Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 28.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Kihantolás a 301-es parcellában - a nyilvánosság kizárásával

"A Minisztertanács 1989. januári határozata értelmében március 29-én, szerdán délelőtt 10 órakor megkezdődik a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában Nagy Imre és mártírtársai, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József jeltelenül elföldelt holttestének kihantolása és azonosítása a családtagok és a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselőinek jelenlétében. A hozzátartozók iránti érzelem és tapintat megkívánja a tömegkommunikációs orgánumok és a nyilvánosság kizárását."
SZER:

Interjú Duray Miklóssal

"A csehszlovákiai magyarellenes nemzetiségi politikának leghagyományosabb célpontját a magyar iskolák alkotják. Ugyanis kezdettől fogva, ahogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság a magyar iskolák képezték az elnemzetlenítő, illetve a nemzetiségi képet átváltoztató politika legfontosabb tárgyát. Alig, hogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság, a pozsonyi magyar felsőoktatási intézményt, a Szent Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették."

Horn, Sevardnadze - nyilatkozatok a VSZ-találkozóról (1. rész)

Garajszki István és Láng Judit, az MTI tudósitói jelentik:
Prága-Budapest, 1990. március 17., szombat (MTI-tud) - A VSZ külügyminiszteri találkozó után Horn Gyula összegezte prágai tárgyalásainak tapasztalatait a magyar sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva.


A magyar külügyminiszter a közelmúltban meglehetős vihart kavart
egy politikaelméleti tanácskozáson elhangzott elemzésével, miszerint
Magyarország távlatosan részesévé válhat a NATO politikai
integrációjának. Horn Gyula megállapítását akkor az össz-európai
folyamatok elemzésére, a két katonai-politikai tömb konvergenciájára
építette fel. A prágai látogatás nyitóprogramján - a Havel
köztársasági elnökkel megtartott rövid eszmecserén - most váratlan
nemzetközi megerősítést nyert a magyar külügyminiszter elmélete. A
német kérdésben vallott nézeteit összefoglalva Václav Havel úgy
ítélte meg, hogy az európai folyamatokat tekintve reális a két
szövetségi rendszer konvergenciája.

    Az eszmecserén a magyar-csehszlovák kapcsolatok alakulását is
érintette Horn Gyula és Havel köztársasági elnök. A magyar
külügyminiszter felvetette, hogy tudomása szerint csehszlovák
részről az utasforgalom jelentős szigorítását tervezik a szomszédos
államokkal. Csehszlovákia arra hivatkozik, hogy nagyon nehéz a
gazdasági helyzete, nagy a benzinhiány, az országba látogató
turisták szinte mindent felvásárolnak, s e kedvezőtlen jelenségeknek
valamilyen formában gátat kívánnak vetni. Egyes értesülések szerint
még a vízumkényszer bevezetését is fontolóra vették.

    Horn Gyula mindezekkel összefüggésben felhívta Havel elnök
figyelmét arra, hogy semmiféle olyan lépést nem szabad tenni, amely
ellentétben áll a Helsinki Záróokmány szellemiségével és
ajánlásaival. A magyar tapasztalatokra utalva Horn Gyula úgy vélte,
a turizmus kedvezőtlen hatásait ki lehet szűrni különféle
intézkedésekkel, például a vámszabályok megszigorításával, ám nem
szabad olyan döntéseket hozni, amelyek lehetetlenné teszik magát az
utasforgalmat. Végül abban maradtak, hogy e témáról a jövő héten
szakértői tárgyalásokat folytatnak az érintett országokkal.

    A pár perces négyszemközti eszmecserén szóba került az a levél
is, amelyet Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök küldött a
napokban Havel köztársasági elnöknek a Szlovákiában élő magyar
nemzetiség ügyének felkarolását kérve. Václav Havel közölte, hogy
gondosan áttanulmányozta a levelet, s rövidesen válaszolni fog a
benne foglalt gondolatokra. (folyt.köv.)



1990. március 17., szombat 18:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Horn, Sevardnadze - nyilatkozatok a VSZ-találkozóról (2. rés


Horn, Sevardnadze - nyilatkozatok a VSZ-találkozóról (2. rész)

A külügyminiszteri találkozón elhangzottakról Horn Gyula
elmondta: a hét ország diplomáciai vezetői egyetértettek abban, hogy
a német újraegyesítés elkerülhetetlen, s a probléma a német
önrendelkezés keretébe tartozik. Egységes volt az álláspont abban
is, hogy az új Németország katonai, politikai státuszát az európai
helyzet, az európai biztonság követelményeinek figyelembe vételével
kell kialakítani. Ennek megfelelően egyöntetű volt az a vélemény,
hogy a kialakult határokat tiszteletben kell tartani. Viták voltak
viszont annak megítélésében, hogy a jövendő Németország tagja
legyen-e a NATO-nak, avagy semleges státuszt foglaljon el.

    A magyar álláspontot tolmácsolva - amelyet egyébként
Csehszlovákia és Lengyelország delegátusai is osztottak - Horn Gyula
a tanácskozáson kifejtette: Európa számára kisebb fenyegetést
jelentene egy olyan Németország, amely tagja a NATO-nak. Hiszen e
szövetségi rendszeren belül működik egy olyan egyeztetési,
koordinációs mechanizmus, amely kizárja, hogy valamely tagállam
katonai szerepe túlsúlyba kerüljön. A semlegesség esetén erre nem
lennének megfelelő garanciák, nem lehetne kielégítően ellenőrizni
Németország katonai fejlődését. Ami a problémakör történelmi
megítélését illeti, Horn Gyula hangsúlyozta: nem lehet az 1945-ös
élmények alapján megközelíteni a kérdést, hanem mai fejjel, a mai
kor követelményeinek megfelelően kell elemezni. A tanácskozáson
kifejtett szovjet álláspont ezzel szemben kategórikusan elutasította
a jövendő egységes Németország NATO-tagságának gondolatát. A többi
résztvevő egyelőre nem foglalt állást e kérdésben.

    A tanácskozáson elhangzott vélemények még nem tekinthetők
végleges álláspontnak; a mostani konzultációs jellegű találkozót a
jövőben további egyeztetések, szakértői eszmecserék követik. A
probléma megítélése minden bizonnyal még jelentős változásokon mehet
át az NDK-beli változások, valamint a ,,4 plusz 2-es,, tárgyalások
eredményeként.

    A két szövetségi rendszer kapcsolatainak várható alakulását
taglalva kitűnt: a külügyminiszterek szinte mindegyike abban az
irányban gondolkodik, hogy miként mehet végbe a két tömb közeledése,
majd a későbbiekben esetleges egybeolvadása. Első lépésként szoros
kapcsolatokat, együttműködést kell kialakítani, sőt közös
intézményeket kell létrehoznia a Varsói Szerződésnek és a NATO-nak.
(Az európai biztonságnak ilyen közös intézménye lehet például a
katonai programok összehangolása.) Többen megfogalmazták, hogy az
európai helyzet alakulása teljesen új gondolkodásmódot követel meg a
politikusoktól. (folyt.köv.)



1990. március 17., szombat 18:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Horn, Sevardnadze - nyilatkozatok a VSZ-találkozóról (3. rész)


Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert arról kérdezték
Prágában az újságírók, milyen esélyeket lát egy új európai
biztonsági rendszer kialakítására, s az milyen összefüggésben áll a
német egység kérdésével.

    Sevardnadze úgy vélekedett, hogy egy ilyen rendszer
kialakításához türelemre, fokozatosságra van szükség. A
VSZ-külügyminiszterek mostani tanácskozása után - mondotta - már
nagyobb optimizmussal tekint e folyamat elé. Optimizmusát arra a
konszenzusra alapozza, miszerint az össz-európai folyamatot, az
össz-európai biztonság rendszerének kialakítását, illetőleg a német
egység kiépítését szinkronba kell hozni. Ebben a kérdésben csaknem
egyöntetű véleményt alakítottak ki a miniszterek.

    Ami a két szövetségi rendszer jövőjét illeti, Sevardnadze
leszögezte: a NATO és a VSZ létezése tény. A miniszteri találkozó
részvevői a maguk részéről a Varsói Szerződés további tökéletesítése
mellett foglaltak állást. Egyben reményüket fejezték ki, hogy
hasonló folyamat megy végbe a NATO kebelén belül is. Ennek
eredményeként remélhetőleg a katonai-politikai szövetségek
fokozatosan átalakulnak politikai-katonai szövetségekké. Vagyis a
katonai elemek idővel háttérbe szorulnak. Többen annak lehetőségét
sem zárták ki, hogy közvetlen kontaktusok, intézmények jönnek létre
a két szövetségi rendszer között. Mindezek a felvetések már a holnap
gondolkodásának alapjául szolgálnak - mutatott rá.

    A jövendő Németország szövetségi elkötelezettségét illetően
Sevardnadze hangsúlyozta: az egységes Németország számára a legfőbb
kérdés a fegyverzet szintje. A VSZ-külügyminiszterek egységesek
abban a megítélésben, hogy minden állam, s különösen az egységes
Németország, köteles betartani a védelmi doktrína elveit. Vagyis
csak olyan mennyiségű fegyverzetet, olyan fegyveres erőket szabad
tartaniok, amely pusztán a védelemhez elégséges. Ennek megvalósítása
azonban igen bonyolult folyamat. Néhányan úgy vélik, hogy erre
alkalmasak a NATO keretei, a Szovjetunió viszont ezt
megengedhetetlennek véli. Ez azonban olyan bonyolult kérdés, amely
további eszmecseréket, tanulmányozást kíván.

    Eduard Sevardnadze kitért az elől a kérdés elől, hogy vajon
állomásoznak-e majd szovjet csapatok az egységes Németország
területén. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a 4 plusz 2
konferencia keretében éppen csak megkezdődtek a megbeszélések.
Egyelőre csak a tanácskozás eljárási kérdéseiről esett szó, korai
tehát konkrét kérdésekben nyilatkozni. +++



1990. március 17., szombat 18:57


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia. - Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg. - Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD