|
|
|
|
Befejezte munkáját az írószövetség közgyűlése (1. rész)
|
1989. november 26., vasárnap - Új magyar irodalom elnevezéssel mintegy harminc író platformot alakított az Írószövetség közgyűlésének vasárnapi, második munkanapján. A platformot a közgyűlés vége felé létrehozó írók - köztük Csordás Gábor, Esterházy Péter, Konrád György, Kodolányi Gyula, Jókai Anna - azzal indokolták lépésüket, hogy nem születtek a kétnapos tanácskozás folyamán olyan döntések, amelyek az Írószövetség munkáját, szemléletét és belső működési rendjét hozzáigazítanák a gyökeresen megváltozott társadalmi struktúrához. Álláspontjuk szerint, bár részben módosították az alapszabályt, a változtatások nem elégségesek. Véleményük szerint nem indítottak el közös gondolkodást azok a felszólalások sem, amelyek a kívánatos újfajta szemlélet és tevékenység elterjesztését javasolták, sőt sürgették.
Nem arról van szó, hogy szembefordul egy kisebb csoport a többségi véleménnyel - hangsúlyozta a kezdeményezés szószólójaként Csordás Gábor. Mint mondotta: ahhoz kerestek formát az írók, hogy kisebbségi véleményüket továbbra is fenntarthassák, azzal a szándékkal, hogy idővel megpróbálják meggyőzni a többséget a változások szükségességéről. A közgyűlésen ismertették a 71 tagú választmányban helyet kapott írók névsorát. (A választás már előző nap lezajlott.) A testületbe delegálták többek között Bertha Bulcsút, Cseres Tibort, Csoóri Sándort, Göncz Árpádot, Mészöly Miklóst, Tamás Menyhértet. Az alapszabály módosításának tárgyalásakor elsőként Fekete Gyula alelnök ismertette az alapszabály-előkészítő bizottság elképzeléseit. Kiemelte azokat a pontokat, amelyekben az új változat jelentősen eltér a most érvényben lévő dokumentumtól. A tervezet egyebek mellett kezdeményezi, hogy a szervezet Magyar Írószövetségre változtassa nevét; működését terjessze ki az egész világra, s ennek megfelelően fogadja tagjai közé a más országokban élő írókat is. Ezt a javaslatot elfogadták. Majd felmerült, hogy az eddigi író-főtitkár helyett gazdasági ügyekkel foglalkozó menedzser-főtitkárt válasszanak. Az ötletet azonban a szavazás során elvetették. Szó esett arról is, hogy esetleg az elnöki posztot megszüntetve, három társelnök irányítaná egyidőben a szövetség munkáját. (folyt.köv)
1989. november 26., vasárnap 18:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Befejezte munkáját az írószövetség közgyűlése (2. rész)
|
E kérdésben végül úgy foglalt állást a testület, hogy megtartják az elnöki és a főtitkári posztot is. A választmány és a két fő tisztségviselő ,,közé,, pedig 12 tagú elnökséget jelölnek. Annak tagjait a választmány évente megújítja. Ezután több felszólaló kezdeményezésére abban döntöttek, hogy a szövetség nemzetiségi bizottságát és annak tevékenységét kettéválasztják: külön foglalkoznak majd a hazai és a hazánkon kívüli nemzetiségi kérdésekkel. Voksoltak arról is, hogy a jövőben a rendes, a rendkívüli és a pártoló tagság mellett tiszteletbeli tagjaik is lehetnek. Élénk vitát váltott ki a tagdíj kérdése. Olyan javaslat is elhangzott: a tagdíj függjön az írók keresetéről. Végül a mindenkire vonatkozó évi 300 forintban állapodtak meg. A továbbiakban Kiss Dénes javasolta, hogy az írószövetség alkosson valamiféle erkölcsi ajánlást - ha úgy tetszik, tízparancsolatot - a társadalom számára. Kocsis Rózsa azt indítványozta, hogy a szövetség kezdeményezze egy irodalmi jellegű közép-európai folyóirat létrejöttét, amely fórumává válhatna a térség irodalmának. Vujicsics Sztoján azoknak a nevében kért szót, akik a szövetségben a ,,kétnyelvűség átkával küszködnek,,. Örömmel fogadta a nemzetiségi bizottság kettéválását, de hozzáfűzte: nem szeretne ,,nemzetiségi gettót,, látni abban. Konrád György ésszerűtlennek ítélte azt a megosztást, hogy a fiatal írók nem az írószövetségben, hanem a József Attila Kör tagjaként tevékenykednek. Javasolta, fogadják a szövetségbe a teljes Kört, akár külön csorportként is. Ezzel összefüggésben hangzott el, hogy a szövetség rendszeres író-olvasó találkozók szervezésével népszerűsítse a fiatal írókat. Szó esett még arról is, hogy a decentralizálás, a fővárostól való elszakadás jegyében létesítsenek megyei-városi irodalmi ösztöndíjakat. A Magyar Írószövetség kétnapos közgyűlésének zárásaként Cseres Tibor, a szervezet távozó elnöke mondott köszönetet a három éves tevékenysége idején kapott bizalomért. Kiemelte: nem fordult még elő az írószövetség történetében, hogy két államférfi - utalt az első nap megjelent Németh Miklós miniszterelnökre és Glatz Ferenc művelődési miniszterre - mindenben igazat adtak törekvéseiknek. Új korszak kezdődik ezzel; az együttműködésé - mondotta végül. A Magyar Írószövetség új elnökét és főtitkárát a közeljövőben jelöli ki a szervezet választmánya. (MTI)
1989. november 26., vasárnap 18:58
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|