|
|
 |
|
 |
- A román SZER kommentárja - 1. folyt.
|
Az új bukaresti rezsim ezt tette. A tiltakozásokat
ellentiltakozásokkal "kezelték" - az utolsó példa a marosvásárhelyi.
Nem létezett Bukarest részéről tiszta álláspont a nemzetiségek
kérdésében sem - úgy ahogy nem létezett a gazdaság, vagy a volt
Securitate és a volt Román Kommunista Párt ügyében sem egy tiszta
álláspont. A Nemzeti Megmentési Front, amely kétértelműségekből
született és él, ezen a területen is sikertelen. Ha a kezdettől
megmondta volna egyenesen, hogy a magyaroknak saját iskolájuk lehet
- úgy amint tegnap nyilatkozott Gelu Voican miniszterelnök-helyettes
Marosvásárhelyt - nagyon is lehetséges, hogy a március 19-ikei és
20-iki események nem történtek volna meg.
Így az egész világ a tévé képernyőin követhette, amint románok
bunkósbotokkal verték a magyar tüntetőket Marosvásárhelyt. Ki a
vesztes, ha nem az egész romániaiai nép. Alig sikerült
fiataljainknak - akik puszta kézzel álltak szembe a legmocskosabb
kommunista diktatúra fegyvereivel, hogy megváltoztathassák a világ
véleményét rólunk románokról - és tessék: a marosvásárhelyi
események következtében - és azok által, akik ezt kihasználják -
majdnem ugyan oda érünk, ahonnan elindultunk.
Időnk nem engedi, hogy teljes sajtószemlét mutassunk be Önöknek,
de már mostantól megmondhatjuk, hogy a nemzetközi közvélemény nem a
mi oldalunkon áll. Az általános irányzat, amely a sajtóból
kibontakozik: elítélnek minket, románokat. És mindezek felett a
szomszédos, és a nehéz időkben baráti Magyarország - ha mást nem is
említenénk csak annak sokezer románnak nyujtott menedékjogot és a
segítséget a forradalom szenvedései után - kitűnő sajtója van.
Magyarország volt Kelet-Európa liberalizálásának bajnoka.
Ceausescu mélységes ellenszenve Magyarország és a magyarok ellen
egyik gyökerét éppen a magyar gazdasági és társadalmi modellben
találta. Van-e most nekünk - a forradalom után - valamilyen okunk,
hogy tovább görgessük magunkban az ellenszenv érzelmeit, melyet a
Ceasescu-diktatúra ültetett el? Természetesen ezt a kérdést fel
lehet tenni akkor, ha azok, akik Bukarestben a vezető posztokon
vannak, igazi "anticeausisták". Mi már azon vagyunk, hogy azt
higyjük: a halott diktátor örvendhetett volna a mostani
marosvásárhelyi események láttán. (folyt.)
1990. március 22., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|