|
|
 |
|
 |
Czinege Lajost hallgatta meg a parlamenti vizsgálóbizottság (1. rész)
|
1989. december 11., hétfő - Czinege Lajos nyugalmazott miniszterelnök-helyettest, egykori honvédelmi minisztert hallgatta meg az Országgyűlés honvédelmi vizsgálóbizottsága hétfői, második ülésén.
Mint ismeretes, az Országgyűlés október 18-i tanácskozásán -
Márton János felszólalását követően - a miniszterelnök parlamenti
bizottság kiküldését kérte, hogy az vizsgálja meg dr. Bokor Imre
nyugállományú mérnök ezredes Kiskirályok mundérban című könyvében
leírtakat. Ezt követően dr. Király Ferenc interpellált a könyvvel,
illetve a szerző nyugállományba helyezésével kapcsolatban.
A vizsgálóbizottság - dr. Raffay Ernő vezetésével - több mint
két és fél órán keresztül tett fel kérdéseket Czinege Lajosnak
pályafutásával, szakmai képzettségével, magánéletével, s a könyv őt
érintő megállapításaival kapcsolatban.
Czinege Lajos elmondta: megrázta őt a könyv, elsősorban azért,
mert abban nem esik szó arról, hogy a hadseregben több évtizeden
keresztül kemény munka folyt. Erkölcsi, politikai és becsületbeli
kérdésnek tartotta, hogy lemondjon katonai rendfokozatáról, ha ezzel
hozzájárulhat ahhoz, hogy a hadseregben megnyugodjanak a kedélyek.
A képviselőket élénken foglalkoztatta Kaszópuszta ügye. Ennek
kapcsán az egykori miniszter kifejtette: több olyan szigorúan titkos
katonai objektumot kellett létrehozni, amelyet el kellett rejteni a
külvilág elől. Ezért ha egy ilyen épült, általában létrehoztak egy
hozzá hasonlót is. Ez utóbbi tevékenységét ,,felnagyították,,, hogy
ezzel álcázzák az eredetit, s ez vonja el az ,,érdeklődők,,
figyelmét. Említett egy esetet, amikor egy fontos objektumról
suttogni kezdtek a környező településen, milyen üzem lehet az, ahova
reggel nem megy be senki és este nem jönnek ki onnan. Ekkor néhány
katonát olajos, festékes munkaruhába öltöztettek, s ők minden reggel
bementek a létesítménybe, majd többnyire kártyázással ütötték el a
,,munkaidőt ,, .
A Szovjetunióban létrehozott ,,meseliget,, kapcsán elmondta: úgy
érezte, valamivel viszonoznia kell azt a rengeteg segítséget, amit a
szovjet hadseregtől kaptak. Így egy hektáron fákat telepítettek
olyan területre, ahol korábban csak pusztaság volt. Itt egyébként
magyar katonák is gyakorlatoztak.
Lakáscseréit is hosszasan indokolta Czinege Lajos, mondván: csak
első budapesti lakásukba költöztek ízlésük szerint, később
mindannyiszor kényszermegoldás volt a költözés. Leányfalui
nyaralóját illetően elmondta, hogy annak mintegy egyharmadát saját
maga építette, családi segítséggel. (folyt.)
1989. december 11., hétfő 18:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Czinege Lajost hallgatta meg a parlamenti vizsgálóbizottság (2. rész)
|
Egy kérdésre válaszolva a nyugalmazott miniszterelnök- helyettes
rámutatott: Ő is kiváncsi, hova lett az a 20 milliárd dollár, amely
jelenleg hazánk külföldi adóssága. Kijelentette: az összes európai
hadsereg közül a miénk volt a legolcsóbb. Az biztos, hogy a hadsereg
nem kapott ezekből a hitelekből.
Az állami pénzek magáncélokra fordításáról úgy vélekedett, hogy
a Honvédelmi Minisztériumban semmivel sem volt ,,magasabb szintű,, a
vendéglátás, mint bármelyik más tárcánál. Személyét illetően
leszögezte: leányfalui nyaralójának összes számlája megvan, hosszú
évekre visszamenőleg. A speciális vadászautókat pedig azért
alakították ki, hogy a gyakorlatlan vadászok ne hogy balesetet
okozzanak.
Az ülés végén Raffay Ernő kérte Czinege Lajos, amennyiben
szükséges, a későbbiekben is álljon a vizsgálóbizottság
rendelkezésére. (MTI)
1989. december 11., hétfő 18:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|