|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a honvédelmi vizsgáló bizottság (1. rész)
|
1990. január 3., szerda - Folytatódik a Magyar
Néphadseregben feltételezett visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor
Imre: Kiskirályok mundérban című könyve nyomán a honvédelmi vizsgáló
bizottság végez az Országgyűlés megbízásából. A bizottság szerdán a
Parlamentben ezúttal Korom Mihályt és Biszku Bélát, a Magyar
Néphadsereg felett egykor politikai felügyeletet gyakorló MSZMP
központi bizottsági titkárokat hallgatta meg.
A honvédelmi vizsgáló bizottság korábban Bokor Imre nyugalmazott
ezredest, a Honvédelmi Minisztérium és a katonai ügyészség
képviselőit és a leginkább érintett személyt, Czinege Lajos volt
honvédelmi minisztert meghallgatva nem pusztán szűk értelemben vett
katonai, hanem politikai kérdésekkel is szembe találta magát. A két
egykori politikusnak feltett kérdések azt kísérelték meg tisztázni:
a hadsereg pártirányításának milyen szerepe volt a Magyar
Néphadsereg bizonyos szféráinak lezüllésében? A bizottság
rendelkezésére álló eddigi adatok, dokumentumok, forrásmunkák
ugyanis azt látszanak igazolni, hogy ez az irányítási mechanizmus
nem is kis mértékben adott lehetőséget a feltételezett, illetve
tapasztalt visszaélések elkövetésére.
Korom Mihály 1963 őszétől 1966-ig, majd 1978-tól 1985-ig
tevékenykedett az MSZMP KB titkáraként, s e minőségében hatáskörébe
tartozott a Magyar Néphadsereg pártirányítása, ellenőrzése is.
A bizottság tagjai - közöttük is elsősorban Raffay Ernő Csongrád
megyei, Tallóssy Frigyes budapesti, Varga Lajos Pest megyei, Reidl
János Somogy megyei és Sebők János Veszprém megyei képviselők a
pártirányítási mechanizmus működését, a felügyeletet gyakorló
kb-titkár kompetenciáját firtatták. Arra is kíváncsiak voltak, hogy
Czinege Lajosnak a könyvben is említett konkrét ügyeiről tudtak-e a
pártvezetésben és milyen intézkedéseket hoztak.
Korom Mihály válaszaiból az tűnt ki: a honvédelmi tárca és az
illetékes kb-titkár közötti kapcsolatokat semmiféle jogszabály nem
rögzítette. Azt állította: a felügyelet lényegében politikai
irányítást jelentett, az anyagi kérdésekben a Minisztertanács
mellett működő, valamint az országgyűlési honvédelmi bizottság volt
illetékes. A párt azért gyakorolhatott felügyeletet a hadsereg
felett, mert az alkotmány a társadalom vezető erejeként deklarálta
az MSZMP-t, és így a Magyar Néphadsereg legfőbb parancsnoka Kádár
János, az egykori MSZMP első titkára volt. (folyt. köv.)
1990. január 3., szerda 17:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a honvédelmi vizsgáló bizottság (2. rész)
|
Ennek ellenére sem Kádár János, sem a Központi Bizottság, sem annak
titkársága soha belső utasítást a honvédelmi tárcának, a hadseregnek
nem adott.
Czinege Lajos konkrét, a Bokor-könyvben is említett ügyeiről -
lakásépítésről és cserélgetésről, a kaszópusztai
,,vadászparadicsom,,-ról, a nagystílű vendéglátásokról - Korom
Mihály úgy vélekedett: a volt honvédelmi miniszter nagyon szerette a
reprezentációt, de szerinte nem ítélhető el. Kaszópusztán ő maga
sohasem járt, de volt igazságügyminiszterként sem tudta
bűncselekménynek, csupán csak hibának minősíteni. Ez a beruházás
honvédelmi munka címén zajlott. Viszont szinte nem telt el úgy év,
hogy Czinege Lajos lakásügyeivel ne kellett volna foglalkozni -
mondta egyebek között Korom Mihály.
A vizsgáló bizottság minden erőfeszítése ellenére sem tudta
kideríteni: végül is mi volt az a lakásügy, ami állandó ,,gondot
okozott,, a felügyelő kb-titkárnak. Csak annyit sikerült megtudniuk:
ha bármiféle jelzés érkezett - ha érkezett - erről, vagy Czinege
Lajos munkamódszereiről, munkastílusáról, a tárca vagy az ország
pénztárcáját soványító tranzakcióiról, akkor a kb-titkár
elbeszélgetett négyszemközt vagy szélesebb körben a volt honvédelmi
miniszterrel. Arra hívták fel a figyelmét, hogy ,,butaságot
csinált,,, hogy hibát követett el, mert a közvélemény másként
értékeli ezeket az ügyeket. Czinege Lajos mindig megmagyarázta, hogy
mit miért tett, s ezután minden ment tovább a maga útján.
Korom Mihály hangsúlyozta: Czinege Lajosnak ezek az ügyei
eltörpültek a hadsereg fejlesztésében szerzett érdemei mellett.
Felmentésének kérdése sohasem merült fel. Végezetül Korom Mihály
kifejtette: felelősnek érzi magát, főként azért, mert nem lépett fel
kellő határozottsággal a ,,stabilitásszemlélet,, ellen, az ellen,
hogy ilyen vezetői funkciót ilyen hosszú ideig - 25 évig - egy
személy töltött be.
Biszku Béla, aki 1962 és 1978 között volt kb-titkár, rendkívül
szűkszavúan válaszolt a kérdésekre, arra hivatkozva, hogy nem ismeri
a bizottság rendelkezésére álló anyagot, és szüksége lenne a
korabeli dokumentumokra ahhoz, hogy pontosan és felelősségteljesen
válaszolhasson. Konkrétumként annyit mondott el: a nyilvánosságot
rosszul tájékoztatták Kárpáti Ferenc jelenlegi honvédelmi miniszter
korábban hozzá intézett leveléről, amelyben Czinege Lajos hibáira,
ügyeire hívja fel a figyelmet. Kárpáti Ferenc 1969-ben áthelyezését
kérte Czinege Lajos vezetői tevékenysége miatt, s ezért személyesen
is beszélt Biszku Bélával. (folyt. köv.)
1990. január 3., szerda 17:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a honvédelmi vizsgáló bizottság (3. rész)
|
Biszku Béla kérte, hogy kifogásait írásban is juttassa el hozzá.
Véleménye szerint e levél lényege a lakásépítés visszásságait
jelezte. E levél alapján a kb titkársága olyan határozatot hozott,
hogy az épülő lakás a mindenkori honvédelmi miniszter szolgálati
lakása lesz, Czinege Lajos egyéb igényeit saját zsebéből fedezze. A
titkárság figyelmeztette Czinege Lajost, hogy az ilyen jellegű
beruházásokat ne az alárendeltjeivel végeztesse.
A másik konkrét válasz az 1968-as csehszlovákiai bevonulással
függött össze. Biszku Béla tájékoztatásából kiderült: a bevonulásra
a magyar honvédelmi miniszternek minden bizonnyal a Varsói Szerződés
Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka adott parancsot. Az
akkori magyar politikai vezetés döntési lehetősége koorlátozott
volt. A vezetés a politikai rendezést szorgalmazta, ám, ha nem
teljesítette volna a parancsot, az politikai és gazdasági retorziót
vonhatott volna maga után.
A meghallgatás befejeztével végül is abban állapodtak meg: ha az
egykori kb-titkár rendelkezésére bocsátják a bizottság anyagait és
kérdéseit, akkor Biszku Béla hajlandó írásban válaszolni. (folyt.
köv.)
1990. január 3., szerda 17:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság (4. rész)
|
Ezt követően Kárpáti Ferenc honvédelmi minisztert hallgatta meg
a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság. A képviselők elsősorban arra voltak
kíváncsiak, hogy a miniszter a hadsereg szempontjából hogyan
minősíti a könyvet, szerinte erősíti-e a hadsereg tekintélyét az
adatok napvilágra kerülése vagy inkább el kellett volna hallgatni
azokat. A miniszter elöljáróban elmondta, hogy ismeretei szerint a
könyv eredeti kézirata nem a nyilvánosság számára készült, azt
Katonadolgok címen az MSZMP-központnak szánta a szerző; szerette
volna, ha Grósz Károly és a Központi Bizottság megismeri a
hadseregen belül tapasztalható anomáliákat. Mivel a beadvánnyal nem
foglalkoztak, így a szerző kissé átdolgozva, könyv alakban tárta a
nyilvánosság elé az adatokat, tényeket. Ezek között - mondotta a
miniszter - vannak valóságosak, ám az baj, hogy több információ is
vitatható, sok a könyvben az általánosítás, így torz képet alakít ki
a hadseregről. Az biztos, hogy a könyv meggyorsítja azt az egyébként
már korábban elkezdődött folyamatot, amely a hadseregen belül
szükséges változtatásokra irányul. A kérdés nyomatékosabb
megismétlése után Kárpáti Ferenc leszögezte: érzése szerint a
könyvet kár volt megjelentetni, mert - bár vannak benne valós tények
a hadsereg korábbi állapotáról - összességében nem szolgál a
hadsereg javára.
E meghallgatás során is szóba került, hogy - 1969-ben - Kárpáti
Ferenc kérte: engedjék el a hadseregből, és minden fegyveres
testületből; indoklásként levélben foglalta össze a Honvédelmi
Minisztériumban tapasztalt visszásságokat. Ezt követően személyesen
Kádár János mondta azt neki, hogy bár igaza van, mégis maradjon a
hadseregnél.
Arra nem tudott a miniszter válaszolni, hogy mi lehetett az oka
annak, hogy bár sokan tudtak Czinege Lajos visszaéléseiről, mégsem
mozdították el hivatalából, sőt miniszterelnök-helyettessé nevezték
ki. A továbbiakban - Sebők János kérdésére - Kárpáti Ferenc
elmondta: az ő minisztersége első időszakában is előfordult, hogy
külső utasításra kerültek némelyek a minisztériumba. Sebők János
vitába szállt azzal, hogy ma már ilyesmi nem fordul elő, s példaként
felhozta Szombathelyi vezérőrnagy, illetve Krasznai vezérőrnagy
nevét; előbbit miniszterhelyettessé nevezték ki, bár sem
felkészültsége, sem képzettsége nem teszi őt alkalmassá erre -
mondotta -, utóbbit pedig politikai munkásból nevezték ki magas
rangú katonává, majd moszkvai katonai attasévá mindenféle képzés
nélkül. (folyt.köv.)
1990. január 3., szerda 18:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a honvédelmi vizsgálóbizottság (5. rész)
|
Kárpáti Ferenc elmondta, hogy Szombathelyi Ferenc művelt,
felkészült ember és kitűnően ért miniszterhelyettesi feladatához.
Krasznai Lajos valóban külső döntés alapján került a
minisztériumhoz, valóban nincs meg a katonai felkészültsége a
tábornoki ranghoz, de tisztességes ember és minden bizonnyal el
tudja látni a katonai attaséi feladatokat. A választ a képviselők
túl általánosnak tartották, s a döntéshozó nevét kérték. Kárpáti
Ferenc végül megmondta, hogy a politikai döntés a Központi
Bizottságban született, s akkoriban a felügyelő titkár Fejti György
volt.
Szóba került az is, hogy valóban retorzió volt-e Bokor Imre
tavaly októberi nyugdíjazása. A miniszter szerint a könyv némely
kitétele sérti a katonai szabályokat, sőt még a Büntető
Törvénykönyvbe is ütközik, így akár a katonai ügyészséghez is
kerülhetett volna az ügy. Az ő (mármint Kárpáti Ferenc) döntésén
múlott, hogy ez nem történt meg. A katonai akadémia parancsnoka
vetette fel Bokor Imrének, hogy menjen nyugdíjba, s ezzel a szerző
is egyetértett.
Utolsóként Mórocz Lajos vezérezredest, a Honvédelmi Minisztérium
államtitkárát hallgatta meg a bizottság. Raffay Ernő, a bizottság
elnöke elöljáróban bejelentette, hogy az államtitkár a könyv
elolvasását követően hosszú feljegyzést készített, amelyet a
bizottság tagjai is megkaptak. Mórocz Lajos a bizottság előtt
károsnak tartotta a könyvet, mondván, hogy az összemos időt, teret,
személyeket, eleveneket és holtakat, valóságot és adomát, s ez árt a
hadsereg tekintélyének. Mint mondotta, megbántva érzi magát amiatt,
hogy a könyv leszólja tudományos munkásságát. Saját értékelése
szerint hosszú katonai pályafutása egyik legnagyobb erénye éppen az,
hogy mindig össze tudta kapcsolni a gyakorlati munkát a tudománnyal,
és képes volt a hadtudomány legújabb tételeit a gyakorlatban
érvényesíteni. Különönösen bántónak vélte, hogy Váradi alezredes
öngyilkosságának okozójaként tünteti őt fel a könyv, bár tudnivaló,
hogy a szerencsétlen ember idegbeteg volt és családi háttere sem
volt rendezett.
A Czinege-jelenséggel kapcsolatban az államtitkár kifejtette,
hogy a hadseregben uralkodó fegyelem okán elviselte, bár elítélte
Czinege tevékenységét, s nem foglalkozott a jelenség hátterével.
Különben sem volt szoros kapcsolata a miniszterrel, az alatt a 12 év
alatt, amíg seregtest-parancsnok volt, mindössze hat alkalommal
találkozott személyesen Czinege Lajossal. (folyt.köv.)
1990. január 3., szerda 19:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a honvédelmi vizsgálóbizottság (6. rész)
|
Kérdésekre válaszolva az államtitkár annak a véleményének adott
hangot, hogy a dilettáns vezetés ellenére is kialakulhatott egy
szakmailag felkészült, tisztességes, a kívánalmaknak megfelelő,
ütőképes hadsereg. Mindez annak is köszönhető: Czinege Lajosnak volt
érzéke ahhoz, hogy hozzáértő, tapasztalt szakembereket vonjon be a
döntések előkészítésébe. Végül arra a kérdésre, hogy most
szakmailag, erkölcsileg rendben van-e a hadsereg, Mórocz Lajos
válasza: nagy problémák nincsenek. (MTI)
1990. január 3., szerda 19:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|