Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 29.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Megkezdődött Nagy Imre és társai kihantolása

"A Történelmi Igazságtétel Bizottság az alábbi információ nyilvánosságra hozatalára kérte az Országos Sajtószolgálatot. Szerdán délelőtt a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában kezdetét vette Nagy Imre és mártírtársai: Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József holttestének - kegyeleti okokból nem nyilvános - kihantolása."
SZER, Világhíradó:

Exhumálás

"A budapesti exhumálás megkezdésével egy időben a párizsi Pere Lachaise temetőben tavaly, a kivégzés 30. évfordulóján felállított emlékműnél és jelképes sírnál az emberi jogok franciaországi magyar ligája és a Szabadságharcos Szövetség képviselői lerótták kegyeletüket a kivégzett magyar miniszterelnök és a forradalom minden mártírja előtt."

Politikai egyeztető tárgyalások (1. rész)

1989. szeptember 11., hétfő - Az alkotmány módosításával összefüggő vitás kérdésekről folytatódtak hétfőn a Parlamentben a középszintű politikai egyeztető tárgyalások. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Horn Gábor, a Harmadik Oldalét Nagy Imre vezette. A tanácskozáson az elnöki tisztet Gál Zoltán (MSZMP) töltötte be.

Somogyvári István (MSZMP) beszámolt arról: hétfőn délelőtt a
szakértők megállapodtak, hogy az alkotmány ne rendelkezzék az új
címerről, hanem alkotmányerejű törvényt alkossanak erről. Ha ez még
a jelenlegi parlament működésének idejében történne meg, akkor
népszavazás döntene a címerről.

    Továbbra sincs konszenzus abban, hogy az alkotmányban
deklarálják-e a köztulajdon kitüntetett szerepét. Az MSZMP és az EKA
delegációja a szektorsemlegesség elvéből kiindulva ezt nem tartja
szükségesnek, a harmadik oldal azonban ragaszkodik a köztulajdon
kitüntetett szerepének rögzítéséhez az alkotmányban. A megbeszélésen
a harmadik oldal ígéretet tett, hogy a köztulajdon kitüntett szerepe
mellett érvelő anyagot a következő megbeszélésre beterjeszti
vitaalapként.

    Konszenzus van kialakulóban a felek között a Honvédelmi Tanács
felállításának kérdésében. Rendkívüli állapot idején ez a testület
döntene a fegyveres erők és a rendőrség külföldi vagy országon
belüli alkalmazásáról, valamint a külön törvényben meghatározott
rendkívüli intézkedések bevezetéséről. A felek egyetértenek abban,
hogy a Honvédelmi Tanácsban a következők kapjanak helyet: a
köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a kormány elnöke és
tagjai, a parlamentben képviselt pártok egy-egy tagja, illetve a
katonai vezetés képviselői, köztük a Magyar Néphadsereg vezérkari
főnöke. Az elképzelések szerint a Honvédelmi Tanács gyakorolja a
rendkívüli állapot idején az országgyűlés által rá átruházott
jogokat, a köztársasági elnök és a Minisztertanács jogait. A
Honvédelmi Tanács létrehozásában teljes a konszenzus az MSZMP és az
Ellenzéki Kerekasztal között. A harmadik oldal is csupán a testület
felállításának módjában, illetve elnevezésében képvisel eltérő
véleményt. (folyt.köv.)


1989. szeptember 11., hétfő 19:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai egyeztető tárgyalások (2. rész)

Továbbra sincs előrehaladás az alkotmánybíróság felállításának
kérdésében, bár a hétfői megbeszélésen történt a megegyezés irányába
mutató lépés. Somogyvári István az MSZMP álláspontját ismertetve
hangsúlyozta, hogy már az átmenet időszakában szükségesnek tartják e
bírói testület létrehozását. Ezt azzal indokolja az MSZMP, hogy
minden jogállamban szükség van az alkotmányt védő független
bíróságra. Erre a jelenlegi bírósági szervezet nem alkalmas. A
Legfelsőbb Bíróság sem, mert ahol ez a testület látja el az
alkotmánybíróság feladatát, ott ez jóval kisebb létszámú. Az MSZMP
úgy véli, hogy a módosított alkotmány már megkövetelné az
alkotmánybírósági védelmet, ugyanakkor az első ütemben az
alkotmánybíráknak csak egy részét neveznék ki. Az MSZMP szerint nem
jelentene gondot, hogy az alkotmánybíróság felállításával új
intézményt hozzanak létre, mert más új intézményeket is létre
kívánnak hozni, így a köztársasági elnökit is, a legfőbb állami
számvevőszéket.

    Az előterjesztést követően Tölgyesi Péter az EKA nevében úgy
nyilatkozott, hogy az Ellenzéki Kerekasztal kész megfontolni a
témában az MSZMP indokait. Egyúttal kérte, hogy az
alkotmánybírósággal kapcsolatos kérdésekre a következő ülésen
térjenek vissza. (folyt.köv.)


1989. szeptember 11., hétfő 19:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai egyeztető tárgyalások (3. rész)

Abban már korábban megegyezés született, hogy a köztársasági
elnöki intézményt az 1946. évi I. törvény alapján kell létrehozni.
Több kérdésben azonban még vita van. Az MSZMP és az EKA azt
javasolta, hogy a köztársasági elnök legyen a fegyveres erők
főparancsnoka. A harmadik oldal szerint ezt a szerepet a
kormányfőnek kellene betöltenie. Kisebb vita után a harmadik oldal -
véleményének fenntartása mellett - hozzájárult e kérdésben a
konszenzushoz. Az MSZMP szerint a köztársasági elnököt még az idén
kellene megválasztani, mégpedig népszavazással. Az EKA nem
változtatott korábbi álláspontján, miszerint a köztársasági elnököt
csak az új parlament választhatja meg. Tölgyessy Péter (EKA)
ideiglenes megoldást javasolt: az intézményt még az új parlament
megválasztása előtt hozzák létre, de addig a köztársasági elnök
jogkörét a parlament elnöke gyakorolja. Somogyvári István
hangsúlyozta: az MSZMP véleménye szerint azért kellene
népszavazással megválasztani a köztársasági elnököt, hogy nagyobb
legitimitással rendelkezzék, s nem osztotta azt a nézetet, hogy az
elnök túl erős lenne azáltal, ha a nép választaná meg, hiszen
jogkörei behatároltak. Nagy Imre (Harmadik Oldal) egyetértett az
MSZMP érveivel, s rámutatott: a mai átmeneti helyzetben különösen
indokolt az intézmény felállítása, mert a szabad választások
eredményeként kialakuló új parlament várhatóan sok párt
képviselőiből tevődik össze, s ebben a helyzetben nagy szükség lenne
az elnök egyensúlyozó szerepére. Antal József (EKA) hangsúlyozta:
nem az adja meg a köztársasági elnök erejét, hogy a parlament vagy a
nép választja-e meg. Megállapította, hogy az intézmény
megteremtésében konszenzus alakult ki a három oldal között, de az
elnök megválasztásának módjában és időpontjában nincs megegyezés.
Szerinte két fontos kérdés megvitatását a tárgyalássorozat végére
kellene halasztani, amikor a többi nyitva hagyott kérdéset is még
megtárgyalják. Pozsgay Imre elfogadhatónak tartotta ezt a
javaslatot. Véleménye szerint három függőben lévő kérdés van még a
köztársasági elnöki intézmény felállításával kapcsolatban: közjogi
tekintetben a megválasztás módja, a megbizatás időtartama, politikai
értelemben pedig az elnök megválasztásának időpontja.

    A három oldal már korábban megegyezett abban, hogy az Állami
Számvevőszék intézményét is az alkotmányban kell szabályozni. Az EKA
nevében Tölgyessy Péter fontosnak tartotta, hogy az Állami
Számvevőszék ne csak utólagos kontrollt gyakoroljon, hanem
előzetesen is ellenőrizzen, ezért az állami költségvetés nagyobb
kifizetései csak az Állami Számvevőszék jóváhagyásával
történhetnének meg. (folyt.köv.)


1989. szeptember 11., hétfő 19:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai egyeztető tárgyalások (4. rész)

Mint mondta, nem lenne helyes, ha a mostani Országgyűlés 12 éves
megbizatással töltené be az Állami Számvevőszék vezetői tisztségét.
A harmadik oldal szerint is a jelenlegi átmeneti időszakban túl
hosszú lenne a 12 éves megbizatás. Ugyanakkor az Állami
Számvevőszéket minél előbb fel kell állítani. A három oldal végül
abban állapodott meg, hogy a szakértők tovább vizsgálják ezt a
kérdést. (folyt.köv.)


1989. szeptember 11., hétfő 19:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)

A fegyveres erők és a rendőrség alkotmányos szabályozásának
kérdésében továbbra is vita van a felek között az állambiztonság
védelmére hivatott szervezet hovatartozását illetően. Az MSZMP és a
Harmadik Oldal álláspontja az, hogy a rendőrség feladatainak körébe
tartozzon az állambiztonság védelme. Az EKA viszont a
Minisztertanácsnak alárendelt külön szervezet felállítását
javasolja. Szerintük a rendőrség feladataitól el kell különíteni a
politikai rendőrség feladatait. Ezt egyebek közt azzal indokolják,
hogy az államvédelmi feladatok rendkívül erősen kapcsolódnak a
pártok és a parlament tevékenységéhez. Ugyanakkor az államvédelem és
az állambiztonság kifejezések eléggé rossz emlékűek, ezért
indítványozzák, hogy német mintára alkotmányvédelmi hivatal
elnevezéssel különítsék el ezt a szervezetet, amely a kormánynak
lenne alárendelve, s felette az alkotmánybíróság és a parlament
illetékes bizottsága is felügyeletet látna el. A Harmadik Oldal
nevében Nagy Imre úgy vélekedett, hggy a politikai rendőrség
elkülönítéséről esetleg az új parlament dönthetne, addig pedig
áthidaló megoldás lenne, ha az átmenet időszakában megfelelő
parlamenti kontrollal működne az államvédelmi intézmény. A fennálló
nézetkülönbségekre való tekintettel e kérdés megvitatását
visszautalták a szakbizottság elé.

    Elvi megállapodás jött létre viszont arról, hogy a rendőrség és
a fegyveres erők állományának párttagságát nem kellene az
alkotmányban rendezni. Csupán egy keretszabály megalkotására lenne
szükség, amely kimondaná, hogy a kérdésről alkotmányerejű
szabályozás intézkedik. A fegyveres erők és testületek tagjainak
párttagságára a párttörvény tárgyalásakor visszatérnek.

    Megvitatták az Ellenzéki Kerekasztal indítványát, miszerint a
Magyar Néphadsereg nevét változtassák át Magyar Honvédségre. Az EKA
ezt azzal indokolta, hogy a Magyar Honvédség elnevezés elfogadásával
az alkotmánymódosítás során visszatérnének a hagyományokhoz.
Tölgyessy Péter kifejtette, hogy ez az elnevezés az 1848-49-es
szabadságharc sajátja, s 1945 után is használták a Magyar Honvédség
nevet. Pozsgay Imre erre úgy válaszolt, hogy az MSZMP nem látja elvi
akadályát az EKA javaslatának. Gyakorlatilag azonban tájékozódásra
van szüksége. (folyt.köv.)


1989. szeptember 11., hétfő 20:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Politikai egyeztető tárgyalások (6. rész)

A választási törvény még függőben lévő kérdése: a társadalmi
szervezetek jelöltállítási joga. A Harmadik Oldal nevében Nagy Imre
javasolta: azok a társadalmi szervezetek indíthassanak jelölteket a
választásokon, amelyek megfelelnek a pártok működéséről szóló
törvény paragrafusainak. Tölgyessy Péter hangsúlyozta: fontos, hogy
a párttörvényben megfogalmazott összes vagyonjogi szabály
vonatkozzon a választásokon indulni kívánó társadalmi szervezetekre,
tehát egyebek közt az is, hogy kiktől fogadhatnak el támogatást. Az
is lényeges feltétel, hogy az illető társadalmi szervezetnek
bejegyzett egyéni tagsága legyen, valamint hogy ne működjőn
munkahelyen. A paragrafus megfogalmazását a három oldal szakértőkre
bízta.

    A munkásőrséggel kapcsolatban Zétényi Zsolt (EKA) javasolta a
fegyveres testület feloszlatását, jogutód nélküli megszűntetését.
Hozzátette, hogy a volt munkásőrők ugyanakkor részt vállalhatnának a
hátországvédelmi feladatokból. Katonai egyenruhát viselnének, és
fegyvereiket a laktanyában őriznék. Boros Imre (EKA) megjegyezte: a
munkásőrség egy adott történelmi korszakban, 1957-ben jött létre,
azóta a körülmények megváltoztak; véleménye szerint most e fegyveres
testületre a visszarendeződés hívei sz ámíthatnak. A Harmadik Oldal
a munkásőrséggel kapcsolatban nem kívánt véleményt nyilvánítani. Az
MSZMP nevében Pozsgay Imre azt mondta, hogy tanulmányozzák az EKA
javaslatát, s később visszatérnek rá.

    A következő középszintű ülést pénteken tartják a Parlamentben, s
várhatóan szeptember 18-ára - ha sikerül addig a vitatott kérdéseket
lezárni - összehívják a plenáris ülést. (MTI)


1989. szeptember 11., hétfő 20:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Az újonnan alakult pártok legelső nyilatkozatai mindenki számára világossá teszik, hogy e pártok vezetőségei mennyi mindenben elhatárolják magukat az 1945, az 1948-49 vagy akár az 1956 utáni honi eseményektől. A hazai magyar sajtó tele van a múlt birálatával, leleplezéseivel. Lassan kiderül mi mindent tett tönkre az egypárt-rendszer s maga az egész nemzetközi konstelláció, melybe az beleépült. A tabu-témák fokozatos megszűnésével a különféle irányzatokat képviselő politikusok nyilatkozataival az ország közvéleménye, beleértve az MSZMP egykori 800 ezres párttagságát is."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD