|
|
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal és az országgyűlési bizottsági vezetők találkozója (1. rész)
|
1989. augusztus 31., csütörtök - Az országot békés körülmények között kell kivezetni a válságból, ezt a célt szolgálják a háromoldalú politikai érdekegyeztető tárgyalások - jelentette ki az Ellenzéki Kerekasztal nevében Domonkos István, amikor csütörtökön délután a Parlamentben az EKA kezdeményezésére először jött létre találkozó az országgyűlés állandó bizottságainak vezetői és az ellenzék között. Domonkos István hozzátette: az EKA tudja, hogy a képviselőkben bizalmatlanságot váltottak ki a tárgyalások. Szerinte éppen ellenkezőleg kellett volna reagálniuk, mert a háromoldalú megbeszéléseken történt megegyezések lényegesen megkönnyítik a parlament munkáját. E bevezető után az Ellenzéki Kerekasztal jelenlévő szervezetei, pártjai röviden bemutatkoztak, ismertették főbb céljaikat. Ezután az országgyűlési bizottsági vezetők tájékoztatást adtak munkájukról. Szinte valamennyien meghívták az ellenzék képviselőit a bizottsági ülésekre, hogy közelről ismerjék meg a parlament munkáját.
Berecz János, a külügyi bizottság elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a képviselők nem fogadták ellenérzéssel a háromoldalú tárgyalásokat, igaz nem is üdvözölték kitörő örömmel. Ennek oka, hogy a legutóbbi ülésszakokra kitűzött törvényjavaslatokat visszavonta a kormány az egyeztető tárgyalások miatt, s a képviselők most sem tudják, hogyha elkészülnek ezek a tervezetek, mi lesz a feladatuk. A szavazás egyrészt lelkiismereti kérdés, másrészt politikai felelősség is lesz. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy manapság sok a beszéd, kevés a tett. Mint mondta, az ellenzék is tud beszélni, de hogy mire képes, még nem ismeretes. Mint később hozzátette, ez nem szemrehányás kívánt lenni, mert az ellenzék még nincs is abban a helyzetben, hogy cselekedjék. Antall József (MDF) hangsúlyozta, hogy az ellenzék nemcsak beszél, hanem mélyen átérzi felelősségét az ország sorsáért. Hozzátette, hogy az EKA politikai felelőssége nem kisebb, mint a képviselőké. Szólt arról is, hogyha most kezdődnének a háromoldalú tárgyalások, akkor a kormánnyal és a törvényhozással szívesebben ülne le az EKA. Bölcsey György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke utalt arra, hogy noha három szervezet is kezdeményezte visszahívását, mégis eljött a találkozóra. (folyt. köv.)
1989. augusztus 31., csütörtök 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal és az országgyűlési bizottsági vezetők találkozója (2. rész)
|
Szerinte nem biztos, hogy az országgyűlés teljes egészében elfogadja a háromoldalú tárgyalásokon kialakított törvénytervezeteket, azokon bizonyos módosítások lehetségesek. Boross Imre (Független Kisgazdapárt) szerint az MSZMP teljesíteni fogja azt a megállapodásban rögzített kötelezettségvállalását, hogy a három oldal által elfogadott törvénytervezetet a parlament megszavazza. Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke arról szólt, hogy szerencsésebb lett volna, ha a parlamenti bizottságok tagjai is részt vehettek volna a háromoldalú tárgyalásokon. Hangsúlyozta, hogy folyamatos véleménycserére van szükség a képviselők és az EKA között. Mint mondta, jó lenne, ha az 1990-es költségvetési javaslat megvitatásában az ellenzék is bizonyos szerepet vállalna. Fekete János, a reformügyi ad hoc bizottság elnöke rámutatott: hiba volt, hogy nem a képviselők, mint házigazdák hívták meg az ellenzéket ismerkedésre a parlamentbe. Egyebek közt arról szólt, hogy 1968 nagy kísérlet volt a monolitikus irányítás leépítésére. A Világbankkal készen állt a szerződéstervezet, közeli terv volt az importliberalizáció, valamint a forint külső konvertibilitásának megteremtése, de az akkori szovjet vezetés leállította ezeket az elképzeléseket. Ezért vált már az elején felemássá az akkori gazdasági reform. Berdár Béla, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke többek között arról szólt, hogy nem szabad siettetni a választások megtartását, szerinte erre legkorábbi időpont jövő év első negyede lehetne. Zsigmond Attila, a kulturális bizottság tagja azt hangsúlyozta, hogy a tudás, a jó nemzeti hagyományok tisztelete sokáig háttérbe szorult, s ennek súlyos következményeit viseli most az ország. Varga Csaba (Magyar Néppárt) az EKA nevében kérte a bizottságok vezetőit, hogy a háromoldalú tárgyalásokon elfogadott törvénytervezetek vitájára hívják meg az ellenzék tagjait. A mintegy 4 órás találkozón - amely jó alkalom volt az ismerkedésre, a vélemények kicserélésére, s nem volt mentes a vitáktól sem - abban a reményben búcsúztak egymástól az EKA tagjai és az országgyűlési képviselők, hogy a közeljövőben ismét találkoznak. (MTI)
1989. augusztus 31., csütörtök 19:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|