|
|
 |
|
 |
- Menekültügy - nemzetközi jog - 1. folyt.
|
Ezzel kapcsolatban kiemelik: a magyar kormány emberbaráti
hozzáállásával megszegi a Kelet-Berlinnel kötött útlevél- és
vízumügy- megállapodást. Egyes kommentátorok azt is megjegyzik: a
magyarok ezzel kockázatot is vállalnak, hiszen egy ideje feszültség
jellemzi Budapest és Bukarest, valamint Budapest és Prága viszonyát,
s most a magyar kormány a Honecker-rezsimet is magára haragítja,
úgyhogy mintegy keletnémet-csehszlovák-román arcvonalféle alakul ki
Budapesttel szemben a KGST, a varsói paktum testvérének mondott
közösségének kebelében.
Akad olyan cikkíró is, aki azt hangoztatja, hogy voltaképpen az
NSZK és az NDK közt felmerült nézeteltérésről van szó, és
Magyarország közvetítő szerepet játszhatna Kelet-Berlin és Bonn
között. És van borúlátó szerző, aki attól tart, a kezdeti budapesti
humanitás és türelem elenyészhetnék, ha Moszkvából eléggé erélyesen
rászólnának a magyar illetékesekre.
A mostani menekültáramlat Németországból Németországba irányuló
népvándorlás problémája azonban nemcsak politikai, hanem
messzemenően jogi jellegű is. És e tárgyhoz most hozzászólt a kérdés
egy neves nyugatnémet szakértője, Deitrich Rauschnigg professzor, a
göttingai egyetemen a nemzetközi jog tanára.
A tudós a Frankfurter Allgemeine Zeitung nevű újság közölte
cikkében megállapítja: Budapest dönti el, mi történjék azokkal a
keletnémet turistákkal, akik Magyarországra utaztak, és nem
hajlandók visszatérni az NDK-ba. És a magyar kormány döntését
Budapest nemzetközi jogi kötelezettségeihez kell szabni.
A magyarok 1969. június 20-ikán útlevél- és vízumügyi szerződést
kötöttek a keletnémetekkel. Ennek a szerződésnek van egy bizalmas
záradéka, amelyet kifejezetten nem szántak nyilvános közzétételre. E
záradék első pontja így szól: mindegyik szerződő fél illetékes
szervei garantálják, hogy a másik állam polgárai ne utazhassanak ki
olyan harmadik országba, amelyre úti okmányaik nem érvényesek.
(folyt.)
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|