Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 29.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Megkezdődött Nagy Imre és társai kihantolása

"A Történelmi Igazságtétel Bizottság az alábbi információ nyilvánosságra hozatalára kérte az Országos Sajtószolgálatot. Szerdán délelőtt a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában kezdetét vette Nagy Imre és mártírtársai: Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József holttestének - kegyeleti okokból nem nyilvános - kihantolása."
SZER, Világhíradó:

Exhumálás

"A budapesti exhumálás megkezdésével egy időben a párizsi Pere Lachaise temetőben tavaly, a kivégzés 30. évfordulóján felállított emlékműnél és jelképes sírnál az emberi jogok franciaországi magyar ligája és a Szabadságharcos Szövetség képviselői lerótták kegyeletüket a kivégzett magyar miniszterelnök és a forradalom minden mártírja előtt."

Kelet-Európa kollokvium Párizsban - Rocard 1. (1.rész)

Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. február 20. kedd (MTI-TUD) - ,,Történelmi kompromisszum,, elfogadását ajánlotta Michel Rocard francia miniszterelnök Közép- és Kelet-Európa demokratikus erőinek, a gazdasági erőknek és a szakszervezeteknek ahhoz, hogy sikerrel tudják megvalósítani a politikai és a gazdasági átalakulást. A kormányfő azon a jelentős konferencián szólalt fel, amelyet a Libération című francia lap, több más francia tömegtájékoztatási szervezettel, néhány jelentős nyugat-európai lappal és Közép- és Kelet-Európa néhány új lapjával - Magyarországról a Beszélővel - együtt rendezett kedden Párizsban, neves politikusok részvételééel. A kollokvium témája: Merre tart Kelet-Európa. A tanácskozás előkészítéseként nyolc európai országban, köztük Magyarországon felmérést végeztek arról, hogyan képzelik el az országok népei Közép- és Kelet-Európa politikai jövőjét.


Rocard a kiegyezés létrejöttét a különböző politikai és
társadalmi erők között a civil társadalom létrehozása feltételének
nevezte. A szocialista párti kormányfő elsősorban a
szociáldemokrácia előnyeit, eredményeit helyezte előtérbe
felszólalásában, de aláhúzta, hogy nem tartja járható útnak a
különböző, valóban demokratikus erők összecsapását. ,,Szakítani kell
a tekintélyuralmi etatizmussal, de nem szabad szétszaggatni a
társadalmat,, - hangoztatta. Aláhúzta, hogy nincs valamiféle
egységes modell a demokrácia számára, de az a cél, hogy Európa most
egészében megtalálja a demokráciát, a felvirágzást, a békét,
mindenki számára közös feladatot jelent.

    Az átalakítás nehézségeiről szólva aláhúzta: a népek azonnali és
érzékelhető eredményeket várnak, s ha ezek nem következnek be,
meginoghat a demokráciába vetett hitük. Éppen ezért van szükség
arra, hogy tiszteletben tartsák egymás nézeteit, ismerjék el egymás
jogait. ,,Akik nem veszik komolyan mások céljait, érdekeit, nem
találhatják meg az egyensúlyt,, - mondotta egyebek között. (folyt.)



1990. február 20., kedd 15:29


Vissza »


Kelet-Európa kollokvium Párizsban (2.rész)


Rocard felhívta a figyelmet a nacionalizmus újjáéledésének
veszélyeire. ,,A béke biztosításához, a lehetőségek valóra
váltásához egyrészt át kell gondolni a nemzeti elveket, összhangba
kell azokat hozni az emberi jogok védelmével. Másrészt nem szabad
kétségbe vonni a második világháború következtében kialakult
határokat,, - hangoztatta. Véleménye szerint Nyugat-Európának
,,konkrét távlatokat kell adnia Közép- és Kelet-Európa országai
számára,, , az EGK tagsághoz szükséges feltételek létrejöttéig is
meg kell találnia a közös érdekeket, az együttműködés kereteit. A
járható útnak a miniszterelnök Mitterrand európai konföderációs
javaslatát tartja.

    A vita felszólalói között volt Willy Brandt, a Szocialista
Internacionálé díszelnöke, Petre Roman, román miniszterelnök,
Bronislaw Geremek, a Szolidaritás parlamenti frakciójának elnöke,
Wolfgang Ullmman, az NDK államminisztere, Vaino Va:ljas, az Észt KP
első titkára, Alekszandr Obolenszkij, a szovjet Népi Küldöttek
Tanácsának tagja, az interregionális csoport vezetője. A sokfelé
ágazó vitában két téma volt uralkodó: egyrészt a politikai kultúra
megteremtésének kérdése, másrészt a német egyesítés problémája. Ez
utóbbiról Brandt kijelentette: nem kell félni a német egységtől,
mert az alkotmányos és európai keretek között valósul majd meg. Arra
van azonban szükség, hogy egyértelműen és világosan kijelentsék, az
egységes Németország a jelenlegi határok között valósul meg.
Bronislaw Geremek ugyanakkor aláhúzta, hogy Lengyelországot - a most
elvégzett közvéleménykutatás adatai szerint is - bizonyos mértékig
megriasztja az egységes német állam létrejöttének ténye. Éppen ezért
szükséges, hogy a lengyeleket is bevonják az erről folytatandó
tárgyalásokba, a győztes hatalmak oldalán. (folyt.)



1990. február 20., kedd 15:35


Vissza »


Kelet-Európa kollokvium Párizsban - Rocard (3.rész)


A politikai kultúráról kevesebb szó esett a vitában, azt azonban
minden felszólaló elismerte, hogy a demokratikus rend kialakítása
még számos nehézségbe ütközik s fennáll a türelmetlenség. A
felszólalók egyetértettek abban, hogy Európa történetében új fejezet
kezdődik a közép- és kelet-európai népek akcióival. A Szovjetunióból
érkezett két felszólaló egyaránt azt hangoztatta, hogy országának is
következetesen végig kell mennie az ilyen átalakuláson, meg kell
valósítania a valódi demokráciát, beleértve a többpárt-rendszer
megteremtését, a nemzeti jogok teljes érvényesítését. Érdeklődéssel
fogadták Va:ljas felszólalását: az észt példára hivatkozva azt
mondotta, hogy a kommunista párt, - ha leküzdi a régi erők
ellenállását, ha valóban a tömegekre hallgat, őket képviseli, ahogy
az Észtországban történt, - képes a demokratikus átalakulás része
lenni, de el kell fogadnia a többpártrendszer létét s így kell
kivívnia a maga számára a helyet.

    A vita témái között szerepel a demokratikus átalakulás, a
liberalizmus és a szociáldemokrácia viszonya, a jogállam
megteremtése. A vitában felszólal délután Kis János, az SZDSZ
ügyvivője is. +++



1990. február 20., kedd 15:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Kelet-európai kollokvium Párizsban - Kis János (kieg. MTKI1051- 53-as hírhez)

Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. február 20. kedd (MTI-TUD) - Érdekes vita bontakozott ki a jövendő közép- és kelet-európai pártszerkezetről. A közvéleménykutatási adatok szerint szociáldemokrata pártok befolyása jelentős lesz. Kis János, az SZDSZ ügyvivője a vitában úgy vélekedett, hogy az adatok nem feltétlenül valósak, mert elsősorban a Nyugat-Európában is meglevő pártok helyzetét mérték fel. A pártszerkezet alakulása rendkívül fontos lesz, mert lényeges kérdés, hogy az azonos politikai és gazdasági szerkezet mellett az európai államok pártstruktúrájában is legyen azonosság. Közép- és Kelet-Európa országaiban a pártstruktúra azonban minden bizonnyal valamelyest eltérő lesz - mondta.


Ennek oka részint az, hogy azok a hagyományos pártok, amelyek
Nyugat-Európában a második világháborút követően kialakultak,
gyakorlatilag megszűntek Európa másik felében. Nem tudni, hogyan
alakulnak újjá, mikor jutnak el fejlődésük olyan szakaszába,
amelyben nyugati társaik tartanak - folytatta Kis János. - Másrészt
az elmúlt évtizedben új, az adott helyzetnek megfelelő pártok
alakultak ki Kelet- és Közép-Európában, és azok nem feltétlenül
hasonlíthatóak össze más országok pártjaival. Nem mérhető fel
egyelőre az sem, hogy újjászületnek-e olyan, a háború előtt
létezett, akkor befolyásos pártalakulatok, amelyek Nyugaton mára
jelentéktelenné váltak: a monarchista, az autokrata, a populista, a
nacionalista pártok.

    A magyar helyzetről szólva Kis János azt mondta, hogy a
,,középbal,, pártjának szerepét, amelyet Nyugat-Európában általában
a szocialista-szociáldemokrata pártok töltenek be, az SZDSZ fogja
betölteni. Felszólalásában foglalkozott a nacionalizmus
újjáéledésének veszélyével is. Úgy vélekedett, hogy Magyarországon
ez a probléma szorosan összefügg a romániai helyzettel. Ha
Romániában megnyugtató módon tudják rendezni a magyar nemzetiség
helyzetét, ez a veszély nem jelentkezhet erőteljes formában.

    A konferencián számos más témát is megvitattak, így a jogállam
kialakításának kérdését, a liberalizmus és a szociáldemokrácia
jövőjét. A párhuzamosan folyó kerekasztal-tanácskozásokon sok ismert
politikai-közéleti személyiség szólalt fel, köztük Jorge Semprun
spanyol kulturális miniszter, a világhírű író, Adam Michnik, a
lengyel Szolidaritás lapjának szerkesztője és Lev Karpinszkij a
Moszkovszkije Novosztyi képviseletében. +++



1990. február 20., kedd 18:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Az újonnan alakult pártok legelső nyilatkozatai mindenki számára világossá teszik, hogy e pártok vezetőségei mennyi mindenben elhatárolják magukat az 1945, az 1948-49 vagy akár az 1956 utáni honi eseményektől. A hazai magyar sajtó tele van a múlt birálatával, leleplezéseivel. Lassan kiderül mi mindent tett tönkre az egypárt-rendszer s maga az egész nemzetközi konstelláció, melybe az beleépült. A tabu-témák fokozatos megszűnésével a különféle irányzatokat képviselő politikusok nyilatkozataival az ország közvéleménye, beleértve az MSZMP egykori 800 ezres párttagságát is."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD