|
|
|
|
Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács november 28-i üléséről (1. rész) (OS)
|
1989. december 5., kedd - 1. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megvitatta a kormány 1990. évi foglalkoztatáspolitikai koncepcióját és az eszközrendszer fejlesztésére teendő intézkedéseit. Az OÉT az aktív foglalkoztatáspolitika megvalósítását tartja szükségesnek, amely a hangsúlyt a munkanélküliség megelőzésére, a munkanélküliek újbóli foglalkoztatásának elősegítésére helyezi, de gondoskodik a munka nélkül maradók szociális biztonságáról is. Ennek érdekében a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer 1990. évi változtatásaival kapcsolatban egyetértett a kormány korábbi döntéseivel, amelyek a foglalkoztatási feszültségek mérséklését szolgálják. Ugyanakkor az OÉT felhívta a figyelmet arra, hogy az új foglalkoztatási eszközöket egy átmeneti állapotban lévő gazdaságba kell beilleszteni, vagyis a fejlett piacgazdaságokban kialakult módszerek mechanikus átvétele nem helyeselhető. a/ A kormány határozatával összhangban az OÉT úgy foglalt állást, hogy: - a munkanélküliek átmeneti foglalkoztatásának elősegítése érdekében ki kell bővíteni azoknak a szervezeteknek a körét, amelyek ilyen foglalkoztatás esetén a Foglalkoztatási Alapból támogatásban részesíthetők; - a munkanélküliek és a munkanélküliségtől fenyegetettek vállalkozóvá válásának ösztönzése érdekében a munkaügyi szolgáltatásokon belül meg kell teremteni a vállalkozási tanácsadás és képzés feltételeit, ki kell szélesíteni az ,,újrakezdők, pályakezdők vállalkozói kölcsöne,, után vállalt részleges állami kezességet. Az OÉT támogatja a kölcsön személyenkénti maximumának emelését 400 ezer forintra; - az OÉT egyetért azzal, hogy korengedményes nyugdíjazásra a jogszabályi feltételek megléte esetén külön engedély nélkül sor kerülhessen, ha a munkáltató a nyugdíjazás költségeit megtéríti a társadalombiztosításnak; - a foglalkoztatáspolititkai eszközrendszer működésének személyi és tárgyi feltételeit javítani kell. Ennek érdekében a kapcsolódó célprogramok megvalásítása (pályaorientációs és vállalkozói tanácsadás, átképzés, munkaerőpiaci információs rendszer, propaganda, munkaügyi szolgáltatásokban dolgozók képzése, kritikus foglalkoztatási helyzetekben a munkaügyi szolgáltatás megerősítése) a Foglalkoztatási Alapból támogatható, de ez nem járhat együtt a tanácsok ilyen célú kiadásainak csökkentésével. (folyt.köv.)
1989. december 5., kedd 19:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács november 28-i üléséről (2. rész) (OS)
|
b/ Az OÉT egyetért a munkanélküli segély minimumának megállapításával és az utazási költségtérítés bevezetésével. A munkanélküli segély minimuma a munkabérek legkisebb összegének 80 százaléka, illetve ha a munkanélküliek az utolsó munkáltatójánál megállapított átlagkeresete ennél az összegnél alacsonyabb, akkor az átlagkeresetnek megfelelő összeg legyen. A munkanélküli segélyben részesülők számára a munkahely-kereséssel kapcsolatban felmerült utazási költségek a Foglalkoztatási Alap terhére megtéríthetők. c/ Az átképzések támogatásával a munkanélküliek mellett, a munkanélküliségtől közvetlenül veszélyeztetettek helyzetének javítását is elő kell segíteni. Ezzel összhangban a munkaviszony melletti átképzést akkor indokolt támogatni, amikor az közvetlenül a munkanélküliség megelőzését és a hiányszakmák szűkítését szolgálja. Az OÉT felhívja a munkaadók figyelmét, hogy az átképzés során alkalmazzon olyan módszereket, amelyek a dolgozók érdekeltségét erősítik (például lemorzsolódás elleni intézkedés). d/ Az OÉT egyetértett azzal, hogy a munkahelyek tömeges megszünése miatt kialakuló kritikus foglalkoztatási körzetekben az általánosan alkalmazható foglalkoztatáspolitikai eszközökön felül további juttatásokat lehessen megállapítani. A kritikus foglalkoztatási körzetté minősítés az OÉT hatásköre lesz. Jogszabály csak a többletjuttatások folyósításának legfontosabb feltételeit szabályozza, a részletes szabályokról helyi érdekegyeztetés keretében szülessen megállapodás. A kritikus foglalkoztatási körzetté minősítés előkészítésére, a körzet foglalkoztatási programjának kidolgozása az OÉT szakértői testület létrehozását tartja szükségesnek. Az OÉT Pécset és munkaerő-vonzáskörzetét foglalkoztatási szempontból kritikus körzetnek nyilvánította. e/ Az OÉT elfogadta a Foglalkoztatási Alap felhasználásának 1990. évi tervét. f/ Az OÉT megállapodott arról, hogy a kormány átfogó javaslatot dolgoz ki a foglalkoztatási biztonság megrendülése miatti szociális ellátási problémák összehangolt megoldására. Ennek keretében gondoskodik a munkanélküli segélyezésük időtartamát kimerítő munkanélküliek szociális biztonságáról, megvizsgálja a munkanélküli segély kiterjesztésének lehetőségét a tönkrement vállalkozókra és a szabadfoglalkozásúakra 1990. II. félévtől, valamint előkészíti a munkanélküliek ellátási rendszerének 1991-től bevezethető átfogó korszerűsítését. (folyt.köv.)
1989. december 5., kedd 19:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács november 28-i üléséről (3. rész) (OS)
|
A KIOSZ és a KISOSZ képviselője az átmeneti időszak sajátosságai miatt a munkanélküli segély kiterjesztését a kisvállalkozókra, azonnali hatállyal szükségesnek tartotta. g/ Az OÉT tagjai írásban átnyújtották az ÁBMH képviselőjének az új jogszabályokhoz fűzött észrevételeiket, amelyek egyeztetését az OÉT a szakértői testületre bízta. 2. Az OÉT megvitatta az 1990. évi bérmechanizmusra és bérpolitikára vonatkozó javaslatokat. A kormány tájékoztatta az OÉT tagjait az Országgyűlés döntéséről, amely szerint a bérköltség növekményét 1990-ben is hozzá kell adni a vállalkozási nyereségadó alapjához. Az érdekképviseleti szervezetek 1990-re a teljes bérliberalizálás megvalósítását továbbra is szükségesnek és reálisnak tartják. Határozottan és egységesen képviselik azt az álláspontot, hogy az Országgyűlés újból foglaljon állást ez ügyben. Indokaik szerint az 1989-es béralakulás nem volt kiugró és a tervezett infláció jelentős túllépése miatt indokolatlannak sem minősíthető. A költségvetési bevétel kiesésének pótlása pedig közös erőfeszítésekkel megoldható. Ezen túlmenően a szövetkezeti érdekképviseletek határozott álláspontja az volt, hogy miután a szövetkezetben van valós tulajdonos, ezért a szövetkezetek anyagi helyzete nem indokolja a bérek központi szabályozását, a bérnövekmény adóztatásának fenntartását. Véleményük szerint a bérekkel való gazdálkodás a tulajdonosok autonóm döntési hatáskörébe tartozik. A kormány 1990-re még szükségesnek tartja a jelenlegi bérmechanizmus fenntartását és egyetért e kérdésben a Parlament döntésével. Ugyanis a mai bérmechanizmus semmifajta adminisztrációs korlátot a bérek növelésére nem tartalmaz és gazdasági értelemben is csak olyan mértékben, azon vállalatoknál gátolja a bérnövelést, ahol a teljesítménynövekedéssel nem arányosan kívánják a béreket növelni. Mivel a nyereségadó kulcsa 1990-ben 54 százalékról 40 százalékra csökken, a bérek növekményét terhelő adó így is mérséklődik. Az OÉT indokoltnak tartja, hogy a közszolgáltató területeken lehetőség nyíljon adámentes bérnövekedésre. Ennek mértékéről, módszeréről érdekegyeztetéssel kell megállapodni. (folyt.köv.)
1989. december 5., kedd 19:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács november 28-i üléséről (4. rész) (OS)
|
A bérmechanizmusról tehát nem született megállapodás. Az OÉT felkéri a Magyar Közgazdasági Társaságot, hogy szervezzen egy tudományos konferenciát az infláció mérésének, számításának módszertanáról. 3. A kormány az OÉT június 2-i megállapodásának megfelelően ismételten megvizsgálta azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a helyzetét, amelyeknek a minimális bérre, illetve a minimális béremelés mértékére vonatkozó megállapodások végrehajtása jelentős gondot okozott. A kormány elfogadta az érdekképviseleti szervezetek érveit és hozzájárult a vizsgálat alapján javasolt vállalatok és szövetkezetek 3 százalékos átlagbér-növekedésének adómentes megvalósításához. 4. A kormány előterjesztése alapján az OÉT megtárgyalta a Magyar Posta átszervezésével kapcsolatos bérgazdálkodási problémákat.A piacgazdálkodáshoz való alkalmazkodás jegyébéen a Postánál jelentős átszervezés valósul meg, amely létszámbővüléssel és a szakmai képzettségi szint javításával jár. Az elkövetkező időszakban várható a szolgáltatás színvonalának érdemi javulása. Az OÉT e célok megvalósulását elősegítendő, megállapodott abban, hogy a normatív bérmechanizmus adta lehetőségeken túl 1990-ben - változatlan támogatási szint mellett - a Posta bérköltsége átlagosan 20 százalékkal adómentesen növelhető. 5. A kormány - ugyancsak az OÉT június 2-i megállapodásának megfelelően - áttekintette a természetbeni bérek és juttatások mai gyakorlatát. Az OÉT ülésén megállapodtak arról, hogy a ténylegesen természetben biztosított bérezés lehetősége továbbra is maradjon fenn. Meg kell szüntetni viszont a pénzben kifizetett - csak elnevezése szerint - ,,természetbeni bérek,, megkülönböztetett kezelését. A munkabéreket a személyi jövedelemadó - valamennyi elemét érintően - egységesen kezelje. A nem bérként kezelt juttatások adómentességére az SZJA törvény előírásai irányadók. A fenti elvektől eltérő vállalati gyakorlat megszüntetését úgy kell végrehajtani, hogy a rendezés se a dolgozók, se a vállalatok adóterheit ne érintse kedvezőtlenül. (folyt.köv.)
1989. december 5., kedd 19:55
|
Vissza »
|
|
Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács november 28-i üléséről (5. rész) (OS)
|
6. Az OÉt egyetértett azzal, hogy a robbanóanyaggyártás területén foglalkoztatott dolgozók részére - az ipari miniszter és az ágazati szakszervezet javaslata alapján, egyedi elbírálás szerint - korhatár előtti nyugdíjazás engedélyezhető annak, aki legalább 10 évet (nő 8 évet) a robbanóanyagiparban dolgozott. A korengedmény mértéke 10 évnél (nőnél 8 évnél) 2 év, minden további 5 (nőnél 4) év után 1-1 év legyen. 1992. december 31-ig legfeljebb 200 fő veheti igénybe a korengedményes nyugdíjazást. Az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évnél korábbi időponttól engedmény nem adható. Korengedményes nyugdíjpótlék nem jár. Országos Érdekegyeztető Tanács titkársága (OS)
1989. december 5., kedd 19:57
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|