|
|
|
|
Parlament - első nap (22. rész)
|
Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság --------------- előadója - a bizottság állásfoglalását ismertetve - elöljáróban hangsúlyozta: a magyar történelemben talán először van módja a népnek arra, hogy közvetlen szavazatával járuljon hozzá a döntések meghozatalához, ne pedig mások és ne a feje fölött döntsenek. Mint mondotta: a bizottság a népszavazás elrendeléséről szóló határozattervezet megfogalmazásakor olyan jogértelmezésre törekedett, amely vitathatatlanná teszi a Parlament döntését. Igyekeztek felülemelkedni pártpolitikai érdekeken is, módot adva arra, hogy a népakarat manipulálatlanul nyilváníttathassék ki. Miután több kétségbevonhatatlanul hiteles aláírás gyűlt össze, mint amennyi a népszavazás kötelező kiírásához szükséges, a bizottság csupán az SZDSZ által feltett kérdések megfogalmazását és sorrendjét vitatta meg. Kereszti Csaba rámutatott: jóllehet a törvény lehetővé teszi a népszavazást kezdeményezők kérdéseinek átfogalmazását a tartalom megváltoztatása nélkül, a bizottság nem élt ezzel a jogával. Szükségesnek ítélte viszont, hogy a legfontosabb kérdéshez - csak a szabad választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? - fűzzenek magyarázatot, felhívva a figyelmet a szavazás jogkövetkezményeire is. Hiszen annak ellenére, hogy - véleménye szerint - az eredeti kérdés manipulatív jellegű, az állampolgárnak arra egyértelmű választ kell adnia. Utalni kell tehát arra, hogy bár a kérdés az elnökválasztás időpontjára vonatkozik, hátterében az húzódik meg: az első köztársasági elnököt közvetlen szavazással a nép válassza-e meg, vagy pedig az újjáválasztott Parlament? A népnek csak egy ízben adatik meg az a lehetőség, hogy közvetlen szavazással válassza meg a köztársaság elnökét. Ezzel a jogával azonban csak az országgyűlési képviselők választása előtt élhet. A bizottság javasolta, hogy változtassák meg az SZDSZ kérdéseinek sorrendjét. Első helyre tette, mint legfontosabbat és még megválaszolatlant, a köztársaságielnök-választás időpontját. Ezt követi az a három kérdés - kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről; elszámoljon-e a volt MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonáról; feloszlassák-e a munkásőrséget -, amelyre a Parlament legutóbbi ülésén törvények megalkotásával, illetve a pénzügyminiszteri tájékoztató elfogadásával igenlő választ adott - mutatott rá végezetül Kereszti Csaba. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia.
- Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg.
- Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|