|
|
 |
|
 |
Az ELTE jogi karának dékánja a Duna-Gate-ről (1. rész)
|
1990. január 12., péntek - Hogyan ítéli meg a közvéleményt
foglalkoztató lehallgatási botrányt, a még nem tisztázott jogi
kérdéseket - például a kiszivárogtató szerepét, valamint az őt
ösztönzők magatartását - dr. Györgyi Kálmán, az Eötvös Loránd
Tudományegyetem jogi karának dékánja - erről érdeklődött az ismert
jogásztól Csávás Sándor, az MTI munkatársa.
- Jogi szempontból nagy a ,,rendetlenség,, a vitatott kérdéskör
körül - állapította meg a professzor. - A legutolsó törvényi
szabályozás az állambiztonsági kérdésekről több mint másfél évtizede
született, viszont ez sem rendelkezett arról, hogy milyen esetben
lehet a levéltitkot megsérteni, a távközlési titkot kifürkészni,
stb. Az eltelt időszakban különféle belső szabályozások alapján
folytak a telefonlehallgatások, levél- és más iratellenőrzések.
Ezeket a cselekedeteket nyilvános jogszabályban nem szabályozták,
mivel csak büntetőügyekben rendelhette el az ügyész a telefonok
lehallgatását vagy a levelek ellenőrzését. Csak úgy ,,általában,,
állambiztonsági szempontokra hivatkozva telefonbeszélgetéseket
lehallgatni és leveleket ellenőrizni nem lehet.
- Az új alkotmány szerint a személyes szabadságjogok
korlátozását csak törvény alapján lehet elrendelni, és ez a törvény
eddig még nem született meg. Megjegyzem: ennek megalkotása nem is
olyan egyszerű dolog. Aki a mostani megfigyelést tartalmazó
jegyzőkönyvhöz hozzájutott, kétségtelen, hogy titkos dokumentumot
hozott nyilvánosságra, ám kérdéses, hogy egyáltalán elkövette-e az
államtitoksértést. Az államtitokkal kapcsolatos mai szabályozás
szerint megsértéséről akkor beszélhetünk, ha - egyfelől - az adatok
beletartoznak az államtitok-körbe, és - másfelől - azok illetéktelen
személy tudomására hozása veszélyezteti a Magyar Köztársaság
biztonságát. Ezek szerint az államtitoknak minősülés ténye a
mérlegelés tárgyát képezi. El lehet tehát gondolkodni azon, hogy az
alkotmánysértő gyakorlat felszámolását indítványozó feljelentés,
amelynek kapcsán egy formálisan államtitoknak minősülő adatot
nyilvánosságra hoztak, megfelel-e az államtitok materiális
ismérvének; azaz konkrétan: eleget tesz-e annak a követelménynek,
hogy az adat illetéktelenek által való megismerése valóban
veszélyezteti-e az állam biztonságát. Ez önmagában is
bizonytalansági tényező. (folyt.köv.)
1990. január 11., csütörtök 22:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|