Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 28.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Kihantolás a 301-es parcellában - a nyilvánosság kizárásával

"A Minisztertanács 1989. januári határozata értelmében március 29-én, szerdán délelőtt 10 órakor megkezdődik a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában Nagy Imre és mártírtársai, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József jeltelenül elföldelt holttestének kihantolása és azonosítása a családtagok és a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselőinek jelenlétében. A hozzátartozók iránti érzelem és tapintat megkívánja a tömegkommunikációs orgánumok és a nyilvánosság kizárását."
SZER:

Interjú Duray Miklóssal

"A csehszlovákiai magyarellenes nemzetiségi politikának leghagyományosabb célpontját a magyar iskolák alkotják. Ugyanis kezdettől fogva, ahogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság a magyar iskolák képezték az elnemzetlenítő, illetve a nemzetiségi képet átváltoztató politika legfontosabb tárgyát. Alig, hogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság, a pozsonyi magyar felsőoktatási intézményt, a Szent Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették."

Országgyűlés - keddi ülésnap (1. rész)

1990. november 27., kedd - Néhány perccel 10 óra után megkezdődött az Országgyűlés keddi ülésnapja. A televízió képernyőjén is nyomon követhető plenáris ülés nézőinek feltünhetett, hogy meglehetősen foghíjasak a padsorok: a képviselők 58 százaléka jelent csak meg a kezdésre.


Napirend előtt az elnöklő Szabad György bejelentette: a Szabad
Demokraták Szövetsége az egyik megüresedett képviselői helyre, a
párt Heves megyei listájáról Horváth Lászlót jelölte. A képviselő,
Nyers Rezsőnek, a Választási és Mandátumvizsgáló Bizottság elnökének
szavait követően elfoglalhatta helyét a Parlamentben, miután a
képviselők egyhangúlag igazoltnak jelentették ki.

    Ugyancsak napirend előtt kért szót Demszky Gábor szabaddemokrata
képviselő, aki ezúttal köszönt le mandátumárál, mivel a közelmúltban
megválasztották Budapest főpolgármesterévé. Beszédében felhívta
képviselőtársai figyelmét: feladatuk abban is áll, hogy az ország
lakosai közül minél többen ismerjék meg a szabadság szellemét. A
Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának volt vezetőjeként annak a
reményének adott hangot, hogy a testület eddigi munkájával elérte:
az országban többé politikai nézeteiért senkit ne tekintsenek
gyanúsnak vagy ellenségnek. Az önkormányzatok jövőbeni sorsáról
szólva kifogásolta; a testületekről szóló törvény keretjellege miatt
nem állapítható meg, hogy az önkormányzatok miből mit és milyen
módon oldhatnak meg. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy ez nem
szabadságot, hanem rövid időn belül bekövetkező működésképtelenséget
fog eredményezni. Véleménye szerint az önkormányzatok szabadsága
csak addig terjed, amíg nem akarnak tenni valamit, ellenkező esetben
indokolatlan korlátozásokkal találják szembe magukat.

    Demszky Gábor leszögezte: Budapest európai metropolissá
válásához olyan törvényi és pénzügyi feltételeket kell teremteni,
amelyek lehetővé teszik az elmaradott infrastruktúra, a leromlott
állagú lakóházak, a felújításra váró lakótelepek, a
környezetszennyező tömegközlekedés helyzetének javítását. Megítélése
szerint a város megújításához, a szellemi és gazdasági erők
bevonásához mielőbb szükséges a koncessziós törvény megalkotása, a
hosszú távon is kiszámítható pénzügyi-gazdasági szabályozó rendszer
elfogadása. A jövő évi költségvetési tervezet számításaira utalva
kijelentette: 12-17 milliárd forintos központi forráshiánnyal kell
számolnia Budapestnek, amely mellett a város működtetése, a lakosság
napi, legalapvetőbb szükségletének kielégítése nem biztosítható.
(folyt.köv.)



1990. november 27., kedd 12:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - keddi ülésnap (2. rész)


A kezelhetetlen pénzügyi feszültség részbeni feloldása érdekében
kérte a kormány segítségét a lakóépületek felújításának
folytatásához, a tömegközlekedés helyzetének javításához, az új
Duna-híd kapcsolódó szakaszainak megépítéséhez, a metró építéséhez,
a második szemétégetőmű létrehozásához, és a szennyvizek elvezetését
szolgáló csatornázási program megvalósításához.

    Budapest főpolgármestere kérte a képviselőket: az ország
működőképességének megőrzése érdekében az önkormányzatokat ne
hagyják pártharcok színterévé válni. Beszédének végén indítványozta:
a főváros levegője, a környezet javítása érdekében a képviselők, ha
csak tehetik járjanak gyalog, közlekedjenek a BKV-járműveivel. A
példaadás joga és terhe ugyanis egyaránt a képviselőké.

    Ugyancsak napirend előtt - halaszthatatlan ügyekben - kért szót
G. Nagyné Maczó Ágnes (MDF). Megítélése szerint az Országgyűlés
Külügyi Bizottságának még a keddi napon reagálnia kellene Románia
miniszterelnökének, Petre Romannak azon nyilatkozatára, amely egy
argentín lapban jelent meg. A román kormányfő azzal vádolja
Magyarországot, hogy a magyar kisebbségeknek különleges jogokat
követel, s tevékenységével erős feszültségeket kelt. Az MDF-es
képviselő ezután Antall Józsefnek egy németországi nyilatkozatát
vette górcső alá. Ebben a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az
Országgyűlés eddig nem munkahelynek, hanem színi előadások
helyszínének számított. Véleménye szerint ez a megnyilvánulás az
egész Parlamentre nézve sértő. Hozzátette azt is, hogy a kormány
ügyeihez a Parlamentnek semmi köze nincs, a törvényhozói és a
végrehajtói hatalmat nem lenne szabad összemosni, miként az
érzékelhető nem egy miniszteri megnyilatkozásból. A képviselő ezzel
szemben szükségesnek tartotta a kormány, a Parlament és a pártok
munkájának hangsúlyosabb szétválasztását. Megfontolásra ajánlotta,
hogy a képviselők a ,,fehér házból,, költözzenek vissza a
Parlamentbe, a kormány pedig folyamatosan költözzék ki az épületből.
Ez márcsak azért is hasznos lenne, mert így ,,ha a lakosság egyes
csoportjai, netán egy törpe minoritás elégedetlenkedni kíván,, akkor
tudja, hogy hol és ki ellen kell tiltakoznia. G. Nagyné Maczó Ágnes
még hozzátette: az ország stabilitása érdekében a képviselőknek -
pártállásra való tekintet nélkül - fel kell emelniük szavukat
minden, törvényhozói és a végrehajtói hatalmat összemosni szándékozó
kísérlettel szemben. (folyt.köv.)



1990. november 27., kedd 12:18


Vissza »


Országgyűlés - keddi ülésnap (3. rész)


A napirend előtti felszólalások után a parlamenti munka az
illetékekről szóló törvényjavaslat hétfőn félbehagyott részletes
vitájával folytatódott. A képviselők elsősorban a váláskor fizetendő
illeték összegén vitatkoztak. Többségük úgy ítélte meg, hogy az
eredetileg javasolt hatezer forint sokkal inkább sarcnak tűnik,
semmint illetéknek, hiszen sokak számára megfizethetetlen. A
honatyák saját - ügyvédi gyakorlatukból vagy környezetükből merített
- tapasztalataik alapján érveltek a bontóperi illeték összegének
csökkentése mellett. Ellenkező álláspontot egyedül Salamon László
(MDF) képviselt, aki olyan paragrafusok adta lehetőségekre
hivatkozott, amelyekkel - ahogyan ez az érvcsatából kiderült - a
bontópereknél nagyon ritkán élnek a bíróságok. Ráadásul, ha a válni
akaró felek e lehetőségek közül élnének például azzal, hogy
személyes költségmentességet kérnek, akkor a bürokratikus eljárás
miatt a per jócskán el is húzódna.

    A törvényjavaslatról a jövő héten határoz a plénum.

    A vita lezárása után a köztársasági megbízott jogállásáról szóló
előterjesztés tárgyalását kezdte meg a képviselőház. Ez a
törvényjavaslat a köztársasági megbízott kinevezéséről,
megbizatásának idejéről, illetve annak megszűnéséről, a köztársasági
megbízott hivataláról, továbbá feladatairól rendelkezik. A
miniszteri ismertető után a szabaddemokraták és a szocialisták
fejtették ki véleményüket, érzékeltetve: elégedetlenek a
törvényjavaslattal. Megítélésük szerint tele van ellentmondásokkal,
s egyes paragrafusai ütköznek az önkormányzati törvényben
foglaltakkal is. Olyan közigazgatási rendszer látszik ebből is
kiépülni, amely rendkívül zavarossá és bizonytalanná teszi a már
amúgy is bizonytalan helyzetet; a minisztériumi szervek, a
regionális köztársasági megbizotti hivatalok és azok megyei
hivatalai, továbbá a megyei önkormányzati közgyűlések
viszonyrendszere már-már átláthatatlanná válik. Nem beszélve arról,
hogy a jelenleginél jóval több embert és pénzt igényel a mostaninál,
miközben az elvégzendő feladatok mennyisége változatlan marad. A
törvényjavaslat részletes vitáját későbbi időpontra halasztották.
(folyt. köv.)



1990. november 27., kedd 12:56


Vissza »


Országgyűlés - keddi ülésnap (4. rész)


A hagyományos napirendi ütemezésnek megfelelően kedden délután 2
és 4 óra között interpellációkat és kérdéseket hallgatott meg az
Országgyűlés.

    A napirendet ez alkalommal a szokásosnál némileg fokozottabb
várakozás előzte meg, hiszen már napokkal korábban nyilvánosságot
kapott, hogy Tamás Gáspár Miklós szabaddemokrata képviselő
interpellációjában számos kérdéssel fordul Antall Józsefhez a
kormány beharangozott átalakítása felől érdeklődve.

    A sajtóban már megszellőztetett kérdéseit felvezetve Tamás
Gáspár Miklós hangoztatta: továbbra is egyetért azzal a politikai
szerkezettel, amely a megújult alkotmány megalkotásával jött létre,
s amely roppant nagy hatalmat tett a miniszterelnök kezébe. Ennek
megfelelően a kormányfő cselekvési szabadsága teljes; kormányát úgy
alakítja át, ahogy azt jónak látja; abba senkinek nincs beleszólása.
Ennek ellenére a kérdéseket indokolja a politikai helyzet, amely
arra utal, hogy az ország vezetése elbizonytalanodott, s a gazdasági
válság kezelése ,,problematikus,, a kormány részéről. Nyilvánvaló az
is, hogy a beharangozott kormányátalakítás miatt a tárcák vezetői
elbizonytalanodtak, ami hátráltathatja az említett gazdasági gondok
megoldását. Egyes nyilatkozatok arra utalnak, hogy a kormánytagok
egysége is megbomlott. Mindezek fényében Tamás Gáspár Miklós
érdeklődött: tervezi-e a miniszterelnök a kormány szerkezetének
átalakítását; ha igen, milyen koncepció alapján; milyen
minisztériumok élén tervez változást, változik-e a tárcák elosztása
a koalíciós pártok között; tárgyalt-e már az átalakításról a
koalíciós partnerekkel, illetve az MDF-fel. A képviselő szerint a
nyitott politizálás megkívánná, hogy az ország minderről tudomást
szerezzen, hiszen az összeforrott, cselekvőképes kormány
elengedhetetlen feltétele a fenyegető bizonytalanság
felszámolásának.

    Antall József Tamás Miklós Gáspárnak válaszolva hangsúlyozta:
kemény belső viták árán is, de a megígért határidőre a Ház asztalára
kerül az ország jövő évi költségvetése. Ami a feltett kérdéseket
illeti, a kormányfő bejelentette: élni kíván a házszabály adta
lehetőséggel, miszerint, 30 napon belül írásban válaszolhat az
interpellációra. Kilátásba helyezte azt is, hogy ennek formája
esetleg újságcikk lesz, hiszen a képviselő maga is a sajtóban
publikálta először interpellációját. ( folyt.köv.)



1990. november 27., kedd 17:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - keddi ülésnap (5. rész)


Horváth Tivadar (SZDSZ) a szovjet utasforgalom tárgyában
interpellált a belügyminiszterhez. A képviselő nem kis aggodalommal
emlékeztetett arra, hogy a hírek szerint a jövő év elejétől a
Szovjetunió lakosai számára is állampolgári joggá válik a külföldi
utazás. Az emberi jogok örvendetes bővülése sajnos rendkívüli
veszélyeket is rejt magában: a Szovjetunió belső feszültségei,
súlyos ellátási gondjai előrevetítik a hatalmas ország polgárainak
tömeges exodusát a csábító Nyugat felé. A becslések 100 ezertől a
megdöbbentő 20 millióig valószínűsítik azoknak a számát, akik
esetleg végleg búcsút kívánnak mondani szűlőföldjüknek. Egy ilyen
áradat valósággal összeroppanthatná az ügyben legközelebbről
érintett Magyarország gazdaságát, társadalmát. Az interpelláló
képviselő ezért az iránt érdeklődött, tett-e lépéseket a
Belügyminisztérium , hogy felkészüljön a várható gondokra; szem
előtt tartva ugyanakkor a genfi konvenció előírásait és egyéb
nemzetközi normákat.

    Horváth Balázs belügyminiszter közölte, hogy a tárca immár
hosszabb ideje kiemelt figyelmet fordít a menekültügyek kezelésére,
illetve olyan intézkedések előkészítésére, amelyek révén egy
esetleges menekülthullám esetén is megőrizhető lenne az ország
stabilitása. Az egyik legnagyobb dilemmát az okoza, hogy el kell
dönteni, a bebocsáttatásra várókat valóban politikai okokból
menekülőkként kezeljék-e, avagy az úgynevezett gazdasági menekültek
közé sorolják őket. E kérdés eldöntése már csak ezért is felettébb
kényes, mert a különféle nemzetközi egyezmények főként a politikai
menekültek sorsának rendezésével kapcsolatban írnak elő
kötelezettségeket a fogadó ország számára. Ez a probléma egyébként
összeurópai gond, ezért az érintettek egyeztetését kívánja meg.
Ezzel kapcsolatban Horváth Balázs közölte:
magyar-csehszlovák-lengyel-osztrák négyoldalú belügyi egyeztető
munka folyik egy közös program kidolgozásának céljával. A négy
ország arra törekszik, hogy összehangolja belső jogrendjét, ezzel is
megkönnyítve a menekültügyek kezelését. Elmondta azt is: felmerült
annak lehetősége, hogy vízumkényszert vezetnek be a szovjet
állampolgárokkal szemben. A Külügyminisztérium az ötletet azzal
vétózta meg, hogy nem indokolt egy ilyen drasztikus intézkedés
bevezetése. Ennek ellenére várhatóan olyan ,,szűrő,, szabályokat
léptetnek életbe, amelyekkel megakadályozható a ,,gazdasági
menekültek,, politikaiként történő beáramlása. (folyt.köv.)



1990. november 27., kedd 18:05


Vissza »


Országgyűlés - keddi ülésnap (6. rész)


Az interpellációk és kérdések után hozott határozatot az
Országgyűlés egyes városok megyei jogú várossá nyilvánításáról. Az
országgyűlési határozat értelmében december 1-jétől megyei jogú
várossá válik Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Győr,
Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa,
Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok,
Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg. A határozat
ügyében még a délelőtti órákban megtartott vita során a javaslat
előterjesztője, Horváth Balázs elmondta, hogy a helyi
önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései nyomán 21 város
,,pályázott,, a megyei jog elnyerésére. A pályázók közül azonban
Esztergom - annak ellenére, hogy a város kiemelkedő helyet foglal el
történelmi múltunkban - nem felelt meg annak a követelménynek, amely
legalább 50 ezres lélekszámhoz köti a megyei jog elnyerését. Bár
többen is - köztük Borz Miklós (FKgP) - kérték, hogy a törvényhozás
a nagy történelmi múltú város esetében tegyen kivételt, Horváth
Balázs ezt a nemkívánatos precedensre hivatkozva utasította vissza.
A belügyminiszter nyomatékosan figyelmeztetett arra is, hogy a
megyei jogú várossá nyilvánítás semmiféle külön előnnyel nem jár az
érintett városok számára; pusztán új jogállásukból adódóan külön
támogatást nem igényelhetnek. (folyt.köv.)



1990. november 27., kedd 18:11


Vissza »


Országgyűlés - keddi ülésnap (7. rész)


Az interpellációk és kérdések után újabb, a külföldiek
befektetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
tárgyalásába fogott a plénum. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok minisztere a változtatások között alapvetőnek
minősítette az eddigi formális és bürokratikus engedélyezési
rendszer eltörlését, a kormány diszkrecionális jogkörének
megszüntetését, illetve az adókedvezmények módosítását. Kiemelte,
hogy a kormány közvetlen támogatást kíván nyújtani a külföldi
tőkével működő vállalkozások számára az infrastruktúra kiépítéséhez,
a dolgozók átképzéséhez, az önkormányzatok, a vállalkozások
tulajdonában lévő ingatlanok megvásárlásához.

    A hozzászólók mindegyike nagy jelentőségűnek minősítette az
előterjesztést, hangsúlyozva: ma Magyarországon senkinek sem kell
magyarázni, hogy mennyire fontos a külföldi működő tőke
beáramlásának ösztönzése. A képviselők gondolataikat az
adókedvezmények módosításából kiindulva fogalmazták meg. Majd
mindegyikük szóvá tette: a magyar vállalkozókat hasonló elbánásban
kellene részesíteni. Gyakorló vállalkozó volt, aki úgy vélekedett,
hogy ma Magyarországon vállalkozni bűn. A szabaddemokraták úgy
vélték: eddig megsarcolták a hazai tőkét, így helyesebb volna a
hazai vállalkozásokat terhelő adókötelezettségeket közelíteni a
külföldi beruházókéhoz.

    Mások szerint e törvényjavaslat elfogadásakor nem szabad
megfeledkezni a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényről sem,
amelynek módosítása ugyancsak most vár a törvényhozásra. Éppen a
jogszabály-változásokkal összefüggésben hívták fel a figyelmet arra:
nagyon sok külföldi még vár a befektetéssel, s az adókedvezmények
módosítása eltérítheti őket ebbéli szándékuktól.

    Több képviselő úgy ítélte meg, hogy e törvény önmagában nem
elegendő. Feltétlenül szükség van a bürokrácia minimálisra
csökkentésére, arra, hogy az apparátus ne támasszon érthetetlen és
indokolatlan nehézségeket beidegződésből fakadóan, a döntéstől való
félelem miatt, vagy saját fontosságát igazolandó.

    A törvényjavaslat általános vitáját az elnöklő Szűrös Mátyás
felfüggesztette, majd a plénum meghallgatta Botos Katalin
pénzügyminisztériumi államtitkár előterjesztését az adótörvények -
áfa, szja, vállalkozási nyereségadó - módosításáról. (folyt. köv.)



1990. november 27., kedd 19:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - keddi ülésnap (8. rész)


Az államtitkár expozéjában hangoztatta: a kormány középtávú
adópolitikában gondolkodik, amely a gazdaság élénkítését, a
jövedelem gyarapítását és az adóbevételek növekedését is szolgálja.
Ezt egészítik ki a költségvetési kiadások visszaszorítására irányuló
törekvések. Hangsúlyozta: elvi, szerkezeti változtatásokra 1992 után
kerít sort a kormány, akkor, amikor a már többek által is idézett új
számviteli rendszer életbe léptetik. A cél az, hogy a magánszféra
térnyerésével párhuzamosan a társasági adóztatás rendszerére térjen
át az ország. A jelenleg beterjesztett módosító javaslatok -
mutatott rá - részelemeikben már összhangban vannak a vázolt
adópolitikai koncepcióval, ám alapvető változtatásokat még nem
vezetnek be az egyes adónemekben. A kormány elképzeléseit megvitatta
az érdekképviseleti szervekkel is. Úgy foglaltak állást, hogy
amennyiben nincs mód érdemleges csökkentéseket érvényesíteni, akkor
ésszerűbb a rendszert a jelenlegi formájában változatlanul
fenntartani.

    Botos Katalin az egyes adónemeket érintő módosítások
jelentőségét sorra véve arra kérte a törvényhozást, hogy a most
előterjesztett csomagot fogadják el, úgy mint egy három évre
tervezett adópolitika első fázisát.

    Palotás János (MDF) kétperces felszólalásában közölte: az
Érdekegyeztető Tanács az adótörvényeket még nem vitatta meg, nem
foglalt állást arról, hogy egyáltalán vitára bocsáthatóak-e a
kormány elképzelései. A képviselő ezért ,,csúsztatásnak,, nevezte az
államtitkárnak azt az állítását, miszerint a módosító javaslatok
ügyében az érdekképviseletek már állást foglaltak.

    Az adótörvények módosításának általános vitáját az Országgyűlés
a jövő héten kezdi meg. (MTI)



1990. november 27., kedd 19:53


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia. - Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg. - Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD