|
|
 |
|
 |
Gondolatok a veszteséges vállalatok leállításáról
|
lehetőségeket. Ez önmagában nem volna akkora baj, hogy szólni
kellene ellene, hiszen erre is szükség van, de nagyon veszélyessé
teszi, hogy a tényleges feladatokról eltereli a figyelmet.
Már 1953-ban azt kellett tapasztalnunk, hogy a vállalati
kapacitások leállítása nem javított, hanem rontott a költségvetési
egyensúlyon. Kiderült, hogy nagyon rövidlátó szemlélet az, amelyik
csak a veszteségek megszűnésével számol akkor, amikor leállításra
kerül egy vállalat, vagy annak akár csak egy részlege. Akkor nem
volt és valószínűleg ma sincs olyan vállalat, amelynek leállítása
javítana a költségvetési egyensúlyon. Bizonyításként nézzük meg, mi
áll az elmaradó veszteséggel szemben:
a) Elmaradnak a vállalat költségvetési befizetései.
Mindenekelőtt a bérjárulékok és a dolgozók személyi jövedelemadója.
b) A vállalatnál jelentkező amortizáció szintén elvész.
c) Amennyiben a leállítás munkanélküliséggel jár, a munkanélküli
segély összege is költségvetési többletkiadás.
Én még nem találtam olyan vállalatot, amelynek vesztesége a
fenti három veszteség összegét elérné. Tehát elenyésző kivételtől
eltekintve a veszteséges vállalatok leállítása növeli a
költségvetési hiányt.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek olyan
tevékenységek, amelyeket jó volna leállítani, de ezeket azon az
alapon nem lehet megállapítani, hogy a vállalat veszteséges vagy
sem. Fel kell hagyni minden olyan gazdasági tevékenységgel, amelyet
jövedelmezőbbel lehet helyettesíteni. Ilyen pedig nem ritkább a
nyereséges vállalatoknál, mint a veszteségeseknél. Az első tanulság
tehát: nem leállítani kell, hanem struktúrát módosítani. Még
kevesebb szó esik arról, hogy a veszteséges vállalatok leállítása
szinte mindig a kínálat szűkítését, vagyis a hiánygazdálkodás
erősítését jelenti. Sajnos a reformpolitikusok sem tartják szem
előtt, hogy egyensúlyt csak kivételes esetekben lehet
keresetcsökkentéssel, a kínálat dinamikus növelése nélkül
biztosítani. (folyt.
1989. március 29., szerda 11:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|