Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 29.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Megkezdődött Nagy Imre és társai kihantolása

"A Történelmi Igazságtétel Bizottság az alábbi információ nyilvánosságra hozatalára kérte az Országos Sajtószolgálatot. Szerdán délelőtt a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában kezdetét vette Nagy Imre és mártírtársai: Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József holttestének - kegyeleti okokból nem nyilvános - kihantolása."
SZER, Világhíradó:

Exhumálás

"A budapesti exhumálás megkezdésével egy időben a párizsi Pere Lachaise temetőben tavaly, a kivégzés 30. évfordulóján felállított emlékműnél és jelképes sírnál az emberi jogok franciaországi magyar ligája és a Szabadságharcos Szövetség képviselői lerótták kegyeletüket a kivégzett magyar miniszterelnök és a forradalom minden mártírja előtt."

Augusztus 20-i ünnepségek (1. rész)

1989. augusztus 20., vasárnap - Állami és egyházi ünnepségeken, politikai nagygyűléseken a különböző pártok és szervezetek rendezvényein tisztelegtek az államalapító Szent István király emlékének, s köszöntötték az új kenyeret városon és falun vasárnap. Bár a naptárkészítők egy esztendeje még mint az Alkotmány ünnepét jelölték meg augusztus 20-át, mégis ezen a pirosbetűs ünnepnapon nem az 1949-es alaptörvényt ünnepelték, hanem a hazánk jövendőjéhez, a jogállamisághoz kapcsolódó gondolatok álltak a középpontban. A polémikus hangvételű vitafórumok a múltat értékelő, s az útkeresés nehézségeit tükröző beszédek mellett jutott idő, s volt kedv is ahhoz, hogy kulturális rendezvényekkel, szabadidős programokkal színesedjen az ünnep. A korábbi hagyományokat felelevenítő, s minden bizonnyal újakat is teremtő események ezreket vonzottak.

Budapest - Tisztavatás



A reggel óta ömlő eső ellenére több ezren gyűltek össze vasárnap
a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren, hogy tanúi legyenek az
augusztus 20-ai rendezvények egyik ünnepélyes pillanatának, a
hivatásos katonai pályára lépő fiatal végzős hallgatók
fogadalomtételének. A látványos katonai pompával megrendezett
ünnepségen az idén 21. alkalommal tett fogadalmat a haza fegyveres
szolgálatára a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Zalka Máté Katonai
Műszaki Főiskolán, a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán, a
Karikás Frigyes Katonai Kollégiumban, illetve más hazai és külföldi
felsőoktatási intézményekben végzett mintegy 800 hallgató. Az ünnepi
eseményre eljöttek a végzős katonák hozzátartozói, rokonai, jelen
voltak az állami és a társadalmi élet kiemelkedő személyiségei,
köztük Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke. Részt vettek az
eseményen a budapesti katonai attasétestület tagjai, s jelenlétükkel
tisztelték meg a fegyveres erők életének jeles ünnepét a sokszínűvé
váló magyar belpolitikai élet palettáján újra, illetve újonnan
megjelenő politikai pártok, mozgalmak képviselői is.

    Az óramű pontossággal zajló ünnepség kezdetét fél kilenckor
kürtök jelezték. A térre érkező Kárpáti Ferenc vezérezredes,
honvédelmi miniszter fogadta Szabó János mérnök ezredesnek, a
rendezvény vezénylő parancsnokának jelentését, majd ellépett a
végzős hallgatók díszezredének sorfala előtt. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 12:32


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (2. rész)

Dobpergés közepette érkeztek a térre a magyarság ezredéves múltjának
emlékét őrző történelmi lobogók, majd felcsendült a Himnusz. A
felsorakozott végzős hallgatók a Himnusz hangjai után mondták el a
fogadalom tartalmában és formájában egyaránt megújult szövegét.
Társai nevében Szilágyi Tibor főhadnagy, a Kossuth Lajos Katonai
Főiskola hallgatója mondta el a fogadalmat. Ezután Kárpáti Ferenc
vezérezredes köszöntötte a Magyar Néphadsereg és a Határőrség
hivatásos szolgálatba lépő ifjú tisztjeit. Szolgálatuk felelősségére
figyelmeztetve a honvédelmi miniszter hangoztatta: a társadalom
minden felelősen gondolkodó állampolgára joggal igényli az ország
mai nehéz helyzetében is a hadseregtől, hogy az egész nemzet
érdekében, az Alkotmányban, a törvényekben foglaltak szerint, hűen
szolgálják a haza érdekeit. Belső rendjével, szervezettségével,
fegyelmével és egységével járuljon hozzá, hogy semmiféle
irracionális akció, elvakult külső, vagy belső erő ne zavarhassa meg
a nép alkotó munkáját. A hazánkban megindult társadalmi átrendeződés
csak akkor lehet sikeres, ha minden erőszaktól mentesen, a politikai
párbeszéd és az érdekegyeztetés útján, az egyre szélesebben
kibontakozó demokrácia keretei között megy végbe.

    Az országépítő munka nemzetközi feltételeit elemezve Kárpáti
Ferenc megelégedéssel állapította meg: a világ ma kedvezőbb képet
mutat, mint sok év óta bármikor. Folyamatossá vált szovjet-amerikai
párbeszéd, biztatóan alakul a fegyverkorlátozás és a regionális
válságok rendezésének ügye, előrehalad a helsinki folyamat. A magyar
kormány egész tevékenységével azon van, hogy ezt a folyamatot
elősegítse, hozzájáruljon az európai biztonság és együttműködés
elmélyítéséhez. Magyarország erejéhez mérten a jövőben is tevékenyen
kiveszi részét a ,,közös európai otthon,, felépítéséből. Ugyanakkor
- hangoztatta a miniszter - Magyarország a realitások józan
mérlegeléséből indul ki. Látnivaló, hogy miközben gyökeres fordulat
megy végbe a leszerelés terén, és mindkét szövetségi rendszer
elismerte egy új háború képtelenségét, a megtett gyakorlati lépések
még csak kezdetiek, a katonai szembenállás szintjének csökkentésében
még nem következett be döntő fordulat. E helyzetben hazánk a Varsói
Szerződés tagállamaival együtt a kölcsönös és oszthatatlan biztonság
elvéből kiindulva arra törekszik, hogy az elégséges védelemhez
szükséges erők egyensúlya a lehető legalacsonyabb szinten jöjjön
létre - kizárva a váratlan támadás lehetőségét. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 12:39


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (3. rész)

A Szovjetunióval és a többi szövetségessel együtt Magyarország kész
minden további erőfeszítésre annak érdekében, hogy rövid időn belül
lényegesen csökkenjen a katonai szembenállás, és a katonai tényezők
szerepének csökkenésével egyidejűleg a biztonság átfogó politikai,
gazdasági, humanitárius garanciái kerüljenek előtérbe. E
törekvésekre bizonyság a bejelentett és már megkezdett egyoldalú
haderő és fegyverzetcsökkentés.

    A politikai és gazdasági együttműködés mellett az európai népek
közötti bizalom erősítéséhez a szónok elengedhetetlennek tartotta az
alapvető emberi jogok messzemenő biztosítását is, ami magában
foglalja a nemzetiségi jogok tiszteletben tartását is. Ennek kapcsán
a honvédelmi miniszter mélységes aggodalommal szólt arról, hogy
ennek felismerése még nem mindenhol történt meg, s a nemzetiségek
jogainak durva megsértése emberek ezreit kényszerítette
szülőföldjének, otthonának elhagyására.

    Kárpáti Ferenc végezetül a magyar haderők reformjának főbb
vonásait ismertette. Ezek közé tartozik a többi között a
méltányosabb behívási rendszer, a túlhaladott szolgálati kötöttségek
oldása, az emberi kapcsolatok demokratizálódása, a szolgálati idő
további csökkentése. A tárca vezetésének erőfeszítése arra irányult,
hogy az újraformálódó honvédelmi politika megvalósítását nemzeti
közmegegyezés kísérje - hangoztatta befejezésül Kárpáti Ferenc
vezérezredes.

    A fogadalomtétel ünnepsége a Szózat hangjai után a felsorakozott
katonák díszmenetével és a történelmi zászlók elvonulásával ért
véget. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 12:47


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (4. rész) - Ópusztaszer - Szűrös Mátyás

A Csongrád megyei Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti
Emlékparkban az államalapító Szent István király tiszteletére
rendezett ünnepség szónoka Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke
volt. Beszédében szólt arról, hogy augusztus 20-ához főleg az utóbbi
négy évtizedben kötöttünk többféle új jelképet. Volt ünnepe az új
alkotmánynak, az új forintnak, a munkás-paraszt szövetségnek és
találkozóknak. A nép azonban nem tudott igazán azonosulni változó
tartalmú és olykor hamisnak tűnő ünnepekkel. Úgy tartja ma is, hogy
augusztus 20-a az államalapító Szent István napja.

    Első királyunk életművének méltatása után az előadó arról szólt,
hogy az országgyűlés törvényalkotó munkája során egyre mélyebben
igyekszik feltárni és tisztázni legújabbkori történelmünk ,,fehér
foltjait,,. A közeljövőben törvény megalkotásával tisztelgünk a
második világháborúban elhunyt valamennyi honfitársunk, az áldozatok
emléke előtt, és javasoljuk, hogy állítsunk emlékművet nekik.
Ugyanezzel a főhajtással emlékezünk azokra is, akikről négy
évtizeden keresztül hallgatnunk kellett: a sok ezer magyar
katonára, rájuk, akiket egy esztelen politika használt föl eszközül,
s akik a Don-kanyarban és Európa más csataterein jeltelen
tömegsírokban nyugszanak. Együttérzéssel gondolunk azokra is, akik
sebesülten, testileg-lelkileg roncsoltan, vagy a hadifogság
keserveit megtapasztalva tértek vissza Magyarországra.

    Múltunk szépítés nélküli vállalása reményt is ad. Nemcsak azok
emlékét kell felidéznünk, akiket az értelmetlen világégés sújtott,
hanem azokról is szólnunk kell, akik életben maradtak ugyan, de a
háború következményeit sokáig szenvedték. Ide sorolom a második
világháború végén vagy utána máig is tisztázatlan körülmények között
szovjet lágerekbe elhurcolt embereket is. Talán még nem késő azoknak
az erkölcsi, anyagi kártalanítása, akiknek az 50-es években az
életét, családját megroppantották a törvénytelenségek, a
kitelepítések, a munkatáborok és a bányák. Köztünk maradnak azok is,
akik az 1956-os véres társadalmi kataklizma áldozataivá váltak, s
azok is, akiket az utána következő években ártatlanul kivégeztek. De
ne feledkezzünk meg azokról sem, akik káderlapjukon és mindennapi
életükben évtizedekig hurcolták magukkal a rájuk ütött
szégyenbélyeget. A megpróbáltatások ütötte, máig nem gyógyuló mély
sebeket máig sem orvosoltuk, sem emberi szóval, sem civilizált
tettekkel. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 14:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Augusztus 20-i ünnepségek (5. rész) - Ópusztaszer - Szűrös Mátyás

A nemzetnek pedig nagy szüksége van arra, hogy biztosítékot
kapjon: soha nem térnek vissza a rossz emlékű idők. Múltunk
tisztázása - az érték őrzésével és gazdagításával - jelenünk
politikai és lelki görcseit is oldja. Éppen ezért, a nemzeti
megbékélés szellemében, az országgyűlés már a legközelebbi,
szeptemberi ülésén indítványozhatná, hogy az új alkotmány október
23-át nyilvánítsa nemzeti emléknappá. Az ország, a nemzet érdekeinek
felül kell emelkedniük a szűk pártoskodás keretein és az egyéni
sérelmeken is.

    Olyan világot akarunk itt, ahol a népek maguk rendelkezhetnek
sorsukról, önállóan választhatják meg fejlődésük útját, és a jövőben
nem dübörögnek fel - az ,,internacionalista segítség,, ürügyén - az
idegen tankok. Azon vagyunk, hogy az Európa megosztottságát
jelképező vasfüggönyt, a jelképes és valóságos falakat, a népeket
elválasztó határzárakat minél előbb lebontsuk, hogy a béke és
biztonság érdekében és jegyében a különböző nyelvű, nemzetiségű
emberek egymásra találjanak.

    A mi népünk, a magyarság, mint az oldott kéve szétszóródott a
világban. Voltak, akik önként távoztak, másoknak viszont
megkérdezésük nélkül szabtak új határt. Vannak olyan országok - mint
Románia -, ahol megmaradásukat, puszta létüket veszélyeztetik. Az e
tájon élők mindigis érzékenyek voltak a szenvedések iránt. Így van
ez most is, ha hozzájuk odaátról, Romániából jajkiáltások,
halálhírek jutnak el, ha a megszomorított, megalázott emberek
fájdalma feljajdul, vagy amikor, mint még nemrégen, megcsonkított
emberi hullákat, gyermekeket sodort a Maros vize ... Ezért
kötelességünk, hogy fellépjünk a nemzeti és faji megkülönböztetéssel
szemben, bárhol is történjék a világban. De még inkább feladatunk,
hogy kiálljunk a magyarság ügye mellett, minden lehetséges
eszközzel, a nemzetközi szolidarításra is támaszkodva fellépjünk az
odaáti önkényuralmi rendszer emberi és nemzetiségi jogokat tipró
intézkedései ellen.

    Szűrös Mátyás a továbbiakban beszélt arról a ránk váró nagy
feladatról, amellyel a szabad, demokratikus Magyarországot kell
megteremteni. Az országgyűlés szerepéről pedig a következőket
mondta: lehet arról vitatkozni, hogy e parlament legitim vagy sem,
megfelelő-e az összetétele vagy sem. Egy dolog azonban biztos: ez az
országgyűlés történelmi küldetést teljesít azzal, hogy törvényalkotó
munkája során lebontja az alkotmányos jogállam kialakítása előtt
álló akadályokat és ebben az átmeneti történelmi szakaszban lerakja
a jövő parlamenti demokráciájának alapjait. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 14:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Augusztus 20-i ünnepségek (6. rész) - Ópusztaszer - Szűrös Mátyás

A jövőben a nép által választott, megfelelő összetételű parlamentre,
középerős köztársasági elnöki intézményre, stabil, erős, határozott
kormányzatra és korszerű alkotmánybíróságra, független bíróságokra
és jól működő helyi önkormányzatokra van szükség. A történelmi
példák arra intenek minket, hogy olyan demokratikus intézményeket
kell kialakítanunk, amelyekben nem jöhet létre hatalmi monopólium és
senki kezében sem összpontosulhat túl nagy és ellenőrizhetetlen
hatalom. Addig is azonban, amíg mindez megvalósul, elengedhetetlen,
hogy országunk megőrizze politikai, gazdasági stabilitását. Az állam
és legfontosabb intézményei körül (beleértve a parlamentet, a
kormányt, de a fegyveres erőket is) ne alakuljon ki veszélyeket
magában rejtő bizonytalanság - mondotta Szűrös Mátyás. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 14:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Augusztus 20-i ünnepségek (7. rész)

Cegléd - Németh Miklós

A várossá nyilvánításának 625. évfordulóját ünneplő Cegléd
főterén a délelőtt tartott politikai nagygyűlésen - a kormány és az
MSZMP központi ünnepségén - Németh Miklós miniszterelnök, az MSZMP
elnökségének tagja mondott beszédet.

    - Megtiszteltetés számomra, hogy ezen a nyári vasárnapon Önök
közt lehetek. Akkor, amikor az idei gazdag búzatermésből már szerte
az országban friss kenyeret sütöttek. Köszöntöm Önöket, a
televíziónézőket és a rádió hallgatóit az európai magyar államiság,
Szent István és az új kenyér ünnepén.

    Őseink gondos figyelme már évszázadok óta egybefonta az új
kenyér ízét és Szent István emlékét. Emlékeztetve bennünket a kenyér
életet megtartó ősi erejére és arra az erőre is, amely az
államalapítással a magyarság legapróbb sejtjeit, a családokat
nagyobb közösségbe vonta egybe és keretet adott az élet és a munka
folytonos, szerves megújulásának.

    Itt Cegléden, a termékeny magyar Alföldön a learatott búzatáblák
és büszkén magasodó kukoricások között most mindnyájan, együtt és
újból átérezhetjük azt, amit ez a táj évszázadok óta bizonyít: a
termőföld otthont ad nekünk, ha szorgosan dolgozunk.

    Ez az ünnep igazi népi ünnep. Hiszen ezen az ünnepen Szent
István és a magyar nép a főszereplők. Az a magyar nép, amely itt a
Kárpát-medencében immáron több mint egy évezrede napi szorgos
munkájával fenntartója annak a népi közösségnek, amelynek tagjaként
és örököseként mi most itt ünneplésre összegyűltünk. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 15:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Augusztus 20-i ünnepségek (8. rész)

Ez a legfontosabb nemzeti ünnepünk, mert az itt élő nép
mindennapi életének meghatározóihoz: a munkához és a hatalomhoz
kötődik.

    Augusztus huszadika a békés, biztonságos életfeltételek
megteremtésének ünnepe. Nem a harci győzelmek vagy vereségek
évfordulója. A kenyeret szorgos, napi munkával megteremtőket név
szerint sohasem örökítették meg a krónikaírók műveikben. Az
emlékezet a békés, dolgos, közösséget megtartó mindennapos munkát
szürkébb színekkel őrzi meg, mint a csaták, a fényes politikai
szónoklatok évfordulóit. Nem értékeli eléggé a békés alkotó munka
korszakait. Nagyon jó, hogy lelkesen emlékezünk a forradalmi
évfordulókra, a szívünkből beszélő, lánglelkű szónokokra. De most
essék szó azokról is, akik a közösség számára mindig biztosítják a
téglát a házhoz, a nyugalmat a termelés, a kenyér megtermeléséhez, a
gyarapodáshoz. 1989 nyarán, amikor szinte gyermeki örömmel figyeljük
a demokrácia szárbaszökkenését, amikor örülünk a szabad
véleménynyilvánítás lehetőségének, amikor könyv, újságcikk,
riportözön idézi a felkelések, forradalmi hangulatok izzását: akkor
sem feledkezhetünk meg arról: a magyar nép múltjában, jelnében és
jövőjében a közösséget megtartó erő az az ember, aki tisztességgel
végzi dolgát, izzadva arat, a gépnél munkadarabot fog, a betegeket
gyógyítja, a gyermekeinket tanítja, vagy éppen íróasztalnál ülve
dolgozik. Ez örök igazság volt és az is marad.

    A mai napon az évezredek távlatába tekintünk vissza a hat és
negyedszázados múlttal rendelkező város, Cegléd főterén. Itt beszélt
egykor Dózsa György és itt szónokolt Kossuth Lajos, ezért a hely
szelleme felemelő és arra kötelez, hogy tiszta szándékkal tekintsünk
a múltba, azért, hogy tiszta tekintettel nézhessünk a jövőbe is.

    Az elmúlt évtizedekben - lehet, hogy éppen ezen a téren is -
sokszor felzúgott a győzelmi ének, amely a szebb jövő érdekében ,,a
múltat végképp eltörölni,, bíztatta az embereket. Hát nem
A múltat
nem szabad, de nem is lehet eltörölni
Aki kivágja a fa gyökerét, az
megöli magát a fát is. Múlt nélkül nincs ember, nincs család és nép,
és nemzet sincs
Nem véletlen, hogy Rákosiék, akik a magyarokkal
éppen magyarságukat akarták elfelejtetni, éppen augusztus
huszadikát, a legmélyebben gyökerező és ezért leginkább magyar
ünnepnapot akarták kisajátítani és elsősorban a sztálinista modellt
megtestesítő Alkotmány ünnepévé tenni. S az sem véletlen, hogy ezt a
magyar nép lelkében mindig elutasította. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 15:32


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (9. rész)

A magyar nép több ezer éves. Túl van a kamaszkoron, felnőtt és
érett nép. Sokan kutatják fennmaradásának titkát. Nem értik, hogy
miért nem tűnt el nyomtalanul keletről nyugat felé haladtában a
sztyeppei nomád népek országútján? A válasz egyszerű: azért nem tűnt
el, mert okosan tudott harcolni, mert mindig meg tudta választani a
helyzethez, az erőviszonyokhoz és a célokhoz illeszkedő harcmodort.

    Tudott a saját útján járni. Évezrede erős az az akarata, hogy
Magyarországot, mint szabad és független országot, saját törvényei
és szokásai szerint kormányozzák. Ezért maradtunk meg magyarnak a
Kárpát-medencében ott, ahol tizenhárom nép szívódott fel nyomtalanul
előttünk.

    Számomra a nép vágya belső parancs. Érzem, hogy szabad és
független országba csak békés úton, nyugodtan, higgadtan, kitartó
építőmunkával érhetünk. Erről nem feledkezhet meg sem a hatalmon
lévő párt, sem az ellenzék
Az ország, a nemzet érdeke minden
pártérdeknél magasztosabb.

    Most mindnyájan érezzük a szabadság, a függetlenség szelét. Ez
megcsapta a nemzetet. De vigyázzunk
Ne részegedjünk meg tőle, mert
a kijózanodás nagyon fájdalmas lehet.

    A mai napon egy magyar politikai és morális lángelmére, Szent
Istvánra emlékezünk. Ő az, aki állócsillagként ragyog a magyar
történelem horizontján. Sajnos túl sok üstökös és hullócsillag
között. Ő az, akinek történelmi alakja kikezdhetetlenül áll a
magasban. Csak felnézni tudunk rá. Szent István, a magyar nép
halhatatlanja, most is jelen van minden magyar érzésvilágában,
szokásaiban. Mi magyarok, éljünk akár itt a Kárpát-medencében, vagy
bárhol szerte a világon, mindnyájan Szent István magyarjai vagyunk,
akárhonnan érkeztünk is ide, mert nélküle itt már nem lenne
magyarság.

    Ki volt ő tulajdonképpen? Ájtatoskodó, szenteskedő, imádkozó
hívő? Vagy keménykezű, központosító uralkodó, aki véres politikai
harcokban számolt le ellenfeleivel, ha kellett saját rokonaival is?
A Nyugat védőbástyájának megalapozója a keleti, szláv világgal
szemben? Vagy éppen ellenkezőleg: a nyugati betolakodók elleni harc
hőse? (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 15:35


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (10. rész)

István valóban keménykezű volt belső ellenfeleivel, de azért,
hogy ezt a fejlett európai típusú államszervezetet kiépítse. Valóban
erősen hívő uralkodó volt, de azért, mert felismerte, hogy a
tízparancsolat erkölcsi normái nem mások, mint a tartós emberi
együttélés alapszabályai. És István valóban harcolt a külső hatalmak
ellen, de nem azért, mintha valamiféle szláv vagy német-ellenesség
lett volna benne. Sőt
Éppen fiának szólt úgy, hogy gyenge az
egynyelvű ország, őt is ösztönözve a külföldi betelepülők
megbecsülésére. Államának önállóságát védte csupán, ami neki is,
nekünk is természetadta jogunk


    Ő volt tehát, aki megvetette egy - a maga korában - modern
államszervezet alapját, amely biztosította népe létfeltételeit a
Kárpát-medencében. Külső és belső nyugalmat teremtett. S éppen a
belső nyugalom volt az, amelyik felbátorította Európa nyugati
felének telepeseit - szőlőművelőket, gabonatermelőket, építőket és
fémmunkásokat -, hogy a természeti kincsekben gazdag, de még vad
Magyarországra húzódjanak. És ez most sincs másként. Belső nyugalom
nélkül semmi reményünk nincs a külső kapcsolatok bővítésére.

    Szent István keresztény királyságot alapított. A katolikus
egyház segítségével rakta le a magyar társadalom fejlődésének
gazdasági, politikai és kulturális alapjait. Az egyház segítségével
vezette be a magyar népet az európai népek kultúrközösségébe. A
szerzetesek tanították a népet nemcsak írni-olvasni, hanem földet
művelni is, gyógyították a betegeket, támogatták a szegényeket. Ők
rendezték be az első könyvtárakat, a magyar irodalmat megindították
és ők végezték az államigazgatás bonyolultabb feladatait is.

    Mi a Szent István-i példázat alapján radikálisan szakítottunk
azzal a forradalmi demagógiával, amely lebecsüli a közösségek
formálásában az egyházak szerepét, amelyik nem látja meg az
egyházakban azt a szervezetet, mely a mindennapi megértést, a mások
iránti szeretetet, megbecsülést tanítja. A kormány attól a
meggyőződéstől vezérelve szervezte át az állam egyházakkal
foglalkozó intézményrendszerét, hogy az állampolgári szabadság része
a lelkiismereti szabadság is. Mint ahogy hiszek abban is, hogy az
egyházak fokozottabb kulturális, hitéleti, szociális-gondozói
munkássága emelni fog a magyar társadalom életkörülményein,
viselkedéskultúráján. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 15:38


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (11. rész)

Ma reggel úgy hallottam itt Cegléden, hogy Kiszely Mihály
esperes úr a tegnapi ünnepségen arról is szólt, hogy hazánkban a
legfontosabb teendő a társadalmi megbékélés, az összefogás, mert
csak ez garantálhatja a nemzet biztos jövőjét. Ezt én is így látom.
A kormánynak és az egyházaknak éppen ezért kell összefogniuk. Én az
egyházaknak ezért stratégiai szövetséget kínálok a modellváltására,
az új honalapításra.

    Nem tudom megkerülni, hogy az emelkedett hangulatú történelmi
ünnep alkalmából mai történelmi hétköznapjaink néhány aktualitásáról
szóljak. A hétvégi események ünnepi poharunkba némi ecetet
csurgattak. Igyuk ki így is fenékig, mintha mi sem történt volna? Én
inkább a földre löttyintem, mert tiszta vizet szeretnék önteni a
pohárba. Kormányom ismeretei szerint a lehető legőszintébben a nép
elé tárta, hogy hatalmas kiegyenlítetlen számla van előttünk. Azt is
világosan megmondtuk, nem számíthatunk arra, hogy ezt a számlát
valaki elegánsan összetépi, mert megsajnál bennünket. Mi nem is
sajnálatra tartunk igényt, hanem együttműködésre. Ezzel a kéréssel
és ajánlattal fordulunk a külvilághoz. Ott ezt megértik, de nem
hagynak kétséget: úgy tudnak együttműködni, ha rendbe tesszük belső
dolgainkat, és egyébként álljuk a számlát. Mi ezt vállaltuk és
itthon egyetlen ember előtt sem titkoltuk el, hogy ez milyen nagy
terheket jelent.

    Dolgaink rendbe tételéhez hozzákezdtünk. Ezt partnereink
méltányolják, törekvéseinknek hitele van, kormányunkat bizalomra
méltó partnernek tekintik. Ezt a nem könnyen elérhető feltételt
tehát a kormány megteremtette. De vigyázzunk
Ez azonnal elveszik,
ha a békés átmenet belső feltételeit nem tudjuk megteremteni. Vajon
azért nehezebb ez, mert csak rajtunk múlik? S önmagunkkal nehezebben
tudunk kiegyezni, mint külső partnereinkkel?

    Természetes dolognak tartom a véleménykülönbséget és azt is, ha
valaki a saját véleményét megváltoztatja. De azt mindig - ahogy ezt
egykor az indiai bölcs és népvezér Gandhi mondta - az igazság
keresése és a nemzet szolgálata kell hogy vezérelje.

    Én megértem a szakszervezeteket is, de egyúttal rendkívül
veszélyesnek tartom magatartásukat. Megértem, hisz évtizedeken
keresztül részesei voltak minden párt és kormányzati döntésnek,
részesei voltak - vagy akartak lenni - a hatalomnak, s nagyban
fékezték a szükséges átalakulást. Fegyverük a szociális demagógia
volt és bizonyos mértékben az ma is. Ennek ellenére elvesztették az
emberek nagy részének bizalmát és most végre tenni akarnak valamit.
Ha tetszik, létükért küzdenek. Nem a szakszervezet létéért, hiszen
az vitathatatlan, hanem az elavult, bürokratikus szervezeti
struktúra fennmaradásáért. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 15:40


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (12. rész)

A sztrájkokra való felhívással és a sztrájkokkal azonban nem
szolgálják a gazdasági gondok megoldását és így nem szolgálják a
dolgozók érdekeit. Ezt a dolgozók jórésze is tudja, ami
megmutatkozik magatartásukban. Ők nemcsak tiltakoznak, hanem tesznek
is a változásért. Teljesen jogosnak és érthetőnek tartom, ha a
dolgozók maguk kívánják meghatározni, kik és hogyan képviseljék vagy
védjék érdekeiket. És őszintén szólva egyáltalán nem csodálom, hogy
a jelenlegi érdekvédelemmel elégedetlenek.

    Ez persze nem változtat azon, hogy a dolgozók egyébként is
elkeseredettek és türelmetlenek. Ez természetes. Hiszen itt most
majdnem mindenki szent hevülettel ostorozza az elmúl tévtizedek
hibáit, bűneit, úttévesztéseit, történelmi kudarcait. Borzasztó
súlyos következményei vannak - mondják. Ha ez igaz, akkor miért
követelik, hogy a mai kormány gondtalan viszonyokat teremtsen -
most, rögtön, és ma?


    Vajon kik táplálják az emberekbe, hogy a romeltakarítás
emberfeletti feladataival küzdő kormány nem csinál semmit? Lehet,
hogy igazából nem is keveslik, hanem inkább sokallják, amit a
kormány csinál? Talán, mert jobban érzik magukat a mozdulatlan romok
fölött, mint a magyarság tisztára meszelt, élettel teli családi
házában, mely Európa kertjében épül?

    Nem titkolom: én is gyakran elkeseredett és türelmetlen vagyok

De kérdezem: én kinél tiltakozzak? Kinél tiltakozzak a II.
világháború következményei, a sztalinizmus lélek- és embernyomorító
évtizedeinek máig élő hatásai, Európa kettéosztása, a hidegháború,
az embargó, az elszigeteltség pusztító hatásai, a forradalom
exportjának nyíltan hirdetett szándékára adott kemény ellencsapás
miatt?

    Két - a közelmúltig igenis ellenséges viszonyban lévő -
világrendszer harcának hadszinterén éltünk. Ezt a küzdelmet változó
eszközökkel vívták - ideológiai, politikai, gazdasági, olykor, ha
Európán kívül is, valódi fegyverekkel, de a hadszíntér mindig a mi
térfelünkön volt. A felek - remélhetőleg végleg - tudomásul vették,
hogy végső győzelmet egyikük sem arathat. Ma már az együttélés és az
együttműködés jelszava olvasható mindkét fél zászlaján. Ez jó, és
nem is szeretnénk ott soha mást felírva látni
De a mi táborunk
végtelenül súlyos sebeket kapott a több évtizedes küzdelemben. Meg
vagyunk verve az elzárás és elzárkózás minden átkos
következményével. Hajdan ígéretes fejlődésnek indult gazdasdágaink
teljesítőképessége leromlott, és rettenetesen lemaradt a versenyben.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 15:43


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (13. rész)

Politikai rendszereink a demokrácia hiánya, a diktatorikus központi
irányítás következményeként válságba kerültek és megújításáért
kiáltanak. S megcsappant sajnos erkölcsi tartásunk is, hisz
kiderült: amiért harcba mentek elődeink és viágméretű győzelemre
akarták segíteni, az nem volt más, mint a szocializmus mezébe
bújtatott sztálinista diktatúra, melyet a boldogítani kívánt népek
megszenvedtek és megtagadnak.

    Tehetünk mi arról, hogy a hadak útján élünk? Tehetünk mi arról,
ha világrendszerek küzdelmében megtapostatunk? De arról tehetünk, ha
úgy járunk, mint Arany János versében, idézem:



    A szőlősgazda is, az egyszeri,
    Magánkívül s őrjöngve kacagott fel,
    Látván, hogy szőlejét a jég veri,
    Dorongot ő is hirtelen kapott fel,
    Paskolni kezdé, hullván könnyei:
    ,,No hát, no
,, így kiált, ,,én uram isten

    Csak rajta
hadd lám: mire megyünk ketten
,,



    Ne kérjünk tehát számon egymáson és önmagunkon olyan dolgokat,
melyek rajtunk, magyarokon nem kérhetők számon. Ne kérjünk számon a
ma szerepet vállalni kész nemzedéktől olyan tetteket, melyeket nem ő
követett el. Ne kérjük számon a reformkommunistáktól annak a
modellnek a hibáit, melynek gyökeres megváltoztatásán éppen ők
dolgoznak.

    De kérjük könyörtelenül számon a felelősséget mindenkitől, aki a
nép nevében beszélve tör a hatalomra, vagy akarja azt megőrizni:
valóban a nép szolgálata vezérli-e
Mert, akit valóban az vezet, az
nem akarhatja megosztani a nemzetet, felosztani bűnösökre és
bűntelenekre, felelősökre és mit sem tudó szenvedőkre. Annak meg
kell fogalmaznia a sorskérdéseket és azokra kell megoldást keresnie
mindazokkal együtt, akik készek és képesek erre. Én ebben látom a
nemzetért felelős magatartás lényegét. Ezért örömmel üdvözlöm azt a
felhívást, melyet a Magyar Nemzetben nemrég nyolc értelmiségi tett
közzé. Hiszem, hogy a halkszavú tisztességgel megfogalmazott
kérdéseket a politikai csetepaté egyre erősödő hangzavarában is
meghallják mindazok, akiknek a válaszokat együtt kell megtalálniuk.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 15:47


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (14. rész)

Szent István műve példát nyújt arra, hogy a haladás
szolgálatában könyörtelenül le kell számolni a maradiság táborával.
Példát nyújt arra, hogy a magyar nép válságos helyzetéből csak akkor
emelkedhetik fel, ha engedmények nélkül kizárja életéből azokat,
akik válságba döntötték. De csak azokat


    Mi bízunk az új Magyarországot formálni kívánó erőkben.
Döbbenten hallgatjuk viszont, amikor azt mondják egyesek, hogy
bennünk nem lehet bízni.
    Milyen alapon vonják kétségbe a most színrelépő generációk
szándékainak tisztességét hitvallásának őszinteségét? Kivel
azonosítanak bennünket? Vegyék észre: mi csak önmagunkkal vagyunk
azonosak, bennünket csak tetteink minősíthetnek. Nem fogunk
szemlesütve sarokba álllni és bocsánatot kérni azért, ami a mi
lelkiismeretünket nem terheli. Nemzedékem nem fog a szégyenpadon
szorongani és hetedíziglen bűnhődni mások bűneiért.

    Nemzedékem egyik küldetése - és ezt személy szerint én is
erkölcsi kötelességemnek érzem -, hogy erkölcsi és politikai
elégtételt kapjanak mindazok, akiket az országban törvénytelenül
meghurcoltak.
    Teljes körű anyagi kártalanítást a kormány nem vállalhat, mert
nem terhelheti a most élők és gyermekeik számláját. A rehabilitáció
megkezdődött. Pontos, körültekintő és indulatoktól, elfogultságoktól
mentes értékelésre törekszünk. És a nemzet utána megítélheti, hogy
mit végeztünk.

    A kormányzat eltökélt arra is, hogy semmilyen vallásháborús
indulatnak nem enged teret. Ugyanis a vallásháborúkban mindig ölni
szoktak. Ezt azért hangsúlyozom, mert az utóbbi időben nyugtalanító
jeleket is látok, amelyek a békés, rendezett átmenetet
veszélyeztethetik. Nyíltabbá vált, felszínre került a magyar
politikai hagyományok legrosszabbika: a széthúzás, a cimkézés, a
bűnbakképzés és a gyűlölködés is.
    Aggodalmat érzek, mert ha ez felerősödik, akkor újból olyan
testvérharc lehet magyar földön, amelynek a vége könnyen
megjósolható.

    Sokan nem látják be, hogy a régi hazugságok nem helyettesíthetők
új hazugságokkal és hogy a régi tévedések ellen nem lehet új
téveszmékkel küzdeni.

    Tudom, a nép sem nyugodt. De érzem, hgoy ez teremtő
nyugtalanság. Számomra az ország belső nyugalmának garanciája éppen
a népben van. És hála istennek nem hagyja, hogy előírják számára:
mikor legyen nyugodt és mikor ideges. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 15:51


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (15. rész)

Mai közéletünk, politikai küzdelmeink egyik varázsszava a
legitimitás. Vagyis inkább a legitimitás hiánya. Hogy a magyar
embernek mekkora a bizalma a parlamentben, a kormányban, a különböző
pártokban, azt majd szabad választások keretében kinyilvánítja. A
lényeg: a nép iránti felelősség. Most akármilyen problematitkus a
bizalmi helyzet, a politikai élet minden szereplőjétől a nép
felelősségteljes magatartást vár el.

    A bizalmi vita miatt nem ítélhetjük magunkat bénaságra. A
kormány működik és közben minden hangra figyel. Még a fülsértőre is
és meghallja azt is, ami nemcsak a fülét, hanem a becsületét sérti.
S azt visszautasítja. Visszautasítja szóval és cáfolni kívánja
tettel.

    Sokat hallom, az a baj, hogy nem különböztethetők meg élesen a
reformkommunisták, a kormány, illetve az ellenzéki szervezetek
törekvései, programjai. Van, aki ezt azzal magyarázza, hogy az MSZMP
és a kormány folytonos hátrálásban átveszi az ellenzéki jelszavakat,
s mint a magáét hirdeti tovább. Azt hiszem, kisstílű lenne ilyenben
vetélkedni. Ez olcsó és haszontalan dolog. De korántsem haszontalan
kimondani: az MSZMP reformerői és a kormány nem hátrálnak, hanem
tudatos harc közben - ha nem is mindig töretlenül -, de előremennek.
Az elmúlt évtizedekben közülük is kikerültek névtelen áldozatok.
Ezek a reformerők nem taktikai engedménynek, hanem stratégiai
céljuknak tekintik a valódi demokráciát, az alkotmányos jogrenden
nyugvó államot, a piacgazdaságot, a magántulajdon tiszteletét, a
vállalkozás ösztönzését, a lelkiismereti és vallásszabadságot, az
egyházak autonómiáját, a települések valódi önkormányzatát, a
hagyományos erkölcsi értékek tiszteletét. És nem bánjuk, hogy e
célok felé haladva nem vagyunk egyedül, hogy azokat más társadalmi
és politikai szervezetek is magukénak vallják. Nem sajátítjuk ki e
célokat, és nem hisszük, hogy mi egyedül tudjuk meghatározni a
hozzájuk vezető utakat. Együtt akarjuk ezt tenni a nemzet érdekeit
szolgálni kívánó valamennyi erővel. Én ennek a programnak a
megvalósításában mélyen hiszek. Hitemet nem a hatalom barikádjai
erősítik, hanem a nemzet évezrede bizonyított életereje. A nemzeté,
melynek fia vagyok, s amelyet szolgálni megadatott. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 15:55


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (16. rész)

Népünkben zabolázhatatlan szabadságvágy él, amit talán még a
sztyeppékről hoztunk magunkkal. Ilyenek vagyunk. Enélkül már
valószínűleg nem lennénk itt. De ez a zabolázatlanság gyakran
keltett félelmet, ellenérzést Európa népeiben. Szabadságvágyunk
féktelen feltörése gyakran váltotta ki több európai hatalom
egyeztetett ellenakcióját. A túlerő mindig legyőzött bennünket és
akkor idegen hatalom rendezkedett be a magyar nép fölött.

    Ezért nekünk olyan önállóságra kell törekednünk, amelyet mind
közvetlen Kárpát-medencei környezetünkben, mind Európában és a
világában szövetséges kapcsolatok támasztanak alá. Történelmi
küldetést teljesítve hidat verünk Európa keleti és nyugati része
között. Ebben a munkában semmi sem tántoríthat el bennünket.
Keményen, következetesen dolgozunk. A népnek és kormányának külső
béke kell. Senki ne feledje: ebben az országban eddig minden
forradalmat külső erő fojtott el.

    A külvilág most döntően szimpátiával, együttérzéssel, sőt
segítőkészséggel tekint történelmi vállalkozásunkra. Ritka pillanat
ez a világpolitikában, bűn lenne elszalasztani. Ma a nagyhatalmak
mindegyike abban érdekelt, hogy Magyarország stabil ország legyen.
És egyikük sem változatlanságot ért a stabilitás alatt. Reformjaink
sikerében érdekelt az Egyesült Államok és a Szovjetunió is, ahol
ugyancsak gyökeres reformok megvalósításáért folyik a küzdelem. S e
küzdelem sikere számunkra korántsem közömbös. Sőt
Nem hogy nem
közömbös, hanem életbevágóan fontos. És elsősorban nem azért, amit
aggódva szoktak kérdezni, hogy ha ott megtörik a reform, nem törik-e
meg a mienket is. Azért nem, mert a világ már meghaladta az 1956-os
vagy 1968-as viszonyokat. Nekünk egy stabil és fejlődő, önmagát
biztonságban érző és magabiztos Szovjetunió hatalmas lehetőségeket
nyújthat az együttműködésben. Mert nekünk együttműködő partnerek
kellenek és ilyennek akarjuk tudni a szomszédos és távolabbi
szocialista országokat is. Akkor is, ha nem mindegyikük ugyanazt az
utat követi, amit mi magunk.

    Persze, az utak különbözősége sokkal több problémát okoz,
pontosabban hoz felszínre, mint ami a közös vezényszóra történt
együtemű masírozás idején látható volt. De tudomásul kell vennünk:
ha egyenként a világ országainak közösségébe akarunk tartozni,
egymás között sem követhetünk más normákat, mint amit a világ többi
országával fenntartott kapcsolatainkban követünk. Vannak és lesznek
érdekütközéseink, vitáink, konfliktusaink. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 15:57


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (17. rész)

Tekintsük természetesnek, hogy azokat mindenki a saját érdekeit
követve szeretné megoldani. De tudnunk kell: egyet sem tudunk
megoldani, ha nem vagyunk tekintettel a másik fél érdekeire,
gondolkodására, sajátos belső viszonyaira. A Duna mentén ezt a
történelmi tapasztalatot minden nép megszenvedte, van okunk az
ismétltődést elkerülni.

    A haladás feltétele a más népekkel való békés együttműködés.
Szent István a keresztény népek kultúrközösségébe, az akkori haladó
népek közösségébe kapcsolta be a magyar népet.

    Hogy kik jöttek először, milyen sorrendben a Kárpát-medencébe,
ennek kutatása és eldöntése a történészek dolga. Nekem az a
véleményem, hogy a politika ne burkolja mondanivalóját történelmi
jelképekbe. A mi kormányunk álláspontja világos: minden népnek
emberi joga, hogy olyan nemzetiségűnek vallja magát, amilyennek
akarja és emberi joga, hogy nemzeti érzésének megfelelően rendezze
be életét. Használhassa anyanyelvét a magánéletben, a hivatalos
életben, nevelhesse gyermekeit nemzeti kultúrájának hagyományaira.
Ezt tartjuk maradéktalanul követendőnek a Kárpát-medencében,
Erdélyben élő valamennyi népre vonatkozóan is. A mi kormányunk ilyen
felelősségtudattal kíván foglalkozni a magyar határokon belüli
kisebbségekkel, nemzetiségekkel és ugyanilyen alapon politizál a
határokon túli magyar nemzeti kisebbségekkel kapcsolatosan.

    A kelet-közép-európai államok és kormányok súlyos elmarasztalást
fognak kapni a történelem ítélőszéke előtt, ha adminisztratív
erejüket a nemzeti érzelmek, törekvések elnyomására használják fel.
Sajnos a mai helyzet a térségben e szempontból kimondottan rossz.
Talán rosszabb, mint Szent István korában. Nemcsak a magyarság
sérelmeire gondolok. Gondolok arra is, hogy máig sem sikerült a
térség kis népeinek olyan politikai intézményrendszert kialakítani,
amelyik az önálló nemzeti és társadalmi fejlődés biztosítéka
lehetne.

    Azok a tervek, amelyek a föderációs államról, egy egységes,
demokratikus Közép-Európáról álmodoztak, széttörtek a nagyhatalmi
törekvések zátonyain és nem valósultak meg a térség nemzeti
ellentétei miatt sem. Pedig Kossuth Lajostól a román Petru Grozáig
már sok politikus belátta: e térség népeinek nincsenek egymással
szembenálló érdekei. Sőtm ők igazán egymásra utaltak
Sajnos az 1949
utáni politikai rendszerek sem hoztak előrelépést. Sőt, nemzeti
elzárkózást, mesterséges nemzeti ellentéteket eredményeztek a
kereskedelem, a kultúra területén. A szocialista közösség érdekeire
hivatkozva pedig még esetenként katonai akciókra is sor került.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 16:00


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (18. rész)

Ezért tartom különlegesen fontosnak, hogy a magyar kormány
elítéli az 1968-as csehszlovákiai katonai bevonulásban való
részvételt. Ezt a kormányunk nemcsak elítéli, hanem a Varsói
Szerződés reformjának kezdeményezésével intézményes garanciákat is
kíván arra kapni, hogy ilyen akció ne ismétlődhessen meg.

    Ezt azért tesszük, mert nemcsak 1968-ra, hanem a mi 1956
októberi tragédiánkra is gondolunk. Fontos dolog, hogy most 1989-ben
olyan feltételeket teremtsünk, hogy sem most, sem a következő
években ne legyen lehetséges semmiféle külső katonai beavatkozás az
egyes országok belügyeibe.

    Fontos annak törvényi feltételeit is mielőbb tisztázni és
megteremteni, hogy az Országgyűlés tudta és beleegyezése nélkül
senkinek - se a pártoknak, se a leendő köztársasági elnöknek, se a
kormánynak - ne legyen lehetősége dönteni a magyar hadsereg idegen
földre való vezényléséről.

    Meggyőződésem, hogy az 1968-as katonai beavatkozás elítélésével
akadályt háríthatunk el a magyar, a cseh és a szlovák nép közeledése
elől. Ezt azért tesszük, mert mi a magyar-csehszlovák kapcsolatok
bővülését, javulását alapvető fontosságú nemzeti érdeknek tekintjük.

    Készen állunk a magyar-román kapcsolatok javítására is. Ehhez
azonban mindenekelőtt az szükséges, hogy a román vezetés
rehabilitálja erkölcsileg és polititkailag a magyarságot.

    És azt meg mondanom sem kell, hogy nem hagyjuk magunkat
kioktatni senkitől sem
Ebből elegünk volt mindörökre.

    A magyar nép most a történelemtől különleges esélyt kapott
balsorsának megfordítására. Ez széles politikai egység kialakítását
követeli meg. Erre készen állok - és itt Kossuth Lajos szobrának
tövében is Deák Ferenc egykor, 1848 tavaszán elmondott parlamenti
beszédét idézem: ,,Azokat is, akik a jelenlegi átalakulásnak nem
barátai, igyekeznünk kell barátaivá tennünk: csak kezet fogva
érhetünk célt, s ha magunk közt összebomlunk, nem is kell külső
ellenség, mert az ország magát teszi semmivé.,,

    Szent István ezer évvel ezelőtt modellváltást hajtott végre.
Ezzel kiemelt bennünket a történelemben alámerülő keleti nomád népek
tengeréből. Most is csak ez adhat számukra esélyt.

    Adottságaink egyedülállóak. A Kárpát-medencében ezer éve
,,történelmi olvasztótégely,, működik. A történelem során az európai
és az ázsiai formáció határmezsgyéjén, a latin, a germán és a szláv
kultúrák metszéspontjában kialakult egy a Nyugat értékrendjét
befolyásoló, de távoli ázsiai gyökereit is őrző nép: a magyar.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 16:02


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (19. rész) - Németh Miklós (vége)

Most is egy modellváltás, új honalapítás előtt állunk, amellyel
a harmadik évezredre kell magunknak helyet találni a világban. Most
Szent István hű magyarjaihoz fordulva kérdezem, töprengve,
tépelődve, csak a népben bízva: képesek leszünk-e a feladatot
végrehajtani. Ezért segítséget kérek a kormány és a magam számára,
hogy közösen megbirkózzunk a feladattal.

    Ha együtt fogunk neki, ha közösen csináljuk, akkor van esélyünk.
Ha valaki, vagy valakik most úgy taktikáznak, hogy kivárják, amíg
kimerül a kormány, ezzel nem segítenek. Ha bele akarják zavarni a
kormányt felelőtlen könnyelmű ígéretekbe, akkor az ő tevékenységük
eredménye nem lehet kétséges. Lehet mindenféle formájú asztalunk,
csak éppen kenyér nem lesz rajta
Pedig nem csak igével él az ember.

    Kossuth Lajos 1848 szeptemberében itt honvédeket toborzott és
harcra buzdított.

    Én itt most az építésre, a szorgalmas munkára, a vállalkozásra,
az önkormányzatok kiépítésére kérek minden magyart.

    A szellemi-erkölcsi újjászületést nem a világnézeti harcok,
hanem csak a nemzet következetes, konok szolgálata hozhatja meg.
Politikai ellenfelek között természetesek a viták, olykor a harag
is. De a nemzet szeretetének erősebbnek kell lenni a legerősebb
haragnál is.

    Ezért csak egy utunk van: nemzeti összefogással megsokszorozni
egyéni erőinket és szilárd, önmaga felemelésére és védelemére képes
országot teremteni a Kárpát-medence közepén.

    Hiszem, hogy a magyar népnek küldetése van Európában és a
viágban. Hiszem, hogy csak e küldetés felvállalása tehet bennünket
erőssé. Hiszem, hogy összefogva akár még csodákra is képesek
lehetünk.

    Hiszek az Önök, a nép teremtő erejében és tiszta
hazaszeretetében
Önökben bízva hiszek a magyarság jövőjében.
Higgyenek velem együtt, higgyünk egymásban és cselekedjünk együtt

(folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 16:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Augusztus 20-i ünnepségek (20. rész.) - Esztergom 1.

Ünnepi szentmise és nagygyűlés Esztergomban.


1989. augusztus 20., vasárnap 16:30


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (21. rész) - Esztergom 2.

A szónok a továbbiakban arról beszélt, hogy Szent István emberi,
erkölcsi hagyatékának egyik központi gondolata a béke. Ugyanakkor
tudjuk: az ember belső békéje, a családi, a társadalmi és a
világbéke az, amire mai is törekednünk kell. Társadalmunk nem mentes
a szélsőségektől. A mostani magyar közélet szereplői közül még sokan
nem jutottak el a szerves társadalomfejlődés elismeréséig, s ők
azok, akik mindent tiszta lappal kivánnak kezdeni, tekintet nélkül a
reálfolyamatokra. A nagy esélyt, hogy visszatérjünk a valódi
történelmi útra, csak akkor tudjuk megragadni, ha ismét megszületik
a magyar-magyar kiegyezés.

    Befejezésül arról szólt Kukorelli István, hogy az 1949-es
Alkotmány felett igencsak eljárt az idő, ezért a mai nap politikai
értelemben nem lehet az Alkotmány ünnepe. Még akkor is így van ez,
ha e törvényt, amíg hatályban van, tisztelni kell. Augusztus 20-a
ezért inkább a Szent Istvántól számítható magyar közjogi hagyományok
és az európaiságra épülő új alkotmányosság ünnepe. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 16:46


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (22. rész) - Egyházi megemlékezések

Istentiszteletek vidéken, egyházi megemlékezések



Államalapító és egyházszervező királyunkra ünnepi
istentiszteleteken emlékeztek a hívő emberek. Székesfehérvárott,
ahol első királyunk bazilikát emeltetett, délelőtt a székesegyházban
Szakos Gyula megyéspüspök tartott ünnepi szentmisét. Ezután ünnepi
körmenet indult a városban őrzött fejereklyével a romkertbe, Szent
István sírjához. Itt Balsay István, a város tanácsának elnöke és
Takács Nándor római katolikus segédpüspök méltatta a szent istváni
életművet, majd az egyházak megyei vezetői, a különböző szervezetek,
pártok képviselői helyezték el koszorúikat, virágaikat az
emlékhelyen.

    Az egyházak, a politikai és társadalmi szervezetek együtt
emlékeztek meg István király ünnepéről Veszprémben is. Az ünnepi
szentmisét követően - amelyet Szendi József megyéspüspök celebrált -
Kosáry Domokos akadémikus, egyetemi tanár az államalapításról, a
magyarság sorskérdéseiről tartott ünnepi beszédet. Pápán a dunántúli
református egyházkerület tudományos gyűjteményéből A nemzet és a
város címmel a függetlenségi mozgalmak jeles személyiségeinek
törekvéseit bemutató kiállítást nyitottak.

    Közösen emlékezett meg Szent István királyról Pannonhalmán a
Hazafias Népfront Győr-Sopron Megyei Bizottsága és a pannonhalmi
főapátság. A bazilika előtt Szennay András főapát celebrált
szabadtéri misét. Az ünnep tiszteletére kiállították az egyházi
központ nemzeti kincsnek minősülő féltett értékeit: a tihanyi és a
pannonhalmi alapítólevelet, továbbá XV. századi pápai okleveleket, a
XIII. századtól a XVIII. századig terjedő időszakot felölelő
bibliatörténeti gyűjteményt, s remekbe készült ötvösmunkákat.

    Máriapócson - ahol a Nagyboldogasszony-napi búcsút tartották e
napon - a bazilikában Miroslav Marusyn érsek, a Vatikán keleti
egyházak kongregációjának titkára tartott szent liturgiát, emlékezve
Szent István királyra. Az ünnepi istentiszteleten tizenegy új görög
katolikus papot szenteltek fel. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 17:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Augusztus 20-i ünnepségek (23. rész) - Nyers Rezső - Miskolc

Miskolc - Nyers Rezső


Miskolciak, Miskolc környékiek tízezrei igyekeztek vasárnap már
a kora reggeli órákban a népszerű bükki kirándulóközpont, és egykori
munkásmozgalmi találkozóhely színhelyére, a csanyiki parkba, hogy
részesei legyenek a HNF Miskolc Városi Bizottsága által szervezett
ünnepélynek. Az egész napos program délelőtt politikai nagygyűléssel
vette kezdetét. Nyers Rezső, az MSZMP elnöke méltatta az ünnep
jelentőségét.

    A mai nap - hangsúlyozta - az államunkról való gondolkodás
napja, az emlékezésé, számvetésé, jövőformáló gondolatoké. Múlt,
jelen, jövő kapcsolódását kutatjuk, miként lehet tanulni a múltból,
miként tehetjük jobbá, szebbé, elviselhetőbbé jelenünket, miként
építhetjük országunk, a kisebb közösségek és az egyének jövőjét is.
Tisztelgünk államalapító királyunk, a szentté avatott István király
előtt, aki utat nyitott a magyarság jövője számára.

    A szónok ezt követően történelmünk sorsfordulóiról szólt, arról
hogy az e hazába és Európába való beilleszkedésünket akkor is a
külföldről jött ipar, kézművesség, technika és kereskedelem
megfelelő színvonalú elsajátítása tette lehetővé, s a mai közös
Európaházhoz való csatlakozásunknak is ez az egyetlen járható útja.

    Változó világban élünk, nekünk, magyaroknak is változni kell
tehát együtt a világgal, együtt az európai népek többségével. Hazánk
a felszabadulás utáni nemzetközi konfrontáció időszakában nem
találhatta meg az önálló fejlődés útját, most viszont minden esély
adott ahhoz, hogy kedvezően változtassunk az ország és a nép sorsán,
hogy Magyarország megtalálja önmaga politikai, gazdasági, kulturális
pozícióit az európai nemzetek sorában. Független magyar bel- és
külpolitikát kell folytatnunk, - a közös Európaház felépítésében
csak így tudunk tevékenyen részt venni. A mi Európánk az
Atlanti-óceántól az Uralig terjed - mondta Nyers Rezső. - Ezen a
terepen kell politikai-gazdasági hidat építenünk, amelynek egyik
pillére Brüsszel, másik pillére pedig Moszkva lehet.

    A közös Európaházban hazánk jelentős szerepet vívhat ki magának.
Különleges feladatunk, hogy a szomszéd népekkel szorosan
együttműködve e házon belüli kisebb közösséget is létrehozzunk, a
nemzeti önállóság, a kelet-közép-európai sorsközösség maximális
figyelembevételével. Mindehhez erős gazdaságra van szükség, enélkül
ugyanis nincs politikai biztonság sem. Ezért amikor politikai
megújulásról beszélünk és gondolkodunk, mindig hozzá kell tennünk,
hogy ennek alapja a gazdasági megújulás. E két terület szoros
összefüggése elválaszthatatlan. A nemzetközi tekintély kivívásához
pedig jól működő demokratikus jogállamra van szükség Magyarországon.
Ennek megteremtésén munkálkodunk jelenleg. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 18:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Augusztus 20-i ünnepségek (24. rész) - Nyers Rezső - Miskolc

Nyers Rezső a továbbiakban arról beszélt, hogy a Magyar
Szocialista Munkáspárt az alapvető nemzeti kérdésekben az együttes
nemzeti felelősségvállalást hirdeti, és azon dolgozik, hogy ez
megvalósuljon.

    Ugyanakkor tudjuk - mondotta -, hogy tere, pozitív szerepe lehet
a pártok közötti egészséges, demokratikus versengésnek. Ebből a
népnek csupán előnye származhat. Ehhez a demokrácia technikáját és
erkölcsét kell megtanulni, jól alkalmazni mindenkinek, aki ebben
részt vesz. Az MSZMP üdvözli a megalakult és alakulóban lévő
pártokat. Azt kérjük tőlük, hogy a nemzeti kérdések megoldásáért
dolgozzunk együtt, folytassunk nemes vetélkedést, versengést az
emberek bizalmának megszerzéséért, az ország nemzetközi helyzetének
javításáért, és akkor ez a most formálódó politikai demokrácia eléri
legfőbb célját: a nép javára tölti be rendeltetését. Az MSZMP a
gyökeres politikai megújulás útján halad. Az egy évvel ezelőtt
meghirdetett megújulási program viharos erejű változásokat idézett
elő a párt valamennyi szervezetében. E szakasz záróállomása lesz ez
év októberében a pártkongresszus.

    E kongresszusra készülve felmértük történelmi utunk eddigi
tanulságait, tapasztalatait, és új programnyilatkozatot
készítettünk. Ezt egész népünk megismerheti. Az MSZMP számára
fontos, hogy tanuljon saját múltjából, és kész is erre a tanulásra.
Hasznosítani akarjuk a párt eddigi történetéből mindazt, ami érték
volt, és levetkőzzük azokat a hibákat, gyengeségeket,
fogyatékosságokat és tévedéseket, amelyek megszakították e párt
töretlen fejlődését. A visszatekintés során arra a meggyőződésre
jutottunk, hogy az ötvenes évek gazdasági és politikai modellje
tévút volt, 1956 eseményeit pedig nemzeti tragédiaként ítélhetjük
meg, amely megállította a Magyar Dolgozók Pártjában már megindult
jelentős reformkezdeményezéseket. A következő két évtizedet a
világra való nyitás jellemezte, de ez ismételten megtorpant az
elmúlt évtizedben.

    Új programnyilatkozatunk új modellt hirdet meg, amely az
államszocializmustól a demokratikus szocializmusba vezet.
Programnyilatkozatunkban leszögezzük, hogy az MSZMP továbbra is a
munkások pártja marad, de tovább akarjuk szélesíteni táborunkat és
politikánkat: a nép egészének pártjává kívánunk válni. Ebben a
pártban a nép minden rétege lehetőséget találhat arra, hogy
érdekeit, véleményét, nézeteit a párt keretén belül kifejtse,
ugyanakkor a pártot érdekei, céljai, eszméi megvalósításához
használhatja fel. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 18:53


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Augusztus 20-i ünnepségek (25. rész) - Nyers Rezső (vége)

Megtalálhatja helyét ebben a pártban a munkás, a paraszt, a
tudós, az alkalmazott, a vállalkozó, ha a szocialista és az
általános emberi értékeket vallja, azokat magáévá teszi, és
demokratikus, szocialista politikát támogat. Új programunkban
vegyestulajdonú piacgazdaságot hirdetünk meg. Meggyőződésem -
hangoztatta befejezésül az MSZMP elnöke -, hogy ez hozza majd a
legtöbbet az egész nemzet számára. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 19:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Augusztus 20-i ünnepségek (26. rész) - Csurka István

Győr-Sopron megye - Csurka István


Szent István ünnepet tartott vasárnap Győr-Ménfőcsanakon a
Magyar Demokrata Fórum falutagozata. A szabadtéri istentisztelettel
egybekapcsolt eseményen Csurka István, a Magyar Demokrata Fórum
Országos Elnökségének tagja mondott beszédet. Egyebek között
hangoztatta: Szent István óta küldetése a magyarnak, hogy akármennyi
áldozat árán is, mindig az elsők egyikeként válassza a szabadságot
ezen a tájon. A magyartól el lehet venni földje kétharmadát, ki
lehet szakítani néptestéből egyharmadnyit, meg lehet sarcolni, lehet
tankokkal földbe tiporni, de Szent István népe akkor is
szabadságküzdő marad, és az első sorban fog állni, amikor a rabság
rendjét a szabadság rendjére szervezik át. Most is ez történik -
folytatta. Nincs más lehetőség. Ha a magyarság nem változtatja meg
radikálisan belső társadalmi berendezkedését, ha nem tér át a pogány
rablógazdálkodásról, önmaga értékeinek elherdálásáról és
kiárusításáról a modern, szabad és a nemzet érdekeit mindenekelőtt
szemmel tartó társadalomszerkezetre, akkor elsorvad, nemzetként
annyira eljelentéktelenedik, hogy idegen szándékok vadászterületévé
válik. A továbbiakban arról szólt, hogy az utóbbi évtizedekben Az
1956-os a legnagyobb pusztítást a nemzet erkölcsi rendjében nem a
nyílt terror végezte el, hanem az engedmények hazug korszaka, a
csalással, önkizsákmányolással, korrupcióval lehetővé tett
gyarapodás időszaka. Idő kellett hozzá, míg az emberek ráébredtek:
életcélnak kevés a szerzés, a második gazdaságban való ügyködés, a
csendes szabotázs, a befelé fordulás. Egyre nagyobb és nagyobb
csoportok ismerik fel, hogy nem elég a hallgatás és az otthon falai
közé való visszavonulás. Egyre többen ismerik fel, hogy a saját
érdekük kívánja meg a passzív rezisztenciával való felhagyást és
állítja eléjük a követelményt, hogy tettekkel, akaratnyilvánítással
tiltakozzanak. Ki kell vetnünk a lelkünkből azt a hiedelmet, amit a
hatalom manipulált bele: jobb, ha csendben maradunk, mert minden
hangos szóra, határozott akaratnyilvánításra visszarendeződés lesz a
válasz. Ez éppen fordítva van. Itt már csak lopakodó
visszarendeződés képzelhető el és csak akkor, ha hagyjuk. Erőszakkal
nem lehet működésbe hozni a társadalmat. Mi demokraták fellépésünk
első pillanatában világosan megmondtuk - hangoztatta -, hogy nem
akarunk újra forradalmat, nem akarunk semmilyen erőszakos változást,
hanem békés, kiegyensúlyozott megegyezéseken alapuló változásokat
akarunk, tárgyalásokat és belátást. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 19:13


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (27. rész) - Csurka István (vége)

A keleti típusú, monolitikus társadalmi szerkezetet nyitott,
demokratikus, nyugati szerkezetűre kell átalakítani, meg kell
találni mindennek a sajátos magyar útját, és újra be kell vezetnünk
a magántulajdont. Ha a többpártrendszeren belül nem szerveződik meg
egy nemzeti centrum, egy, a változást igazán kormányzó nemzeti
akarat, akkor a végzetes tehetetlenségtől kell tartani. A nemzeti
centrum kerete adva van, csak az elszánás hiányzik. A hatalmi elit
és az MSZMP zavarkeltésbe menekül. A hatalom azt akarja bizonyítani,
hogy ha ő nem tud - márpedig nem képes -, akkor senki más nem tud
változtatni a dolgok menetén. Ez persze nem igaz. Mi, akik magyar
világot és harmadik utat akarunk, nem vagyunk elvakult
nacionalisták. A Magyar Demokrata Fórum megcsinálja a nemzeti
centrumot, ha kell egyedül is, de így nem szívesen, mert többre,
teljesebbre van szükség. Bennünket nem a gyengeség vezet, hanem a
becsület. Szent István is azt üzeni most - mondotta befejezésül -,
álljatok össze, magyarok. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 19:18


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (28. rész)

MDF-nagygyűlések


A Magyar Demokrata Fórum több más városban is rendezett
nagygyűlést, ünnepséget. A kecskeméti gyűlés szónoka Debreczeni
József, az MDF városi szervezetének elnöke, újonnan megválasztott
országgyűlési képviselő volt.

    Szent István királyunk - mondotta többek között - az európai
irányvonalhoz kötötte hazánkat az európai mintájú kereszténységgel
összekapcsolt feudális állam megteremtésével. Magyarország ezen az
irányvonalon haladt Hunyadi Mátyás haláláig. S bár az ázsiai típusú
török birodalom terjeszkedése megtörte ezt az irányt, a
későbbiekben, ha gyakran megrekedve vagy vargabetűkkel is, az
európai út mentén haladt Magyarország. Hazánk legjobbjai - a magyar
reformkor, az 1848-as forradalom illetve 1919-ben a Károlyi Mihály
nevével fémjelzett forradalom vezetői - arra törekedtek, hogy a
távolság ne nőjön, az út mentéről az európai útra térjen vissza az
ország. 1945 és 1948 között viszont bekövetkezett történelmünk
legnagyobb irányváltása - mondta Debreczeni József. Az ázsiai túpusú
szovjet birodalom parancsára az ázsiai típusú birodalom felé kellett
masíroznunk. A magántulajdonra alapozott piacgazdaság helyett állami
tulajdon, állami irányítás jött létre, s minden európai érték
háttérbe szorult. 1848-ban, 1919-ben és 1956-ban a nagyhatalmi
erőviszonyok nem kedveztek nemzeti felemelkedésünk, az európai útra
való visszatérésünk kísérleteinek. De most ismét lehetőségünk van
visszatalálni erre az útra, most minden rajtunk múlik; Szent István
királyunk üzenete: vegyük saját kezünkbe sorsunkat.

    Az MDF egri ünnepségén Raffay Ernő, az MDF szegedi országgyűlési
képviselője volt az előadó. Az elmúlt évtizedekről szólva többek
között azt mondotta:

    A kommunista párt saját hatalma biztosításához felszámolta a
nemzet hagyományos politikai, gazdasági, kulturális és egyházi
közösségeit. Bevezették a mindennapos erőszakot, ami a máig ható
félelem egyik legfőbb oka. A nemzetet megfosztották eszményeitől,
szentjeitől, történelmi és nemzeti tudatától. A mai válság
politikai, morális, gazdasági, sőt egészségügyi természetű.

    A jövőre nézve így fogalmazta meg a célt: független,
demokratikus, jóléti Magyarországot
A függetlenséget a szovjet
csapatok hazaküldése, saját külpolitika kialakítása, a szomszéd
népekkel való vita megoldása jelenti. A demokratikus Magyarország
megteremtését a két szélsőségtől - a fasizmus és a balos kommunizmus
- mentes politikai élet, a nemzet érdektagoltságának megjelenése a
Parlamentben és a többpártrendszer teszi lehetővé. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 19:37


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (29. rész)

A jóléti Magyarország létrehozásában nagy szerepe lehet az erősen
korlátozott magántulajdon bevezetésének a gazdasági életben -
mondotta.

    Emlékezetes Szent István napi ünnepség színhelye volt a szarvasi
Holt Körös part vasárnap reggeltől egész késő estig. Reggel 9 órakor
harangszó köszöntötte a városlakókat, majd számos érdekes,
szórakoztató kulturális és sport program közül választhattak az
érdeklődők. Az ünnepség fő rendezője a Magyar Demokrata Fórum városi
szervezete volt. Délután Gergely András történész, az MDF országos
vezetőségének tagja mondott ünnepi beszédet. Méltatta Szent István
történelmi művét, amely nem kevesebbet jelentett a magyarság
számára, mint a letelepedést a keresztény Európában.

    Mai viszonyainkra rátérve a szónok hangsúlyozta, hogy a
magyarság számára talán Szent István óta nem teremtődött olyan
kedvező külpolitikai konstelláció, mint ma. Az egész világ
szimpátiával figyeli a hazánkban végbemenő társadalmi-politikai
változásokat. De - emelte ki - egyetlen párt, egyetlen mozgalom sem
ígérhet csodákat. Hosszú munka vár az ország lakóira, hogy a jövendő
nemzedékei számára biztos életfeltételeket teremtsen.

    Csak a közömbösség és a passzivitás teheti tönkre az átalakulás
lehetőségét - mondotta Gergely András. Az ország sorsáért minden
egyes ember felelős, mindenkinek lehetősége van arra, hogy a
következő választásokon ki-ki a maga számára szimpatikus program,
mozgalom, párt képviselőjére szavazzon. Ezek közül egy a Magyar
Demokrata Fórum, amely hajlandó együttműködésre, de ha a szükség úgy
hozza, határozott ellenzéki pártként is képes fellépni.

    Az ünnepi beszédet követően a Holt Körös parthoz közeli
evangélikus ótemplomba ökumenikus kenyérszentelésre került sor az
evangélikus, a római katolikus és a református egyházak
részvételével. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 19:51


Vissza »


Augusztus 2O-i események (30. rész)

Budapesti egyházi rendezvény

,,Magyarok fénye, ország reménye, légy áldott, Szent István
király
,, - csendült fel a gyönyörü egyházi ének több alkalommal is
a budapesti bazilikában az idei Szent István ünnepen, amelynek
kiemelkedő eseményeként ismét körmenetre indult a Szent Jobb.

    Már a reggeli órákban megkezdődött az egyházi ünnepségsorozat: a
plébániai mise keretében kihelyezték a szentélybe az államalapító
nemzeti ereklyét tartalmazó tabernákulumot. Mint ismeretes, az
üveghengerbe zárt, mumifikált kézfejet - a király jobbját - a Szent
István bazilika kápolnájában őrzik, s évenként augusztus 2O-án a
hívők és látogatók százai róják le kegyeletüket a király emléke
előtt.

    Délelőtt 1O órakor ünnepi misét celebrált a székesegyházban
Pataky Kornél győri megyés püspök. Hangsúlyozta: István mindig
teljesítette a magára vállalt kötelezettséget, védte nemzetét, a
magyar népet, amelynek ő adott hazát ezen a földön. Utalt arra, hogy
egy évvel ezelőtt, az államalapító halálának 95O. évfordulója
alkalmából rendezett ünnepségen jelentették be hivatalosan, hogy
Magyarországra látogat a pápa. Az egyházi élet fontos tennivalói
között sorolta II. Pál pápa 1991-re tervezett utazásának
előkészületeit. A továbbiakban felhívta a figyelmet annak
fontosságára, hogy a családok megfelelő példát mutassanak az
ifjúságnak. Társadalmi téren szükségesnek ítélte egymás jobb
megbecsülését, a nemzetek közötti összefogást. Mint aláhúzta: Szent
István e területen is példát mutatott népének.

    A liturgikus szertartást követően a késő délutánig hívők és
tisztelők ezrei járultak a székesegyház szentélyéhez, hogy leróják
kegyeletüket a Szent Jobb előtt.

    Az ünnepi szentmise 17 órakor vette kezdetét. Az eseményen
megjelent Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke, Szűrös Mátyás,
az Országgyűlés elnöke, Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes és
Bielek József, Budapest Főváros Tanácsának elnöke. Részt vettek a
testvéregyházak, továbbá a Szuverén Máltai és a Johannita Lovagrend
képviselői is. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 20:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Augusztus 2O-i ünnepségek (31.rész)

A misét celebráló Paskai László biboros, Magyarország primása,
esztergomi érsek szentbeszédében hangsúlyozta: az idei ünnep
sajátossága, hogy több mint négy évtized után, a régi hagyományoknak
megfelelően körmenetben kísérhetik a hívők a Szent Jobbot Budapest
utcáin. A körmenet nem csupán egyházi szertartás, hanem egyben a
magyar nép hódolata is első királya előtt, hiszen a Szent Jobb
nemcsak egyházi, hanem nemzeti ereklye is. Emlékeztetett arra, hogy
az utolsó körmenetet 1947-ben Mindszenti József bíboros,
hercegprimás vezette, aki kijelentette, hogy Magyarország ezeréves
múltja Szent Istvánban testesül meg legkifejezőbben. A magyar nép
büszkén őrzi a Szent István-i hagyományokat a családban, a
társadalomban. A 42 évvel ezelőtt elhangzott megállapítás ma is
aktuális - tette hozzá a prímás, majd arról szólt, hogy az
államalapító a magyar nép apostola volt, aki népét a kereszténység
felvételéhez segítette. Szerzeteseket, igehirdetőket hívott az
országba, törvényben biztosította a keresztény hit terjesztésének
eredményességét.

    Paskai László kiemelte: büszkén őrizzük a királytól kapott
legnagyobb és időtálló értéket: a nemzet építésének
felelősségtudatát. A továbbiakban kijelentette: mai életünk sokféle
társadalmi változása, a megújulás egyik fontos összetevője az
emberek erkölcsi magatartása, tisztessége, felelősségtudata. Ez az
erkölcsi alap a nemzet életének, történelmi távlatának is igazi
belső tartalma. Végül felhívta a figyelmet a határainkon kívül
élőkre, az erdélyi magyarokra is, akik magyarságuk miatt szenvednek,
s akik érdekében cselekedni kell.

    A liturgia úrfelmutatással, illetve áldoztatással folytatódott,
majd elindult az országos Szent Jobb körmenet. A Szent István
tér-Guszev utca-Arany János utca-Bajcsy-Zsilinszky út-Szent István
tér útvonalán elhaladó menetben ott voltak a magyar állami élet
vezető személyiségei, a diplomáciai képviselet számos tagja, a
különböző - női és férfi - szerzetesrendek, a papság képviselői. A
menet közepén haladt a Szent Jobb, mögötte a bíboros főpásztor.

    A körmenet befejezése után a nemzeti ereklyét ismét
visszahelyezték őrzési helyére, a bazilika Szent Jobb kápolnájába.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 20:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Augusztus 20-i ünnepségek (32. rész)

MSZMP budapesti PB


1989. augusztus 20., vasárnap 20:57


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (33. rész)

Iványi Pál kifejezte meggyőződését, hogy ma az MSZMP az egyetlen
olyan politikai erő, amely szervezettsége, tapasztalata és
nemzetközi kapcsolatai révén képes biztosítani a megrázkódtatástól
mentes társadalmi megújulást. A kor nagy kihívásának ítélte, hogy
hazánknak sikerül-e felzárkóznia a világ gazdaságilag fejlett
országaihoz, előrelépnie a társadalmi fejlődés útján, vagy a
stagnálásból még mélyebbre csúszik. Az MSZMP az állampolgári
önigazgatás, a képviseleti demokrácia, a politikai pluralizmus
viszonyai között működő, munkáját, politikáját a társadalom
nyilvánossága előtt végző demokratikus baloldali pártként vállal
szerepet és felelősséget abban, hogy a magyar nép közös akarattal,
összefogással képes legyen megalkotni egy valóban demokratikus és
szocialista társadalmat - mondota befejezésül.

    Az államalapításra emlékezve, a közéleti programok sorában az
MSZMP ,,minifórumokra,, várta az érdeklődőket. A ,,Közéleti
társalgó,, beszélgetésekre, nem egy esetben vitákra kínált
lehetőséget közéleti személyiségekkel, az MSZMP vezetőivel, a
kormány tagjaival, fővárosi politikusokkal. A hagyományos politikai
,,kérdezz-felelek,, szabályoktól merőben eltérő rendezvény a nap
egyik kiemelkedő eseményévé vált. A kezdetben még félkört alkotó
hallgatóság, ahogy sokasodtak az érdeklődők, úgy vont mind szorosabb
gyűrűt a ,,közvélemény asztala,, köré. A válaszadók - Iványi Pál,
Csehák Judit, Békesi László, Hütter Csaba, Tibor Tamás, Fabriczki
András, Angyal Ádám - egymást váltották.

    igyekeztek gyógyírt keresni.

    A fórumon számos, a közvéleményt élénken foglalkoztató kérdésre
is elhangzott válasz. Iványi Pál egy kérdésre válaszolva közölte,
hogy Tabajdi Csaba ügyének kivizsgálásával őt bízták meg, s az erről
szóló jelentést a Politikai Intéző Bizottsági legközelebbi ülésén
terjeszti elő. Az MSZMP főtitkárát sokan hiányolták a rendezvényről,
mert a sajtóban napvilágot látott, hogy a vendégek sorában ő is ott
lesz. Távolmaradásának okáról nem tudott beszámolni Iványi Pál, ám
egy másik kérdezőnek arról igen, hogy tudomása szerint Grósz Károly
nyugdíjba kíván vonulni.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 21:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Augusztus 20-i ünnepségek (34. rész)

Békesi László pénzügyminiszter jónéhány szakmai kérdést kapott a
költségvetést illetően. Elmondta, hogy egy év alatt ezer milliárd
forintot költ az állam, s ennek nagy részét vállalati támogatásokba
öli. Az állami támogatás csökkentése elengedhetetlen, ha ugyanis nem
változik a helyzet, az ország csődbe megy.

    Csehák Judit a hozzá intézett kérdésekre válaszolva elmondta:
jövőre a 65 év felettiek sorsán szeretnének javítani, hogy saját
jogon járó nyugdíjuk elérje a létminimumot. Az indokolatlanul
magasnak tartott nyugdíjakkal kapcsolatban közölte: havi 40 ezer
forint feletti nyugdíja három kisszövetkezeti elnöknek van. A
minisztereké 30 ezernél nem lehet több. Huszonöt ezer forintnál
magasabb nyugdíja 200, húszezernél több pedig 5000 nyugdíjasnak van.
A szociális és egészségügyi miniszter nem értett egyet a
korkedvezményes nyugdíjazás fenntartásával.

    A margitszigeti nagyrét másik politikai rendezvényén, az Esti
Hírlap fórumán a fővárosiak az újsághoz eljuttatott és a helyszínen
feltett kérdéseikre kaptak választ Budapest tanácsi és az MSZMP
vezetőitől.



     Cserkész-avatás Felső-Hámorban


    Az újonnan erőrekapott cserkész mozgalom február óta megalakult
miskolci csapatai közös fogadalomtételre gyűltek össze vasárnap
Felső-Hámorban, Szent István szobránál. A hely és időpont
megválasztása nem véletlen. A cserkészek vallják: Szent István
példája nyomán képes az ország szebb és boldogabb jövőt alkotni.
Ennek a célnak rendelik alá életüket és szorgalmukat azok az ifjú
cerkészek, akik a fogadalomtételre jelentkeztek. A cserkész indulót
a 105 eskütételre felsorakozott fiatal és a rokonszenvező érdeklődők
több száz fős tábora énekelte. Meghallgatták a Cserkész
Dísztörvényt, majd közös fogadalomtételben kötelezték magukat arra,
hogy betartják ennek pontjait és méltók lesznek a cserkész eszméhez.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 21:11


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (35. rész)

Zala: MSZMP - MDF külön-külön


Zala megyében, Nagykanizsán egy időben, de külön rendezett
műsoros ünnepséget az MSzMP városi bizottsága és a nagykanizsai
Demokratikus Ifjúsági Szövetség, illetve a Magyar Demokrata Fórum
helyi szervezete. Az előbbiek közös megemlékezésének színhelye a
Hevesi Sándor művelődési központ előtti tér volt, ahol Vári László,
az MSZMP Zala megyei választmányának elnöke mondott beszédet.
Bevezetőben hangsúlyozta: a Szent István-i örökség napjainkban
korántsem erőltetett párhuzamot kínál, hiszen most is új
európaiságot, új államiságot kezdtünk. Ezután arról szólt, hogy
demokratikus, alulról építkező társadalmat kell létrehozni. Ezt jól
szolgálhatja, erre adott példát az MSZMP Zala megyei pártértekezlete
is. A zalai fordulat ugyanis bebizonyíthatja, hogy értékes és
szükséges emberi energiák szabadulhatnak fel akkor, ha az
állampolgárok saját kezükbe veszik sorsuk irányítását.

    A Magyar Demokrata Fórum nagykanizsai csoportja által szervezett
Szent István-napi megemlékezés szentmisével kezdődött az alsó
templomban. Ezt követően Csengey Dénes, az MDF országos elnökségének
tagja szólt a templom melletti parkolóban összegyűlt érdeklődőkhöz.
Azzal kezdte, hogy a korábbi augusztus 20-ák hármas ünnepéből mára
egyetlen egy maradt. Nincs ugyanis demokratikus alkotmányunk, az új
kenyér az idén már kisebb, s az emberek attól félnek, hogy jövőre
már csak egy cipót, azután pedig esetleg márcsak egy zsemlyét
köthetünk át nemzeti szalaggal. Késettsége miatt az ország 40 évvel
ezelőtti állapotában van, s bizonyos értelemben ugyanott, ahol ezer
éve, Szent István idején volt: az ország- és államalapítás
állapotában. Ez az újjáalapítás azonban rendkivül nehéznek
ígérkezik, egy tanácstalan nép készülődik itt egy új korszakra. A
legsürgetőbb tehát a nemzet önbizalmának, önbecsülésének
visszaadása. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha minden akadályt
eltakarítunk a népfelség, a népuralom, a demokrácia útjából. A
zökkenőmentes és békés átmenet lehetőségét nem a halogatásban kell
keresni, hanem a lehető leggyorsabban át kell alakítani a politikai
intézményrendszert. Az MDF március óta vallja és hirdeti, hogy a
lehető leghamarabb meg kell tartani a parlamenti választásokat. Ma
már nincs számottevő érv ezek további halasztására. Mert igaz ugyan,
hogy az új pártok a múló idővel mind felkészültebbek lehetnének, ám
Magyarországnak nincs ideje a legitim politikai intézmények
létrehozásának késleltetésére. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 21:20


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (36. rész)

Istentisztelet és MDF ünnepi nagygyűlés Miskolcon


1989. augusztus 20., vasárnap 21:34


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (37. rész)

MDF-ünnep a Városligetben


A Magyar Demokrata Fórum VI., VII., IX. és XIV. kerületi
szervezetei Budapesten, a Városligetben emlékeztek meg az
államalapítóról. A liget több helyszínén peregtek a változatos
kulturális és sportprogramok. A Vajdahunyadvárában elsősorban a
felnőtteket szórakoztatták a meghívott előadók és csoportok, a
tóparti játszótéren pedig a gyermekek számára kínáltak
elfoglaltságot, illetve színes műsort.

    A Hősök terén tartott ünnepi megemlékezés szónoka Szántó Konrád
hittudományi akadémiai tanár, ferences rendi szerzetes volt.
Emlékeztetett: Szent István országának olyan híd szerepet szánt,
amelyen keresztül kelet és nyugat javai úgy cserélődnek ki, hogy
közben népe mindkét világtól a leghasznosabbat veszi át és
kamatoztatja. A megújulás most is csak akkor lehetséges, ha a magyar
nép abba az irányba halad tovább, amely az örök értékek felé mutat
utat, s arra szólít fel: mindig maradj meg embernek, magyarnak


    Szólt arról is, hogy az embere egyéni és társas élete csak
akkkor lehet boldog és teljes, ha szbadságjogait minden területen
gyakorolhatja. A szabad választások formájában kinyilvánított
népakarat által önmaga döntheti el, milyen legyen társadalmi
berendezkedése, gazdasági tevékenysége, milyenek legyenek politikai
intézményei és államhatalmi szervei. Végezetül azt hangsúlyozta,
hogy a mostani Szent István ünnepségnek az lenne a legnagyobb
eredménye, ha az egymás felé kinyújtott jobbunkat mindenki, még a
hatalom birtokosai is őszintén elfogadnák.

    A beszédet követően régi hagyományt idéztek fel: megáldották az
ünnepi kenyeret.

    Este a Petőfi Csarnokban politikai fórumot rendezett az MDF.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 21:39


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (38. rész)

A fórumon részt vett Forgács Imre (MSZMP), Bálint Attila (SZOT),
Antal László (Minisztertanács), Giczy György (Kereszténydemokrata
Néppárt), Domonkos István (Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság),
Tamás Gáspár Miklós (Szabad Demokraták Szövetsége), Fodor Gábor
(FIDESZ), Furmann Imre (Magyar Demokrata Fórum), Lányi Zsolt
(Független Kisgazdapárt), Bruszt László (Független Demokrattikus
Szakszervezetek Ligája), míg a szociáldemokratákat Ruttner György
képviselte. A fórum vendégeinek a közönség kérdéseire kellett
válaszolniuk, de ezt megelőzően egy ,,húsbavágó,, közös kérdést
kaptak a műsorvezető Forró Tamástól, nevezetesen, hogy mikor és
hogyan elégeli meg a mostanában gyakran emlegetett csendes többség
az áremeléseket. A kérdező ennek kapcsán utalt a húsáremelés-tervek
nyomán kirobbant sztrájkmegmozdulásokra.

    Antal László úgy vélekedett, hogy a mostani megmozdulások arra
vallanak: a társadalom már megelégelte az áremeléseket. Ugyanakkor
feltette a kérdést: mi a rosszabb, az áremelés, vagy a termelés
csökkentése? Bálint Attila szerint a sztrájk csupán jelentéktelen
epizód volt, de jelezte, hogy ideje a kormányt figyelmeztetni: a
bérből és fizetésből élőkkel szemben is vannak kötelességeik.
Ruttner György kifejtette: a legnagyobb probléma az, hogy a
pártállam több mint egy évtizede halogatja azokat a döntéseket,
amelyekkel elejét vehetné az áremeléseknek. Ezzel kapcsolatban utalt
a veszteséges vállalatok támogatásleépítésének elodázására. Bruszt
László szerint nem tudni, hogy a tömeg meddig tűr. Azt azonban
figyelembe kell venni, hogy elosztási marakodással nem orvosolható a
gazdasági válság. A nemzeti torta nem olyan nagy, hogy lenne miért
rajta marakodni. Tehát a mostanihoz hasonló sztrájkokkal nem érhető
el megoldás, sokkal fontosabb kérdés a tulajdonviszonyok rendezése,
amely megteremtheti a működőképes gazdaság feltételeit. Domonkos
István az áremeléseket a rossz beruházások okozta esztelen
költekezés termékének minősítette. Furmann Imre egy mondatban
fogalmazott: az árak növekedése addig fog tartani, amíg ez a
rendszer fennáll. Tamás Gáspár Miklós veszélyesnek minősítette, hogy
a SZOT a szociális demagógia eszközével lép fel a kormánnyal
szemben, egyetértve Antal László korábbi megállapításával, hogy a
válságból való kijutáshoz olyan gazdaságpolitikára van szükség,
amely nem a reform ígéretével áltat, hanem meg is teszi az
elengedhetetlen lépéseket. Erre azonban szerinte egy olyan
kormányzat nem képes, amely már több mint 30 éve ígérget.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 21:44


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (39. rész)

Fodor Gábor megdöbbenésének adott hangot, hogy az MSZMP által
támogatott szakszervezet nyúl a sztrájk eszközéhez a kormánnyal
szemben.

    A fórumon sokan üdvözölték a többpártrendszerű demokrácia útján
való elindulást, ugyanakkor kifogásolták, hogy a széles nyilvánosság
kevésbé ismeri az új pártok és szervezetek programját. Ezzel
kapcsolatban elhangzott: mindegyik ellenzéki szervezet már
kidolgozta programját, s nagyon fontos, hogy ezeket megismerjék.
Ugyanakkor gondot jelent, hogy ezek nem jutnak el a nyilvánossághoz.
Kifejtették: ezt egyrészt a saját infrastruktúra hiánya gátolja meg,
másrészt a tömegkommunikációs eszközökben sem kapnak megfelelő teret
a különböző programok. Giczy György szerint az átmeneti időszakban
az is megoldás lenne, ha létezne olyan független napilap, amelyben
ezek a szervezetek nagyobb teret kaphatnának.

    Többen érdeklődtek arról, hogy a választások után az új pártok
közül melyik lenne hajlandó koalícióra lépni az MSZMP-vel. Ettől az
ellenzéki szervezetek jelenlévő képviselőinek mindegyike
elzárkózott. Forgács Imrétől pedig azt tudakolták, hogy miként ítéli
meg az MSZMP jövőjét. Az MSZMP képviselője szerint MSZMP a jövőben
is lesz, csak legfeljebb más néven. Egyúttal úgy vélekedett, hogy ha
az MSZMP elveszíti a hatalmat, azt nem lesz kinek átadni.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 21:57


Vissza »


Augusztus 20-i ünnepségek (40. rész)

Szent István szoboravató - Háborús áldozatok emlékművei



Szent István-szobrot avattak azon a Bács-Kiskun megyei
településen, amely történelmi nevét a falugyűlés döntése alapján
kétesztendeje kapta vissza, s lett ismét Szentkirály. Ünnepséget
tartottak a másik Szentkirályon is, amely ma Szombathely
településrésze. Főutcája ebből az alkalomból visszakapta eredeti
nevét és Traktoros utcából ismét Szent István király utca lett. A
városrész templomának falán a délelőtti szentmise után felavatták a
második világháború áldozatainak emléktábláját.

    Másutt is felidézték a magyar történelem tragikus időszakát, s e
napon hajtottak fejet a második világháború áldozatainak emléke
előtt. Emléktáblát avattak a Heves megyei Balaton községben és a
zalai Gutorföldén, a Somogy megyei Csurgón, Nagymartonban és
Iharosban, továbbá emlékművet Gadányban és Zircen, a Vas megyei
Úriújfaluban, Kőszegszerdahelyen és Csöngén. Ugyancsak emléktáblát
avattak a délszlávok lakta baranyai községben, Átán, továbbá
Veszprém megye három településén - Litéren, Nagyalásonyban és Pulán
-, s fölállították az ünnepre az áldozatok emlékművét a
Szabolcs-Szatmár megyei Nyírteleken és Tiszakoródon. A Nógrád megyei
Legénden felállított emléktáblánál katolikus és evangélikus
lelkipásztorok mondtak imát; Magyarnándorban a hősi emlékmű
helyreállításának alkalmából engesztelő szentmisét mutattak be.


     Politikai események



    Mezőtúron a városi tanács dísztermében tartott ünnepi
megemlékezésen Huszár István, a Hazafias Népfront Országos
Tanácsának elnök-főtitkára beszélt a nemzeti összefogás
jelentőségéről az új demokratikus magyar rend mielőbbi békés
megteremtésében. Ópusztaszeren az augusztus 20-i ünnepség
hagyományos programja, a politikai fórum, amelyen az idén az MSZMP,
az állami és a tömegszervezetek képviselői mellett az új pártok és
szerveződések is részt vettek. (folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 21:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Augusztus 20-i ünnepségek (41. rész)

A válaszolók között volt Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, a
délelőtti nagygyűlés szónoka, továbbá Vastagh Pál, az MSZMP
Politikai Intéző Bizottságának tagja, a Csongrád Megyei
Pártbizottság első titkára, aki a pártingatlanok helyzetére
vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: hamarosan elkészül az
országos vagyonmérleg és majd ennek alapján a kormány feladata lesz
az igények kielégítése. Tapssal jelezték a fórum résztvevői
egyetértésüket azokkal a véleményekkel, amelyek szerint szünjenek
meg a munkahelyi pártszervezetek és a munkaidőt se használják a
jövőben politizálásra.

    Ugyancsak politikai fórumot tartottak Mátészalkán, ahol a
Szabolcs-Szatmár megyei központi ünnepséget követően a rendezvény
szónoka Jassó Mihály, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja,
a Budapesti Pártbizottság első titkára válaszolt az érdeklődők
kérdéseire. Az MDF beregi szervezete pedig a
Vásárosnamény-Gergelyugornyai Tisza-parton tartott közéleti fórumot.

    Nagygyűlést tartott augusztus 20-án a kisgazdapárt Békés megyei
szervezete; a békéscsabai rendezvényen ismertették a párt
programját, amelyben egyebek között a földtulajdon újrarendezését
követelik.

    A Baranya megyei Bóly nagyközségben az MSZMP és a helyi állami
és társadalmi szervezetek közösen rendezték meg az augusztus 20-i
programot; az ünnepi nagygyűlésen Hámori Csaba, az MSZMP Politikai
Intéző Bizottságának tagja, a párt Pest Megyei Bizottságának első
titkára mondott beszédet, majd politikai, ifjúsági fórumot
rendeztek, amelyen részt vett Maróthy László környezetvédelmi és
vízgazdálkodási miniszter - aki korábban, miként Hámori Csaba is, a
KISZ KB első titkára volt - továbbá Nagy Imre, a DEMISZ elnöke.

    Szent István-napi és új kenyér ünnepséget rendezett Debrecenben
a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Hajdú-Bihar megyei
szervezete. A nagyerdőben megtartott szabadtéri programon a
házigazdák mellett további négy megye - Békés, Borsod, Heves és
Szolnok - kisgazdapárti küldöttei is résztvettek, s jelen voltak a
helyi ellenzéki kerekasztalba tömörült szervezetek képviselői is.
(folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 22:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Augusztus 20-i ünnepségek (42. rész)

Új intézmények, üzemek



Az ünnep ezuttal is alkalmat nyujtott arra, hogy néhány közösség
megünnepelje gyarapodását, most is számos új intézmény avatását
időzítették augusztus 20-ára. Cegléden jelképesen Németh Miklós
miniszterelnök adta át az új kenyér ünnepére 120 millió forintos
beruházással elkészült új sütőüzemet. Bábolnán, ahol a mezőgazdasági
kombinát - valamikori császári ménes birtok alapításának 200.
évfordulóját is köszöntötték, üzembehelyezték azt a nagyközségi
TV-vevőrendszert, amely lehetővé teszi, hogy minden lakásban
vehessék a műholdas adásokat. A Somogy megyei Barcson e napon
avatták fel a város új bevásárló központját. Új iskolát avattak a
Tolna megyei Pusztahencsén; az 564 négyzetméter alapterületű
korszerű épületben négy tanterem, valamint tornaterem és könyvtár
várja a falu általános iskolájának felsőtagozatos diákjait, akik
eddig - a körzetesítés miatt - napról-napra Nagydorogra
kényszerűltek utazni a székhely összevont iskolájába. Gimnáziumi
kollégiumot adtak át a Szabolcs-Szatmár megyei Baktalórántházán. A
Baranya megyei Lippón átadták a község korszerüsített sportpályáját
és az új szolgáltatóházat. Heves városában új orvosi rendelőt és egy
hozzátartozó szolgálati lakást, valamint takarékszövetkezeti
kirendeltséget adtak át.



     Szórakoztató programok


    Augusztus 20-a az a pirosbetűs nap, amelyen az ünnep
méltóságával megfér a vidámság, az a nap, amelyen a hagyományok
szerint megannyi látványos és szórakoztató rendezvény vonz nagyszámu
közönséget. Az egyik ilyen hagyományos rendezvény a Debreceni
virágkarnevál. A hajdúsági civis városban előbb a harmadik
nemzetközi veterán autó találkozó résztvevői tartottak bemutatót,
majd az öreg autók fölvonulása után következtek a mobilizált
virágkompoziciók. Az érdeklődők tizezreinek sorfala között elhaladó
14 ,,virágkocsi,, elkészítéséhez több mint egymillió szál virágot
használtak fel. A publikumot népi táncegyüttesek, zenekarok és
majorett csoportok szórakoztatták; a hazaiak mellett ezuttal bolgár,
északirországi, holland, izraeli, kínai, lengyel, litván, NSZK-beli,
olasz, osztrák, török és ukrán művészeti csoportok.

(folyt.köv.)


1989. augusztus 20., vasárnap 22:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Augusztus 20-i ünnepségek (43. rész)

A szines karneváli menet a nagyerdei stadionban fejeződött be, ahol
zsüri döntött a díjakról. A XX. debreceni virágkarnevál elsődíjas
kompoziciója a magyar koronázási ékszereket megjelenítő virágkocsi
lett, amelyet közösen készített a Debreceni Ingatlankezelő, valamint
a helyi Hőszolgáltató Vállalat. Számos látogatót vonzott
Hajdu-Biharba a hortobágyi hidi-vásár is, amely vasárnap fejeződött
be.

    Ugyancsak vasárnap fejeződtek be Sárváron a IX. alkalommal
megrendezett folklór napok; a Nádasdy várban három napon át a hazai
népzenei- és néptánccsoportokon kívül angol, boliviai, brazil,
francia, indiai, kínai, osztrák, török és NSZK-beli népiegyüttesek
léptek közönség elé.


     Tűzijáték



    Az augusztus 20-i ünnepségek sorát a hagyományoknak megfelelően
színpompás tűzijáték zárta az esti órákban. Az immár 25. alkalommal
megrendezett tűzparádéhoz több mint 10 tonnányi, csaknem 5 ezer
darabból álló pirotechnikai készletet használtak fel. A változatos
hang- és színhatást kiváltó röppentyűket, bombákat, bengálégőket a
Citadellán, a Gellért-hegy lábánál, az Erzsébet-hídon, a
Gellért-szobornál, illetve a Dunán elhelyezett pontonokon
telepítették a katonák.

    A tűzijáték hosszú évek óta változatlan forgatókönyvének
megfelelően a sötétség beálltával, este 9 órakor kihunytak a
közvilágítás fényei a belvárosi Duna-part környékén, s felröppentek
a tűzijáték nyitányát jelző rakéták. A csaknem félórás műsor során
nézők tízezrei gyönyörködtek a színskála valamennyi árnyalatában
pompázó tűzzuhatagok látványában. A hatást fokozta az eget pásztázó
nagyteljesítményű fényszórók játéka, illetve a tűzparádét kiegészítő
kísérőzene. (MTI)


1989. augusztus 20., vasárnap 22:08


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Az újonnan alakult pártok legelső nyilatkozatai mindenki számára világossá teszik, hogy e pártok vezetőségei mennyi mindenben elhatárolják magukat az 1945, az 1948-49 vagy akár az 1956 utáni honi eseményektől. A hazai magyar sajtó tele van a múlt birálatával, leleplezéseivel. Lassan kiderül mi mindent tett tönkre az egypárt-rendszer s maga az egész nemzetközi konstelláció, melybe az beleépült. A tabu-témák fokozatos megszűnésével a különféle irányzatokat képviselő politikusok nyilatkozataival az ország közvéleménye, beleértve az MSZMP egykori 800 ezres párttagságát is."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD