Rendszerváltás és az MTI

	Magyar nagykövet a Vatikánban
----------------------------- München, 1990. szeptember 15. (SZER, Világhíradó) - Átadta megbízólevelét a pápának Magyarország vatikáni nagykövete - ilyen sem volt vagy 45 évig. - Ma délelőtt valóban teljes értékűvé vált a diplomáciai kapcsolat az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság között, azzal, hogy az 1945 óta első szentszéki magyar nagykövet: Keresztes Sándor átadta megbízólevelét II. János Pálnak. A pápai palotában lefolyt rövid ceremónia legfontosabb eleme az a két beszéd volt, amelyet a nagykövet és a pápa - francia nyelven - egymáshoz intézett. Bennük ugyanis megfogalmazódott: miként látja az egyik fél a másikat, milyen elvárásai vannak vele szemben? A legfőbb témákat illetően nagy egyetértés olvasható ki e megnyilatkozásokból -, de nem lehet nem észrevenni bizonyos hangsúlyeltolódásokat. A diplomáciai kapcsolatok felvétele tényét mindketten örömmel állapították meg, és a nagykövet is, a pápa is utalt arra, hogy ez a fejlemény összefügg a Magyarországon végbement demokratikus átalakulással. A mai, szabad Magyarország külpolitikai törekvéseiről azt állította Keresztes nagykövet, hogy országa méltósággal csatlakozni akar az egyesülő, szolidáris nemzetek közösségévé váló Európához, igen nagy jelentőséget tulajdonít a helsinki párbeszédnek, és legfőbb óhaja a béke, az országok és népek közötti kölcsönös megértés, valamint az együttműködés előbbrevitele. Ebben az összefüggésben említést tett arról is, hogy Magyarországnak - az előző rendszerből átörökölt gazdasági nehézségei miatt - nemzetközi pénzügyi és gazdasági segítségre van szüksége. (folyt.) 1990. szeptember 15., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Magyar nagykövet a Vatikánban - 1. folyt.
A pápa is beszélt a Szentszék által támogatott Európai Biztonsági és Együttműködési Konferenciáról, s ezzel kapcsolatban azt állította, hogy a nagykövet országának "immár nem szabad csak élveznie" azt a gazdasági támogatást, amelyre rászorul, hanem "meg kell adnia a maga sajátos hozzájárulását a történelmi örökség és közös szellem által egyesített népek közösségéhez". A legnagyobb hangsúlykülönbség a - Magyarország számára kétségtelenül rendkívül fájdalmas - nemzetiségi kérdésben észlelhető, amelynek a bemutatkozó nagykövet meglehetősen nagy részt szentelt beszédében. Kijelentette, hogy Magyarország nem tekinti szomszédait vetélytársaknak, hanem - a határain kívül élő magyarok érdekében is - útitársaknak a fejlett Európa felé vezető úton. Megállapította, hogy Magyarország különleges jelentőséget tulajdonít a kisebbségek egyéni és kollektív jogai teljes biztosításának, egyszersmind pedig azt is, hogy elsőrendű célja a barátság és a megértés elmélyítése. Majd emlékeztetve arra, mekkora lelkesedéssel és egyetértéssel fogadta az ország a pápa 1989 Újév napjára kiadott, a nemzetiségi kérdésről szóló üzenetét - ezeket mondta: "Reméljük, hogy ezen a területen számíthatunk a Szentszék támogatására és együttműködésére". A pápának a Szentszék e kérdésekben tanúsított rendkívül óvatos magatartását tükröző válasza szűkszavú volt - egyetlen mondat, amely így hangzott: "Az egyes országokban élő kisebbségek jelenlétének ténye - reméljük - pozitív tényező a népek egyetértése és együttműködése számára". Beszédük végén mindketten a jövőbe tekintettek: a pápa magyarországi látogatására, amelyre II. János Pál - mint mondotta - örömmel készül, és amelyre a magyar nép - a nagykövet szavaival élve - türelmetlenül vár. +++ 1990. szeptember 15., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »