Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 28.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Kihantolás a 301-es parcellában - a nyilvánosság kizárásával

"A Minisztertanács 1989. januári határozata értelmében március 29-én, szerdán délelőtt 10 órakor megkezdődik a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában Nagy Imre és mártírtársai, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József jeltelenül elföldelt holttestének kihantolása és azonosítása a családtagok és a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselőinek jelenlétében. A hozzátartozók iránti érzelem és tapintat megkívánja a tömegkommunikációs orgánumok és a nyilvánosság kizárását."
SZER:

Interjú Duray Miklóssal

"A csehszlovákiai magyarellenes nemzetiségi politikának leghagyományosabb célpontját a magyar iskolák alkotják. Ugyanis kezdettől fogva, ahogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság a magyar iskolák képezték az elnemzetlenítő, illetve a nemzetiségi képet átváltoztató politika legfontosabb tárgyát. Alig, hogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság, a pozsonyi magyar felsőoktatási intézményt, a Szent Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették."

Fodor István az új Országgyűlés örökségéről (1. rész)

1990. február 15., csütörtök - Egy hónap múltán, március 16-án lejár az 1985-ben megválasztott Országgyűlés mandátuma: a hátralévő időszakban 376 képviselő elsősorban választói, s majd az ország nyilvánossága előtt ad számot végzett - és nem kevéssé vitatott - munkájáról. Ez a ,,számadás,, lényegében meghatározza azt az örökséget is, amelyet utódjára hagyományoz a Parlament. Erről kérdezte Fodor Istvánt, az Országgyűlés megbízott elnökét Csoknyay Edit, az MTI munkatársa.


E rendkívül összetett, bőséges és nem kis mértékben nyomasztó
örökség lényegében két esztendeje halmozódik, s nem feltétlenül vagy
nem teljes mértékben a jelenlegi Parlament jóvoltából- szögezte le
elöljáróban Fodor István.

    Mint mondotta: ennek az örökségnek az alapja egyrészt az
Országgyűléstől függetlenül kialakult politikai helyzet. Két évvel
ezelőtt vetődött fel először a jelenlegi Parlament legitimitásának
kérdése azzal, hogy olyan, politikailag plurális, a társadalom
érdektagozódása alapján megválasztott Országgyűlésre van szükség,
amely tükrözi ezt az érdektagoltságot, s amelyben a képviselők
valóban felkészült, a választók bizalmát élvező, hiteles emberek.
Abban az időben viszont nem volt még többpártrendszer, s hiányoztak
a politikai átalakulás törvényes keretei, jogszabályi feltételei is.
Ezek hiányában tehát akkor sem sikerülhetett volna a kívánt
Országgyűlést megválasztani, ha a jelenleginek netán tán akkortájt
jár le a mandátuma.

    Kétségbevonhatatlan: ez az Országgyűlés megalkotta azokat a
magas szintű jogszabályokat, amelyek megteremtették a politikai
átalakulás törvényes kereteit - tudomásul véve, hogy plénumán kívüli
egyeztetések után szentesít törvényeket.

    Igaz, még valamit tehetett volna, meg kellett volna tennie -
tért ki a legutóbbi parlamenti ülésszak egyik leghevesebb vitájára,
az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat
tárgyalására Fodor István. (Ismeretes, hogy ez a törvényjavaslat
először magában foglalta a képviselők jogállásán kívül a
tiszteletdíjat, a költségtérítést és a kedvezményeket is. A
törvényhozók azonban többségi vélemény alapján úgy foglaltak állást,
hogy csak a jogállásról alkossanak jogszabályt, az anyagi
kérdésekben pedig az új Parlament döntsön. Végül - alkotmányerejű
törvényről lévén szó - e ,,félbevágott,, törvénytervezet sem kapta
meg a szükséges kétharmados többséget.) (folyt. köv.)



1990. február 15., csütörtök 14:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Fodor István az új Országgyűlés örökségéről (2. rész)


Az Országgyűlés megbízott elnöke annak a meggyőződésének adott
hangot, hogy még a mai Parlamentnek kellett volna megalkotnia a
teljes törvényt, hiszen így teremtett volna tiszta, egyértelmű
feltételeket az új Országgyűlés választásához. Így viszont az
újonnan megválasztott plénumnak nagyon rövid időn belül kell
foglalkoznia ezzel a témával, megelőzve esetleg a kormányalakítást
is. Fodor István hozzáfűzte: e törvényjavaslatnak, s különösen az
anyagiakra vonatkozó részének az elvetése egyfajta demagóg
beállításnak köszönhető, s ez a szemlélet kapott túlzott hangsúlyt a
sajtóban is. Így az új Parlamentnek nincsenek meg a működéséhez
szükséges személyi, tárgyi, technikai feltételei sem. Márpedig
mindezek nélkül már az első pillanatban működésképtelen lehet az új
Országgyűlés.

    A törvényhozási mechanizmus egyik legfontosabb tapasztalataként
azt emelte ki Fodor István: a jelenlegi Parlament az elmúlt másfél
évben olyan mennyiségű munkát végzett el - már-már főhivatásban -,
ami a későbbiek folyamán egy profi Országgyűlésnek is bőségesen
elegendő, sőt, sok lenne. Éppen ezért az új Parlament örökségéből
megszívlelendő tanulság: nem szabad elfogadnia, hogy a kormány
hétről hétre sürgősségi tárgyalást kérve, tömegével nyújtson be
alapos felkészülést, szakértelmet igénylő törvényjavaslatokat.
Véleménye szerint a célszerű az lenne, ha a kétfordulós
törvényalkotási gyakorlat honosodna meg, azaz: az első fordulóban
csak a koncepciót, a szabályozási elveket vitatnák meg a képviselők,
a második menetben pedig a vita alapján kidolgozott-átdolgozott
konkrét javaslatot. Ahogyan ezt az Országgyűlés meg is tette az
alkotmány módosításakor.

    A politikai átalakulás folyamatára visszatérve kifejtette: a
jogállamiság, a parlamentáris demokrácia megteremtésének természetes
velejárója, hogy a politikai tagozódással egyidőben a társadalom
egyfajta atomizálódása is végbemegy. Ugyanilyen természetes jelenség
lesz viszont az is, ha a választások után tisztulási folyamat zajlik
majd le. Abban a pillanatban, amikor a nép visszaigazolta, hogy kik
,,beszélnek valóban az ő nevében,,, nagyságrendekkel csökken majd a
politikai pártok száma. (folyt. köv.)



1990. február 15., csütörtök 14:10


Vissza »


Fodor István az új Országgyűlés örökségéről (3. rész)


Minderre figyelemmel az ország jövője szempontjából az optimális
megoldás az lenne, ha csak néhány - de biztos többséget jelentő -
párt alakítana koalíciós kormányt. És ehhez hiteles személyiségekre
van szükség. A mai ismeretek alapján szóba jöhető pártok
rendelkeznek az ehhez szükséges felkészültséggel. Tudják azt, hogy
más ellenzéki pozícióból ,,csípőből tüzelni,, és megint más
kormányzati pozícióból felelősséget vállalni. A legfontosabb: ne a
hatalmi harc, ne az elszámoltatás legyen a legfőbb elfoglaltságuk,
hanem a helyzet alapos elemzése, a lehetőségek felmérése és mindezek
alapján egy hosszabb távú stratégia meghatározása.

    Az új Parlamentre váró örökség alapja másfelől a gazdaság
helyzete, állapota, amelynek előidézésében már vitatható a Parlament
szerepe. Ma erre kell fordítani elsősorban a figyelmet, a gazdasági
rendszer- és struktúraváltást kell megvalósítani, de úgy, hogy az
átalakítás soha ne hordozza magában a társadalmi robbanás valós
veszélyét. Fodor István úgy ítélte meg: a gazdaság ma sincs annyira
leromlott állapotban, hogy a tervezett eszközök igénybevételével ne
válhatna dinamikusabbá, s később a világpiac részévé. Annál is
inkább, mert a magyarországi változások külpolitikai feltételei
továbbra is kedvezőek, hiszen a folyamatok - s ez a lehetséges
partnerországok számára meghatározó - szilárd elképzelések alapján
zajlanak - mondotta végezetül az Országgyűlés megbízott elnöke.
(MTI)



1990. február 15., csütörtök 14:11


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia. - Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg. - Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD