Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 28.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Kihantolás a 301-es parcellában - a nyilvánosság kizárásával

"A Minisztertanács 1989. januári határozata értelmében március 29-én, szerdán délelőtt 10 órakor megkezdődik a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában Nagy Imre és mártírtársai, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József jeltelenül elföldelt holttestének kihantolása és azonosítása a családtagok és a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselőinek jelenlétében. A hozzátartozók iránti érzelem és tapintat megkívánja a tömegkommunikációs orgánumok és a nyilvánosság kizárását."
SZER:

Interjú Duray Miklóssal

"A csehszlovákiai magyarellenes nemzetiségi politikának leghagyományosabb célpontját a magyar iskolák alkotják. Ugyanis kezdettől fogva, ahogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság a magyar iskolák képezték az elnemzetlenítő, illetve a nemzetiségi képet átváltoztató politika legfontosabb tárgyát. Alig, hogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság, a pozsonyi magyar felsőoktatási intézményt, a Szent Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették."

Magyar témájú cikkek

(Hegedűs Zoltán)
München, 1989. március 14. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A
következő 15 percben olyan cikkeket ismertetünk, amelyek a
magyarországi és a más kommunista rendszerű országokban történt
változásokkal, eseményekkel foglalkoznak.
    
    Elsőként Urbán György Angliában élő közírónak a Timesben megjelent
elemzéséről, véleményéről számolunk be. Londoni munkatársunk,
Rentour Ferenc idézi a magyar születésű szerző szavait:
Magyarországon a gazdasági téren való liberalizálást nyomon
követtek a teljes és spontán követelések a pluralizmus
megvalósítására. A kommunisták kénytelenek voltak engedni, úgyhogy
az utóbbi fél év alatt újra életre kelt a Kisgazdapárt, a
Szociáldemokrata Párt, és megalakultak újabb szervezetek, mint
például a Demokrata Fórum.
    
    A parancsuralmi pártok rendszerint nem hajlandók készségesen
öngyilkosságot elkövetni. A magyar belbiztonsági rendőrség egykori
tagjai máris szervezetet alakítottak a maguk védelmére, és a
Munkásőrségek barátai néven szereplő alakulatnak is mintegy 30 ezer
tagja van. Ha a remények mégis szétfoszlanak, akkor fennáll a
veszélye annak, hogy az eddigi gyökeres, de mégis evolúciós
folyamat ismét erősebb cselekményekbe fog torkollni. Ha ez
bekövetkezne, ez akár magát Gorbacsovot is megbuktathatná, és ez
nem lehet érdeke a Nyugatnak.
    
    A Nyugatnak javasolnia kellene, hogy az 1955-ös osztrák
államszerződés mintájára Magyarország független és semleges ország
lehessen és állampolgárai kötetlenül gyakorolhassák
szabadságjogaikat az új alkotmány értelmében.
    
    Ugyanakkor gazdaságilag is meg kell segíteni az országot, például
úgy, hogy a Nyugat felvásárolja az egész valutatartozást, és a
kommunisták előjogait ugyanakkor megszüntetik.
    
    Magyarország stratégiailag nem fekszik egy esetleges kelet-nyugati
megütközés közvetlen útvonalán. Afganisztán példája mutatja, hogyha
kell, az oroszok hajlandók meghátrálni. Magyarország az a pont,
melyen a Nyugat és a Szovjetunió érdekei most egybeesnek.
    
    Magyarország népe a maga bátorsága és találékonysága útján elérte
azt, hogy kezd kievickélni a szovjet rendszer durvább
megkötéseiből. A Nyugatnak érdeke, hogy ezt a folyamatot ne hagyja
kárba veszni - írja a Times ban közölt cikkében Urbán György.
    
    Itt Rentour Ferenc Londonból:
A témához kapcsolódik a szintén magyar születésű Fejtő Ferenc cikke
az II Giornaléban. Római munkatársunk, Bojtár István tudósít:
A Franciaországban élő neves magyar származású politológus,
történész Fejtő Ferenc szerint a Kreml és azok a kelet-európai
kommunista pártok, amelyekről úgy látszott, hogy országukban be
akarják vezetni a többpártrendszert és a parlamentarizmust,
stratégiát változtattak, és most talán utoljára kísérletet tesznek
a teljes politikai hatalom megtartására.
    
    Fejtő az II Giornale című olasz konzervatív napilapban megjelent
hosszú cikkében teszi ezt a megállapítást, alátámasztva
bizonyítékokkal, amelyeket szinte kizárólag magyar fejleményekből
válogat össze. A következőket írja:
Grósz Károly s a bal- és jobbszárny között középen álló barátai
megtalálták a módját annak, hogy miként biztosíthatják a kommunista
párt uralmát és semlegesíthetik a nyugati stílusú demokráciát,
szabad választásokat és liberális alkotmányt követelő mozgalmakat.
    
    Grósz a pártnak a munkásőrséggel és a politikai rendőrség
leghatározottabb elemeivel társuló konzervatív szárnyát használta
arra, hogy megfélemlítse az ellenzéket. Ennek visszhangja hallható
volt Budapesten két héttel ezelőtt, amikor 140 ezer fegyvert
osztottak ki ezeknek az elemeknek.
    
    A párt ugyanakkor - folytatja Fejtő - nagyon ügyes manőverrel
beékelte magát a Demokrata Fórum és a demokratikus ellenzék közé.
    
    Kiszorította Bihari professzort, és a maga beszivárgott emberei
révén elérte, hogy az újjáalakított Szociáldemokrata és
Kisgazdapárt kizárja az ideiglenes vezetőségből mindazokat, akik
nem voltak tagjai 45-től kezdve, azaz a 70-80 évesnél
fiatalabbakat.
    
    A magyar politológus mindezt a "szalámitaktika" új kiadásának
nevezi, majd így ír:
A politikai ellenreformáció minden valószínűség szerint együtt fog
járni azzal, hogy a kommunista párt és kormánya tovább folytatja a
gazdaság liberalizálását, de jelentékeny nehézségek árán, mert a
takarékossági politika miatt terjed már az elégedetlenség a
fizetésből élő dolgozók soraiban. Ezért akarja a párt mindenáron
biztosítani a közmegegyezést az újjáépítéshez, de a népnek nincs
többé bizalma a kommunistákban - állapítja meg befejezésül Fejtő
Ferenc az II Giornaléban megjelent cikkében.
    
    A kép kiegészítéseképpen párizsi munkatársunk, Nyitrai János
beszámol a Liberation című francia napilap magyar témájú cikkéről:
Mint előre látható volt - jelenti a baloldali független Liberation
tudósítója Budapestről - az erdélyi magyar kisebbség sorsa a Magyar
Demokrata Fórum kongresszusának központi témája volt. Es ez
távolról sem valamiféle taktikai demagógia, hanem a mozgalom
lényegét jelenti, hiszen a Fórum azon magyar nemzet megújhodásának
perspektívájába helyezi magát, amely szerinte 40 év kommunista
uralmának következtében történetének tragikus stádiumába érkezett.
    
    A napirend másik pontját, a párttá történő átalakulást illetőleg
úgy határoztak, hogy egyelőre megtartják a jelenlegi szervezeti
formát, de ugyanakkor megnyitják az utat párttá alakulás felé. A
Magyar Demokrata Fórum - mondja továbbmenően a Liberation
tudósítója - összefogást hirdető, szüntelenül a nép erőinek
egyesülésére felhívó mozgalom, amely a történelmi, liberális és
demokratikus értékek zászlaját viszi.
    
    Mérsékelt ellenzékiséget ajánl, de ugyanakkor elítélően óv az
álkompromisszumoktól, mint a hatalom által sugalmazott
kormánykoalíció gondolatától. A Fórumon belül egyik jelentős tagja
szerint négy tendencia él együtt: baloldali liberálisok,
kereszténydemokraták, egy harmadik út hirdetői és élő kommunisták.
    
    Mint a többi alternatív csoportosulásnak, úgy a Fórumnak is most
még hátra van az, hogy pártprogramot dolgozzon ki - fejeződik be a
Liberation budapesti tudósítása.
    
    - Nyitrai János ismertette a Liberation cikkét.
    
    Viktor Meyer ismert nyugatnémet Kelet-Európa szakértő a Frankfurter
Allgemeine Zeitungban szintén részletesen foglalkozik a Magyar
Demokrata Fórum hétvégi országos nagygyűlésével. Már a színhely,
vagyis a Marx Károly Közgazdasági Egyetem díszítését is figyelemre
méltónak találta, nemcsak azt, hogy a nemzeti színű dekoráció
háttérbe szorította a négy évtizeden át megszokott vöröset, de azt
is, hogy diszkréten eltakarták a felsőfokú tanintézet névadójának
mellszobrát. A cikkíró hangsúlyozza:
A Magyar Demokrata Fórum célja, hogy független legyen, és nem az,
hogy alternatív mozgalomként működjék. A nyugatnémet újságíró
elismerően szól a nagygyűlés szervezéséről, a teremőrök
magatartásától kezdve egészen addig, hogy a felszólalók
fegyelmezetten tartották magukat a rendelkezésükre bocsátott
időhöz.
    
    Megemlíti azt is, hogy a külföldi tudósítók munkáját nagymértékben
megkönnyítette a kiválóan működő fordítószolgálat és a bőséges
tájékoztatás.
    
    Viktor Meyer emlékezteti olvasóit arra, hogy ez tulajdonképpen
alapító nagygyűlés volt még akkor is, ha a Fórum működése
gyakorlatilag már a lakiteleki találkozóval megkezdődött. A
nyugatnémet újságíró hozzáfűzi: a demokratizálódási folyamat gyors
kibontakozása sok magyart elbizonytalanít, kételyeket ébreszt
bennük a fejlemények tartósságát illetően.
    
    A cikkíró kifejti: a Magyar Demokrata Fórum saját megítélése
szerint politikai szempontból középütt áll.
    
    A szervezet követeléseit Meyer így foglalja össze:
Szabad, független Magyarország, szabad választásokkal, demokratikus
parlamenttel, szociális piacgazdálkodással, társadalmi
igazságossággal.,Az igazságtalanságok áldozatainak rehabilitálása,
a múlt reális újraértékelése, a Magyarország és Európa közötti
gazdasági és kulturális szakadék áthidalása.
    
    A nyugatnémet újságíró beszámol arról, hogy számos további javaslat
hangzott el. Nagy lelkesedés fogadta azt az indítványt, hogy
számolják fel a munkásőrséget - fűzi hozzá.
    
    Megírja azt is, hogy a Magyar Demokrata Fórum országos nagygyűlésén
vendégként jelen voltak az észt népfront képviselői is, akik úgy
vélték, hogy hazájukban már messzebb jutottak a helyzet
rendezéséhez vezető úton, mint Magyarországon. Amire néhány
vendéglátó enyhe iróniával megállapította: az csak hasznos lehet,
ha a Szovjetunió bizonyos részein megelőzik a magyarokat. Ennyit
Viktor Meyernek a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent
beszámolójáról. Jeane Kirkpatrick asszony, az Egyesült Államok volt
ENSZ-nagykövete a magyarországi eseményekkel együtt veszi górcső
alá a lengyelországi, a szovjetunióbeli és a kínai fejleményeket,
és megállapítja, hogy az összes felsorolt országban számos tabu
szűnt meg.
    
    A Szovjetunióról szólva beszámol arról, hogy a múlt héten mintegy 2
ezer moszkvai gyűlt össze a fővárosi Gorkij-parkban, hogy Sztálin
áldozatairól emlékezzék meg. Méltán szidták Ligacsovot, a Kreml
volt főideológusát, akit időközben mezőgazdasági ügyek
pártirányításával bíztak meg, és éltették Jelcint, akinek annak
idején azért kellett távoznia a moszkvai pártszervezet éléről, mert
összekülönbözött Ligacsovval a reformok megvalósításának ügyében.
    
    Jelcin ugyanis nem rejtette véka alá, hogy túl lassúnak tartja a
változások ütemét.
    
    Kirkpatrick asszony megállapítja:
egyre több jel mutat arra, hogy mély a hasadás a szovjet kommunista
párt politikai bizottságában, és hogy a hatalmi egyensúly nagyon is
bizonytalan.
    
    A múlt héten tartott agrárpolitikai értekezleten például nem
született határozat, amiből megfigyelők arra a következtetésre
jutottak, hogy Ligacsöv támogatóinak sikerült megakadályozniuk a
gorbacsovi tervek jóváhagyását. Ugyanakkor viszont (...) szovjet
író közelmúltban megjelent cikkeiben azt fejtegette, hogy a
szocializmust nem lehet demokratizálni szabad piacgazdálkodás
nélkül, mert a gazdasági hatalom és irányítás centralizálása
egyenesen diktatúrához és terrorhoz vezet.
    
    Figyelemre méltó azonban, hogy Gorbacsov tábora csak a gazdaság és
a kultúra központi irányításából kíván engedni. A "kommunista párt.
    
    hatalmi monopóliumához továbbra is mereven ragaszkodik.
    
    A glasznosztyot, vagyis nyíltságot Gorbacsovék az egypártrendszer
fenntartása melletti érvként értelmezik. Egyetlen szovjet vezető
sem elemezte eddig, hogy a kommunista párt oly hevesen védelmezett
vezető szerepe tulajdonképpen hová vezet. Egy francia-szovjet
szakértő úgy véli, hogy a harcban végül Gorbacsov marad alul. A
helyzet más, alapos ismerői viszont úgy gondolják, a szovjet
vezetők előbb-utóbb meg fogják szokni, hogy az ő soraikban is
vannak nézetkülönbségek - írja Jeane Kirkpatrick a Washington Post
című napilapban, majd hozzáfűzi: - Nem szabad megfeledkeznünk
arról, hogy a Szovjetunióban, a kelet-európai országokban és
Kínában minden reform ellenére még ma is az egypártrendszer van
uralmon. A másként gondolkodók üldözése nem szűnt meg, lásd az
örmény-azerbajdzsáni vitát a Szovjetunióban, Václav Havel-
bebörtönzését Csehszlovákiában vagy a kínai hatóságok magatartását
Tibetben.
    
    Mindezekben az országokban azonban már észlelhető, hogy
kibontakozik a szabadság logikája, az, hogy ahol csak egy párt
vezethet, ott nincs demokrácia. Nem valószínű, hogy sokáig tarthat
az az állapot, amelyben egy részről nyilvános vita folyik és vannak
alternatív lehetőségek, más részről viszont a vezetés továbbra is
egy és ugyanazon párt kezében, összpontosul.
    
    Jeane Kirkpatrick volt amerikai ENSZ-nagykövetnek a Washington Post
című napilapban megjelent cikkéből idéztünk. +++


1989. március 14., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia. - Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg. - Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD