|
|
 |
|
 |
- Az Országgyűlés üléséről - 1. folyt.
|
Az is igaz, hogy elítélte Magyarország részvételét a néhai
Prágai Tavasz katonai intervencióval történő felszámolásában, 21
évvel az invázió után, de csak alig néhány héttel azután, hogy az
MSZMP Központi Bizottsága is elhatárolta magát ettől az akciótól,
jótékonyan kifeszítvén a védőhálót a parlament döntéséhez.
Ezek a döntések még nem a független fellépés bizonyítékai.
Viszont a függőség bizonyítéka az összes lényeges, úgynevezett
sarkalatos törvény vitájának és jóváhagyásának elnapolása, az
október 17-ikén kezdődő parlamenti ülésszakra. Erre a sorsra jutott
mindaz, ami vita tárgya volt a három hónapos kerekasztal
tárgyalásokon, az MSZMP és az ellenzék küldöttségei között, ami vita
tárgya volt az MSZMP frakciói között, és vita tárgya ma is. A
választójogi törvény, a köztársasági elnök hatásköre és
megválasztásának módja, az alkotmány módosítása, az
alkotmánybíróság, a pártok pénzügyei, vagy a munkásőrség sorsa.
Pedig a védőháló ezekre a döntésekre is rendelkezésre állt,
hiszen a kerekasztal megállapodásokat az MSZMP küldöttsége is
aláírta, de az óvatos honatyák többsége nem érezte biztosnak ezt a
hálót, nem volt eléggé feszes számukra. A sok tekintetben
kiszámíthatatlan MSZMP kongresszus előtt, amely ugyebár október
6-ikán kezdődik. Azt remélik, hogy október 17-ikén, amikor ismét
összeülnek, már feszes lesz. És amilyen döntésre a védőháló feszes
lesz, azt jóvá fogják hagyni.
De ma már nem lehet biztosra menni. A hatalomtól függő
országgyűlési többség kivárási taktikájával sem. Például megeshet,
hogy az MSZMP kongresszus még tisztázatlanabb helyzetet idéz elő,
mint a jelenlegi. És akkor, az Országgyűlésnek döntéseket kell
hoznia. Esetleg védőháló nélkül. +++
1989. szeptember 29., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|