|
|
|
|
Baker-sajtó (1. rész)
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1989. június 8. csütörtök (MTI-tud.) - ,,Egyértelműen lehetőség van Európa politikai és stratégiai arculatának hosszú távú, drámai átformálására,, jelentette ki csütörtökön James Baker. Az amerikai külügyminiszter a NATO fegyverzetkorlátozási javaslatait méltatva felszólította Mihail Gorbacsovot: válaszoljon e kezdeményezésekre és jelentse be jövő heti bonni látogatásán a harcászati atomfegyverek egyoldalú csökkentését.
Baker a nemzeti sajtóklubban beszélt, érezhetően arra törekedve, hogy erősítse a minapi, a brüsszeli NATO-csúcsértekezleten bejelentett amerikai haderőcsökkentési javaslatok hatását és fenntartsa a képet, hogy nem a Szovjetunió a leszerelési törekvések motorja, hanem immár Washington kezdeményez. A külügymniniszter hangoztatta, hogy a javasolt hagyományos haderőcsökkentési javaslatok végrehajtásával a két szövetség egyenlő erőkkel rendelkezne, ami történelmi változást jelent. Baker ugyanakkor kitartott amellett, hogy a harcászati atomfegyvereket csupán ,,részlegesen,, csökkenthetnék, s csak akkor, ha a hagyományos leszerelés már megkezdődött. A haderőcsökkentés lehetőséget adna a Szovjetuniónak arra, hogy csökkentse gazdasági terheit, hangoztatta, majd rámutatott: ,,Amennyiben a Szovjetunió valóban azt igényli, hogy a kelet-európai reformok szabadon haladjanak, akkor 325.000 főnyi haderejének kivonása (amint a bécsi javaslatok előirányozzák) csökkentené a félelmet a katonai beavatkozástól,,. Baker hangoztatta, hogy a Nyugat ,,egyesített katonai, diplomáciai, gazdasági erőfeszítésekkel,, fordul a Kelet felé, ,,mert a Szovjetunió és sok szövetségese új módon gondolkodik, pontosabban újragondolja kudarcot vallott politikáját,,. A mereven elválasztott Európa régi rendje összeomlik, hangoztatta. A Nyugat a modell a magyarok és a lengyelek számára,, akik arra törekszenek, hogy társadalmi megegyezést munkáljanak ki a kormány és a kormányzatok között,, fogalmazott az amerikai külügyminiszter. (folyt.)
1989. június 8., csütörtök 21:32
|
Vissza »
|
|
Baker-sajtó (2. rész)
|
Baker hangoztatta, hogy Bush elnök júliusi, lengyelországi és magyarországi látogatása - a párizsi csúcsértekezlet előtt - ,,jelzi, mennyire fontosnak tartja a nyitást a keleti országok felé. Az elnök meggyőződése, hogy a Kelet csak mind politikai, mind gazdasági változások révén haladhat. Az ilyen történelmi változásoknak az útjába állni, amint most, felháborodásunkra és bánatunkra Kínában látjuk, annyit jelent, mint hátat fordítani a jövőnek,,. Baker hangoztatta, hogy a hidegháború a vasfüggönnyel kezdődött, s csak úgy fejeződhet be, ha azt, illetve a berlini falat lebontják, s nem választják el többé mesterségesen a kelet- és a nyugat-európaiakat, a kelet- és a nyugatnémeteket, a berlinieket, ha önrendelkezést kap mind Németország, mind Kelet-Európa. (A kérdésre, nem az NDK illetékes-e a fal kérdésében, a miniszter kijelentette: ez így van, de a Szovjetunónak jelentős befolyása van az NDK-ban). Baker megismételte Bush javaslatait, hogy a nyugati sajtószervezetek, a szakszervezetek, az egyetemek és más szervezetek teremtsenek kapcsolatot újonnan alakuló kelet-európai társaikkal, csakúgy, mint a politikai pártok. Kérdésekre válaszolva a külügyminiszter azt mondotta, hogy korai volna még ítéletet alkotni arról, ki a győztese a kínai hatalmi harcnak. Az iráni ajánlatot, hogy szabadon engedik az amerikai túszokat, ha Washington segít az iráni túszok kiszabadításában, Baker elutasította azzal, hogy amit Washington az irániakról tudott, már régen közölte Teheránnal, annak minden feltétel nélkül szabadon kell engednie az amerikaiakat. Véleménye szerint egyébként Iránban is hatalmi harc várható. Baker közölte, hogy a dél-afrikai külügyminiszter közelmúltban Rómában tárgyalásukon közölte vele: országa el fogja törölni a faji elkülönítést. A kérdés csk az, hogy mikor, tette hozzá Baker. +++
1989. június 8., csütörtök 21:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|