február 28., szerda 18:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (31. rész)


A következő napirend a társadalmi szervezetek költségvetési
támogatását elbíráló ideiglenes bizottság jelentése volt a
parlamenti ülésszakon.

    Roszik Gábor (Pest m. 4. vk.) a bizottság nevében elmondta: a
    ------------
támogatás iránt igen nagy volt az érdeklődés, túl sokan és a
lehetőségeknél jóval több pénzt igényeltek. Végül is több mint
félmilliárd forintot osztottak fel. A bizottság kritérium-rendszert
állított fel, s mindenekelőtt meghatározta, mely szervezetek azok,
amelyek nem részesülhetnek ebben az állami támogatásban, mert vagy
nem társadalmi szervezetek, vagy máshonnan kapnak valamilyen
támogatást. Végül is a jelentkezők egy részének igényét reálisnak
tartották, másoknál ugyan indokoltnak ítélték kérelmeiket, de több
feltétel hiányzott ahhoz, hogy megadják a támogatást. Néhány
szervezetnek pedig nem adták meg a kért pénzt, mert azok politikai
jellegű célokat szolgálnak. Itt említette meg a Magyar Szolidaritási
Bizottságot, amely úgymond internacionalista segítségnyújtáshoz kért
jelentős összeget, például a Palesztin Felszabadítási Mozgalom
segítéséhez.

    Az is világosan kiderült - mondotta Roszik Gábor -, hogy a
bizottság döntésétől függött egy-egy szervezet léte. Többen
megkezdték apparátusuk leépítését is, a Hazafias Népfrontból például
600 alkalmazottnak mondtak fel, de végül is az ő felmondási idejükre
járó pénzt ki kellett utalni a bizottságnak. A népfront így is
jelentős összeget, 125 millió forintot kapott, ami viszont csupán
fele a múlt évi támogatásnak. Több olyan társadalmi szervezetnek
juttattak kisebb-nagyobb összeget, amely tavaly még nem részesült
ilyen támogatásban, köztük a Nagycsaládosok Országos Egyesületének
és a Nyugdíjasok Egyesületének. Az ifjúsági szervezeteknek ítélt
összeget még nem osztották el, azt majd igénybejelentéseik alapján
teszik meg. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 18:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (32. rés


Országgyűlés - második nap (32. rész)
Kállai Ferenc (országos lista) ironikus kérdést tett fel: vajon,
-------------
ha a Nemzeti Színház, mint valamilyen egyesület bejegyeztetné magát,
nem kaphatna-e ebből az összegből, mert a színház már nem igen tudja
fenntartani magát.

    Tamás Gáspár Miklós (Budapest 14 vk.) az iránt érdeklődött, hogy
    -------------------
a Hazafias Népfront esetében nem jelent-e kizáró okot az, hogy a HNF
ugyan nem párt, de Hazafias Választási Koalíció néven részt vesz a
választásokon.

    A kérdésre Roszik Gábor elmondta: a bizottság többségi
szavazással amellett foglalt állást, hogy a HNF önmagában nem
tekinthető pártnak, hanem csak a Választási Kolaciója. A kettő
között mindenesetre átfedés van. Megjegyezte egyúttal azt is, aligha
lehet majd kontrollálni, hogy ebből az összegből a HNF vajon
fordít-e vamennyit a választásokra, s ha igen, mennyit.

    Ezután a társadalmi szervezetek támogatásáról szóló
határozattervezetet az Országgyűlés elfogadta.

    Ezt követően a képviselők együttesen tárgyalták az Állami
Számvevőszék jelentését a Magyar Szocialista Párt, mint az MSZMP
jogutódja vagyonmérlegének vizsgálatáról, valamint a terv- és
költségvetési bizottság jelentését Balla Évának e témakörben a múlt
ülésszakon tett interpellációjával kapcsolatban, amelyre a
kormánybiztos válaszát sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem
fogadta el. A bizottság úgy foglalt állást, hogy az interpellációra
adott válaszként az ÁSZ most benyujtott jelentését fogadják el,
azzal a határozattal kiegészítve, hogy az MSZP március 31-ig
egészítse ki vagyonmérlegét, s azt az ÁSZ ismételten ellenőrizze.

    Mint Nyikos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének
     --------------
szóbeli jelentéséből kitünt, az MSZP-nek, mint az MSZMP
jogutódjának a bejegyzési kérelmével egyidejűleg a bírósághoz
benyújtott vagyonmérlege nem tekinthető teljeskörünek, s ilyen
értelemben hitelesnek. Nyikos László utalt arra: ma is vitatott, hogy
van-e értelme az MSZP vagyonát jelenlegi forgalmi értékén is számba
venni. Az ÁSZ álláspontja szerint ennek nem sok értelme lenne, s az
így nyert többletinformációk nem állnának arányban azzal az
összeggel, amibe a szakértői becslés kerülne. Arra kérte az
Országgyűlést, hogy az ÁSZ-nak eredetileg kiadott feladatot tekintse
megoldottnak, de természesen ha újabb tennivalókra kapnának
megbízást az ügyben, azt is elvégzik. (folyt. köv.)



1990. február 28., szerda 18:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (33. rész)


Berecz János (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 6. vk.) arra a sajátos
------------
jogi ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZMP vagyonával
az MSZP-nek kell elszámolnia. Pedig az MSZMP létezik, ám nem
rendelkezik semmiféle vagyonnal, mert a Magyar Szocialista Párt nem
tette lehetővé, hogy valamiféle tisztességes osztozkodás jöjjön
létre. Így nem is tudják elfogadni az elszámolást, bár a népszavazás
döntésével teljes mértékben egyetértenek. Arra kérte az
Országgyűlést, hogy mindezt vegyék figyelembe a döntés
meghozatalánál.

    Balla Éva (Budapest, 46. vk.) elmondta, hogy a beszámolóval
    ---------
kapcsolatban másfajta aggályai vannak, mint Berecz Jánosnak. Az
Állami Számvevőszék az Országgyűléstől kapott feladatát
végrehajtotta. A képviselő véleménye szerint azonban az ellenőrzésbe
egyéb dolgok is beletartoztak volna, például, hogy az ÁSZ az MSZP
elszámolásait csupán bázisinformációnak tekinti, és saját
szakembereivel készítteti el a pontos és teljes körű elszámolást.
Ennek ellenére az ÁSZ jelentését tudomásul kell venni, egyetlenegy
megállapítás kivételével. A képviselő nem értett egyet azzal, hogy
nem indokolt a korrigált vagyonmérleg elkészítése, mivel az MSZP
úgyis lemond vagyonának jelentős részéről. Balla Éva a továbbiakban
elmondta, hogy a terv- és költségvetési bizottság jelentését nem
tudja elfogadni. A kormánynak igenis vannak feladatai a
vagyonelszámoltatással kapcsolatban. Ha ehhez hiányoznak a
feltételek, a parlamentnek fel kell hatalmaznia a kormányt a feladat
elvégzésére. Arra is szükség van, hogy pontosan definiálják, mit
jelent a vagyonelszámoltatás. A képviselő úgy vélekedett, hogy a
vagyon eredetéről is számot kell adni, mégpedig 1945-től kezdődően.
A legjobb megoldás pedig az lenne, ha az Országgyűlés határozata
alapján a kormány valamennyi MSZMP-vagyon kezelői jogot visszavonna,
s azt újra elosztaná a pártok között. Így az MSZP is
megszabadulhatna azoktól a sallangoktól, amelyek még mindig
megmaradtak, s a korábbi állampárti funkcióból származnak.
(folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 18:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (34. rész)


Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 23. vk.), a
---------------
Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának tagjaként úgy
vélekedett, hogy a vagyonelszámoltatás fogalma, az ehhez kapcsolódó
követelmények tisztázatlanok. Ez alkalmat ad arra, hogy
pártpolitikai propagandára, választási kampánycélokra használják
fel, s ezzel is állandó nyomás alatt tartsák az MSZP-t. Utalt Nyers
Rezsőnek a Számvevőszék jelentéséhez csatolt levelére, miszerint az
MSZP megalakulása óta átadta a kormánynak és a helyi tanácsoknak az
MSZMP-től örökölt vagyonának több mint 90 százalékát, 2230
ingatlankezelői jogáról mondott le. A szocialista párt március 31-ig
vagyonmérleget készít, és azt benyújtja a Fővárosi Bírósághoz.

    Balla Éva javaslatáról szólva leszögezte: az azt célozza, hogy az
MSZP-t fosszák meg minden vagyonától. Ez nem a népszavazás szerinti
elszámoltatást, hanem leszámolást és felszámolást céloz, a
választási kampány közepén pedig kifejezetten az SZDSZ pártpolitikai
céljait szolgálja. Közbevetőleg feltette a kérdést: az SZDSZ
vezetőinek nyilatkozataiból az derül ki, hogy a szervezetnek nincsen
pénze. Akkor vajon miből fedezték a népszavazási kampányt, s miből
finanszírozzák az egész országra kiterjedő választási kampányukat?

    A képviselő azt javasolta, hogy a parlament fogadja el a terv-
és költségvetési bizottság határozattervezetét.

    Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) reagált Simon Péter Pál
    -------------------
felvetésére. Ígéretet tett arra, hogy az SZDSZ pontos elszámolását -
amennyiben igényli - bármikor képviselőtársa rendelkezésére
bocsátja. Szerinte a lényeg nem ez, hanem az, hogy nehezen
különíthető el a korábbi egy pártnak és az államnak a vagyona. Ennek
tisztázása pedig a kormány feladata. Senki nem kívánja, hogy az MSZP
vagyonát elvegyék - tette hozzá. Szó sincs bosszúhadjáratról, de nem
hiszik el, hogy bármilyen financiális, technikai vagy egyéb nehézség
útját állhatná a legmagasabb szintű jogszabály, a népszavazási döntés
érvényesülésének. (folyt. köv.)



1990. február 28., szerda 18:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (35. rész)


Varga Lajos (Pest m. 26. vk.) azt állította, hogy a
-----------
vagyonelszámoltatással kapcsolatos vélemények nagy része a politikai
hangulatkeltés fogalomkörébe tartozik. Hangoztatta: a
vagyonelszámolás és más az MSZP-t ,,sújtó,, témák felemlegetése
olyan kampány-stratégia része, ami a Magyar Szocialista Párt
legfelsőbb vezetőit arra igyekszik kényszeríteni, hogy ne a
kampánnyal foglalkozzon elsősorban. Végezetül ,,figyelmeztette,, az
ellenzéki pártokat, ,,abba is bele kellene gondolni, hogy egy év
múlva mi lesz,,. Szerinte ez annál is inkább lényeges, mert
bármelyik párt programját nézve, egyikben sem található olyan, hogy
egyik napról a másikra, vagy három éven belül lényeges javulást
ígér az embereknek, az országnak. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 18:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (36. rész)


Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.) az elszámolást kérők
-------------
figyelmébe ajánlotta, hogy a volt Magyar Szocialista Munkáspárt
tagjai 33 év alatt összesen 20 milliárd forint tagdíjat fizettek be.

    Géczi István (Budapest, 49. vk.) szintén röviden szólt
    ------------
hozzá. Arra szólította fel képviselőtársait, hogy ne tegyék a
Parlamentet a választási kampány nyílt terepévé. A munkájukat úgy
folytassák, ahogy azt a magyar nép tőlük elvárja.

    Berecz János (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 6. vk.) másodszor kért
    ------------
szót a napirend vitájában, mivel reagálni akart Balla Éva
felvetésére. A képviselőnő ugyanis azt kérdezte, hogy ha elfogadják
a népszavazás döntését, akkor előzőleg miért négy nemmel agitáltak.
Berecz János erre kifejtette: az lenne a hiba, ha nem követnék a nép
akaratát, és most is megmaradnának eredeti álláspontjuk mellett.

    Többen nem kértek szót, ezért az elnöklő Fodor István a vitát
lezárta. A felvetésekre Nyikos László röviden válaszolt úgy
vélekedett, hogy az Állami Számvevőszék jelentése apropót
szolgáltatott egy más jellegű vitához, így az ott felvetett
kérdésekre nem reagált. Balla Éva javaslatával kapcsolatban
elmondta: az is elfogadható számára, ha az Állami Számvevőszék
jelentéséből törlik a 4-es pontot, amely nem tartja szükségesnek az
MSZP vagyonelszámoltatásának megismétlését.

    Ezt követően határozathozatalra került sor, a képviselők
elfogadták az MSZP által a párt bejegyzésével egyidejűleg a
bírósághoz benyújtott vagyonmérleg állami számvevőszéki
vizsgálatáról szóló határozat-tervezetet. Ugyancsak elfogadták a
terv- és költségvetési bizottság jelentését Balla Éva
interpellációja tárgyában. A képviselő azt állította, hogy a kormány
nem hajtotta végre a november 26-i népszavazás döntését. A jelentés
megállapítja: az Országgyűlés nem bízta meg a kormányt az MSZMP
vagyonával való elszámoltatás feladatával. Tevékenysége csupán a
hasznosításra terjed ki. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 18:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (37. rész)


A Parlament ezután személyi kérdésekben határozott. A képviselők
elfogadták Szilbereky Jenőnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és
Szíjártó Károly legfőbb ügyésznek a felmentését tisztségükből,
miután mindketten március 31-ei hatállyal nyugállományba vonulnak.
Az Országgyűlés mindkét jogéleti vezető érdemeit elismerte, s azt
jegyzőkönyvbe rögzítette.

    Az ülésszak ezután a korábban el nem fogadott interpellációkkal
kapcsolatos bizottsági jelentésekkel foglalkozott.

    Hellner Károly (Budapest 32. vk.) a személygépkocsik
    --------------
megrendeléses megvásárlásáról szóló 95/1988-as MT rendeletével
kapcsolatban tett interpellációjára adott korábbi választ a
képviselő nem fogadta el, ezért az ügyet a terv- és költségvetési
bizottság megvitatta. A bizottság elé került - az interpellációra
készített, a képviselővel egyeztetett -- pénzügyminisztériumi
előterjesztésben megállapították, hogy a Minisztertanács
rendeletének korrekt értelmezése egybeesik az interpelláció
szándékaival. Vagyis a már korábban megkötött
gépkocsi-előtakarékossági letétek esetében, az eltelt időhöz
igazodva, már a rendelet hatályba lépésétől kezdődően a magasabb
kamat jár, tehát a teljes lekötési időre az időtartamnak megfelelő
magasabb kamat fizetendő.

    A bizottsági jelentést az interpelláló képviselő - mint
kompromisszumos megoldást - elfogadta, s azzal a többi képviselő is
egyetértett.

    László Béla (Szabolcs-Szatmár-Bereg m. 14. vk.) az 1990. évi
    -----------
egységes pénzalap hiányával kapcsolatban interpellált az előző
ülésszakon, az akkor kapott választ nem fogadta el, és a téma így
került szintén a terv- és költségvetési bizottság elé. A
pénzügyminiszter, az Országos Tervhivatal elnöke és a
belügyminisztériumi államtitkár közös válaszát az interpellációra
megtárgyalta a bizottság, és azt javasolta, hogy az Országgyűlés
értsen egyet a három tárca álláspontjával, mert nem tartja
lehetségesnek a már jóváhagyott 1990. évi állami költségvetés
újraelosztását.

    Ezt a választ sem a képviselő, sem az Országgyűlés nem fogadta
el, így a felvetett téma a későbbiekben ismét napirendre kerül.
(folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 19:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (38. rész)


A mezőgazdasági bizottság kialakította állásfoglalását
Zsolnay Katalinnak (Komárom-Esztergom m. 3. vk.) a
------------------
vágóállattermeléssel, forgalmazással és feldolgozással foglalkozó
decemberi interpellációjával kapcsolatban, amelyre az illetékes
államtitkár válaszát akkor sem az Országgyűlés, sem pedig a
képviselő nem fogadta el. A bizottság jelentésével e témakörben most
mind az interpelláló, mind a Parlament egyetértett.

    Visszatértek Juhász Ferencnek (Budapest 62. vk.) egy korábbi, a
     ----------------
személyi jövedelemadóról szóló 1988. évi VIII. törvénnyel módosított
1987. évi VI. törvény 4. paragrafusa (2) bekezdése érvényesítésével
kapcsolatos interpellációjára is. A képviselő elmondta, hogy a
kérdéses ügyben a KIOSZ időközben az Alkotmánybírósághoz fordult,
amely azt átadta a Legfőbb Ügyészségnek vizsgálatra. Mint mondotta a
Legfőbb Ügyészség döntését majd tudomásul veszi.

    Maróthy László (Békés m. 13. vk.) a magyar autóbuszgyártás
    --------------
jövője tárgyában intézett interpellációt az ipari miniszterhez. Arra
kért választ, hogy a tárca mit kíván tenni a közúti járműgyártásban
jelenleg tapasztalható krízishelyzet oldására.

    Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár válaszában
    ----------
hangsúlyozta: a kormányzat feltett szándéka a jelenlegi nehéz
periódus áthidalása, s úgy kívánják irányítani a magyar ipar
fejlesztését, hogy a nagy hagyományú ágazatok jövője biztosított
legyen. E szándék valóraváltásához természetesen garanciák is
kellenek. Rámutatott, hogy a rubelexportot korlátozni kell
mindaddig, amíg ki nem alakulnak az új hosszú távú megállapodások
keretei. Ugyanakkor utalt arra is: a kialakult helyzetért az iparág
is felelős, mert nem tett meg mindent annak érdekében az elmúlt két
évben, hogy ennek a krízisnek a kockázatát csökkentse.

    Elmondta: a kormányzat már intézkedéseket tett arra, hogy a
rendelkezésre álló keretek között növeljék az autóbuszexport
részarányát a kontingensen belül. Keresni kell a kivitel növelésének
lehetőségét az árucsere üzletek keretében is. A kormány döntött
arról, hogy a piacváltást intézményi és pénzügyi eszközökkel is
segíti. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 19:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (39. rész)


Végezetül utalt arra, hogy március közepén várhatóan már tisztábban
látnak a kérdésben, s ígéretet tett rá, hogy a kereskedelmi
tárgyalások befejezése után ismételten tájékoztatja az
Országgyűlést. Március 13-i ülésén a kormány is foglalkozik majd
újból a kialakult helyzettel.

    Maróthy László elfogadta, hogy az Országgyűlés márciusi
ülésszakán ismételten térjenek vissza a kérdésre.

    Az Országgyűlés februári ülésszakának második munkanapja,
amelyen Fodor István és Horváth Lajos felváltva elnökölt, végetért.
A képviselők csütörtökön reggel 9 órakor folytatják tanácskozásukat.

    x x x

(folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 19:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (40. rész)


Az Országgyűlés februári ülésszaka második munkanapjának
eseményei dióhéjban:

    Az Országgyűlés szerdán a napirendnek megfelelően 9 órakor
kezdte meg munkáját. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette:
módosították az eredeti elképzelésekhez képest az ülésszak
napirendjeinek sorrendjét.

    Az alelnök ezután ismertette az Alkotmánybíróság határozatát,
melynek értelmében az országgyűlési képviselők választásáról szóló
törvény 2. paragrafus 4. bekezdésének az a része, amely szerint: a
szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön
tartózkodik, alkotmányellenes. Ezért ezt a rendelkezést az
Alkotmánybíróság megsemmisítette.

    Ezután folytatódott az oktatási törvény feletti általános és
részletes vita, amelyben felszólalt:

    Kókai Rudolf (Jász-Nagykun-Szolnok m., 15. vk.)

    dr. Kiscelli László (Győr-Sopron m., 3. vk.)

    Török Sándor (Jász-Nagykun-Szolnok m., 13. vk.)

    Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.)

    Varga Lajos (Pest m., 26. vk.)

    Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.)

    Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.)

    Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.)

    Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 3. vk.)

    Szilágyi Tibor (Nógrád m., 2. vk.)

    Boros László (Budapest, 26. vk.).

    A vitában elhangzottakra Glatz Ferenc művelődési miniszter
válaszolt, majd határozathozatal következett. A szavazásnál végül is
nem jött össze a minimálisan szükséges 252 igenlő szavazat, összesen
229-en támogatták a törvénymódosító javaslatot, 34-en ellene voltak,
35-en pedig tartózkodtak. Így az oktatási törvény módosításáról
szóló javaslatot az Országgyűlés elvetette. A szavazást követően
Horn Péter (Somogy m., 1. vk.) javasolta, hogy a szavazást
csütörtökön reggel ismételjék meg. A javaslatot az Országgyűlés
elfogadta, így végső döntés az oktatási törvény módosításáról
csütörtökön várható. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 19:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (41. rész)


A képviselők ezután áttértek a társadalombiztosítás
irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A
jogszabály-tervezethez a bizottság elnöke, Szirtesné Tomsits Erika
fűzött szóbeli kiegészítést. Mivel az előterjesztő bizottság azt
kérte, magáról a törvényjavaslatról ezúttal ne szülessék döntés, az
ahhoz kapcsolódó országgyűlési határozat tervezetéről szavaztak a
képviselők. Ezt 211 egyetértő, 11 ellenző és 39 tartózkodó
szavazattal elfogadták.

    Ezt követően Kulcsár Kálmán a deregulációs törvényjavaslatot
terjesztette a képviselők elé. A törvényjavaslat feletti általános
vitában felszólalt Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.). (A vitát
megszakítva az elnöklő Horváth Lajos köszöntötte a díszpáholyban
helyet foglaló Douglas Hurdot, Nagy-Britannia és Észak-Írország
Egyesült Királyság külügyminiszterét.) Az ülés ezután a részletes
vitával folytatódott, melyben felszólalt:

    Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) és Cselőtei László (Pest m., 2.
vk.).

    A képviselői felvetésekre Kulcsár Kálmán válaszolt, majd a
plénum úgy döntött, hogy a törvényjavaslatról csütörtökön szavaznak.

    Ezután a földről szóló 1987. évi I. törvény módosító
javaslatának tárgyalása következett. A mezőgazdasági bizottság
önálló indítványát Solymosi József terjesztette elő. Az általános
vitában felszólalt:

    Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.)

    Marx Gyula (Zala m., 2. vk.)

    Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.)

    Lakos László (Pest m., 9. vk.).

    Az országgyűlés a módosító javaslat részletes vitára bocsátását
leszavazta, így a földtörvény módosítása lekerült a napirendről.

    A képviselők az átalakulási törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat feletti vitával folytatták munkájukat. A
törvényjavaslat előterjesztője Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) volt.
Mivel a vitához egyetlen képviselő sem kívánt hozzászólni,
határozathozatal következett: a képviselők elfogadták a
törvényjavaslatot.

    A napirendnek megfelelően a képviselők rátértek az általános
forgalmi adóról szóló törvénymódosító javaslat tárgyalására, amelyet
Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.) terjesztett elő. A témához
senki sem kívánt hozzászólni, a képviselők nagy többsége egyetértett
a módosító indtvánnyal. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 19:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (42. rész)


Ezután a képviselők elfogadták Técsy Lászlónak
(Szabolcs-Szatmár-Bereg m. 19. vk.), Eleki Jásnosnak (Békés m. 7.
vk.) és Kovács Sándornak (Tolna m. 8. vk.) a magánszemélyek
jövedelemadójáról szóló törvény módosítására tett javaslatát, amely
lényegében csak fogalmazási korrekciót tartalmazott.

    Következő napirendi pontként Sebők János (Veszprém m., 12. vk.)
önálló indítványát tárgyalták a Varsói Szerződés Politikai
Tanácskozó Testületébe meghatalmazott kijelöléséről. A plénum a
köztársasági elnököt bízta meg Magyarország képviseletével a VSZ
PTT-ben.

    Ezt követően a házszabályok módosításáról szóló országgyűlési
határozat-tervezet került napirendre, melynek előadója Filló Pál, az
ügyrendi bizottság elnöke volt. Az Országgyűlés elfogadta azokat a
módosításokat, amelyek célja az ügyrendnek a módosított alkotmányhoz
való igazítása volt.

    A képviselők újabb napirendi pontként a vagyonpolitikai
irányelveket vitatták meg, amelyeket Tömpe István
pénzügyminiszter-helyettes szeptember végéig szólóan, ideiglenes
jelleggel terjesztett elő. A kérdésben a terv- és költségvetési
bizottság álláspontját Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) tolmácsolta,
s a bizottság nevében támogatásáról biztosította az irányelvek
parlamenti jóváhagyását. A vitában egyedül Marx Gyula (Zala m., 2.
vk.) kért szót, majd a képviselők elfogadták a vagyonpolitikai
irányelveket.

    Ezután az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának
megválasztásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták meg. Szabó
Kálmán, a jelölőbizottság elnöke előterjesztésében. Az ügyvezető
igazgató személyéről csütörtökön titkos szavazással döntenek a
képviselők.

    Határozatot hoztak az Állami Vagyonügynökség 1990. évi
ideiglenes költségvetéséről és az ügyvezető igazgató illetményéről
is.

    Újabb napirendi pontként Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank
elnöke számolt be az intézmény pénzügyi helyzetről. A témához
hozzászólt:

    Fekete János (Békés m., 11. vk.) és

    Kasó József (Baranya m., 13. vk.).

    Bartha Ferenc válaszát követően a Parlament az MNB pénzügyi
helyzetéről szóló beszámolót tudomásul vette. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 19:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (43. rész)


A Parlaament ezután határozatot fogadott el a pártok, társadalmi
szervezetek és egyesületek idei devizaellátásáról.

    E határozatot követően az Országgyűlés ideiglenes
vizsgálóbizottságai jelentésével folytatta munkáját, elsőként az
egyes vezetők vagyonnyilatkozatát elbíráló bizottság elnöke
összegezte eddigi működésüket.

    Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) a társadalmi szervezetek
költségvetési támogatását elbíráló ideiglenes bizottság jelentését
terjesztette elő, amihez

    Kállai Ferenc (országos lista) és

    Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) tett fel kérdést.

    A társadalmi szervezetek támogatásáról szóló
határozat-tervezetet az Országgyűlés elfogadta.

    Ezután együttesen tárgyalták az Állami Számvevőszék jelentését
az MSZP (MSZMP) vagyonmérlegének vizsgálatáról, valamint a terv- és
költségvetési bizottság jelentését Balla Évának e témakörben tett,
el nem fogadott interpellációjával kapcsolatban. Az ÁSZ nevében
Nyikos László elnökhelyettes beszélt. A napirendhez hozzászólt:

    Berecz János (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 6. vk.)

    Balla Éva (Budapest, 46. vk.)

    Simon Péter Pál (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 23. vk.)

    Tamás Gáspár Miklós (Budapest 14. vk.)

    Varga Lajos (Pest m., 26. vk.)

    Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.)

    Géczi István (Budapest, 49. vk.) és

    Berecz János (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 6. vk.).

    A felvetésekre Nyikos László válaszolt, majd a képviselők
elfogadták az ÁSZ és a terv- és költségvetési bizottság jelentését.

    A Parlament ezután elfogadta Szilbereky Jenőnek, a Legfelsőbb
Bíróság elnökének és Szíjártó Károly legfőbb ügyésznek felmentését,
nyugállományba vonulásuk miatt.

    Befejezésül a korábban el nem fogadott interpellációkkal
kapcsolatos bizottsági jelentésekkel foglalkoztak. Hellner Károly
(Budapest, 32. vk.) elfogadta a terv- és költségvetési bizottság
jelentését korábbi interpellációjával kapcsolatban, s azzal a többi
képviselő is egyetértett.

    László Béla (Szabolcs-Szatmár-Bereg m., 14. vk.) nem fogadta el
a terv- és költségvetési bizottság jelentését korábbi
interpellációjával kapcsolatban, s azzal az Országgyűlés sem értett
egyet.

    Zsolnay Katalin (Komárom-Esztergom m., 3. vk.) a többi
képviselővel egyetemben elfogadta a mezőgazdasági bizottság
álláspontját decemberi interpellációjáról. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 19:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - második nap (44. rész)


Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) korábbi interpellációjának
tárgyában a legfőbb ügyészség folytat vizsgálatot, ezért annak
döntését a képviselő megvárja.

    Maróthy László (Békés m., 13. vk.) a magyar autóbuszgyártás
jövője tárgyában intézett interpellációt az ipari miniszterhez.
Felvetésére Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár válaszolt,
amit a képviselő azzal fogadott el, hogy az ügyre a márciusi
ülésszakon visszatérnek.

    Ezzel az Országgyűlés februári ülésszakának második munkanapja
befejeződött. (MTI)



1990. február 28., szerda 19:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Az újonnan alakult pártok legelső nyilatkozatai mindenki számára világossá teszik, hogy e pártok vezetőségei mennyi mindenben elhatárolják magukat az 1945, az 1948-49 vagy akár az 1956 utáni honi eseményektől. A hazai magyar sajtó tele van a múlt birálatával, leleplezéseivel. Lassan kiderül mi mindent tett tönkre az egypárt-rendszer s maga az egész nemzetközi konstelláció, melybe az beleépült. A tabu-témák fokozatos megszűnésével a különféle irányzatokat képviselő politikusok nyilatkozataival az ország közvéleménye, beleértve az MSZMP egykori 800 ezres párttagságát is."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD