Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 28.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Kihantolás a 301-es parcellában - a nyilvánosság kizárásával

"A Minisztertanács 1989. januári határozata értelmében március 29-én, szerdán délelőtt 10 órakor megkezdődik a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában Nagy Imre és mártírtársai, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József jeltelenül elföldelt holttestének kihantolása és azonosítása a családtagok és a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselőinek jelenlétében. A hozzátartozók iránti érzelem és tapintat megkívánja a tömegkommunikációs orgánumok és a nyilvánosság kizárását."
SZER:

Interjú Duray Miklóssal

"A csehszlovákiai magyarellenes nemzetiségi politikának leghagyományosabb célpontját a magyar iskolák alkotják. Ugyanis kezdettől fogva, ahogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság a magyar iskolák képezték az elnemzetlenítő, illetve a nemzetiségi képet átváltoztató politika legfontosabb tárgyát. Alig, hogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság, a pozsonyi magyar felsőoktatási intézményt, a Szent Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették."

Vita az MSZMP vezetői között

München, 1989. február 5. (SZER, Világhíradó)
Az ország közvéleményét immár jó egy hete izgalomban tartja az a
vita, amely az MSZMP vezetői között bontakozott ki Pozsgay Imre ama
kijelentése miatt, hogy az 1956-os forradalom népi felkelésnek
minősül. Krassó György összefoglalja mindazt, amit a Pozsgay-
kijelentés nyomán támadt vitáról tudni érdemes.
    
    - A Magyar Szocialista Munkáspártnak - ahhoz, hogy hatalmi
helyzetét megőrizze, és ahhoz hogy valamit vissza próbáljon
szerezni elveszített tekintélyéből - csak két következetes útja
kínálkozik. Az egyik az erős kéz, az erőszakos rendcsinálás, a
másik a következetes, a lakosság részéről elfogadott és támogatott
reformpolitika.
    
    A két irányzat képviselői közül egyik csoportnak sem könnyű azonban
a helyzete. A rendcsinálók megzavart sorokkal, és vezér nélkül
állnak. Következetlen és kapkodó politikájával Grósz Károly már
előttük is lejáratta magát, de ezen felül tudják azt is, hogy a
rendteremtés ma már olyan súlyos társadalmi megrázkódtatással
járna, hogy a vihar őket magukat is elsodorná.
    
    Nehéz a helyzete azonban a reformok híveinek is. Nekik egy
többségében konzervatív, még Kádár idejéből fennmaradt, és
grószistákkal kiegészített Központi Bizottságot kellene maguk mellé
állítani, és ha megkapják a hatalmat, egyszerre kellene megoldást
találniuk a megoldhatatlan gazdasági csődre, és a saját
programjuknál messzemenően radikálisabb társadalmi mozgalmak
kezelésére.
    
    A helyzet nem új. Ugyanezzel a dilemmával kellett és kell
szembenéznie minden szomszédos kelet-közép-európai ország
kommunista vezetőségének, és már 33 évvel ezelőtt az akkori magyar
pártvezetésnek is. A hasonlatosság szembetűnő, s ezért nem meglepő,
hogy a magyar párt mai reformistái éppen ennek az időszaknak, 1956-
nak értékelését választották ki harci terepül -, egyben bizonyítva
azt is, hogy mindenfajta igazi megújulás, és a nemzettel való
megegyezés csak a forradalom elismerésén alapulhat.
    
    A vita tehát elsősorban nem arról folyik, hogy 1956 októberében
forradalom, ellenforradalom, nemzeti, demokratikus, vagy
népfelkelés volt-e - ezt egyébként a magyar nemzet minden
tudományos bizottság nélkül is kezdettől eldöntötte már - hanem a
jelenről. Arról, hogy a párt milyen politikát folytasson, hogyan
kerülhet el egy újabb robbanást, hogyan biztosíthatja saját
túlélését -, és mindezzel szoros összefüggésben arról, hogy
személy szerint ki a legalkalmasabb a kialakításra váró
pártirányvonal képviseletére.
    
    Pozsgay Imre január 28-i politikai kihívást jelentő rádió-interjúja
óta - pro és kontra - számos nyilatkozat hangzott el. Elsőként
Németh Miklós miniszterelnök és Grósz Károly pártfőtitkár, majd
óvatosabban Lukács János KB-titkár, Szűrös Mátyás és Tőkei Ferenc
pszichológus (?), az 1956-ról szóló állásfoglalást kidolgozó
történelmi albizottság tagja ítélte el Pozsgay lépését - amíg
Pozsgay Imre Hódmezővásárhelyen védte magát.
    
    A tegnapi nap újabb eseményeket hozott. Nagy Imre, a KISZ első
titkára - aki egyben a párt Központi Bizottságának is tagja -
Zalaegerszegen beszélt, de igyekezett elkerülni az egyenes
állásfoglalást a pártvitában.
    
    Grósz Károly Székesfehérvárott szerepelt pártaktíva-ülésen, de
beszédét a rádió nem közölte. Megszólaltatta viszont a rádió a 168
óra című adásában Berend T. Ivánt, a Magyar Tudományos Akadémia
elnökét, majd Vásárhelyi Miklóst, Nagy Imre volt sajtófőnökét és
vádlott-társát, a televízióban Losonczy Géza, és Maléter Pál
özvegye beszélt a perről és férjük meggyilkolásáról, a Magyar Rádió
pedig ma reggel Hornyák Tiborral, az Újpesti Forradalmi Bizottság
egyik - annak idején életfogytiglani börtönre ítélt - tagjával
készített interjút.
    
    A Budapesti Filmszemlén bemutatták Ember Judit mindeddig dobozba
zárt filmjét, a Nagy Imre csoport romániai deportálásának
történetét felelevenítő Menedékjogot, és lejátszották a Fekete
Doboz elnevezésű független forgatócsoportnak 1988. június 16-
ikáról, a párizsi Pere Lachaise temető emlékünnepségéről, és a
budapesti tüntetés rendőri szétoszlatásáról készített video-
filmjét. A Központi Bizottság ülése előtt 'minden bizonnyal ez
befolyásolni fogja a közhangulatot.
    
    A pártvita a szó szoros értelmében kikerült az utcára is. Különböző
ellenzéki csoportokhoz tartozó fiatalok tegnap a Nyugati pályaudvar
aluljárójában több ezer aláírást gyűjtöttek össze Pozsgay Imre
támogatására.
    
    Tegnap közölték először az 1956-ról szóló állásfoglalást kidolgozó
történelmi albizottság tagjainak nevét is. Az albizottság elnöke
Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a párt
Központi Bizottságának tagja, Horn Gyula külügyi államtitkár, KB-
tag, a már említett Tőkei Ferenc filológus (!) és Ormós Mária, a
pécsi egyetem rektora, ugyancsak a Központi Bizottság tagja. A
felkért szakértők között szerepel Balogh Sándor, a Központi
Bizottság Párttörténeti Intézetének igazgatója, és Hajdú Tibor, a
Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének
főmunkatársa is.
    
    Berend T. Iván a tegnapi magyar sajtóban közzétett írásában, és a
rádiónak adott interjújában többek között Molnár Erik és Lukács
György 1957-es állásfoglalásaira hivatkozva védelmezte a történelmi
albizottság véleményét, amely 1956 eddigi értékelését
leegyszerűsítettnek tartja, és népfelkelésnek minősíti az
eseményeket. Berend T. Iván interjújának legfontosabb része azonban
az 1956-os elementáris társadalmi robbanás okainak elemzése volt. A
robbanáshoz az vezetett - mondotta Berend -, hogy a párt
konzervatív erői kiszorították a vezetésből a reformokat képviselő
szárnyat.
    
    A továbbiakban - Kádár János számos érdemének hangoztatása mellett
- Berend T. Iván megállapította, hogy az elmúlt 30 év megőrizte a
sztálinista intézményrendszert, és nem volt képes következetes
reformpolitikára.
    
    Mindezekkel a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a jelenlegi
pártvita leglényegesebb pontjaira mutatott rá. Nem a múltról, hanem
a jelenről beszélt. A Központi Bizottság pénteki ülésén
ugyanezekről a kérdésekről kell dönteni -, arról, hogy a
reformpártiak vezető szerephez juthatnak-e, vagy ismét kiszorítják
őket a hatalomból.
    
    A Központi Bizottság azonban túlságosan megosztott ahhoz, hogy
képes legyen egyértelmű döntésre. Látva ezt, a párttagság is a
Veszprém Megyei Pártbizottság tegnapi ülésén egyhangúan úgy
döntött, hogy újabb országos pártértekezlet vagy pártkongresszus
soron kívüli összehívására kéri fel a párt Politikai Bizottságát.
    
    +++


1989. február 5., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia. - Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg. - Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD