Rendszerváltás és az MTI

	A Minisztertanács ülése (1. rész)
1990. január 21., vasárnap - Vasárnap reggel 9 óra óta ülést tart a Minisztertanács. A testület munkájáról Bajnok Zsolt megbízott kormányszóvivő tájékoztatta délben a Parlamentben az MTI-t. Elmondotta: a vasárnapi ülésen mintegy 20 témát vitat meg a kormány. A délelőtt folyamán a Minisztertanács a lelkiismereti és vallásszabadságról, a sajtóról, a nemzetiségek országgyűlési képviseletéről és az állami személyzeti munkáról szóló előterjesztéseket tárgyalta meg. A délután folyamán kerül sor a belügyi botránnyal kapcsolatos előterjesztések megvitatására. A kormány megtárgyalja a titkosszolgálat szervezetéről, a nemzetbiztonsági feladatok ellátásáról szóló törvénytervezeteket, valamint az új törvények beiktatásáig bevezetendő átmeneti intézkedéseket is, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a titkosszolgálat módszereinek, eszközeinek alkalmazásával, annak szabályozásával. Emellett várhatóan a Minisztertanács hatályon kívül helyezi a 70-es években hozott nemzetbiztonsági-állambiztonsági ügyekkel kapcsolatos jogszabályokat is. A délután folyamán számos más kérdés is napirendre kerül. Így többek között a kormány foglalkozik a pécsi 25 emeletes ház ügyében szükséges minisztertanácsi intézkedésekkel, az ország első negyedévi energiahelyzetével. A kormány alapvetően egyetértett a beterjesztett lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényjavaslattal. Jelentős vita volt a sajtótörvénnyel kapcsolatban. A törvény előkészítése - mivel a pártközi megbeszéléseken még nem sikerült az elvekben sem megegyezni - késik. Ezért a jelenlegi körülmények között mindenképpen szükség van a meglévő sajtótörvény módosítására. Ide tartozik a lapalapítás, az -engedélyezés kérdése. A kormány egyetértett azzal a javaslattal, hogy nincs szükség az engedélyezésre, elegendő az alapítási szándék bejelentése. Ugyanez a helyzet a körzeti tévé- és rádióstúdiók esetében is. Szükség van a személyhez fűződő jogok fokozottabb védelmére is. Vita volt azzal kapcsolatban, hogy elegendő-e az ilyen esetben maximálisan kiszabható 500 ezer forintos bírság, vagy nem kell korlátozni annak felső határát. Végül is olyan vélemény alakult ki, hogy az 500 ezer forint az okozott kár arányában tovább növelhető legyen. (folyt. köv.) 1990. január 21., vasárnap 13:19
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »