Rendszerváltás és az MTI

	A Bundeswehr és az ifjúság
Köln, 1989. március 28. (Deutschlandfunk) - Kedves hallgatóink! A szövetségi véderő, a legnagyobb nyugat-európai hadsereg külső képét, valamint az utánpótlást érintően komoly gondokkal küzd. A nyugatnémet fiatalok nagy része nem akar katona lenni, annál is inkább, mert a sorkötelesség idejét három hónappal, összesen másfél évre hosszabbították meg. Az okot nem a veszélyeztetettség, hanem egyszerűen a születési arányszámok visszaesése képezte. Miután a polgári pótszolgálat igénye is egyre növekszik a fiatalok körében, a Bundeswehr igyekezett vonzóbbá tenni a katonai pályát. Klaus Wipperman(?) beszámolóját hallják: - A nyugatnémet hadsereg természetesen nem azonos a porosz elődjével. A hagyományos vasfegyelem követőinek ma elsősorban az amerikai, orosz és az NDK katonaságot kell tekinteni. A marcona, őrmester típusokkal aligha lehet találkozni a szövetségi véderőnél, amely minden tekintetben korszerű hadsereg a vezetői stílustól egészen az anyagi könnyítésekig. A szükséges változtatások nélkül a Bundeswehr nem felelne meg a demokratikus és népjóléti jogállam követelményeinek. Ennek ellenére sok mindent el kell követni, hogy a sorköteles fiatal valóban jól érezze magát az egyenruhában. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szabadelvű Szövetségi Köztársaságban például Mihail Gorbacsov a legnépszerűbb külföldi politikus, és sok kiskatona több rokonszenvet tanúsít iránta, mint saját hazája kormányfője iránt. A Kelet általi veszélyeztetettség is egyre kevésbé tűnik meggyőzőnek, ami nyilvánvalóan kétségbe vonja a honvédelem szükségszerűségét. A nyugatnémet fiatalokat ezen kívül a jólét meglehetősen elkényeztette, és a katonaság hierarchiáját a parancsvégrehajtás szükségességét igen nehezen tudják megszokni. - A szövetségi véderőnek tehát a fegyelmezést, az utasítást rendszerét óvatosan kell kezelnie. Meg kell értetni a belső vezetés fontosságát, és a fiatal sorkatona belátásának megnyerésére kell törekedni. Éreztetni kell azokat a demokratikus alapelveket, melyeknek védelmét szolgálja a katonaság. Így nem véletlen, hogy az irányelvek között a kommunista Rosa Luxemburg jelszavait is megtaláljuk, amely világosan utal a katonák közötti, vagy az elöljárókkal való konfliktus helyzetre. A szabadság, mások szabadság igényét is magában foglalja. A tolerancia és a szabadság összetartozó fogalmak. - További fontos vezetői utasítás tiszteknek és katonai elöljáróknak, hogy a magasabb rangúnak, vagy kiképzőnek mindig meg kell győznie beosztottjait a parancs szükségességéről, esetleges módon meg kell magyaráznia azt, hogy a katona a vele szemben támasztott igényt elfogadhassa. - Lényegében meglepő ez a tisztekre és altisztekre vonatkozó előírás, de talán még rendkívülibbnek tűnik, hogy a nyugatnémet sorkötelesnek messzemenő jogai vannak a panaszemelést illetően, ha úgy érzi, szolgálata alatt igazságtalan elbánásban van része. - Az említett törekvéseken kívül a szövetségi véderő kimondottan demokratikus vezetői stílust honosít meg, valamint számos anyagi előny segítségével is a katonakötelesség kedvezőbb kereteiről gondoskodik. A zsold viszonylag magas, a laktanyán belül a polgári élet kényelmeiről sem kell teljes egészében lemondani, ezen kívül a kiképzést igyekeznek a sorköteles lakhelyének közelében lefolytatni. Sokan a szolgálati idő alatt otthon aludhatnak. Miután a legtöbb katonaköteles fiatalember gépkocsival rendelkezik, a parkolóhelyek gyakran nagyobbak, mint a gyakorlatokra kijelölt térség. Egyre nő azoknak a száma, akik a sorkötelességet egyfajta munkalehetőségnek tekintik, és azt polgári célokra, gyakran szakmai továbbképzésre is hasznosítják. A szövetségi véderő tehát mindent elkövet, hogy a katonaságról alkotott elavult kép helyére az időszerű és valós helyzet kerüljön. +++ 1989. március 28., kedd
Vissza »