|
|
|
|
Március 15. - 1990 - Petőfi-szobor (2. rész)
|
Annál is inkább - figyelmeztetett -, mert az elmúlt 45 év kommunista uralma kiölte a magyarságból a magyarságtudatot, a vallásos hitet, a munkakedvet. A vállalkozók pedig a rendszer megtűrtjei voltak, kulákokká, kapitalista csökevénnyé, burzsujokká, kizsákmányolókká degradálva kényszerültek átvészelni ezt az időszakot. Holott az igazi kizsákmányolók az elvtársak között voltak.
Ám a történelem viharai sem tudták kitépni az emberek szívéből a vágyat a szabadság, a függetlenség eléréséért. A parázs 142 év után ismét lángra lobbant, s a magyarok a világ előtt büszkék lehetnek arra, hogy a rendszerváltás higgadtan megy végbe. Ismét Petőfit idézte, s a Nemzeti dal refrénjét együtt zúgta a tömeg a szónokkal, aki újabb esküre hívta hallgatóit: esküdjenek arra is, hogy a jövőben se kommunista, se más párt ne valósíthasson meg diktatúrát, mert elég volt az önkényuralmakból, a fasizmusból, a diktatúrákból. Viszont az igazi szabadság kivívásához összefogásra és a márciusi ifjak lelkesedésére van szüksége ennek az elgyötört, elfárasztott nemzetnek - hangoztatta befejezésül.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevében Petrasovits Anna szólt a tömeghez. Azzal kezdte mondanivalóját: amikor a múlt század derekán egész Európa a szabadságért küzdött, egy szűk puccsista csoport megjósolta, hogy kísértet járja be Európát. Ez a kísértet, a kommunizmus kísértete valóban bejárta Közép- és Kelet-Európát, mindenütt testi-lelki nyomort hagyva maga után. Keletről jött a fény, s e barbár keleti fény elvakította a magyar nemzetet is.
E megállapításokat követően a szónok hosszasan ecsetelte - a sokaság nemtetszését is kivíva - miért lehetnek büszkék magukra a szociáldemokraták. Majd 1848 szellemi örökségéhez visszatérve felidézte: 1848. március 15-én két erő csapott össze, a diktatúra és a demokrácia. Az események vezéralakjai több irányzatot képviseltek, eltérő programokat fogalmaztak meg. Kossuth a nemzeti függetlenséget és a polgárosodást a középnemesség vezetésével és támogatásával képzelte el. Deák is a középnemesség képviseletében lépett fel következetesen a polgárosodás érdekében. Eötvös a centralisták élén a polgári demokrácia európai modelljét hirdette meg. A radikális polgári demokratikus átalakulást pedig a márciusi ifjak sürgették. Először ők fogalmazták meg Magyarországon a polgári szabadságjogokat. (folyt. köv.)
1990. március 15., csütörtök 17:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|