Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 29.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Megkezdődött Nagy Imre és társai kihantolása

"A Történelmi Igazságtétel Bizottság az alábbi információ nyilvánosságra hozatalára kérte az Országos Sajtószolgálatot. Szerdán délelőtt a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában kezdetét vette Nagy Imre és mártírtársai: Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József holttestének - kegyeleti okokból nem nyilvános - kihantolása."
SZER, Világhíradó:

Exhumálás

"A budapesti exhumálás megkezdésével egy időben a párizsi Pere Lachaise temetőben tavaly, a kivégzés 30. évfordulóján felállított emlékműnél és jelképes sírnál az emberi jogok franciaországi magyar ligája és a Szabadságharcos Szövetség képviselői lerótták kegyeletüket a kivégzett magyar miniszterelnök és a forradalom minden mártírja előtt."

A katonai főügyész sajtótájékoztatója


1990. február 26., hétfő - A Katonai Főügyészség befejezte a
nyomozást a Belügyminisztérium III./III. csoportfőnöksége - az
úgynevezett belső biztonsági szolgálat - tevékenységével
kapcsolatban. A nyomozás eredményéről dr. Kámán József vezérőrnagy,
katonai főügyész hétfőn sajtótájékoztatón számolt be, s ismertette
az ügyben hozott két határozatot.

    A Katonai Főügyészség megállapította: a belső biztonsági
szolgálat vezetőit, Pallagi Ferenc nyugállományú vezérőrnagy, volt
belügyminiszter-helyettest és dr. Horváth József nyugállományú
vezérőrnagyot, volt csoportfőnököt büntetőjogi felelősség terheli
azért, mert nem intézkedtek az általuk vezetett szervezet - az
alkotmány múlt év október 23-án hatályba lépett módosítása folytán -
részben törvénysértővé vált tevékenységének megszüntetésére. Ez a
mulasztás a szolgálat számára jelentős hátrányt okozott, így
elkövették az elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettét.
Ugyanilyen mulasztás terheli Horváth István volt belügyminisztert, ő
azonban polgári személy, s nem követhet el katonai bűncselekményt.
Esetleges politikai felelősségének megállapítása nem a katonai
ügyészség feladata. Az elkövetés körülményeire - mindenekelőtt az
ügy alapvetően inkább politikai, mintsem büntetőjogi jellegére -
figyelemmel a két nyugállományú vezérőrnagyot a Katonai Főügyészség
megrovásban részesítette, s a nyomozást megszüntette.

    Bűncselekmény hiányában szüntették meg a nyomozást Lovas
Zoltánnal, a Fekete Doboz munkatársával és Kőszeg Ferenccel, az
SZDSZ ügyvivőjével szemben, mivel az általuk filmre vett, illetve
átvett okmányok - a szakértő véleménye szerint - tartalmilag nem
képeznek államtitkot.

    Végvári József rendőr-őrnagy esetében az államtitoksértés és a
,,kötelességszegés szolgálatban,, bűntettét állapították meg. Az ő
ügyében sem emeltek vádat; megrovásban részesítették, s a nyomozást
megszüntették ellene. (MTI)



1990. február 26., hétfő 15:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A katonai főügyész sajtótájékoztatója (1. rész)

1990. február 26., hétfő - A Katonai Főügyészség befejezte a nyomozást a Belügyminisztérium III./III. csoportfőnöksége - az úgynevezett belső biztonsági szolgálat - tevékenységével kapcsolatban. A Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége feljelentésére folytatott nyomozás eredményéről dr. Kámán József vezérőrnagy, katonai főügyész, a legfőbb ügyész helyettese hétfőn sajtótájékoztatón számolt be, s ismertette az ügyben hozott két, nyomozást megszüntető határozatot.


A Katonai Főügyészség megállapította: a belső biztonsági
szolgálat vezetőit, Pallagi Ferenc nyugállományú rendőr
vezérőrnagyot, volt belügyminiszter-helyettest és Horváth József
nyugállományú rendőr vezérőrnagyot, volt csoportfőnököt büntetőjogi
felelősség terheli azért, mert nem intézkedtek az általuk vezetett
szervezet - az alkotmány múlt év október 23-án hatályba lépett
módosítása folytán - részben törvénysértővé vált tevékenységének
megszüntetésére. Ez a mulasztás a szolgálat számára jelentős
hátrányt okozott, így elkövették az elöljárói intézkedés
elmulasztásának bűntettét. Ugyanilyen mulasztás terheli Horváth
István volt belügyminisztert, ő azonban polgári személy, s így nem
követhet el katonai bűncselekményt. Esetleges politikai
felelősségének megállapítása nem a katonai ügyészség feladata. Az
elkövetés körülményeire - mindenekelőtt az ügy alapvetően inkább
politikai, mintsem büntetőjogi jellegére - figyelemmel a két
nyugállományú vezérőrnagyot a Katonai Főügyészség megrovásban
részesítette, s a nyomozást megszüntette.

    Bűncselekmény hiányában szüntették meg a nyomozást Lovas
Zoltánnal, a Fekete Doboz munkatársával és Kőszeg Ferenccel, az
SZDSZ ügyvivőjével szemben, mivel az általuk filmre vett, illetve
átvett okmányok - a szakértő véleménye szerint - nem tartalmaztak
államtitkot, nyilvánosságra hozataluk a Magyar Köztársaság
biztonsága szempontjából nem jelentett veszélyt.

    Végvári József rendőr őrnagy esetében az államtitoksértés és a
,,kötelességszegés szolgálatban,, bűntettét állapították meg. A
belső biztonsági szolgálat volt munkatársa azzal a nyilatkozatával
sértette meg az államtitkot, amelyet a Fekete Doboz számára adott. A
másik bűncselekményt akkor követte el, amikor ügyeletes tisztként a
szolgálat helyszínére idegeneket engedett be, hogy azok ott
filmfelvételt készítsenek. (folyt.köv.)



1990. február 26., hétfő 18:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A katonai főügyész sajtótájékoztatója (2. rész)


A katonai főügyész szerint minden állampolgár jogosult, sőt
köteles fellépni az alkotmányellenes törekvésekkel szemben - ám
csakis törvényes eszközökkel. Erre Végvári őrnagynak is lett volna
lehetősége, fordulhatott volna az Alkotmánybírósághoz, a
köztársasági elnökhöz vagy az Országgyűlés illetékes bizottságához.
Nem lehet törvényellenesen eljárni a még Alkotmányellenes
tevékenység feltárása érdekében sem, de ezt az indítékot ezúttal az
ügy elbírálásánál nyomatékosan figyelembe vették. Így vádat nem
emeltek, de megrovásban részesítették a ,,lehallgatási botrány,,
kirobbantóját.

    Dr. Kámán József részletesen ismertette a határozatok
indokolását, s kitért a - mint mondotta - korrekt, pártsemlegesen
végzett nyomozás körülményeire is. Szólt arról, hogy be kellett
szerezniük az e területre vonatkozó több mint száz különböző
jogszabályt. Hozzátette: az új Országgyűlés alapvető feladata lesz e
kérdéskör áttekintése, s törvényi szabályozása. E tevékenységről
1975-től titkos kormányhatározat, illetve miniszterelnök-helyettesi
utasítás rendelkezett, amelyek felhatalmazták a belügyminisztert a
szervezet működésének szabályozására. E két jogszabály már
keletkezése időpontjában is az alkotmányba ütközött. A belső
biztonsági szolgálat feladatát valójában a politikai vezetés
határozta meg, döntött arról, hogy ki minősül ellenzékinek, ki
ellenségesnek. A vezérőrnagy emlékeztetett arra, hogy a Magyar
Szocialista Munkáspárt vezető szerepét az elmúlt év október 23-ig az
Alkotmány deklarálta. E szabály kiiktatását követően új helyzet állt
elő a belső biztonsági szolgálat tevékenységében is - amelyet
egyébként az ügyészség sohasem felügyelt. Azonban a többpártrendszer
keretei között, már alkotmányellenes módon, továbbra is gyűjtöttek
politikai információkat, s napi jelentésekben rögzítették azokat.
Ilyen információkat gyakorlatilag minden pártról, szervezetről,
tömörülésről és szerveződésről összeállítottak. Zömét egyébként -
mint a titkos tevékenység ,,mellékterméke,, - a közvélemény előtt
ismert volt, s nem utalt semmilyen törvénybe ütköző tevékenység
gyanújára.

    A napi jelentéseket megkapták az osztályvezetők és a
belügyminiszter állambiztonsági helyettese. Ez utóbbi titkárságán -
más csoportfőnökségek jelentéseivel együtt - összegezték a
Belügyminisztérium vezetése számára. Itt azonban már nem tüntették
fel az értesülés forrását. A fontosabbnak ítélt politikai
információkból külön jelentéseket készítettek a kormány elnökének és
illetékes tagjának. (folyt.köv.)



1990. február 26., hétfő 18:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A katonai főügyész sajtótájékoztatója (3. rész)


Október 23-át követően hat politikai jellegű jelentést küldtek a
kormányzópártnak tekintett Magyar Szocialista Párt elnökének. Ezek
közül három már megtörtént eseményről, egy a belpolitikai helyzet
értékeléséről, egy a különböző szervezetek november 4-i terveiről,
egy pedig az SZDSZ választási terveiről szólt.

    A katonai főügyész kiemelte: a nyomozás során csak az 1989.
november 1. és január 5. között készült napi jelentéseket, a
nyomozás elrendelésekor folyamatban volt öt ügyet és néhány
nyilvántartást sikerült lefoglalni. December 18-án ugyanis a
miniszterhelyettes úgy döntött, hogy - egyebek között - a korábban
ellenzékinek, ellenségesnek minősülő tevékenységre, a politikai
elítéltekre vonatkozó iratokat január 1-jéig meg kell semmisíteni.
Négy nappal később olyan utasítást adott, hogy az iratok
megsemmisítéséről nem kell jegyzőkönyvet felvenni. Így a
csoportfőnökség korábbi tevékenységét csak körvonalazni lehet -
mondotta, majd kijelentette: a volt belügyminiszter vallomása
alapján megállapították, hogy országgyűlési képviselőkkel szemben
nem alkalmaztak titkos eszközöket és módszereket.

    Egy kérdésre válaszolva dr. Kámán József elmondta: a vádemelés
monopóliuma az ügyészé. Úgy vélte, ha vádat emel a katonai
főügyészség, még sokáig húzódott volna az ügy. A nyomozáskor
egyetlen ,,politikai koncepció,, érvényesült: minél alaposabban,
minél gyorsabban lezárni azt, hogy ne zavarja a közelgő
választásokat. S mivel a cselekmény társadalomra veszélyessége
csekély, elegendőnek találták a megrovás alkalmazását. Az érintettek
egyébként még nem nyilatkoztak arról, kívánnak-e panasszal élni a
határozat ellen. (MTI)



1990. február 26., hétfő 18:35


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Az újonnan alakult pártok legelső nyilatkozatai mindenki számára világossá teszik, hogy e pártok vezetőségei mennyi mindenben elhatárolják magukat az 1945, az 1948-49 vagy akár az 1956 utáni honi eseményektől. A hazai magyar sajtó tele van a múlt birálatával, leleplezéseivel. Lassan kiderül mi mindent tett tönkre az egypárt-rendszer s maga az egész nemzetközi konstelláció, melybe az beleépült. A tabu-témák fokozatos megszűnésével a különféle irányzatokat képviselő politikusok nyilatkozataival az ország közvéleménye, beleértve az MSZMP egykori 800 ezres párttagságát is."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD