|
|
|
|
Moldáviai megmozdulások (1. rész)
|
tamássy sándor, az mti tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. március 29. szerda. (MTI-tud) - A moldován nyelv használatának terén a pangás éveiben felhalmozódott problémákat látja a kisinyovi tömegmegmozdulások hátterében a Pravda. Az SZKP KB központi lapja szerdai számában terjdelmes elemzést közöl az immár rendszeressé vált, vasárnaponként megtartott és több tízezer embert megmozgató megmozdulások hátteréről.
A lap utal arra, hogy a moldován nyelv (a román helyi dialektusa) az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaszorult az ügyintézésben, a felsőoktatásban és a tömegtájékoztatásban. A helyzet hasonló más köztársaságokban is, de a probléma itt élesebben vetődik fel, mivel meg kell változtatni az ábécét is, a ciril irásmódról visszatérni a latinbetüshöz. A Pravda részletesen beszámol a március 12-i kisinyovi megmozdulásról, amikor a ,,peresztrojkás,, jelszavak mellett a kormány lemondását követelte húszezer tüntető a köztársasági párt KB székháza előtt. (Mint már beszámoltunk róla, február végén hasonló, harmincezres felvonulásra került sor). A lap szerint a tüntetésen több rendőr súlyosan megsérült, miután szervezett csoportok a székház elfoglalására bújtogatták a tömeget. A helyzetet bonyolítja, hogy rémhírek terjesztésével szítják a nacionalista hangulatot, az érzelmi feszültség állandósítására törekszenek olyan emberek, akik saját céljaikra szeretnék kihasználni a politikai konjunktúrát. A Pravda szerint a köztársaság lakossága viszont joggal türelmetlenkedhet több kérdés rendezetlensége miatt: gondok vannak a társadalmi igazságosság kérdéseivel, a gazdasági mechanizmus működésével, a környezetvédelemmel, s súlyos porblémákat okoz a bűnözés, a káderkérdések rendezetlensége, a korrupció. Az SZKP KB központi napilapja éles szavakkal bírálja a köztársasági párt vezetését, amiért túl sokáig kivártak, tájékozódtak az egyre bonyolultabbá váló helyzetben, alábecsülték a társadalmi mozgalmak fejlődésének dinamikáját és az ott érvényesülő erőviszonyokat, nem tudtak párbeszédet kialakítani velük. A ,,demokratikus szövetséget,, és a ,,Matyejevics-klubot,, - utóbbi a fiatalon elhunyt tehetséges moldáviai költőről kapta nevét, aki egyebek között Puskin, Lermontov, Csehov és Gorkij műveit fordította anyanyelvére - a két legjelentősebb alternatív mozgalmat a köztársasági párt vezetése sokáig csak ,,véletlen,, jelenségnek, a galsznoszty ,,melléktermékének,, tekintette, holott ezek nemcsak szélsőséges elemeket, hanem a megújhodást szorgalmazó erőket is magukba tömörítették. (folyt.)
1989. március 29., szerda 10:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|