|
|
 |
|
 |
Műszaki határzár felszámolása
|
Köln, 1989. május 2. (Deutschlandfunk) - A magyar-osztrák határon
nekiláttak az elektromos riasztóberendezések leszerelésének. Bonn -
a két német állam határán az NDK részről fölszerelt határzár-
rendszerre utalva - megelégedéssel pillanthat Magyarország felé,
ahol a jószomszédi kapcsolatoknak egy pozitív megnyilvánulása
látható. Hallgassák meg Gerhard Bilinszky jelentését:
- Magyarország az elektromos riasztóberendezések leszerelésével
újabb tanújelét adja annak, hogy kész a Nyugattal való
együttműködésre. Ezzel alapvető nemzetközi érdekeknek felel meg.
Bonn nyilván örülne annak, ha az NDK hasonló módon viselkedne.
Magyarország már márciusban jelezte, hogy hamarosan leszereli a
magyar-osztrák határon lévő jelzőberendezéseket. Döntését azzal
indokolta, hogy a riasztórendszer a megváltozott politikai
helyzetben elavulttá vált.
A magyar-osztrák határon 1988-ban 4374-szer jeleztek riadót a
berendezések. A magyar hatóságok adatai szerint azonban csak
negyvennégyszer történt tényleges határsértés. A határőrség akkori
vezetőjének közlése alapján majdnem mindegyik határsértést NDK
lakosok követték el, akik Magyarországon keresztül akartak
Ausztriába menekülni.
Magyarország előreláthatólag 1991-ig teljesen leszereli a
riasztóberendezéseket. Vajon ezek után megnövekszik-e majd az NDK
lakosok által a magyar-osztrák határon elkövetett határsértések
száma? - erről ma még csak találgatni lehet.
A jelenlegi magyar kezdeményezés következtében az NDK hatóságok
erőteljesebb erkölcsi nyomás alá kerülnek, hogy végre maguk is
hasonlóképpen cselekedjenek. Ez vitathatatlanul lényegesebben
javíthatná a két német állam közötti viszonyt, mint a gazdasági
kapcsolatok újraélesztésére tett kísérletek. Az NDK ezzel próbálta
a két német állam határán történt véres incidensek miatt
fölháborodott Szövetségi Köztársaság haragját megfékezni.
Magyarország nyugati tekintélyének csak jót tehet a határzárak
felszámolása. Magyarországról egyébként több más pozitív hír is
érkezett az elmúlt időkben. Például a szovjet csapatok részleges
kivonásának híre, vagy Pozsgay Imre államminiszter nyilatkozata az
ország finn-típusú semlegességének gondolatáról.
Bonn joggal érezheti úgy, hogy helyesen ítélte meg a helyzetet
akkor, amikor már korábban is úgy vélekedett, hogy Magyarországot a
kelet-európai országokkal való nyugati együttműködés mintájává
lehet tenni - ezt a szándékot Grósz Károly legutóbbi bonni
látogatásakor több megegyezés aláírásával is megerősítették.
Erdős André, a bécsi biztonsági és együttműködési utóértekezlet
magyar küldötte a német nemzetiségű kitelepítettek és menekültek
ifjúsági szervezetének braunschweigi konferenciáján a nemzeti
kisebbségek helyzetének javítását követelte. Erdős nyilván
elsősorban a romániai magyarok nehéz helyzetére gondolt, de ha a
nemzeti kisebbségek jogi státusának terén pozitív változások
történnének - ez a németeknek is segíthetne. +++
1989. május 2., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|