Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 28.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Kihantolás a 301-es parcellában - a nyilvánosság kizárásával

"A Minisztertanács 1989. januári határozata értelmében március 29-én, szerdán délelőtt 10 órakor megkezdődik a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában Nagy Imre és mártírtársai, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József jeltelenül elföldelt holttestének kihantolása és azonosítása a családtagok és a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselőinek jelenlétében. A hozzátartozók iránti érzelem és tapintat megkívánja a tömegkommunikációs orgánumok és a nyilvánosság kizárását."
SZER:

Interjú Duray Miklóssal

"A csehszlovákiai magyarellenes nemzetiségi politikának leghagyományosabb célpontját a magyar iskolák alkotják. Ugyanis kezdettől fogva, ahogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság a magyar iskolák képezték az elnemzetlenítő, illetve a nemzetiségi képet átváltoztató politika legfontosabb tárgyát. Alig, hogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság, a pozsonyi magyar felsőoktatási intézményt, a Szent Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették."

Az Országgyűlés második napja (1. rész)

1990. május 3., csütörtök - Kedves meglepetés várta csütörtökön reggel az ülésteremben a honatyákat: : a Fidesz képviselői egy-egy narancsot - a Fiatal Demokraták szimbólumát - helyeztek el képviselő társaik asztalára. Ez az apró gesztus is minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy oldódott az előző napi ünnepélyes hangulat, s a padsorokban ülők közvetlenebb hangnemben váltottak szót egymással az elnöki csengő megszólalása előtt.


Már túlhaladt a mutató a 9 órát jelző számon, amikor Szabad
György, az Országgyűlés megbízott elnöke megnyitotta az ülésnapot.
Bejelentette, hogy napirend előtti felszólalásra jelentkezett Nagy
Ferenc József képviselő, az FKgP elnöke.

    Nagy Ferenc emlékeztetett arra, hogy a Független Kisgazdapárt
békési szervezete kezdeményezte az Országgyűlés előző megbízott
elnökénél, Fodor Istvánnál Nagy Ferenc volt magyar miniszterelnök és
több emigráns társa magyar állampolgárságának visszaállítását. A
válaszból kitűnt: a vonatkozó törvény erre nem ad lehetőséget, mert
a kérelmet az érintetteknek kell benyújtani. Nagy Ferenc és
sorstársai azonban ezt nem tehetik meg, mert elhunytak, úgy, hogy
szeretett hazájukat nem láthatták viszont, de magyarságukat,
hovatartozásukat sosem tagadták meg. A képviselő javasolta: az új
Parlament most pótolja régi adósságát, és törvényben rehabilitálja a
volt miniszterelnököt és társait. Mint kiemelte: ezzel emberi és
nemzeti mulasztást pótol a törvényhozó testület,, s újabb lépést
tesz jogállamiságunk, nemzetközi elismertségünk útján, nemzeti ön-
és közmegbecsülésünk terén.

    Szabad György indítványozta, hogy az Országgyűlés alkotmányügyi,
törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága foglalkozzon a
javaslattal. Ezt a képviselők 343 igen, 2 nem szavazattal, 18
tartózkodás mellett elfogadták.

    Ezt követően Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke
lépett az emelvényre. Bejelentette: a Minisztertanács lemondását
követően - az alkotmány 33. paragrafusa (3) bekezdésének előírásai
szerint eljárva - a kormányalakítási megbízás előkészítéseként
tárgyalásokat folytatott a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak
vezetőivel, valamint a pártokhoz nem tartozó képviselők
megbízottjával. Véleményük ismeretében - figyelemmel a demokratikus
parlamenti hagyományokra - kormányalakítással bízta meg Antall
Józsefet, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, a párt parlamenti
képviselőcsoportjának vezetőjét. (folyt.köv.)



1990. május 3., csütörtök 10:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés második napja (2. rész)


Egyúttal felkérte, hogy a szükséges tárgyalások után mihamarabb
mutatkozzék be az Országgyűlés előtt kormányával és annak
programjával.

    Göncz Árpád a bejelentéshez személyes megjegyzést fűzött. Szólt
arról, hogy Antall József képességeit az elmúlt, nem túl hosszú
időben mindenkinek módja volt megismerni. Őt azonban régebbi szálak
kapcsolják az MDF elnökéhez: politikai pályafutásuk nagyjából azonos
helyről indult; mindkettőjükre nagy hatással volt az egykori
kisgazdapárti politikus, Kovács Béla személye. Utalt arra, hogy
igazi politikai tevékenységet először 1956-ban fejtett ki Antall
József. Közel állt Bibó István köréhez, részt vett annak a
nyilatkozatnak a megszövegezésében, amely 1956 mondanivalóját
összefoglalta, s azt mindenki számára iránymutatóan képviseli ma is.
Végül meggyőződését fejezte ki, hogy a politikus meg tudja tenni
azokat a lépéseket - a képviselők segítségére is számítva -,
amelyeket egy új ország felépítésének útján meg kell tennie.
(folyt.köv.)



1990. május 3., csütörtök 10:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés második napja (3. rész)


A kormányalakításra felkért Antall József, a Magyar Demokrata
Fórum elnöke leszögezte: amikor elfogadta a megbízatást,
kormányalakítási kísérletre vállalkozott. Kifejezte reményét: a
magyar alkotmányosság új korszakában szokásjoggá, gyakorlattá válik,
hogy a legnagyobb politikai párt vezetője vállalkozhat először a
kormány megalakításának kísérletére. Mint mondta: szeretné hinni,
hogy a képviselők segítségével és a magyar nép támogatásával sikerül
megalakítani a szabadon választott magyar Országgyűlésnek felelős
első kormányt.

    Antall József hangoztatta: a kormányalakításban semmiféle
személyes ambíció nem irányítja, karriervágy nem vezérli. Arra
vállalkozik, hogy megkísérelje az országot, a nemzetet a válság
küszöbén álló nehéz helyzetből kivezetni, vagy legalábbis az egyenes
útra terelni.

    Antall József a képviselők és a magyar nép bizalmát kérte ahhoz,
hogy az ország a történelmi esély kihasználása érdekében megtegye az
első lépéseket. Hazánknak sok alkalommal voltak lehetőségei, sokszor
tűnt úgy, hogy lehetőségünk van egy jobb, egy szabadabb,
függetlenebb ország megteremtésére - mondta. - Most olyan történelmi
órához érkeztünk, amikor megkísérelhetjük sorsunkat saját kezünkbe
venni, illúzióink azonban nem lehetnek - tette hozzá. Bármennyire
kedvező is a nemzetközi helyzet, ha összehasonlítjuk akár a második
világháborút követő időszakkal, akár 1956 nemzetközi környezetével,
mégsem beszélhetünk arról, hogy körülöttünk már minden megoldódott,
és felhőtlen külpolitikai körülmények között vállalkozunk e lépésre.

    - A nehéz nemzetközi körülmények közepette - noha számos
támogatót magunk mögött érezhetünk - csak önmagunk elhatározásával,
tehetségével és akaratával érhetünk célt. Ugyanakkor tudnunk kell
azt, hogy vannak más erők is; nem mindenki kívánja a mi sikerünket
sem az ország határain kívül, sem idehaza. Éppen ezért azoknak, akik
valóban egy független, többpártrendszeren alapuló demokratikus
Magyarországot akarnak - akár a kormányzó párt tagjai, akár az
ellenzékhez tartoznak - egymással a politikában versengve, de az
alapkérdésekben együttműködve kell előre haladniuk. Ha nem tudjuk
megmutatni a világnak azt, hogy Magyarországot felelősségteljes
politika irányítja - akár a kormányzat, akár az ellenzék oldaláról
-, s azt, hogy a külpolitikai és belpolitikai feltételek közepette
mi magunk mindent megteszünk Magyarország politikai stabilitásáért,
gazdasági felemelkedéséért, akkor a veszélyek óriásiak lehetnek.
(folyt.köv.)



1990. május 3., csütörtök 11:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés második napja (4. rész)


- Hazánknak a nemzetközi pénzvilág bizalmát is meg kell nyernie,
meg kell tartania - folytatta Antall József. - Illúzióink azonban e
téren sem lehetnek, mert csak akkor haladhatunk előre, ha
Magyarországon befektetések lesznek és mozgósítani tudjuk a nép
gazdasági, politikai erőit.

    Antall József kifejezte reményét, hogy az első koalíciós kormány
azon politikai erők összefogását jelenti majd, amelyek már a
választási szövetség keretében is együttműködtek. A magyar politikai
életnek az Országgyűlés olyan közös otthona lesz, ahol
kormánypártiak és ellenzékiek a politikában egymással érintkezve,
magánemberként pedig egymással tisztes emberi kapcsolatban állva,
egymást megbecsülve, nem gyanakodva alkotnak közösséget. Mert
szemben állhatnak ugyan egymással, de egy kérdés megítélésében nem
lehet különbség: valamennyien a parlamentarizmus és a politikai
többpártrendszer hívei. ,,Arról meg lehetünk győződve - bízom abban,
hogy erre soha többé nem kerül sor -, ha itt még egyszer, és ezt
csak elméletileg mondom, egypárti diktatúra lenne, ebből az
Országgyűlésből nem sokan maradnának szabadlábon. Ez a tudat tartson
bennünket össze, bármelyik oldalról jöttünk, mert ez az, ami
mindnyájunkat összeköthet. Ez a mi közös örökségünk és a magyar
alkotmányosság, amelyre büszkék lehetünk,, - mondta nagy tetszést
aratva Antall József.

    A magyar alkotmányjogi fejlődés történeti útjának vázolása után
leszögezte: a történelmi örökségnek kell meghatároznia
magatartásunkat, hogy megőrizzük mindazt a múltból, ami jó. De most
hozzá kell fognunk a jövő építéséhez, mert a magyar nép problémái
megoldását, hitének visszaadását és szorongásainak, belső
feszültségeinek megszüntetését várja tőlünk - hangoztatta. ,,E
hittel, szolgálatként kísérlem meg teljesíteni a számomra
megrendítően és - nyugodtan mondhatom - igen nagy megtiszteltetéssel
átvett megbizatást,, - mondta végezetül Antall József.

    A képviselők felállva, nagy tapssal fogadták Antall József
szavait. Beszédének elhangzása után minden parlamenti párt
frakcióvezetője, a leköszönt kormány elnöke és több tagja gratulált
a kormányalakítással megbízott politikusnak. (folyt.köv.)



1990. május 3., csütörtök 11:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés második napja (5. rész)


A kormányalakítással megbízott Antall József felszólalása után a
képviselők rátértek az Országgyűlés állandó és különbizottságainak
megalakításáról szóló határozati javaslat megtárgyalására.

    Az elnöklő Szabad György elöljáróban kifejtette: a parlamenti
pártok frakcióvezetői, valamint a független képviselők megbízottja
előzetes tárgyalások során már megállapodtak az Országgyűlés
bizottsági szervezetének kialakításában. Mindemellett személyi
javaslatokat is tettek az egyes bizottságok tisztségviselőire. Ennek
értelmében a Parlamentnek egyszerre kell határoznia a bizottságok
megalakításáról és vezetőinek személyéről. (folyt.köv.)



1990. május 3., csütörtök 11:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés második napja - A Fideszesek többsége kivonult

1990. május 3., csütörtök - A bizottságok elnevezése körül folyó hosszas vita közben a Fidesz képviselőinek túlnyomó többsége kivonult az ülésteremből. A Fideszesek távozásának okát Áder János a következőképpen magyarázta: - A bizottságok elnevezése körüli vitát kicsinyesnek, komolytalannak, az alakuló üléshez méltatlannak érezzük. Úgy gondoljuk a szakértői tárgyalások három hete alatt volt elegendő idő arra, hogy a frakciók egymás között tisztázzák: milyen bizottságokat, milyen elnevezéssel kívánnak alakítani. Véleményem szerint, ha ebben eddig nem sikerült megegyezni, akkor nem most, az alakuló ülés második napján kellene ezt megtenni. Azok a javaslatok, amelyek arra vonatkoztak, hogy esetleg új bizottságokat kellene alakítani, megoldhatók, hiszen minden bizottság további albizottságokat választhat tagjai sorából. Az elnevezéseken pedig szerintem nem érdemes most vitatkozni, mert azokat nyilván a bizottságok tevékenysége és működése teszi egeyértelművé. Az is látható, hogy van tevékenységükben átfedés, tehát ezért ilyen precizírozásra nincs igazából szükség. (MTI)





1990. május 3., csütörtök 11:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés második napja (6. rész)


Az új Parlamentben az első vita az Országgyűlés létrehozandó
bizottságainak elnevezése körül támadt. A mintegy egyórás polémiában
több mint huszan - néhányan többször is - mondtak véleményt.
Tölgyessy Péter, az SZDSZ parlamenti csoportjának vezetője elsőként
arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiosztott javaslatban a
Kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió- és sajtó
bizottság nevében minden bizonnyal csak technikai hiba folytán
került bele a felügyeleti szó, mert hiszen a parlamenti pártok
frakcióvezetői nem így állapodtak meg előzetesen. Mivel valóban
elírás történt, a javasolt elnevezést módosították. A Tisztelt Ház -
a képviselők 67 százalékának igenlő szavazatával - egyetértett Kulin
Sándor (MDF) azon javaslatával, hogy a Szociális és egészségügyi
bizottság nevét Szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottságra
egészítsék ki.

    A bonyodalom abból keletkezett, hogy Papp Sándor (MDF) a
Környezetvédelmi bizottság nevének Környezetügyi és
Településfejlesztési bizottságra változtatását indítványozta, abból
a megfontolásból, miszerint a környezetvédelmi megnevezés túlságosan
passzív magatartást jelölne. Tarján Lászlóné (FKgP) pedig a
Környezet- és természetvédelmi bizottság elnevezést ajánlotta
megfontolásra. Ezzel összefüggésben Tölgyessy Péter kifogásolta: ha
a pártfrakciók előzetesen már megállapodtak a bizottságok
elnevezéséről, akkor az egyik parlamenti csoport most miért terjeszt
elő újabb változatot, s arról miért nyitnak vitát. Kiderült azonban,
hogy Papp Sándor nem az MDF parlamenti csoportja, hanem annak
környezetvédelmi szekciója nevében tette meg indítványát. Az MDF
képviselője, hogy véget vessen az időközben kibontakozott nyelvészeti
nézeteltéréseknek - amelyben többen Tölgyessy Pétert is támadták,
mert felszólalását úgy értelmezték, mintha általában akarná elejét
venni a parlamenti vitáknak - visszavonta javaslatát. Tarján
Lászlóné azonban változatlanul fenntartotta névváltoztatási
szándékát, de azt a képviselők leszavazták. Mindeközben többen
figyelmeztettek arra, hogy ez a vita méltatlan a parlamenthez -
jónéhány honatya el is hagyta az üléstermet -, mások a témában a
hozzászólások berekesztését kérték, de az elnök ragaszkodott ahhoz,
hogy minden jelentkezőnek szót adjon. A számítógép nyilvántartása
szerint a ténylegesnél is többen kértek volna szót, ám kiderült,
hogy néhány esetben azok a narancsok adtak téves jelzést a
technikának, amelyeket a munkanap kezdete előtt a fideszesek
helyeztek el képviselőtársaik padjain, esetenként a szavazógombokon.
(folyt. köv.)



1990. május 3., csütörtök 12:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés második napja (7. rész)


A napirendtől eltérően, a plenáris ülést megszakítva délben az
Országgyűlés különböző csoportjai külön tanácskozásra vonultak el.
Zárt ülésre invitálta tagjait a külügyi bizottság, s megbeszélést
tartottak a frakciók, majd a frakcióvezetők is. (folyt.köv.)



1990. május 3., csütörtök 12:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés második napja - Lelkész és hívő képviselők sajtótájékoztatója

1990. május 3., csütörtök - Lelkész és hívő képviselők pártoktól független, semleges kapcsolatfelvételéről tájékoztatták az újságírókat az Országgyűlés csütörtöki ülésnapján tartott első sajtóértekezleten.


A csoport nevében Roszik Gábor evangélikus lelkész elmondta: a
különböző egyházakhoz és felekezetekhez tartozó lelkészeket és hívő
embereket a közös hit, a testvéri szeretet köti össze, s ennek
alapján kívánnak utat építeni a parlamenti pártok között. Kiemelte:
nem szakmai, hanem olyan testvéri közösséget hoztak létre, amelyhez
bármely képviselő csatlakozhat pártállásától és felekezethez való
tartozásától függetlenül. Kádár Péter református lelkész ezt azzal
egészítette ki, hogy a parlamenti megbékélést kívánják elősegíteni,
természetesen nem a problémákat megkerülve, látszategységet mutatva.
Céljuk a parlamenti munkában felmerülő feszültségek oldása.

    Kérdésekre válaszolva elhangzott: a csoport természetesen
kifejti álláspontját bizonyos témákról, hiszen összehangolt
véleményük megjelenítését olykor szükségesnek látják majd, ám nem
tartják alapvető feladatuknak különböző önálló állásfoglalások
kibocsátását. Kádár Péter megjegyezte: helyesnek tartják, hogy az
egyházaknak nincs korporális képviselete a Parlamentben, épp ezért a
csoport sem törekszik valamiféle ,,pótkorporatív,, szerep
eljátszására. Raj Tamás rabbi pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy
a lekészek és hívők részt vesznek a parlamenti bizottságok
munkájában, sőt van akit beválasztottak saját pártfrakciójának
vezetőségébe, így hatásuk mindenképpen markánsan jelentkezhet a
Parlament munkájában.

    Az egyházak megújulásával kapcsolatban a részvevők kifejtették:
az egyházak és felekezetek vezetőinek is át kell gondolniuk azt, ami
a társadalomban történt. Iványi Gábor, az Evangéliumi
Testvérközösség lelkésze úgy vélekedett, hogy az egyházak megújulása
nem elsősorban a hivatalban lévő egyházvezetőkön múlik, hanem
alulról kell megvalósulnia. Az egyházi közélet megtisztulásához
néhány hónap szükséges, és az egyházakhoz tartozó hívő embereknek
kell eldönteniük, hogy kívánják jelenlegi vezetőiket támogatni.
(MTI)



1990. május 3., csütörtök 13:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés második napja (6/a rész)


A képviselők végülis 98 százalékos arányban úgy döntöttek, hgy a
már elfogadott módosításokkal együtt az előterjesztésnek megfelelően
állítják fel a parlamenti bizottságokat, s azok tagjait,
tisztségviselőit az előzetes javaslat alapján megválasztottnak
tekintik.

    Az Országgyűlés állandó bizottságai a következők:
1. Alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság (26 fő)
Elnök: Dr. Salamon László (MDF)
Alelnökök: Dr. Balsai István (MDF)
     Dr. Torgyán József (FKgP)
Titkár: Dr. Hack Péter (SZDSZ)

2. Önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi
bizottság (25 fő)
Elnök: Dr. Wekler Ferenc (SZDSZ)
Alelnökök: Dr. Böröcz István (FKgP)
     Horváth Balázs (MDF)
Titkár: Dr. Sóvágó László (MDF)

3. Külügyi bizottság (23 fő)
Elnök: Horn Gyula (MSZP)
Alelnökök: Csóti György (MDF)
     Hegedűs István (Fidesz)
Titkár: Szent-Iványi István (SZDSZ)

4. Honvédelmi bizottság (24 fő)
Elnök: Dr. Balogh György (FKgP)
Alelnökök: Király Béla (független)
     Mécs Imre (SZDSZ)
     Dr. Raffay Ernő (MDF)
Titkár: Perjés Gábor (MDF)

5. Költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság (26 fő)
Elnök: Soós Károly Attila (SZDSZ)
Alelnökök: Bethlen István (MDF)
     Dr. Békesi László (MSZP)
Titkár: Dr. Becker Pál (MDF)

6. Gazdasági bizottság (26 fő)
Elnök: Bod Péter Ákos (MDF)
Alelnökök: Dr. Lakos László (MSZP)
     Tardos Márton (SZDSZ)
Titkár : Sárossy László (MDF)
(folyt.köv.)



1990. május 3., csütörtök 15:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés második napja (6/b rész)


7. Szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság (26 fő)
Elnök: Dr. Kiss Gyula (MDF)
Alelnökök: Arató Géza (SZDSZ)
     Dr. Baranyai Miklós (MDF)
Titkár: Dr. Kovács Pál (MSZP)

8. Környezetvédelmi bizottság (23 fő)
Elnök: Lukáts Miklós (KDNP)
Alelnökök: Dr. Papp Sándor (MDF)
     Ráday Mihály (SZDSZ)
Titkár: Dr. Tarján Lászlóné (FKgP)

9. Kulturális, oktatási, tudományos, sport, televízió és sajtó
bizottság (25 fő)
Elnök: Dr. Kulin Ferenc (MDF)
Alelnökök: Nádori László (SZDSZ)
     Prepeliczay István (FKgP)
Titkár: Elek István (MDF)

10. Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság (25 fő)
Elnök: Dr. Fodor Gábor (Fidesz)
Alelnökök: Dr. Lukács Tamás (KDNP)
     Dr. Mészáros István (SZDSZ)
Titkár: Dr. Baka András (MDF)

    Az Országgyűlés különbizottságai a következők:

1. Ügyrendi bizottság (14 fő)
Elnök: Dr. Kónya Imre (MDF)
Alelnök: Dr. Katona Béla (MSZP)
Titkár: Dr. Szigethy István (SZDSZ)

2. Választási és mandátumvizsgáló bizottság (12 fő)
Elnök: Nyers Rezső (MSZP)
Alelnök: Dr. Isépy Tamás (KDNP)
Titkár: Novák Rudolf (SZDSZ)

3. Mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság (12 fő)
Elnök: Oláh Sándor (FKgP)
Alelnök: Deutsch Tamás (Fidesz)
Titkár: Dr. Balás István (MDF)

(folyt. köv.)



1990. május 3., csütörtök 15:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés második napja (6/c rész)


4. Nemzetbiztonsági bizottság (13 fő)
Elnök: Dr. Demszky Gábor (SZDSZ)
Alelnök: Szokolay Zoltán (MDF)
Titkár: Bereczki Vilmos (FKgP)


(folyt. köv.)



1990. május 3., csütörtök 15:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés második napja (8. rész)


A képviselőcsoportok vezetőinek tanácskozása miatt hosszúra
nyúlt szünet után az Országgyűlés megtárgyalta a képviselői
tiszteletdíjak és költségtérítés ideiglenes szabályozásáról szóló
határozati javaslatot.

    Szabad György emlékeztetett arra, hogy e határozat csupán egy
rövid, átmeneti időszakra szól, s a Parlamentnek hamarosan
alkotmányerejű törvényben kell rendeznie ezt a kérdéskört.

    A képviselők - vita nélkül - 308 egyetértő szavazattal
elfogadták a tervezetet, melynek értelmében havi tiszteletdíjuk a
miniszteri illetmény 50 százalékának megfelelő összeg, azaz bruttó
32.500 forint. Emellett tisztségenként eltérő mértékű pótdíjban
részesül az Országgyűlés elnöke, alelnöke, jegyzője, valamint az
egyes bizottságok tisztségviselői. Az elfogadott határozat szerint a
képviselők havonta tiszteletdíjuk alapösszegének 30 százalékáig
költségtérítési átalányra, valamint szállásköltség megtérítésére
jogosultak.

    A határozathozatal után Szabad György bejelentette, hogy a
Parlament május 9-én, szerdán ismét összeül. Hozzátette: ez azért
szükséges, hogy még a kormányalakítást megelőzően - egyúttal azt
segítendő - az Országgyűlés napirendre tűzhesse az alkotmány néhány
rendelkezésének felülvizsgálatát, valamint a minisztériumok
felsorolásáról, illetve a jogalkotásról szóló törvényeket. (folyt.
köv.)



1990. május 3., csütörtök 16:12


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés második napja (9. rész)


Szabad György ezután bejelentette, hogy fontos külpolitikai -
Litvániával kapcsolatos - kérdésben közös állásfoglalást alakitott
ki a Parlament Külügyi bizottsága, valamennyi parlamenti
pártcsoport, valamint a pártfrakciók vezetői és a függetlenek
megbízottjának értekezlete. Javasolta, hogy - mivel ilyen módon
valamennyi képviselőnek lehetősége volt véleményének közvetlen
illetve közvetett kifejtésére - a plenáris ülésen már ne nyissanak
vitát a nyilatkozatról, következzék a határozathozatal.

    Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője kért ekkor szót, s
közölte: ismeretei szerint nem is egy állásfoglalás-tervezet
született ebben a fontos külpolitikai kérdésben. A vitától akkor
tudnak eltekinteni, ha mindegyik tervezetet - így a Fidesz-ét is -
szétosztatják és azokat még a határozathozatal előtt -
áttanulmányozhatják a képviselők.

    A dokumentum-tervezet szétosztásáig az elnök ismét
felfüggesztette a plenáris ülést.
(folyt.köv.)



1990. május 3., csütörtök 16:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés második napja - Antall József sajtótájékoztatója (1. rész)

1990. május 3., csütörtök - Magyarország minden eddig megkötött nemzetközi szerződését megtartja - jelentette ki a Parlamentben tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján Antall József, akit az ideiglenes köztársasági elnök kormányalakítással bízott meg. Hozzátette: ez politikai értelemben hazánk hitelképességének az alapja, de ez természetesen nem zárja ki egyes nemzetközi szerződések kölcsönös megegyezés alapján történő felülvizsgálatát. Mint mondta: átalakulásunk kulcskérdése a külföld bizalmának megnyerése, az eddigi jó pozíciók további javítása.


A megalakuló kormány egyszerre kíván jó kapcsolatot teremteni a
Nyugat-Európával, Észak-Amerikával és más országokkal is, nem
elhanyagolva a közvetlen szomszédainkkal meglévő kapcsolatainkat
sem. Ugyancsak a legfőbb feladatok közé tartozik a nemzetközi
pénzvilág bizalmának megnyerése. Magyarország a jövőben is eleget
kíván tenni adósságszolgálati és más pénzügyi kötelezettségeinek. Ha
ez sikerül, akkor az új kormánynak esélye lesz arra, hogy
eredményesen tudja majd megoldani feladatait.

    Antall József kiemelte: az új kormány korrekt kapcsolatot óhajt
fenntartani a Szovjetunióval, s elő kívánja segíteni a csapatkivonás
folytatását is. Ugyancsak nagyon fontos, hogy a magyar belpolitikai
életben kiegyensúlyozott légkör alakuljon ki, megszilárduljon a
többpártrendszer, és jól működjön a parlamentarizmus.

    A politikus hangsúlyozta: a Magyar Demokrata Fórum már
folytatott előzetes tárgyalásokat potenciális koalíciós
partnereivel, a Független Kisgazdapárttal és a Kereszténydemokrata
Néppárttal, de megállapodások még nem születtek, ezért személyi
kérdésekről egyelőre nem tud nyilatkozni. Azt is elmondta, hogy
semmiképpen sem kerül sor május közepe előtt az új kormány
megalakítására, de lehet, hogy a koalíciós tárgyalások május 20-ig
is eltartanak. Az új kormány megalakulása előtt még több
alkotmánymódosításra is szükség van, egyebek közt a minisztériumok
felsorolásáról szóló törvény módosítása várható, mert ez
előfeltétele a kormányalakításnak. Kitért arra, hogy az új kormány
programjának egyelőre csak a rövidített változata készül el,
amelynek kialakításához felhasználják az MDF, valamint a koalíciós
partnerek programjait, illetve a Kék Szalag Bizottság és a Híd
Csoport ajánlásait. (folyt. köv.)



1990. május 3., csütörtök 16:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés második napja - Antall József sajtótájékoztatója (2. rész)


Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy véleménye szerint az
államigazgatásból a jó szakemberek, amelyekre az új kormánynak is
igen nagy szüksége van, nem csak bizonytalansági érzetük miatt
távoznak el, hanem azért is, mert az örvendetesen beindult
privatizáció következtében másutt jóval nagyobb jövedelemhez jutnak.
Mint mondta: az államigazgatást nem tekinti pártpolitikai
területnek, hiszen a munkahelyeken nem működhetnek pártok, így nincs
akadálya annak, hogy az ellenzéki pártok szakértői is dolgozhassanak
az államigazgatásban. Egy ilyen együttműködés az SZDSZ szakértőivel
természetesen nem jelent semmiféle koalíciót. Antall József külön
hangsúlyozta, hogy az új kormány számít a Fidesz szakembereinek
munkájára, annál is inkább, mert e párt korosztálya jelenti a jövő
utánpótlását.

    Szólt arról is: ma már bizonyosnak látszik, hogy az Országos
Tervhivatal jelenlegi funkciójában nem működik tovább, de a hivatal
szakembereire az új kormány más területeken igényt tart. A
létrehozandó Munkaügyi Minisztérium az ÁBMH bázisára épül, de jóval
szélesebb hatáskörrel, így például e tárcára hárul majd az átképzési
program megszervezése, illetve lebonyolítása is. Végezetül közölte,
hogy a megalakuló kormány folytatja tárgyalásait a Világbankkal és a
Nemzetközi Valutaalappal, valamint a nagy pénzügyi csoportok
vezetőivel hitelkérdésekről, illetve lehetséges jövőbeni
magyarországi beruházásokról. Mint megjegyezte: a külföldön élő
magyar származású bankszakemberek különösen nagy érdeklődést
tanúsítanak az átalakulás iránt. (MTI)



1990. május 3., csütörtök 16:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés második napja (10. rész)


Az ismételten hosszúra nyúlt technikai szünet után tértek vissza
a képviselők a Litvániával kapcsolatos kérdés tárgyalására. Az
elnöklő Szabad György jelezte: ahhoz, hogy az Országgyűlés állást
foglalhasson e külpolitikai kérdésben, több előzetes határozatra van
szükség. Először is arról szavaztatta meg a Tisztelt Házat, hogy
egyetértenek-e a litván kérdés pótlólagos napirendre tűzésével,
amelyet az SZDSZ kezdeményezett. Erre a jelenlévő képviselők 74
százaléka szavazott igennel. Ezután a honatyák túlnyomó többséggel
abban állapodtak meg, hogy nem nyitnak vitát az egyes
állásfoglalás-tervezetek felett.

    A Külügyi bizottság állásfoglalás-tervezetéhez Horn Gyula
(MSZP), a bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, miután azt
felolvasta. A javasolt szöveggel kapcsolatban hangsúlyozta: a téma
fontossága miatt, szinte mondatról mondatra szavazta meg a
bizottság. Megítélésük szerint állásfoglalás-tervezetük kifejezi a
magyar nép, a magyar Parlament szolidaritását Litvánia népének
önrendelkezési törekvéseivel. A javasolt szöveg a tárgyalásos
rendezés fontosságát hangsúlyozza. Mint mondta, véleménye szerint az
állásfoglalás-tervezet ugyanakkor tükrözi azoknak az érdekeknek az
érvényesítését is, amelyek a magyar-szovjet jószomszédi kapcsolatok
fennmaradásához, megőrzéséhez fűződnek. Végezetül, utalva a tervezet
egyik mondatára, megjegyezte: a Szovjetunió politikai stabilitásának
megőrzése, a nemzetközi biztonság lényeges, elválaszthatatlan része.

    Éppen ennek a mondatrésznek az elhagyását javasolta Tölgyessy
Péter, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetője pártja nevében,
mert szerintük elegendő, ha a litván nép önrendelkezése mellett
nyilatkozik a Parlament, s ebben az ügyben annál többet nem kell
mondani, minthogy meg kell őrizni a nemzetközi biztonságot. Az SZDSZ
okfejtésével egyetértve hasonlóképpen nyilatkozott Torgyán József,
az FKgP parlamenti frakciójának vezetője.

    A Fidesz nevében Fodor Gábor olvasta fel pártja
állásfoglalás-tervezetét, s érvelt amellett. A fideszesek szerint a
Külügyi bizottság által előterjesztett szöveg túlzottan semleges,
nem felel meg annak a követelménynek, hogy egyértelműen
kinyilvánítsa: a litván nép szabadságáért küzd, s ez a küzdelme
nagyban hasonlatos a magyar nép 1956-os szabadságharcához.

(folyt.köv.)



1990. május 3., csütörtök 17:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés második napja (11. rész)


A képviselők - kisebb ügyrendi vita után - először az SZDSZ és a
Kisgazdapárt együttes módosító javaslatáról szavaztak, s első
menetben 168 nem és 163 igen szavazat arányában elvetették azt.
Mivel többen jelezték, hogy véleményük szerint nem működött a
szavazógépük, az elnök a kérdésben ismételt szavazást rendelt el,
amely azonban csak a szavazatok arányán, de a végeredményen nem
módosított.

    A Külügyi bizottság állásfoglalás-tervezetére szövegmódosítás
nélkül 198-an - a képviselők 55 százaléka - szavaztak, 149-en
ellenezték és 15-en tartózkodtak. Mivel az Országgyűlés a Külügyi
bizottság javaslatát fogadta el, a Fidesz szövegtervezetét az
elnöknek már nem kellett szavazásra bocsátania.

    A külügyi bizottság által előterjesztett, s csekély többséggel
elfogadott állásfoglalás tartalmazza:

    ,,A Magyar Köztársaság Országgyűlése mély aggodalommal kíséri
figyelemmel a Litvánia körül kialakult súlyos helyzetet.
Elfogadhatatlannak tartja kényszerítő eszközök alkalmazását és
minden olyan lépést, amely akadályozza a litván nép önrendelkezési
jogának érvényesítését.

    Az Országgyűlés ezúton fejezi ki szolidaritását a litván néppel
és önrendelkezési törekvéseivel. Szükségesnek tartja, hogy a
Szovjetunió vezetői érdemi tárgyalásokat kezdjenek a litván nép
törvényes képviselőivel olyan megoldás kialakításáról, amely
egyaránt biztosítja a litván nép önrendelkezési jogának
érvényesülését, valamint a Szovjetunió politikai stabilitását és a
nemzetközi biztonság megőrzését,,. (folyt. köv.)



1990. május 3., csütörtök 17:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés második napja (12. rész)


A Litvániával kapcsolatos állásfoglalás elfogadását követően -
néhány perccel fél öt után - Szabad György, az Országgyűlés
megbízott elnöke bezárta a Parlament alakuló ülését. Zárszavában
szólt arról, hogy számos üdvözlő távirat, jókívánság érkezett az
Országgyűléshez, annak tisztségviselőihez, a képviselőkhöz, illetve
a nemzet egészéhez bel- és külföldről egyaránt. A plénum nevében
Szabad György köszönetét fejezte ki az üdvözletekért, s a képviselők
felhatalmazását kérte ahhoz, hogy ezt a jókívánságok kifejezőinek is
tudomására hozza. Megítélése szerint az üdvözletek értékes jelei
annak a figyelemnek, amely az alakuló ülést kísérte. Ez
biztatást jelent az elkövetkezendő munkához.

    Szabad György kifejezte meggyőződését, hogy az alakuló ülés - a
kezdet nehézségeit is figyelembe véve - hasznos munkát végzett.
Kérte a képviselőket, hogy teremtsék meg a bizottsági munkában és a
személyes felkészülésben a jó folytatás további feltételeit.
Egyúttal emlékeztette a képviselőket: az Országgyűlés legközelebb
május 9-én, szerdán délelőtt 10 órakor ül össze. (MTI)



1990. május 3., csütörtök 17:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia. - Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg. - Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD