|
|
 |
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások - Vitaösszefoglaló (26. rész)
|
Jó reményt ígér, hogy a harmadik oldalt képviselő társadalmi
szervezetek nyilatkozatában is számos olyan elem van, amely a
nézetek összehangolódására utal - mondta Szabad György. Külön
kiemelte, hogy mennyire közel áll az Ellenzéki Kerekasztal és a
harmadik oldal képviselőinek álláspontja az alkotmánybíróság és a
párttörvény megítélésében. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: ha jól
értette Kukorelli István szavait, nekik is az az elképzelésük, hogy
a pártok bejegyzését nem kell feltétlenül az alkotmánybíróság
intézményéhez kötni. Ugyancsak egyetértés mutatkozik abban is, hogy
a pártok alakulásával és működésével kapcsolatos szabályozás
megoldható az egyesületi törvény kiegészítésével, illetve
módosításával. Szabad György ugyanakkor rámutatott: az összhang
jelentkezése ellenére korai lenne még egy döntés lehetőségéről
beszélni. Úgy vélte, hogy szakértői szinten kell megvizsgálni, mi a
célszerű: új törvényt alkotni, vagy a meglévőt módosítani, illetőleg
kiegészíteni.
Szabad György ismételten hangsúlyozta: az új alkotmányt már az
új parlamentnek kell megalkotnia. Felhívta azonban a figyelmet egy
joghézagra, amelyet szerinte addig is rendezni kell. Ez pedig az,
hogy a jelenlegi alkotmány az egypártrendszert, pontosabban az egy
párt hegemóniáját deklarálja. Márpedig az lehetetlen, hogy egy
módosítás erejéig az alkotmányt ne hozzuk összhangba a
többpártrendszer törvényesítésével.
Végül a plenáris ülésen szerzett tapasztalatait így összegezte:
a mai tanácskozás bátorít annak kimondására, hogy valamennyien olyan
tárgyalófelek vagyunk, akik a láthatatlan, ám a legfontosabb félre
gondolunk. Nevezetesen arra, hogy népünk nyerje a legtöbbet, amit
neki legjobb akaratunkból valamennyien juttatni tudunk.
Pető Iván (Ellenzéki Kerekasztal) szerint is a tárgyalásokhoz
szükséges készség jócskán jelen van. Egyúttal felhívta a figyelmet:
nem esett szó elég hangsúlyosan arról, hogy technikailag érdemes
lenne a gazdasági és a politikai tárgyalásokat különválasztani.
Szerinte erre azért lenne szükség, hogy az egyik tárgyalási folyamat
ne hátráltassa a másikat. Ez különösen a gazdasági tárgyalásokra
való tekintettel megfontolandó, hiszen a gazdaságnál csak a
törvényalkotással lezárható tézisekről, témákról lehet viszonylag
záros határidőn belül megállapodni, és számos olyan téma van,
amelynek végső megoldása a választásokig nem valószínűsíthető.
Márpedig alapvető, hogy az elhúzódó gazdasági megbeszélések ne
akadályozzák a politikai jellegű eszmecserét. (folyt.köv.)
1989. június 21., szerda 22:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|