|
|
 |
|
 |
Válasz a hallgatóknak
|
London, 1989. július 2. (BBC, Válasz a hallgatóknak) - Mit
gondoltak kedves hallgatóink adásainkról, mit kifogásoltak bennük és
mi tetszett önöknek? Hallgatóink leveleire és telefonüzeneteire
válaszol munkatársunk, Siklós István.
- Mindenekelőtt egy telefonüzenetet idézünk, amely válaszol egy
Belgiumból érkezett levélre, amelynek ismertetését legutóbb
félbeszakítottuk. Tehát a telefonüzenet:
- A hallgató a győztes kérdését veti fel, hogy mi magyarok nem
tudjuk, a Szovjetunió győzött. Hát mi ezzel teljesen tisztában
vagyunk, de szeretném felhívni a figyelmét egyes dolgokra, mert úgy
látszik, a levélíró még mindig 1945-nél tart.
Szeretném felhívni a figyelmét, hogy 1953-ban a keletnémetek,
1956-ban a lengyelek kezdtek működni, majd Magyarországon lobbant
lángra a lázadás, 1968-ban a cseheknél, majd utána újra a
lengyeleknél, megalakult a Szolidaritás és megindult a csendes
politikai változás. A Szovjetunió jelenlegi vezetője, Gorbacsov
államelnök vezetésével, illetve beleegyezésével történt az egész,
ami ma történik Magyarországon és Lengyelországban is, mert ezek a
népek egyszerűen nem nyugodtak bele, nem tetszik nekik az az
államforma, amit rájuk erőszakoltak, mert ezek a népek mind
demokráciát akarnak.
- Ezután hallgatónk hosszú telefonüzenetében azzal érvel, hogy
Gorbacsov tudja, mi történik Magyarországon, mi több, nemcsak tudja,
hanem egyenesen Magyarországról vette a példát, és így indult el a
Szovjetunióban is a demokratizálódás. Ezt észre kellett volna vennie
- mint mondja - minden hallgatónak. Majd így folytatja
gondolatmenetét:
- Láthattuk a szabad urnáknál, a lengyel nép bebizonyította,
hogy demokráciát akar. Magyarországon a jövő évben lesz választás,
és valószínű, hogy a lakosság ott is be fogja bizonyítani, meg fogja
mutatni, mit akar. Nincs ebben egyáltalán semmi titok, amit ma
Magyarországon cselekszenek. (folyt.)
1989. július 2., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 1. folyt.
|
- Hallgatónk ezután arra tér rá, hogy miért fájó pont a belgiumi
hallgatónak, hogy Magyarországon követelik a szovjet csapatok
kivonását. Majd így folytatja:
- A magyar népnek már régi kívánsága ez, és az emigráció az első
pillanattól kezdve állandóan ezt hangoztatta. Ez sem titok. Ha
valaha én magam találkozhatnék Gorbacsov úrral, én is megmondanám
neki. Nem valószínű, hogy összevesznénk, biztos megértenénk egymást,
hiszen végül is minden népnek igenis van önrendelkezési joga, amit
Helsinkiben szentesítettek.
- Most tehát visszatérünk a belgiumi levél további mondandójára,
miután hallgatónk mintegy nyomaték kedvéért arra is felhívja a
figyelmet, hogy akik a szovjet megszállásról beszélnek,
megfeledkeznek arról: nem a Szovjetunió, hanem Magyarország üzent
hadat, támadta meg és szállta meg a Szovjetunió egy részét:
- Legyünk tehát mi magyarok is tárgyilagosak, ítéljük meg a
történteket a maguk igazi valóságukban, úgy, ahogyan Schöpflin
György egyetemi tanár teszi, aki minden nyilatkozatában, minden
körülmények között tárgyilagos, a magyar politikai helyzetet mindig
reálisan, objektíven, minden érzelgéstől mentesen ítéli meg, a
magyarországi helyzethez hasonlóan az erdélyi kérdést is. Sajnos
azonban azt tapasztaljuk az utóbbi időben, mintha visszahúzodott
volna véleménye bátor kifejezésében. Talán hatással volt rá az a sok
hisztis, érzelgős, elvtelen rádióüzenet, amelyben bírálni próbálták
tárgyilagos nézeteit?
- Biztosíthatjuk hallgatónkat, hogy Schöpflin György minden
alkalommal szabadon fejtheti ki véleményét. Az angol szellemi
életben oly természetes vita szelleméhez szokott, s a hallgatóknak
esetleges ellenvéleményeit természetesnek tekinti, mint ahogyan a
nemzetiségi kérdés kapcsán írt előadássorozatára érkezett
bírálatokra, megjegyezésekre is az eltérő vélemények tiszteletben
tartásával válaszolt. (folyt.)
1989. július 2., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 2. folyt.
|
Belgiumi hallgatónk - aki mint levele elején megjegyezte, hogy
többek nevében ír - utóiratot is csatol leveléhez, éspedig három
pontba szedve.
Az első:
- Válasz annak a hallgatónak, aki feleslegesnek tartja a BBC
magyar adását, mivel ma Magyarországon szabad a sajtó, tévé, rádió,
stb. Nem gondol az illető hallgató arra, hogy a BBC magyar adását
Erdélyben, illetve Romániában több mint 2 millió magyar és magyarul
tudó erdélyi román hallgatja, akikhez nem jutnak el a magyarországi
hírek, mivel a magyar rádió hallgatása nemcsak hogy tilos, de
veszélyes is Erdélyben? A magyar lapokat nem engedik be Romániába.
Arra sem gondolt az illető, hogy a nyugati országokban is sok ezer
hallgatója van a BBC-nek, és csak ezekből az adásokból értesülünk a
magyarországi eseményekről?
A második észrevétel:
Aggodalommal tölti el a rádió hallgatóit, amikor egy-egy
megszokott kedves hang hosszú ideig eltűnik az adásból. Jó lenne, ha
a szerkesztőség megnyugtatásunkra ismertetné, hogy az illető
bemondóval mi van, miért nem dolgozik.
- Nehéz ennek a kérésnek megfelelni, mivel gyakoriak a hosszabb
távollétek - szabadság, tanfolyam, különmunka végzése -, de azokat,
akik végleg távoznak a BBC-ből, kellőképpen elbúcsúztatjuk.
És végül a belgiumi levélíró harmadik megfigyelése:
- Van, aki panaszkodik, hogy nem jók a BBC magyar adásai;
unalmasak, laposak stb. Felmerül a kérdés: ha olyan rossznak tartja
az adásokat, akkor miért hallgatja? Csak azért, hogy bírálhasson?
Hát ilyenek is vannak.
- Most pedig egy ugyancsak hosszú telefonüzenetből idézünk:
- Tisztelt magyar osztály
Sajnálattal kell megfigyelnem, hogy
egyes hallgatók legyenek Belgiumban, vagy Bochumban, nem tartják
teljesen tárgyilagosnak, sőt laposnak nevezik műsoraikat. A
laposságra legutóbb talán azok az izgalmas, drámai tudósítások
cáfoltak rá legjobban, amelyek a kínai vérengzésekről számoltak be.
(folyt.)
1989. július 2., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 3. folyt.
|
Ami a tárgyilagosságot illeti, a kérdés csak az, hogy az angol
rádiónak szabad-e rendelkeznie olyan alapvető egyetemes, az
emberiséget előrevivő irányvonallal, amiért minden körülmények
között bátorsággal kiállhat. Bűn-e az, hogy egy rádió helyt ad az
eltérő és a haladás irányába igyekvő s ösztönző gondolatoknak?
- Ezután hallgatónk - mint mondja - rátér néhány konkrétumra:
- Soha nem éreztem fárasztónak az - úgymond - ismételgetéseket,
noha néhány személyre ez is jól ráférne. A hírekben elhangozott
rövid információ mintegy felkelti érdeklődésemet, és szívesen
meghallgatom az ezt követő részletesebb kifejtést is. Az angol rádió
érdekességének tulajdonítható többek között az is, hogy a felszínes
magyarázatok helyett a téma mélyebb elemzésébe merül.
- Ezután hallgatónk rátér egy másik meghatározott, korábban már
idézett panaszra, vagyis hogy a kerekasztal-beszélgetés bevezető
szövege túl hosszú. Ezt mondja hallgatónk:
- Talán a legigazságtalanabb dolog volna Torday Vilmost azzal
vádolni, hogy a kerekasztalnál mindent elmond előre. Torday úr olyan
ritka adottsággal rendelkezik, hogy alig egynéhány mondatával számos
gondolatot képes ébreszteni partnereiben. Nem véletlen, hogy a
kerekasztal az egyik legjobb műsora a magyar adásnak.
- Hallgatónk a következő gondolattal zárja telefonüzenetét, arra
bírálatra válaszolva, hogy nem szólaltat meg a BBC elég hivatalos
személyt, inkább az ellenzék hallható:
- Csakugyan meghallgatnék egy-két MSZMP-párttagot is, ha volna
bátorságuk elvállalni az interjúkat valami új mondanivalóval, és ha
nem fárasztana annyira az oly rövid idő alatt bekövetkezett
káprázatos köpönyegforgatásuk. Bizony nem könnyű felelősséget
vállalni az elmúlt évtizedekért, különösen akkor, ha pozíciójuk és
jogtalanul szerzett javaik is kockán forognak. Ismérvük az ellenzék
gondolatainak ügyetlen ismételgetése. Krassó Györgytől kitűnő
magyarországi helyzetképet kaptunk vasárnap este, a szomorú valóság
feltárása volt ez. (folyt.)
1989. július 2., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 4. folyt.
|
- Nyugat-Németországból érkezett levelet idézünk:
- Egy régebbi adásban elhangzott, hogy a bűncselekményekkel
kapcsolatban érvényesül az úgynevezett elévülés. Ezen az alapon nem
lehet felelősségre vonni mindazokat a személyeket, akik a koncepciós
perek kiagyalói, illetve végrehajtói voltak. Nem szó szerint idézem
a rádió adását, de a lényeg az volt, hogy még a nyugati értelemben
vett demokráciákban is elévül.
Ez az, amivel nem tudok egyetérteni, azért nem, mert ebben az
esetben nem a nyomozó szervek jöttek rá 20-25 év után az
elkövetetett gaztettekre, hanem az elkövetők védettek voltak.
Ezekben az esetekben a letartóztatástól az ítéletek végrehajtásáig
minden személy ismert volt. Csak azért, mert elmúlt 20-25 vagy
esetleg több év is, ezzel a dolog el van intézve? Ezt a magam
részéről nem tudom megérteni.
- Egy Nyugat-Németországból érkezett képeslapot idézünk:
- Megbecsülés és szivélyes üdvözlet a fél évszádos jubileum
alkalmából
Köszönöm a Pallai Péter úr által szerkesztett Fordulat
évét. Az Önök hírszolgálata addig kell, hogy tartson, amíg meg nem
szűnik a totális diktatúra valamennyi vállfaja. Állandó hallgatójuk.
- Köszönjük hallgatóink leveleit, telefonüzeneteit
Szeretnénk
felhívni figyelmüket arra, hogy a Fordulat éve című kiadvány
rendelkezésre áll, bárkinek ingyen és bérmentve megküldjük, aki
címét megadja. +++
1989. július 2., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|