|
|
 |
|
 |
A Minisztertanács közleménye ---- ------------------------ az 1989. évi fogyasztói áralakulásról, a központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről (1. rész)
|
1989. január 8., vasárnap - A Minisztertanács az 1989. évi terv alapján döntött egyes központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről.
I.
A népgazdasági tervben számított gazdasági teljesítmények és
feltételek szerint a fogyasztói árszínvonal 1989-ben az 1988. évinél
mérsékeltebben, legfeljebb 15 százalékkal emelkedik. Az év első
hónapjaiban a lakosság által vásárolt számos fontos terméket és
szolgáltatást érintő, átlagosan 20-22 százalékos mértékű központi
áremelésre kerül sor. Az árintézkedések a ráfordítások
növekedésével, a termelői és a fogyasztói ártámogatások
csökkentésével, az adózási feltételek változásaival vannak
összefüggésben.
Január 9-től az élelmiszerárak a mezőgazdasági támogatások
jelentős csökkentése, valamint az egyéb szabályozó- és
költségváltozások következtében áltagosan 16-17 százalékkal
emelkednek. Ezen belül a húsárak 15-16 százalékkal növekednek. A
marhahúsnál az átlagos áremelkedés közel 30 százalék. Így például a
vastaglapocka, fartő, stefánia kilogrammonkénti ára 130 forintról
170 forintra nő. A sertéshúsok és húskészítmények átlagosan 13-14
százalékkal drágulnak. Így például 1 kg rövidkaraj ára 150 forintról
170 forintra, a párizsi felvágotté 88 forintról 100 forintra, a
veronai felvágotté 110 forintról 130 forintra, a gépsonka jelenlegi
220 forintos kilogrammonkénti ára 250 forintra emelkedik. A baromfi
árak átlagosan 13-14 százalékkal növekednek. A vágott csirke
fogyasztói ára a jelenlegi 63 forintról 74 forintra növekszik
kilogrammonként. A húst tartalmazó konzervek is drágulnak.
(folyt.köv.)
1989. január 8., vasárnap 15:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács közleménye ... (2. rész)
|
A zsiradékok árai átlagosan 15 százalékkal emelkednek. Így
például 1 kg sertészsír ára 30 forintról 34 forintra, a palackos
napraforgó étolaj literenkénti ára 37 forintról 42,30 forintra, a
negyedkilós Rama margarin ára 17,50 forintról 20,80 forintra
változik.
A tej és tejtermékek árai átlagosan közel 40 százalékkal
emelkednek. Így például 1 liter 2,8 százalékos zsírtartalmú
pasztőrözött tej ára 9,20 forintról 12,90 forintra, a 20 százalékos
zsírtartalmú 0,2 literes poharas tejföl ára 8,90 forintról 13
forintra, a 0,10 kg-os 80 százalékos zsírtartalmú vaj ára 9,40
forintról 11,60 forintra, az edami sajt kilogrammonkénti ára 107
forintról 152 forintra változik.
A sütőipari termékek árai 15-16 százalékkal emelkednek. Így
például a fehérkenyér kilogrammonkénti ára 10,40 forintról 12
forintra, a vizes zsemle és tejes kifli darabonkénti ára 1,10
forintról 1,30 forintra változik. A finom liszt ára kilogrammonként
9,10 forintról 10,90 forintra nő. A kristálycukor ára 26,10
forintról 27,90 forintra emelkedik kilogrammonként. Drágulnak még a
fűszerpaprikafélék és a déligyümölcsök is.
Az élelmiszerek árának emelkedése a vendéglátóipari árakban is
érvényesül. A munkahelyi és előfizetéses étkeztetésnél a
nyersanyagdrágulás adagonként kb. 3 forinttal növelheti az
igénybevevők hozzájárulását.
A mosószerek árai átlagosan 8 százalékkal emelkednek, így
például a 2,8 kg-os Tomi Brill ára 167 forintról 175 forintra, a 3
kg-os Perlux ára 220 forintról 248 forintra nő.
Változik a gyógyszerrendelés, -kiadás és -térítés rendszere. A
gyógyszerek térítési díjai jelentős differenciálódás mellett
átlagosan 82 százalékkal emelkednek. Nő a térítésmentesen
igénybevehető gyógyszerek köre, elsősorban a krónikus betegségeknél,
a vény nélküli gyógyszerek viszont teljes áron (támogatás nélkül)
kerülnek forgalomba. A gyógyászati segédeszközöknél a drágulás 7
százalékos lesz.
A személygépkocsi árak az importárak, a vevőszolgálati költségek
növekedése és az import forgalmiadó emelése miatt átlagosan mintegy
25 százalékkal növekednek. Így például a Lada 1300 S tipus új ára
199 ezer, a Skoda 120 L ára 176 ezer, a Trabant Limusin 91 ezer, a
Dacia TX 171 ezer, a Polski Fiat 126/650 ára 120 ezer forint lesz.
Az árváltozás nem érinti a vásárlót, ha - a Merkur Vállalat gépkocsi
átvételére szóló értesítése alapján - a gépkocsi teljes vételárát
január 7-ével bezárólag befizette, de a kocsi átvételére csak ezen
időpont után kerül sor. (folyt.köv.)
1989. január 8., vasárnap 15:40
|
Vissza »
|
|
A Minisztertanács közleménye ... (3. rész)
|
A darabárufuvarozás díjai 15 százalékkal lesznek magasabbak.
Február 1-jétől módosulnak - az élelmiszerárak emelésével
összhangban - a gyermek- és diákjóléti intézmények térítési díjai.
Számos szolgáltatás díja emelkedik február 1-jével. A helyi
közlekedési tarifák átlagosan 62 százalékkal nőnek. Budapesten közel
90 százalékos lesz a drágulás, míg vidéken minegy 55 százalék. Így
például a villamos vonaljegy ára egységesen 5 forint, az
autóbuszjegyé 6 forint lesz. Budapesten a havi villamosbérlet ára 75
forintról 180 forintra, a kombinált bérleté pedig 170 forintról 280
forintra emelkedik, a tanuló és nyugdíjas kombinált bérletek új ára
70 forint lesz. A vasúti személyszállítási díjak 30 százalékkal, a
távolsági autóbusz viteldíjai 10 százalékkal emelkednek. Jelentős
mértékben drágulnak a postai szolgáltatások. A levélpostai díjak
átlagosan 27 százalékkal emelkednek, a szabvány levél felaldási díja
belföldre 5 forint, külföldre 15 forint lesz. A távirati szódíj 66
százalékkal, az európai nemzetközi telefonbeszélgetéseké 64
százalékkal emelkedik. A telefon alapdíj - az előfizető tulajdonában
álló készülékek esetében - 148 százalékkal nő. Így például a
távhívásba bekapcsolt ikerállomások 30 forintos alapdíja 80
forintra, a főállomásoké 40 forintról 100 forintra emelkedik. A tv
előfizetési havi díja 80 forintról 100 forintra változik. A helyi
tanácsok február 1-jétől kaptak lehetőséget egyes kommunális
szolgáltatások (köztisztaság, kéményseprés, temetkezés) díjainak
átlagosan 10-14 százalékos emelésére.
Megfelelő előkészítés után március 1-jétől az ivóvíz
köbméterenként 3-7 forinttal, a csatornahasználat 2-5 forinttal
drágul. Ez - jelentős területi differenciálódás mellett - a lakosság
által fizetett díjak 220-290 százalékos emelését jelenti. A
díjemelés a bérlakásban élőket is érinti. A víz- és
csatornaszolgáltatásba bekapcsolt lakások esetében az egy lakásra
jutó díjtöbblet átlagosan 100-120 forint havonta. Az intézkedést
elsősorban az állami támogatás csökkentése indokolja.
A háztartási energiahordozók (tüzelőanyagok és
energiaszolgáltatások) fogyasztói árai májustól - a támogatás
csökkentése, valamint az energiatakarékosság nagyobb mérvű
ösztönzése érdekében - átlagosan mintegy 30 százalékkal emelkednek.
Az átlagos mértéken belül az egyes energiahordozóknál differenciált
mértékű áremelésre kerül sor. (folyt.köv.)
1989. január 8., vasárnap 15:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács közleménye ... (4. rész)
|
Minden olyan esetben, amikor az áremelés a tarifarendszer
(térítési díjrendszer) változásával is jár (gyógyszerek,
gyermekétkeztetés, helyi közlekedés, postai szolgáltatások, ivóvíz-
és csatornahasználat) az érdekelt tárcák, illetve vállalatok
részletesen tájékoztatják a lakosságot az új feltételekről.
A év során a szabadáras termékeknél és szolgáltatásoknál
bekövetkező további áremelkedésekről a lakosság az eddigi rendnek
megfelelően kap tájékoztatást.
Az árváltozások a családok létszámától, jövedelmi viszonyaitól
függően igen differenciáltan érintik az egyes háztartások kiadásait.
Az év eleji és az év során bekövetkező tervezett árszintemelkedés
következtében az egy főre jutó havi többletkiadás 800 forint körüli.
A községekben élőknél ez az átlagosnál kisebb, a városokban, főként
Budapesten pedig az átlagot lényegesen meghaladó. Az alapvető
fogyasztási javaknál bekövetkező drágulás országos átlagban havi 510
forint személyenként.
II.
A szociálpolitikai feladatokra 1989-ben rendelkezésre álló
források arra adnak lehetőséget, hogy az alapvető termékek és
szolgáltatások drágulásának mintegy háromnegyed része a
nyugdíjasoknál és szociális ellátásban részesülőknél
ellentételezésre kerüljön. Emellett sor kerül néhány, az ellátási
rendszert érintő kedvező lépésre is. A kormány kötelezettséget
vállal arra, hogy ha a fogyasztói árszínvonal növekedése
számottevően nagyobb lesz a szociálpolitikai intézkedésekhez alapul
vettnél, akkor további jövedelemnövelő lépéseket tesz.
A nyugdíjak az eddigi százalékos mértékkel szemben - szociális
szempontokat is figyelembe véve - egységes össszeggel emelkednek.
1989. január 1-jétől havi 360, májustól további, legalább 100
forinttal nőnek az eddigi, illetve az év folyamán megállapításra
kerülő nyugdíjak, baleseti nyugellátások, kivételes ellátások,
rokkantsági járadékok, továbbá a nyugdíjszerű rendszeres szociális
ellátások, az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék.
Azonos mértékben nő a házastársi pótlék összege is (a
jövedelempótlék összege változatlan marad.)
A minimális nyugdíjak az előzőek szerint felemelésre kerülnek és
megszűnnek egyes korábbi eltérések. 1989-ben a saját jogon kapott
öregségi nyugdíj minimális összege 3340 forint, az özvegyi nyugdíj
minimuma 3140 forint. Az egységesítés mintegy 180 ezer főt érint
kedvezően, mivel ez a 360 forintos nyugdíjnövelésen túlmenően
átlagosan további havi 100 forint emelést jelent. (folyt.köv.)
1989. január 8., vasárnap 15:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács közleménye ... (5. rész)
|
Havi 3500 forintra egészül ki január 1-jétől minden 70 éven
felüli, valamint súlyosan rokkant (I., II. csoportú rokkantsági
nyugdíjasok), személyi járadékban, illetve rendszeres szociális
segélyben részesülő vakok, hadi gondozottak és központi szociális
segélyben részesülők díjazása, ha ezt az összeget a 360 forintos
ellentételezéssel nem érték el. Ez az intézkedés az érintett 250
ezer főnek differenciált összegű, átlagosan közel 200 forint további
emelést jelent.
A gyermekgondozási díj legkisebb összege havi 360 forinttal nő.
A gyermekgondozási segély melletti jövedelempótlék összege is 360
forinttal lesz több. Az egységes társadalombiztosítási
kötelezettséggel összefüggésben 1989-től a kisiparosok,
magánkereskedők, ügyvédek, gazdasági munkaközösségi tagok,
munkaviszonyban nem álló előadóművészek is részesülhetnek
gyermekgondozási segélyben.
A gyermekes családok kiadásainak részbeni mérséklésére
(gyermekintézményi térítési díjrendszer, fogyasztói árváltozások)
300 forinttal nő a családi pótlék gyermekenkénti összege és a
jövedelempótlék. A családi pótlék havi öszege egy gyermek után 1320
forint, két gyermek után gyermekenként 1620 forint, három és minden
további gyermek után 1750 forint. A tartósan beteg, illetve
testileg, vagy szellemileg fogyatékos, állandó felügyeletre szoruló
gyermeknél, továbbá a nevelőszülőhöz kihelyezett állami, illetve az
intézeti nevelésbe vett gyermek után a családi pótlék összege havi
2100 forint lesz. A gyermek három éves koráig a családi pótlék
továbbra is 100 forinttal emelt összegben jár.
1989. február 1-jétől változik a gyermekintézmények térítési
díjrendszere. A jelenlegi rendszer a szülők jövedelméhez kötődik, a
jövőben a térítési díjak az élelmezési költségekhez igazodnak,
egyidejűleg a három és több gyermekesek körében, valamint a
diákotthonban elhelyezett gyermekek után normatív kedvezmény
érvényesül. Ezen túlmenően mód nyílik arra, hoy a szociálisan
rászorulók további, akár az ingyenességig terjedő kedvezményben
részesüljenek.
A térítési díjrendszer változásával összefüggésben 1989. január
1-jétől megszűnnek a családi pótlék folyósítására vonatkozó
korlátozások. A harmadéves szakmunkástanulók, valamint a
szakmunkástanuló otthonban elhelyezettek után jövedelempótlék
helyett családi pótlék jár. Minden árvaellátásban részesülő gyermek
után az eltartó jogosulttá válik családi pótlékra. (folyt.köv.)
1989. január 8., vasárnap 15:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács közleménye ... (6. rész)
|
Az intézetben elhelyezett intézeti, vagy állami nevelt gyermek után
- a vér szerinti szülő, vagy tartásra kötelezett személy jogán -
megállapított családi pótlékot annak a gyermek- és ifjúságvédő
intézetnek kell folyósítani, ahol a gyermek van. Ezt a családi
pótlékot az intézet a gyermek számára tartalékolja, abból csak a
gyermekintézménybe való kihelyezés térítési díját fizetheti. Arra a
hónapra viszont, amelyben a gyermek az intézetből a szülő, vagy
nevelőszülő háztartásába kerül, a családi pótlék a szülőt (eltartót)
illeti meg.
Az egyetemeken, főiskolákon tanulók ösztöndíja (vagy
jövedelempótléka) átlagosan havi 300 forinttal nő.
A tanácsok által végzett szociális tevékenységre szolgáló
keretek összességében másfél milliárd forinttal emelkednek. Ez
lehetőséget ad a rendszeres segélyek emelésére, az egyedi
támogatások növelésére, a rendkívüli gyámügyi és a felnőttvédelmi
segélyezésre, a rászorultaknál gyógyszertámogatásra, a
gyermekintézményeknél díjkedvezmények biztosítására.
A szociálisan legjobban rászorulók védelmének fokozatos javítása
érdekében sor kerül az állami gondozottak életkezdését segítő
pénzbeni támogatás növelésére, a nevelőszülői gondozási díj
felemelésére és az e célt szolgáló intézményi hálózat bővítésére,
támogatására is, így például további családsegítő központok
létesítésére, átmeneti elhelyezési formák (krízis-otthon)
kialakítására, öregek hetes napközi otthonának, a pártfogói
hálózatnak a bővítésére, a szociális szakemberképzés beindítására.
x x x
A gazdasági ésszerűség, a gazdasági kibontakozás feltételeinek
megteremtése megkívánja, hogy az árakban kifejeződjenek az indokolt
ráfordítások, erősödjön a piac szerepe, az állami támogatások
jelentősen csökkenjenek. A Minisztertanács e követelmények
érvényesítése érdekében hozta meg döntését a jelentős központi
áremelésekről. A kormányzati szervek saját területükön minden
törvényes eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy az áralakulás
- egyebek mellett szigorú árellenőrzéssel, az indokolatlan
áremelések szankcionálásával is - a tervezett keretek között
tartható legyen, hogy a bérek mindjobban a teljesítményekhez
igazodjanak, a szociálpolitikai intézkedések pedig ellensúlyozzák az
áremelések döntő hányadát. (folyt.köv.)
1989. január 8., vasárnap 15:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács közleménye ... (7. rész)
|
Az azonban, hogy az áremelkedések elviselhető terhet jelentsenek a
lakosságnak, igen jelentős részben a gazdálkodó szervezeteken múlik.
Ezért a kormány elvárja, kéri a gazdálkodó szervezetektől - a
termelőktől, a szolgáltatóktól és a kereskedőktől -, hogy a jelentős
kihatású árintézkedéseket követően, mérlegelve a kereslet
változásait, nyereségüket ne áremeléssel, hanem teljesítményeik
fokozásával, ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodással, a kínálat, a
minőség, a kiszolgálás színvonalának javításával érjék el. (MTI)
1989. január 8., vasárnap 15:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|