Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 28.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Kihantolás a 301-es parcellában - a nyilvánosság kizárásával

"A Minisztertanács 1989. januári határozata értelmében március 29-én, szerdán délelőtt 10 órakor megkezdődik a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában Nagy Imre és mártírtársai, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József jeltelenül elföldelt holttestének kihantolása és azonosítása a családtagok és a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselőinek jelenlétében. A hozzátartozók iránti érzelem és tapintat megkívánja a tömegkommunikációs orgánumok és a nyilvánosság kizárását."
SZER:

Interjú Duray Miklóssal

"A csehszlovákiai magyarellenes nemzetiségi politikának leghagyományosabb célpontját a magyar iskolák alkotják. Ugyanis kezdettől fogva, ahogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság a magyar iskolák képezték az elnemzetlenítő, illetve a nemzetiségi képet átváltoztató politika legfontosabb tárgyát. Alig, hogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság, a pozsonyi magyar felsőoktatási intézményt, a Szent Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették."

Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács november 28-i üléséről (1. rész) (OS)

1989. december 5., kedd -

1. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megvitatta a kormány
1990. évi foglalkoztatáspolitikai koncepcióját és az eszközrendszer
fejlesztésére teendő intézkedéseit.

    Az OÉT az aktív foglalkoztatáspolitika megvalósítását tartja
szükségesnek, amely a hangsúlyt a munkanélküliség megelőzésére, a
munkanélküliek újbóli foglalkoztatásának elősegítésére helyezi, de
gondoskodik a munka nélkül maradók szociális biztonságáról is. Ennek
érdekében a foglalkoztatáspolitikai eszközrendszer 1990. évi
változtatásaival kapcsolatban egyetértett a kormány korábbi
döntéseivel, amelyek a foglalkoztatási feszültségek mérséklését
szolgálják. Ugyanakkor az OÉT felhívta a figyelmet arra, hogy az új
foglalkoztatási eszközöket egy átmeneti állapotban lévő gazdaságba
kell beilleszteni, vagyis a fejlett piacgazdaságokban kialakult
módszerek mechanikus átvétele nem helyeselhető.

    a/ A kormány határozatával összhangban az OÉT úgy foglalt
állást, hogy:

    - a munkanélküliek átmeneti foglalkoztatásának elősegítése
érdekében ki kell bővíteni azoknak a szervezeteknek a körét, amelyek
ilyen foglalkoztatás esetén a Foglalkoztatási Alapból támogatásban
részesíthetők;

    - a munkanélküliek és a munkanélküliségtől fenyegetettek
vállalkozóvá válásának ösztönzése érdekében a munkaügyi
szolgáltatásokon belül meg kell teremteni a vállalkozási tanácsadás
és képzés feltételeit, ki kell szélesíteni az ,,újrakezdők,
pályakezdők vállalkozói kölcsöne,, után vállalt részleges állami
kezességet. Az OÉT támogatja a kölcsön személyenkénti maximumának
emelését 400 ezer forintra;

    - az OÉT egyetért azzal, hogy korengedményes nyugdíjazásra a
jogszabályi feltételek megléte esetén külön engedély nélkül sor
kerülhessen, ha a munkáltató a nyugdíjazás költségeit megtéríti a
társadalombiztosításnak;

    - a foglalkoztatáspolititkai eszközrendszer működésének személyi
és tárgyi feltételeit javítani kell. Ennek érdekében a kapcsolódó
célprogramok megvalásítása (pályaorientációs és vállalkozói
tanácsadás, átképzés, munkaerőpiaci információs rendszer,
propaganda, munkaügyi szolgáltatásokban dolgozók képzése, kritikus
foglalkoztatási helyzetekben a munkaügyi szolgáltatás megerősítése)
a Foglalkoztatási Alapból támogatható, de ez nem járhat együtt a
tanácsok ilyen célú kiadásainak csökkentésével. (folyt.köv.)


1989. december 5., kedd 19:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács november 28-i üléséről (2. rész) (OS)

b/ Az OÉT egyetért a munkanélküli segély minimumának
megállapításával és az utazási költségtérítés bevezetésével. A
munkanélküli segély minimuma a munkabérek legkisebb összegének 80
százaléka, illetve ha a munkanélküliek az utolsó munkáltatójánál
megállapított átlagkeresete ennél az összegnél alacsonyabb, akkor az
átlagkeresetnek megfelelő összeg legyen. A munkanélküli segélyben
részesülők számára a munkahely-kereséssel kapcsolatban felmerült
utazási költségek a Foglalkoztatási Alap terhére megtéríthetők.

    c/ Az átképzések támogatásával a munkanélküliek mellett, a
munkanélküliségtől közvetlenül veszélyeztetettek helyzetének
javítását is elő kell segíteni. Ezzel összhangban a munkaviszony
melletti átképzést akkor indokolt támogatni, amikor az közvetlenül a
munkanélküliség megelőzését és a hiányszakmák szűkítését szolgálja.

    Az OÉT felhívja a munkaadók figyelmét, hogy az átképzés során
alkalmazzon olyan módszereket, amelyek a dolgozók érdekeltségét
erősítik (például lemorzsolódás elleni intézkedés).

    d/ Az OÉT egyetértett azzal, hogy a munkahelyek tömeges
megszünése miatt kialakuló kritikus foglalkoztatási körzetekben az
általánosan alkalmazható foglalkoztatáspolitikai eszközökön felül
további juttatásokat lehessen megállapítani. A kritikus
foglalkoztatási körzetté minősítés az OÉT hatásköre lesz. Jogszabály
csak a többletjuttatások folyósításának legfontosabb feltételeit
szabályozza, a részletes szabályokról helyi érdekegyeztetés
keretében szülessen megállapodás.

    A kritikus foglalkoztatási körzetté minősítés előkészítésére, a
körzet foglalkoztatási programjának kidolgozása az OÉT szakértői
testület létrehozását tartja szükségesnek.

    Az OÉT Pécset és munkaerő-vonzáskörzetét foglalkoztatási
szempontból kritikus körzetnek nyilvánította.

    e/ Az OÉT elfogadta a Foglalkoztatási Alap felhasználásának
1990. évi tervét.

    f/ Az OÉT megállapodott arról, hogy a kormány átfogó javaslatot
dolgoz ki a foglalkoztatási biztonság megrendülése miatti szociális
ellátási problémák összehangolt megoldására. Ennek keretében
gondoskodik a munkanélküli segélyezésük időtartamát kimerítő
munkanélküliek szociális biztonságáról, megvizsgálja a munkanélküli
segély kiterjesztésének lehetőségét a tönkrement vállalkozókra és a
szabadfoglalkozásúakra 1990. II. félévtől, valamint előkészíti a
munkanélküliek ellátási rendszerének 1991-től bevezethető átfogó
korszerűsítését. (folyt.köv.)


1989. december 5., kedd 19:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács november 28-i üléséről (3. rész) (OS)

A KIOSZ és a KISOSZ képviselője az átmeneti időszak sajátosságai
miatt a munkanélküli segély kiterjesztését a kisvállalkozókra,
azonnali hatállyal szükségesnek tartotta.

    g/ Az OÉT tagjai írásban átnyújtották az ÁBMH képviselőjének az
új jogszabályokhoz fűzött észrevételeiket, amelyek egyeztetését az
OÉT a szakértői testületre bízta.

    2. Az OÉT megvitatta az 1990. évi bérmechanizmusra és
bérpolitikára vonatkozó javaslatokat. A kormány tájékoztatta az OÉT
tagjait az Országgyűlés döntéséről, amely szerint a bérköltség
növekményét 1990-ben is hozzá kell adni a vállalkozási nyereségadó
alapjához.

    Az érdekképviseleti szervezetek 1990-re a teljes
bérliberalizálás megvalósítását továbbra is szükségesnek és
reálisnak tartják. Határozottan és egységesen képviselik azt az
álláspontot, hogy az Országgyűlés újból foglaljon állást ez ügyben.
Indokaik szerint az 1989-es béralakulás nem volt kiugró és a
tervezett infláció jelentős túllépése miatt indokolatlannak sem
minősíthető. A költségvetési bevétel kiesésének pótlása pedig közös
erőfeszítésekkel megoldható.

    Ezen túlmenően a szövetkezeti érdekképviseletek határozott
álláspontja az volt, hogy miután a szövetkezetben van valós
tulajdonos, ezért a szövetkezetek anyagi helyzete nem indokolja a
bérek központi szabályozását, a bérnövekmény adóztatásának
fenntartását. Véleményük szerint a bérekkel való gazdálkodás a
tulajdonosok autonóm döntési hatáskörébe tartozik.

    A kormány 1990-re még szükségesnek tartja a jelenlegi
bérmechanizmus fenntartását és egyetért e kérdésben a Parlament
döntésével. Ugyanis a mai bérmechanizmus semmifajta adminisztrációs
korlátot a bérek növelésére nem tartalmaz és gazdasági értelemben is
csak olyan mértékben, azon vállalatoknál gátolja a bérnövelést, ahol
a teljesítménynövekedéssel nem arányosan kívánják a béreket növelni.
Mivel a nyereségadó kulcsa 1990-ben 54 százalékról 40 százalékra
csökken, a bérek növekményét terhelő adó így is mérséklődik.

    Az OÉT indokoltnak tartja, hogy a közszolgáltató területeken
lehetőség nyíljon adámentes bérnövekedésre. Ennek mértékéről,
módszeréről érdekegyeztetéssel kell megállapodni. (folyt.köv.)


1989. december 5., kedd 19:53


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács november 28-i üléséről (4. rész) (OS)

A bérmechanizmusról tehát nem született megállapodás.

Az OÉT felkéri a Magyar Közgazdasági Társaságot, hogy szervezzen
egy tudományos konferenciát az infláció mérésének, számításának
módszertanáról.

    3. A kormány az OÉT június 2-i megállapodásának megfelelően
ismételten megvizsgálta azoknak a gazdálkodó szervezeteknek a
helyzetét, amelyeknek a minimális bérre, illetve a minimális
béremelés mértékére vonatkozó megállapodások végrehajtása jelentős
gondot okozott. A kormány elfogadta az érdekképviseleti szervezetek
érveit és hozzájárult a vizsgálat alapján javasolt vállalatok és
szövetkezetek 3 százalékos átlagbér-növekedésének adómentes
megvalósításához.

    4. A kormány előterjesztése alapján az OÉT megtárgyalta a Magyar
Posta átszervezésével kapcsolatos bérgazdálkodási problémákat.A
piacgazdálkodáshoz való alkalmazkodás jegyébéen a Postánál jelentős
átszervezés valósul meg, amely létszámbővüléssel és a szakmai
képzettségi szint javításával jár. Az elkövetkező időszakban várható
a szolgáltatás színvonalának érdemi javulása.

    Az OÉT e célok megvalósulását elősegítendő, megállapodott abban,
hogy a normatív bérmechanizmus adta lehetőségeken túl 1990-ben -
változatlan támogatási szint mellett - a Posta bérköltsége átlagosan
20 százalékkal adómentesen növelhető.

    5. A kormány - ugyancsak az OÉT június 2-i megállapodásának
megfelelően - áttekintette a természetbeni bérek és juttatások mai
gyakorlatát.

    Az OÉT ülésén megállapodtak arról, hogy a ténylegesen
természetben biztosított bérezés lehetősége továbbra is maradjon
fenn. Meg kell szüntetni viszont a pénzben kifizetett - csak
elnevezése szerint - ,,természetbeni bérek,, megkülönböztetett
kezelését. A munkabéreket a személyi jövedelemadó - valamennyi
elemét érintően - egységesen kezelje. A nem bérként kezelt
juttatások adómentességére az SZJA törvény előírásai irányadók.

    A fenti elvektől eltérő vállalati gyakorlat megszüntetését úgy
kell végrehajtani, hogy a rendezés se a dolgozók, se a vállalatok
adóterheit ne érintse kedvezőtlenül. (folyt.köv.)


1989. december 5., kedd 19:55


Vissza »


Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács november 28-i üléséről (5. rész) (OS)

6. Az OÉt egyetértett azzal, hogy a robbanóanyaggyártás
területén foglalkoztatott dolgozók részére - az ipari miniszter és
az ágazati szakszervezet javaslata alapján, egyedi elbírálás szerint
- korhatár előtti nyugdíjazás engedélyezhető annak, aki legalább 10
évet (nő 8 évet) a robbanóanyagiparban dolgozott. A korengedmény
mértéke 10 évnél (nőnél 8 évnél) 2 év, minden további 5 (nőnél 4) év
után 1-1 év legyen. 1992. december 31-ig legfeljebb 200 fő veheti
igénybe a korengedményes nyugdíjazást. Az öregségi nyugdíjkorhatárt
megelőző 5 évnél korábbi időponttól engedmény nem adható.
Korengedményes nyugdíjpótlék nem jár.

     Országos Érdekegyeztető Tanács
     titkársága

(OS)


1989. december 5., kedd 19:57


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia. - Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg. - Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD