Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 29.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Megkezdődött Nagy Imre és társai kihantolása

"A Történelmi Igazságtétel Bizottság az alábbi információ nyilvánosságra hozatalára kérte az Országos Sajtószolgálatot. Szerdán délelőtt a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában kezdetét vette Nagy Imre és mártírtársai: Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József holttestének - kegyeleti okokból nem nyilvános - kihantolása."
SZER, Világhíradó:

Exhumálás

"A budapesti exhumálás megkezdésével egy időben a párizsi Pere Lachaise temetőben tavaly, a kivégzés 30. évfordulóján felállított emlékműnél és jelképes sírnál az emberi jogok franciaországi magyar ligája és a Szabadságharcos Szövetség képviselői lerótták kegyeletüket a kivégzett magyar miniszterelnök és a forradalom minden mártírja előtt."

Ülést tartott a SZOT elnöksége (1. rész)

1989. január 6., péntek - Ülést tartott pénteken a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület állást foglalt a sztrájkról, illetve a Munka Törvénykönyvének módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban és nyilvánosságra hozta véleményét a fogyasztói áremelkedésekkel kapcsolatban.

A sztrájk szabályozásáról a SZOT és a kormány vezetői korábban
két találkozón is véleményt cseréltek. Ezek eredményeként az
alapvető kérdésekben közeledtek az álláspontok és megállapodás
született arról - ez egyébként a szakszervezet véleménye volt -,
hogy önálló törvényben kerüljön sor a szabályozásra. Az elnökség
egyetértett a törvényjavaslat kiindulási pontjával, amely szerint a
sztrájkjog kollektív munkavállalói jog. Nem fogadta el azonban azt,
hogy csak a szakszervezet kezdeményezhet, illetve bonyolíthat le
sztrájkot.

    A vitában Nagy Sándor, a SZOT főtitkára rámutatott: politikai
hiba lenne, ha kizárólagosan a szakszervezetek birtokolnák ezt a
jogot. Mindenképpen arra van szükség, hogy a sztrájkok
kezdeményezése, szervezése kollektív dolgozói jogosultság legyen.

    Az ülésen az egyik legélesebben vitatott kérdés fogalmi
természetű volt, nevezetesen az, hogy sztrájkról vagy
munkabeszüntetésről szóljon az új törvény. Az elnökség határozott
véleménye szerint mindenképpen csak sztrájkról lehet beszélni,
hiszen ez jóval szélesebb kategória, mint a munkabeszüntetés. A
testület ragaszkodott ahhoz is, hogy a törvény ne zárja ki a
szolidaritási sztrájk lehetőségét, s fenntartotta azt a véleményét
is, hogy legyen meg a lehetősége a gyárkapun kívülre terjedő
ágazati, iparági sztrájkoknak is. A SZOT elnöksége szükségesnek
tartotta egyúttal, hogy a szakszervezetek dolgozzák ki saját belső
sztrájk-szabályzataikat, valamint nélkülözhetetlennek vélték a
sztrájkalap titkosságának és védelmének törvényi garantálását.

    A SZOT elnöksége egy ellenszavazattal, a módosító indítványokkal
együtt egyetértett a törvényjavaslattal.

    A Munka Törvénykönyvének módosításával kapcsolatban korábban
megrendezett társadalmi viták és az egyeztetések hasznosak voltak, a
tervezet lényegesen módosult - állapította meg az elnökség.
(folyt.köv.)


1989. január 6., péntek 17:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a SZOT elnöksége (2. rész)

A Munka Törvénykönyve - a szakszervezetek javaslatának megfelelően -
továbbra is kötelezővé fogja tenni, a korábbinál szélesebb körben a
kollektív szerződések megkötését, illetve nem változtat azon a
minisztertanácsi rendeleten, amely a bizalmi, illetve a
szakszervezetek egyetértési jogát érinti. Így a törvényjavaslattal -
néhány módosítás mellett - a SZOT elnöksége egyetértett.
(folyt.köv.)


1989. január 6., péntek 17:49


Vissza »


Ülést tartott a SZOT elnöksége (3. rész)

A testület végül ismételten kialakította álláspontját a
tervezett fogyasztói árintézkedésekkel kapcsolatban. A SZOT
elnöksége tudatában van annak, hogy a népgazdaság stabilizálásának,
a gazdasági fejlődés kibontakoztatásának elkerülhetetlen feltétele a
piaci viszonyok fokozatos megteremtése, ezzel együtt a fogyasztói
árak gazdasági szerepének érvényesítése, a fogyasztói ártámogatások
csökkentése. Ugyanakkor a SZOT elnöksége úgy ítéli meg, hogy a
bejelentett központi árintézkedések rendkivül súlyosan érintik a
lakosságot, különösen az alacsonyabb jövedelmű rétegeket. Ezt a
véleményüket az elmúlt hónapokban a szakszervezetek több ízben a
nyilvánosság előtt is kifejtették.

    A szakszervezeti mozgalom figyelmének középpontjában a
reálbérek, a reáljövedelem alakulása áll. A sorozatos áremelések
által kiváltott társadalmi feszültségek megkövetelik, hogy az állami
szervek az elkövetkezendő hónapokban konkrét lépéseket tegyenek a
bér- és szociálpolitikai reform kidolgozására és mielőbbi
megvalósítására. Erre azért van szükség, mert miközben az árak egyre
inkább a piaci törvények szerint alakulnak, addig a bérek és a
jövedelmek nem, vagy egyre kevésbé biztosítják a munkaerő megfelelő
szinvonalú ujratermelésének fedezetét. Ezért a szakszervezetek azt
igénylik, hogy a kormány a továbbiakban a támogatások leépítése
következtében felszabaduló eszközöket ne csupán a költségvetési
hiány csökkentésére, hanem az áremelések érdemi kompenzálására,
valamint a bér- és szociálpolitikai reform meggyorsítására használja
fel. A szakszervezetek álláspontja szerint a munkáltatóknak és a
népgazdaság irányitóinak kell megteremteniök a magasabb gazdasági
teljesítmények és jövedelmek elérésének feltételeit.

    A kormány és a SZOT vezetőinek legutóbbi megbeszélésén, valamint
az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén született megállapodások a
korábban tervezett, a szakszervezetek által elfogadhatatlan nagyságú
reálbércsökkenést jelentősen enyhítették. Azok a megállapodások,
amelyek a minimális bérek felemelésére, a minimális béremelés
mértékére, a bérmegállapodások keretében elérhető keresetnövekedés
nagyságára vonatkoznak - valamint a személyi jövedelemadó
rendszerének módosítása, az 1989. évre kialakított központi
bérpolitikai intézkedések, a társadalombiztositási ellátások és
szociális juttatások emelése - együttesen eredményezték azt, hogy
jelentősen sikerült mérsékelni a reálbérek és reáljövedelmek
korábban tervezett csökkenését. (folyt.köv.)


1989. január 6., péntek 19:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Ülést tartott a SZOT elnöksége (4. rész)

Az országos szakszervezeti tanácskozáson elhangzottakkal
összhangban a mozgalom minden rendelkezésre álló eszközt fel kiván
használni a munkavállalók érdekeinek érvényesítéséért, a
megállapodások betartásáért. Az áremelkedések társadalmi ellenőrzése
érdekében a SZOT továbbfejleszti információs rendszerét és lépéseket
tesz a megélhetési költségindex számításának megszervezésére.
Amennyiben a vállalati-intézményi bérfejlesztések nagysága, az
elhatározott kompenzáció mértéke és a tényleges fogyasztói
áremelkedések együttes alakulása nem biztosítja a megállapodásban
rögzített reálbér- és reáljövedelem-szintet, akkor a SZOT elnöksége
újabb tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal, illetve az Országos
Érdekegyeztető Tanáccsal. A SZOT elnöksége fontosnak tartja, hogy a
vállalatok és intézmények gyorsítsák meg az ez évi bérmegállapodások
munkálatait és tájékoztassák a dolgozókat a várható béremelések
mértékéről.

    Az elnökség jogosnak ítéli a dolgozók széles körű felháborodását
a tervezett jelentős áremelkedések hírére. Ugyanakkor felhívja a
figyelmet arra, hogy senkinek sem áll érdekében olyan tiltakozási
hullám, mely tömeges munkabeszüntetésekbe torkollik és veszélyezteti
az ország gazdasági, politikai stabilitását. (MTI)


1989. január 6., péntek 19:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ Az újonnan alakult pártok legelső nyilatkozatai mindenki számára világossá teszik, hogy e pártok vezetőségei mennyi mindenben elhatárolják magukat az 1945, az 1948-49 vagy akár az 1956 utáni honi eseményektől. A hazai magyar sajtó tele van a múlt birálatával, leleplezéseivel. Lassan kiderül mi mindent tett tönkre az egypárt-rendszer s maga az egész nemzetközi konstelláció, melybe az beleépült. A tabu-témák fokozatos megszűnésével a különféle irányzatokat képviselő politikusok nyilatkozataival az ország közvéleménye, beleértve az MSZMP egykori 800 ezres párttagságát is."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD