Rendszerváltás és az MTI

	RMDSZ - marosvásárhelyi tanácskozás
B.Walkkó Ggyörgy, az MTI tudósítója jelenti: Marosvásárhely, 1990. január 13. szombat (MTI-TUD) - Marosvásárhelyen szombat délelőtt megkezdődött a Romániai Magyar Demokrata Szövetség első országos küldöttértekezlete. A nagy jelentőségű tanácskozásra 17 megyéből érkeztek küldöttek - közöttük olyan személyiségek, mint Tőkés László és Sütő András. Domokos Gézának, a RMDSZ ideiglenes intéző bizottsága vezetőjének elnökletével tartott tanácskozáson megvitatjákk annak az elvi nyilatkozatnak a tervezetét, amelyet az ideiglenes intéző bizottság dolgozott ki. A tervezet leszögezi: a romániai magyarság cselekvő részese volt a diktatórikus rendszer megdöntésének és cselekvőn részt kíván venni az ország új alapokon szerveződő demokratikus és pluralista társadalmának kialakításában. Hangoztatja: a magyar nemzeti kisebbség tényleges jogegyenlőségben akar élni a román néppel és ezért az egyéni és kollektív jogok érvényesítéséért száll síkra. A vitára bocsátott nyilatkozat-tervezet rámutat: nem követjük el azt a hibát, amelyet a megelőző korszakok kisebbségi szervezetei elkövettek, vagyis nem folytatjuk a félmegoldások, a hátrányos egyezkedések és a fokozatos lemondások politikáját. Az ideiglenes intéző bizottság javaslata szerint a szövetség nem pártként, hanem a romániai magyar nemzetiség érdekképviseleti szerveként fejti ki tevékenységét és így jelölteket állít a tavasszal tartandó demokratikus választáson. A dokumentum több fejezetben tárgyalja a magyarság előtt álló feladatokat és programokat. Ezek között kifejti, hogy különösen sok a tennivaló, a pótolnivaló az oktatás területén. Ezért szorgalmazza az anyanyelvi oktatás megvalósítását az óvodától az egyetemekig és sürgeti a kolozsvári Bolyai egyetem visszaállítását. +++ 1990. január 13., szombat 11:04
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	RMDSZ - marosvásárhelyi tanácskozás (1. rész)
B.Walkó György, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Marosvásárhely, 1990. január 13. szombat /MTI-tud./ - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség első országos küldöttértekezletét szombaton rendezték meg Marosvásárhelyen. Tizenhét megyéből több mint kétszáz küldött tanácskozott a romániai magyarság időszerű feladatairól és problémáiról. Domokos Gézának, a RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága elnökének vezetésével rendezett küldöttértekezleten beterjesztették azt a nyilatkozat-tervezetet, amely programot jelöl és célokat összegez. Az elvi nyilatkozat fontosabb fejezeteit Domokos Géza ismertette. Külön kitért arra, hogy a Nemzeti Parasztpárt, amely a leggyorsabban szerveződő politikai erő, kiterjeszti propagandáját a kisebbségekre, így Székelyföldön is megpróbál híveket toborozni. Rámutatott arra, hogy a szövetség számára nem fogadható el a jelenlegi választási törvényjavaslat, amely területi képviseleti elvet szorgalmaz. Ebben az esetben ugyanis Kovászna és Hargita megye kaphatna csak képviselői helyeket a többségi elv alapján, ezért az RMDSZ a listás modellt szorgalmazza. Szólt a közelmúltban Kolozsváron tartott tanácskozáson elhangzott javaslatokról s ennek alapján nemzeti kisebbségként határozta meg a romániai magyarságot, nem pedig együttélő nemzetiségként vagy társnemzetként. Megemlítette, hogy a területi autonómiával kapcsolatban többféle értelmezés létezik, és a vita során alakul ki majd a végleges álláspont. Ezt követően hosszabb ügyrendi vitára került sor, amelyben tisztázták a részvétel jogát. Többen ugyanis úgy vettek részt a tanácskozáson, hogy nem rendelkeztek érvényes mandátummal, mivel olyan területről érkeztek, ahol nem volt mód küldöttértekezlet tartására. Minden ilyen küldött számára - többségi szavazással - biztosították a részvétel jogát. Óriási tapsvihar tört ki a teremben, amikor megérkezett a tanácskozásra Tőkés László. A református lelkész elfoglalta helyét az Ideiglenes Intéző Bizottság tagjainak sorában, és rövid beszédben üdvözölte a küldöttértekezletet. Kitért arra, hogy egyházkerületének elöljárója, a püspök-helyettes, telefonon utasítást adott a lelkészeknek, hogy templomaikban ne adjanak helyet az RMDSZ alakuló gyűléseinek. (folyt.) 1990. január 13., szombat 18:57
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	RMDSZ-marosvásárhelyi tanácskozás (2. rész)
Szilágymenyőn ezt nem vették figyelembe, és megtartották az alakuló gyűlést. ,,Az alulról jövő kezdeményezések szellemében hozom a menyői gyülekezet és a szövetség üdvözletét, s ezzel kívánom köszönteni a küldöttértekezletet,, - mondotta Tőkés László. A tanácskozáson ismertették a lvovi magyarok szövetségének Szilveszterkor keltezett üzenetét, valamint a Magyarok Világszövetségének, a Magyar Televíziónak és a Magyar Távirati Irodának az RMDSZ-hez küldött üdvözletét. Felszólalt a tanácskozáson Pálfalvi Attila közoktatásügyi miniszterhelyettes, aki bejelentette: Kolozsváron rövidesen felszabadítják a pártiskola épületét. Ode helyezik át azokat a román osztályokat, amelyeket régi kolozsvári líceumokban, magyar iskolákban indítottak néhány évvel ezelőtt. Ősztől ismét megkezdi munkáját Kolozsváron a Bólyai egyetem. Ehhez az egyetemhez kapcsolódna önállóságát megtartva a többi magyar felsőoktatási intézmény, így a marosvásárhelyi orvosi egyetem, a Szentgyörgyi István színművészeti főiskola, a kolozsvári zenei és képzőművészeti főiskola, valamint az állatorvosi és a magyar műszaki felsőiskola. Rámutatott arra, hogy a diktatúra idején a nemzetiségi oktatás szenvedte el a legtöbb csapóst. Marosvásárhelyen az orvosi egyetemen öt év alatt 90-ről 15-re csökkent a felvett magyar hallgatók száma. Közölte, hogy szorgalmazni fogják a Havasalföldre és Moldvába kihelyezett magyar tanárok erdélyi elhelyezkedését és helyt adnak azoknak a törekvéseknek is, hogy a közelmúltban Erdélybe vezényelt román pedagógusok visszatérhessenek a Regátba, ha erre igényt tartanak. Kijelentette: számos jelzésünk van arra, hogy ezek a román pedagógusok haza szeretnének menni. Elmondta, hogy egyharmaddal növelni kell a tanárok létszámát, és kérte, hogy mielőbb térjenek vissza hivatásukhoz a jelenleg más területeken dolgozó pedagógusok. Szólt arról is, hogy már nem érvényes a ,,röghöz kötöttség,, , tehát az értelmiségnek nem kötelező az állandó lakhelyen munkát vállalnia. A tanácskozás zárt üléssel, majd sajtótájékoztatóval ért véget. +++ 1990. január 13., szombat 19:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	RMDSZ - marosvásárhelyi tanácskozás
B.Walkó György, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Marosvásárhely, 1990. januar 13. szombat /MTI-tud/ - A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének zárt ülését követően sajtótájékoztatóra került sor. Ezen Horváth Andor, az RMDSZ ideiglenes intéző bizottságának tagja közölte: a küldöttértekezleten részletes tartalmi és terminológiai kérdésekről folyó vitára került sor, de mindvégig jó hangvétellel. A felszólalásokból kicsendült az egységre törekvés. A még vitatott és nyitvahagyott kérdésekről a közeljövőben megtartandó országos kongresszus hoz döntéseket. Kibővítették az eddig 11 tagból álló ideiglenes intéző bizottságot 50 tagúra, s beválasztották a testületbe a megyei és helyi szervek vezetőit is. Szólt arról, hogy már mindenütt megalakultak a helyi szervezetek. A taglétszámra vonatkozóan még nincsenek összesített adatok, de a legtöbb helyi bizottság tagsága ezreket fog át. A tagdíj önkéntes lesz, de nem lehet havi 5 lejnél kevesebb. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a szövetségnek pártoló tagséga is lehessen. Az RMDSZ - amelynek székhelye esetleg Erdélyben lesz - azért nem alakul át párttá, hogy még nyitottabb maradjon minden társadalmi réteg számára. Hozzátette: nem tekinthet el a szövetség olyan jelkép értékű kiváló személyiségtől, mint példaul Tőkés László. Említést tett arról, hogy az ideiglenes intéző bizottság megkezdte a tájékozódó jellegű párbeszédet különböző szövetségekkel és politikai pártokkal. Tárgyalt már a Nemzeti Parasztpárt képviselőivel és a Csoportosulás a Társadalmi Párbeszédért elnevezésű, főként értelmiségiekből álló független szervezettel. Horváth Andor kérdésekre válaszolva elmondta: a be- és kitelepítés problémájával kapcsolatban a szövetségnek az az elvi álláspontja, hogy mindazoknak, akik az önkényes intézkedések miatt kényszerültek más vidékekre, a visszatérését várják eredeti lakhelyükre, a betelepültek esetében pedig a döntést az érdekeltekre bízzák. Oktatási kérdésekről szólva közölte: az eddigi 40-ről 25 fős osztálylétszámokra térnek át, s megszűnik az egyetemi végzés utáni hároméves kötelező kihelyezés rendszere. Bejelentette: határoztak arról, hogy minden községben és városban összegyűjtik a dokumentumokat és megírják a forradalom krónikáját. A küldöttértekezlet elé terjesztett nyilatkozattervezetet kiegészítésekkel és változtatásokkal elfogadták és a dokumentumot a napokban nyilvánosságra hozzák.+++ 1990. január 13., szombat 21:02
Vissza » A hírhez kapcsolódik »