|
|
 |
|
 |
Sajtótájékoztató a sztrájktörvény elleni fellépésről (1. rész)
|
1989. február 6., hétfő - A sztrájktörvény elleni egységes fellépéséről tartott sajtótájékoztatót több független, demokratikus szakszervezet, alternatív szervezet, valamint párt hétfőn a Kossuth Klubban.
A kormány és az MSZMP által nyomatékosan hangoztatott
közmegegyezés szelleme hiányzik a sztrájktörvény tervezetéből, s
előkészítéséből is - hangzott el az egyik megállapításként a
sajtótájékoztatón.
Forgács Pál, a TDDSZ elnökségének tagja kiemelte, hogy a sztrájk
egyike a legfontosabb szakszervezeti, s így alapvető emberi jogoknak
is. A jogállamiság azt is jelenti, hogy biztosítani kell ennek
gyakorlását. Eddig a sztrájktörvény-tervezetig nem volt, ami tiltaná
vagy korlátozná a sztrájkot. Ez a mostani elképzelés azért sem
korszerű, mert a 87-es számú nemzetközi munkaegyezmény, amelyhez
Magyarország is csatlakozott, megállapítja, hogy a sztrájk akkor is
jogos, ha külön törvény nem szabályozza, vagy éppen engedi. A
sztrájkjog korlátozása akadályozza a megegyezéses politikai
kibontakozást. A közös fellépést vállaló szervezetek, pártok és
csoportok a sztrájk megelőzésének kompromisszumos megoldását
részesítik előnyben, s az egyenrangú gazdasági partnerek
megegyezésén alapuló gazdasági rendet szeretnék hazánkban is minél
előbb megvalósítani.
Felhívta a figyelmet arra is, hogyha olyan törvény születik
hazánkban, amely a szakszervezeti szabadságjogok egyik
legfontosabbikát korlátozza, akkor kiszámíthatatlan, hogy erre
hogyan reagálnak a nemzetközi szervezetek. Felolvasták a
sajtótájékoztatón a Munka Világszövetsége és a Szabad
Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége táviratait, amelyben Jan
Kulakowski és John Vanderveken főtitkárok támogatják a magyar
demokratikus szakszervezetek közös fellépését.
Többen azt mondták, hogy az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a
társadalmi vitát akarja kikerülni azzal, hogy néhány szervezethez
észrevételezés céljából elküldte a törvénytervezet szövegét - amit
egyébként néhány, a SZOT-hoz tartozó szakszervezet elnöksége sem
ismer még kellően. (folyt.köv.)
1989. február 6., hétfő 17:50
|
Vissza »
|
|
Sajtótájékoztató a sztrájktörvény elleni fellépésről (2. rész)
|
Timkó Iván, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) nevében elmondotta,
hogy a törvénynek társadalmi kezdeményezésre kell épülnie. Tóth
Attila, a Tudományos Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ) szóvivője azt
hangsúlyozta, hogy az erős szakszervezetek léte országos érdek, mert
ezek lehetetlenné tehetik, hogy szorító gazdasági gondjainkat a
legkisebb ellenállás irányában, azaz a dolgozók rovására oldják meg.
Hann Endre, a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivő testületének
tagja rámutatott, hogy a sztrájktörvény tervezete a bizalmatlanságra
épül. Az SZDSZ képviselője szerint szükséges az egész gazdasági
kapcsolatrendszer általános átdolgozása, s ezt követően a gazdasági
kapcsolatokról kell inkább törvényt alkotni.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevében szóló Bruszt
László szerint a kibontakozást nem a gazdasági kapcsolatok
merevítése, hanem a gazdasági demokrácia kiépítése szolgálja. A
sztrájkot nem tiltással, hanem annak szükségtelenné tételével kell
megakadályozni. Egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a
szervezetek sztrájktörvény elleni akciószövetsége nem kíván
ellen-tervezetet kidolgozni részletes jogszabály formájában.
Ehelyett többek között olyan gazdaságpolitikát szorgalmaznak, amely
a gazdaságirányítás intézményrendszerét változtatná meg, s például
tárgyalásos jellegű intézmények lépnének az adminisztratívak
helyébe. Ez utóbbiakat javasolják nyugat-európai mintára félállamivá
tenni, a munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek közös
bevonásával. A Munka Törvénykönyve helyett javasolják a gazdasági
kapcsolatok törvényének megalkotását.
Nem a sztrájkokért küzdenek a sztrájktörvény elleni fellépéssel,
hanem azért, hogy ne is kerülhessen sor rájuk, s a problémák odáig
ne éleződhessenek - szögezték le a szervezetek képviselői a
sajtótájékoztatón. (MTI)
1989. február 6., hétfő 17:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|