Rendszerváltás és az MTI

	A "Hangsúly" első száma
München, 1989. március 28. (SZER, Magyar híradó) - Megjelent a Hangsúly, a Magyar Közvélemény-kutató Intézet új kiadványának első száma. A közölt felmérések témái: többpártrendszer, 1956, Bős-Nagymaros, világkiállítás, ünnepeink. A legtöbb téma a közelmúltban még kényesnek számított. Szecskő Tamást, az Intézet főigazgatóját kérdezem telefonon: gondolja, hogy ma őszintén válaszolnak az embereknek ezekre a kérdésekre? - A Közvélemény kutatónak ez egy állandó problémája, hogy mennyiben őszinték az emberek, mennyiben nem. Nekünk számolnunk kell azzal természetesen, hogy hosszú éveken, évtizedeken keresztül a közéleti kérdésekben való állásfoglalással kapcsolatban félelmek, aggályok alakultak ki az emberekben. Ezért igyekszünk alaposabban előkészíteni a vizsgálatokat. Igyekszünk mélyebb, szociológus vizsgálatokat is végezni éppen annak érdekében, hogy lássuk, hogy a nem tudom, vagy nem válaszolok, válaszok mögött mennyiben vannak félelmek. Azt mondom, hogy az eszközeinkhez képest megbízhatóak a válaszok. - Például az 1956-ra vonatkozó kérdésre a megkérdezetteknek körülbelül a fele az MSZMP pillanatnyilag hivatalos álláspontját mondta. Van-e vajon összehasonlítási alap, készítettek-e korábban is, akkoriban, amikor még nem hozták nyilvánosságra a felméréseket 1956 megítéléséről valamilyen felmérést? - Nem, erre vonatkozóan korábban nem végeztünk országos vizsgálatot, úgyhogy nem tudjuk semmivel sem hasonlítani. Dehát 1956-ra vonatkozóan fokozottabban érvényes, amit az előbb említettem, hogy tabu-témákat illetően természetes minden országban minden társadalomban, ahol vannak tabu-témák, hogy olyan beidegződések dolgoznak, amelyek e szempontból torzítják, vagy módosítják az eredményeket. - Kik a Közvélemény kutató Intézet megrendelői? - Sajátos helyzetben vagyunk, mert költségvetésből dolgozunk, és mint ilyen, (...) hanem a kormány a megrendelőnk. A régebbi időktől eltérően nem sematikus megrendelésekre dolgozunk elsősorban, hanem folyamatosan figyeljük a társadalom valamennyi lényeges, tudati, közvéleménybeli folyamatát, az aktuális kérdésekhez kapcsolódó folyamatokat. Szóval ezekre a témákra nem külön megrendelések jönnek, természetesen jön külön megrendelés időnként. - És ezentúl minden felmérést nyilvánosságra hoznak? - Feltétlenül. A jelen struktúra, a jelen politikai struktúra, amikor is egy közvélemény-kutató intézetnek kell többé-kevésbé a közvélemény-kutatási eredmények iránti érdeklődést kielégítenie, ez a struktúra szükségessé teszi a teljes nyilvánosságot. Más lesz a helyzet, hogyha egy többpártrendszerű szerkezetben, amikor az egyes pártok, egyes politikai csoportosulások természetesen a maguk számára is végeznek saját csoportjukkal, vagy rendelnek kutatásokat, akkor a nyilvánosságnak egy más, talán fejlettebb formáját kell majd érvényesíteni. - És esetleg visszamenőleg is nyilvánosságra hoznak olyan korábbi felméréseket, amelyek titkosnak ítéltettek azelőtt? - Most szombaton, illetve két héttel ezelőtt szombaton volt egy tudományos vitaülésünk, ahol a közvélemény-kutatók találkoztak a politikai csoportok, szervezetek képviselőivel, tehát a kliensekkel. Ott hangzott el az a véleményem szerint nagyon megszívlelendő javaslat, hogy visszamenőleg adjuk közre a kutatásainkat. Ezt meg fogjuk tenni, de hadd tegyek hozzá két elemet. Egyrészt, hogy ezek közül a vizsgálatok közül némelyik kissé porosnak, avultnak fog tűnni, mert annyira aktuális kérdéshez kapcsolódott. Másrészt pedig az, hogy azért a leglényegesebb közvélemény-kutatásainknak egy sűrített, rövidítettebb változatát régebben is közzétettük a Jel-Kép című folyóiratunk hasábjaink, de mivel az egy negyedéves folyóirat, az eredmények egy része tulajdonképpen addigra már nem volt annyira izgalmas. - Szecskő Tamást hallották a Magyar Közvélemény-kutató Intézet főigazgatóját a budapesti telefonvonalon. +++ 1989. március 28., kedd
Vissza »