Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 28.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Kihantolás a 301-es parcellában - a nyilvánosság kizárásával

"A Minisztertanács 1989. januári határozata értelmében március 29-én, szerdán délelőtt 10 órakor megkezdődik a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájában Nagy Imre és mártírtársai, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József jeltelenül elföldelt holttestének kihantolása és azonosítása a családtagok és a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselőinek jelenlétében. A hozzátartozók iránti érzelem és tapintat megkívánja a tömegkommunikációs orgánumok és a nyilvánosság kizárását."
SZER:

Interjú Duray Miklóssal

"A csehszlovákiai magyarellenes nemzetiségi politikának leghagyományosabb célpontját a magyar iskolák alkotják. Ugyanis kezdettől fogva, ahogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság a magyar iskolák képezték az elnemzetlenítő, illetve a nemzetiségi képet átváltoztató politika legfontosabb tárgyát. Alig, hogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság, a pozsonyi magyar felsőoktatási intézményt, a Szent Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették."

A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (1. rész)

1989. október 20., péntek - Pénteken megnyílt a Magyar Demokrata Fórum II. országos tanácskozása Budapesten. Az ország minden tájáról csaknem 850 küldött sereglett össze a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában, hogy az MDF mintegy 20 ezres tagságának képviseletében megvitassák a szervezet működésével, politikai tevékenységével, céljaival összefüggő kérdéseket. A háromnapos tanácskozás első munkanapjának napirendjére került a bel- és a külpolitikai helyzet értékelése, az MDF gazdasági és politikai programjának, a szervezet választási stratégiájának és alapszabálymódosításának megvitatása.

Az MDF kongresszusán részt vesz számos külföldi párt
küldöttsége, illetve képviselője. Az ülésterem első soraiban
foglaltak helyet a többi között a lengyel Szolidaritás, az Európai
Demokratikus Unió, az Osztrák Néppárt, az Osztrák Szocialista Párt,
az Olasz Szocialista Párt, az Olasz Kereszténydemokrata Párt, a
nyugatnémet CDU/CSU képviselői. Jelen van a tanácskozáson a
budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, köztük
Mark Palmer, az Egyesült Államok és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió
nagykövete.

    A tanácskozás a Himnusz közös eléneklése után Szabad György
köszöntő szavaival kezdte meg munkáját. Az MDF elnökségének tagja
széles ívű áttekintésében mindenekelőtt a külföld, Magyarország
közeli és távolabbi környezete felé fordult, hangoztatván, hogy a
magyarországi változásokat felfokozott érdeklődéssel figyelik
határainkon kívül. A Demokrata Fórum mostani tanácskozása is jó
alkalom ahhoz, hogy a külföld jóindulatú érdeklődését a
magyarországi fejlemények pontos megértése váltsa fel. Különösen
fontos azoknak a figyelme Magyarország számára, akik szomszédságában
élnek. Magyarország arra törekszik, hogy minden szomszédjával
erősödjék a baráti viszony, oldódjék a nézetkülönbség. Az
együttműködés szálainak erősítése azt a célt szolgálja, hogy a
puszta jószomszédságot az egymás mellett élő népek sorsközössége,
érdekközösségén alapuló őszinte szövetsége kövesse.

    Különös szeretettel köszöntötte a szónok a Magyarországtól távol
élő, világszerte szétszóródott, de a haza számára el nem veszett
magyarok millióit. ,,Ma nyílt szóval, kivívott szabadságjogaink
alapján szólhatunk róluk. Az első szó az összetartozásról szól,
arról, hogy magyarok e hazában és magyarok e hon határain kívül,
közelben és távolban egy nemzet közösségét alkotják.,, (folyt.köv.)


1989. október 20., péntek 16:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (2. rész)

A szűkebb kör, a Magyar Demokrata Fórum tagsága felé fordulva
Szabad György hangsúlyozta: az MDF sikerrel teljesítette vállalt
feladatát, a magyar társadalom demokratizálását. Hétköznapok szívós
munkájával vitte el a demokrácia eszméjét, gyakorlatát a
demokráciától évtizedekig elzárt magyar nép minden rétegéhez. ,,Ha a
Magyar Demokrata Fórumnak van érdeme, akkor az, hogy a pionírok
erejével hódított meg területet a magyar civilizációnak, a magyar
jövőnek. Ez a küzdelem tovább folytatódik a hétköznapok munkájában,
a szervezet előtt álló politikai küzdelmekben. (folyt.köv.)


1989. október 20., péntek 16:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (3. rész)

Szabad György köszöntő szavait követően több külföldi vendég
üdvözölte a gyűlés résztvevőit. Elsőként Angelo Bernassola, a
Keresztény Internacionálé alelnöke szólt elismerőleg a magyar
demokratizálódási folyamatról, és kifejezte azt a kívánságát, hogy
ez folytatódjék. Kiemelte: Olaszországban és az Európai Közösségben
is arra várnak, hogy Magyarország része legyen Európának. Ehhez
segítséget kívánnak nyújtani, mert Európának szüksége van
Magyarországra - hangsúlyozta.

    A lengyel Szolidaritás képviselője arról szólt, hogy új korszak
előtt állunk, és ez nemcsak Lengyelország és Magyarország, valamint
Közép-Európa számára jelent újat, hanem talán az emberiség
történetében is. A továbbiakban hangsúlyozta: Lengyelországban és
Magyarországon is az a feladat, hogy a társadalom szétmorzsolása
után újrateremtsük a társadalom egységét és szolidaritását. E nehéz
feladat megvalósításához párbeszédkészségre és toleranciára is
szükség van, a különbségeket érezve kell megtanulni az
együttműködést.

    A nyugatnémet CDU képviselője köszönetet mondott azért, hogy
Magyarország humánusan járt el az NDK-beli állampolgárok
kiengedésekor. Hangsúlyozta: olyan Európa megteremtésén fáradozunk,
amelyet sem falak, sem szögesdrótok nem választanak el egymástól.
Végül a litván Sajudis polgárjogi mozgalom elnöke üdvözölte a
résztvevőket.

    Az MDF II. országos gyűlése ezt követően az ügyrendről tárgyalt,
s megválasztotta a levezető elnököket, valamint a különböző
munkabizottságokat. Az ügyrend megtárgyalásakor soron kívül szót
kért Csurka István, az MDF elnökségének tagja. Beszédében röviden
visszatekintett az MDF I. országos gyűlése óta eltelt időszakra.
Elöljáróban hangsúlyozta: hét hónappal ezelőtt az ország-világ elé
lépés izgalmaival bizakodva néztek a jövőbe, mert úgy érezték, hogy
annak kialakításában jelentős szerep vár a Magyar Demokrata Fórumra.
Azok a remények csak részben váltak valóra, mert a szervezet nem
gyarapodott akkorára, mint szerették volna, ugyanakkor eredményként
könyvelhető el, hogy az MDF jelöltjei fényes sikert arattak a nyári
időközi választásokon.

    Az elmúlt hét hónapban történtekkel kapcsolatban leszögezte:
örülhetünk, mert egy diktatúra szétesésének végét éljük, és a Magyar
Demokrata Fórum büszke lehet arra, hogy főszereplője volt ennek a
folyamatnak, az egyik ék volt, amely szétvágta a diktatórikus
rendszer görcsös tuskóját. (folyt.köv.)


1989. október 20., péntek 17:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (4. rész)

Ugyanakkor kétségeink is lehetnek és józanságra is nagy szükségünk
van - folytatta -, mert még egyáltalán nem látszik, mi marad a
rönkön, amikor a szétesett diktatúra szilánkjai leborulnak az őszi
avarba. Fontos kérdéseket kell megválaszolni: Jó lesz-e az az új
élet, amire készülünk? Sikerül-e emberi létformát találnunk ennek a
keserűségbe dőlt népnek?

    A továbbiakban hangoztatta, hogy a teremtés folyamata már nem
mehet végbe az MDF alkotó közreműködése nélkül. Felvetődik a kérdés,
hogy képesek vagyunk-e négy évtizednyi önállótlanság után új
formákat teremteni magunknak. Ezekre a kérdésekre - mutatott rá
Csurka István - elsősorban magunkban kell megadni a választ akkor,
amikor a Magyar Demokrata Fórum jelöltet állít a legnagyobb magyar
közjogi méltóságra. Kiemelte: a magyarság egy kicsiny, de lelkes
csapata a XX. század történetében úgyszólván először, minden külső
befolyástól mentesen saját kebeléből állít egy embert, jelöl meg egy
férfit bethlengábori feladatokra.

    A későbbiekben megjegyezte: való igaz, hogy jobb lett volna az
általános választások után megválasztani a köztársaság elnökét, és
ezt a Demokrata Fórum is így szerette volna. Ám annak érdekében,
hogy legyenek általános, szabad választások, meg kellett egyeznünk a
fennálló hatalommal. És most az az Országgyűlés, amelyet mi nem
ismerünk el legitimnek, elfogadta a módosított alkotmányt, és
kimondta: Magyarország köztársaság. A pártok törvényesen működnek. A
Munkásőrség feloszlik, a kormány is azt kívánja, hogy munkahelyeken
ne működhessék egyetlen párt sem - mutatott rá a szónok. - De mindez
veszélyben van, mert egy radikalizmustól fűtött csoport talált 200
ezer hazánkfiát, aki teljesen tiszta hazafiúi és demokrata
buzgalmában tiszteletre méltó módon aláírta, hogy mindezt szavazza
meg a nép is, és az aláírt megállapodással ellentétben novemberben
ne legyen népszavazás a köztársasági elnöki címért. Ehhez
hozzátette: az ilyen lépésekkel csak ellenségeket teremt magának a
születendő új magyar demokrácia.

    Amikor köztársasági elnököt jelölünk - hangsúlyozta Csurka
István -, tudatában kell lennünk annak: olyan posztra akarjuk
állítani, amely minden honpolgárunk előtt becses kell hogy legyen.
Erre a posztra javasolja az országos elnökség egyetértésben a
választmánnyal és az elnökök tanácsával Für Lajost - jelentette be.
Hozzátette: természetesen, ahogy az egy demokratikus szervezethez
illik, más jelöltek megnevezése is lehetséges. (folyt.köv.)


1989. október 20., péntek 17:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (5. rész)

Az MDF belső ügyeiről szólva elmondta, hogy Bíró Zoltán, akit az
elnökség bízott meg az ügyvezető elnöki teendők ellátásával, és aki
az egész elnökség egyöntetű megelégedésére látta el igen nehéz
feladatát, eredeti elhatározásához híven - mert a II. országos
gyűlésig vállalta ezt - lemondott tisztéről. Ugyanakkor az elnökség
az új alapszabály szerint kívánja átszervezni munkáját. Ezért amikor
javasolja az alapszabály módosítását, egyben elnököt is javasol a
gyűlésnek. Csurka István bejelentette: az elnökség felkéri az
országos gyűlést, hogy válassza meg Antall Józsefet az MDF
elnökének. Indoklásként közölte, hogy Antall József a nemzeti
egyeztető tárgyalásokon való helytállásával, diplomáciai és
politikai tudásával, képességével és rátermettségével érdemesítette
magát a jelölésre. A 15 tagú elnökség 13 igen szavazattal, egy
tartózkodással és egy ellenszavazattal döntött jelölése mellett.

    Végül a szónok visszatért a köztársasági elnök jelölésének
kérdésére. Hangsúlyozta: úgy gondolja, hogy a jelöléssel a Magyar
Demokrata Fórum helyesen és az egész nemzet érdekében járt el, és
nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez az elnökválasztás - amennyiben
megtörténik - a magyarság érdekeit szolgálja. (folyt.köv.)


1989. október 20., péntek 17:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (6. rész)

A bel- és a külpolitikai helyzetről Antall József tartott
beszámolót.

    Bevezetőként a realitások messzemenő figyelembe vételére, a
magyarországi demokratikus erők nagy felelősségére figyelmeztetett.
Az elmúlt másfél év szédítő tempójú változásai nyomán olyan
eredmények születtek, amelyeket korábban csak reményeikben
fogalmazhattak meg a demokratikus gondolkodású emberek. Ezek a
jelentős eredmények azonban fokozottan megkövetelik a politika
színpadára lépők felelős magatartását. Ez a felelősség itt és most,
a totális a diktatúra - hol enyhébb, hol szigorúbb - négy évtizede
után azt jelenti, hogy a demokratikus erőknek az alkotmányos
Magyarország megszületése felett kell bábáskodni. Magyarország most
ebben mutatott fel jelentős eredményeket. A demokrácia hazai
vívmányai közepette fontos feladat átgondolni Magyarország
külpolitikai környezetének alakulását.

    A nemzetközi feltételek alakulását elemezve Antall József
hangsúlyozta: a külföld barátságos, bíztató magatartása mellett is
tisztában kell lennie az országnak, hol húzódnak a határok. Miközben
Magyarország a demokrácia kiteljesítéséért küzd, s ebben számít a
világ segítségére is, tudnia kell azt is, hogy mind bel-, mind
külpolitikai érdek a stabilitás, a békés átmenet biztosítása. Ha a
demokratikus jogállam, a független magyar államiság nem párosul a
politikai stabilitással, a politikai felelősséggel, és elharapódzik
a szabadosság, illetve az irrealitások mezejére téved az ország,
akkor ennek történelmi felelősségét is a demokratikus erőknek kell
viselniük.

    A történelmi tapasztalatokat számba véve Antall József három
olyan veszélyt említett, amely a kibontakozó magyar demokráciára
leselkedhet. Az egyik az az opportunista magatartás, amely idő előtt
adja fel törekvéseit, hajol meg az erőszak előtt. A másik nagy hiba
a politikai doktrinérség, amikor a valóságtól elrugaszkodott
elméleti elképzelésekkel, politikai fantazmagóriákkal sodorják
veszélybe az országot. Nincs veszélyesebb annál - hangoztatta a
szónok -, mint ha a politikát nem a realitásokkal messzemenően
számoló, a politika alakulásáért felelős emberek irányítják. Talán
az első kettőnél is nagyobb veszély a ,,kocsmapolitika,, az egymás
túllicitálása a politikában. ,,De amikor eljön a nehéz óra, a
számonkérés ideje, a nagyszájúak nem egyszer összeomlanak,, -
mondotta a szónok. (folyt.köv.)


1989. október 20., péntek 18:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (7. rész)

A demokratikus magyar jogállam megteremtésének nemzetközi
garanciáit elemezve Antall József első helyen az amerikai-szovjet
viszony kedvező alakulását emelte ki. Folyamatos a két ország
politikai álláspontjának egyeztetése, ami a kis nemzetek, köztük
Magyarország számára is garancia lehet törekvéseik
kibontakoztatására. E szempontból Antall József szimbólikus
jelentőségűnek nevezte, hogy az MDF kongresszusát jelenlétével
tisztelte meg mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió
nagykövete.

    Nem kevésbé fontos a magyar törekvések sikere szempontjából a
közös európai haza támogatása. Elismeréssel szólt arról a
segítségről, amelyet az Európai Közösség országai nyújtanak
Magyarország számára. Ugyanakkor ismételten figyelmeztetett a magyar
demokratikus erők egyedülálló felelősségére. Józan külpolitikai
felméréssel a magyar társadalom belső erőinek kell megteremteniük a
feltételeket ahhoz, hogy a külföld hatékony segítséget nyújthasson.
Külpolitikai realitás, hogy csak a békés, demokratikus átmenethez
kaphat támogatást Magyarország.

    Az MDF külpolitikai programjában nem adja fel a magyar
semlegesség iránti vágyat, de azt is tudni kell, hogy a semlegesség
egyetlen ország esetében sem volt pusztán proklamáció kérdése, hanem
világpolitikai, regionális egyezmények, lehetőségek függvénye. A
jelenlegi helyzetben Magyarországnak arra kell törekednie, hogy egy
modernizált formájú Varsói Szerződésben olyan helyet találjon, amely
biztosítja a magyar hadsereg önálló nemzeti jellegét, az ország
határait, s biztosítja azt is, hogy a magyar katonákat még egyszer
ne vethessék be más népek ellen.

    A magyar belső helyzetet értékelve leszögezte: az ország
gazdasága válságban van, s még súlyosabb válság felé halad. A
gazdasági krízis könnyen szociális válsággá válhat, ami együttesen
minden polititkai erőt elsodorhat. Egy ilyen összeomlás, a szociális
demagógia feléledése nyomán neosztálinista restaurációval
fenyegethet. Ez ellen teljes felelősségel, elszántsággal küzdenie
kell a demokratikus erőknek. Meg kell teremteniük azokat a
politikai, gazdasági feltételeket, amelyek nyomán utat találhat
Magyarországra a nyugati tőke. Szorgalmazta egy új típusú
kelet-közép-európai politika kialakítását is, a szomszédos népekhez
fűződő kapcsolatrendszer megújítását. A szónok ennek kapcsán
hangoztatta az MDF-nek azt az álláspontját - amelyet hivatalos
megbeszélések során a szovjet vezetőknek is kifejtettek már -,
miszerint a magyar nemzetnek az orosz néppel, a Szovjetunió népeivel
soha sem volt problémája; az emberek mindig is szót értettek
egymással. (folyt.köv.)


1989. október 20., péntek 18:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (8. rész)

A II. világháborút megelőző, majd lezáró nemzetközi nagypolitika
viharai után most megértek a viszonyok arra, hogy a Szovjetunió és
Magyarország népei között új típusú, független, egyenrangú
kapcsolatrendszer épüljön ki. ,,Ahogy a finn népnek korrektebb a
barátsága a Szovjetunió népeivel, mint bármely más országnak, a
magyar népnél különb barátot sem talál a Szovjetunió, ha szabad
kezet adhat a magyar nép a parolázáshoz,, - mondotta. A Magyar
Demokrata Fórum a demokratizálást az ország belső és külső
stabilitásával köti össze; stabil Magyarországot akar, nem pedig
anarchiát, amiből eddig még mindig diktatúra született. E gondolatok
jegyében Antall József üdvözölte az Országgyűlésnek a sarkalatos
törvények ügyében hozott döntéseit, amelyek újabb jelentős lépéssel
viszik közelebb az országot az alkotmányos jogrend kiépítéséhez.
(folyt.köv.)


1989. október 20., péntek 18:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (9. rész)

Nagy taps fogadta Für Lajos elnökségi tag bejelentését: az
Országgyűlés elfogadta a Munkásőrség jogutód nélküli feloszlatására
beterjesztett javaslatot. Az országos gyűlés Csoóri Sándor
vezetésével küldöttséget menesztett a Parlamentbe, hogy az MDF
nevében üdvözöljék a képviselők döntését.

    Ezt követően Zimányi Tibor, a Recski Szövetség elnöke üdvözölte
a volt kényszermunkások, internáltak, kitelepítettek, hadifoglyok és
politikai üldözöttek érdekvédelmi szervezete nevében az
MDF-tanácskozás részvevőit, majd felolvasták az MDF Országos
Elnöksége és a Recski Szövetség október 20-án kötött megállapodását.
Ebben a felek leszögezik: elengedhetetlenül szükségesnek és
elsődleges fontosságúnak tekintik az ország jelenlegi politikai és
társadalmi stabilitásának megteremtését és biztosítását, mert csak
ez vezethet el egy kiegyensúlyozott parlamentáris demokráciához. A
magyar társadalom egészének az elmúlt négy évtized során
elszenvedett sérelmeit orvosolni kell, hogy minden magyar
állampolgár teljes értékű emberként találja meg helyét a kialakuló
jogállamban - mutat rá a dokumentum.

    Az MDF szervezeti beszámolóját Lezsák Sándor elnökségi tag
terjesztette elő. Közölte, hogy a Magyar Demokrata Fórumnak 20 154
tagja van és az ország 306 településén 327 szervezete működik.
Ezenkívül van még 30-40 szakmai csoportjuk. Szólt arról is, hogy az
MDF-ből tavaly szeptember óta 196-an léptek ki, de közülük most
többen is visszakérik tagkönyveiket. Lezsák Sándor méltatta azt az
aktivitást és öntevékenységet, amely a tagságot jellemezte a
különböző megmozdulások és akciók során. Bejelentette, hogy az
országos gyűlés alkalmából megjelent a Magyar Fórum első száma, s ez
az újság lesz az MDF országos hetilapja.

    A feladatokról szólva kiemelte, hogy erősíteni kell az MDF belső
szervezetét. Ki kell alakítani a területi, a megyei és a
választókerületi választási irodákat. Meg kell oldani a tagság gépi
nyilvántartását, további munkacsoportokat kell szervezni.
(folyt.köv.)


1989. október 20., péntek 19:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (10. rész)

Át kell gondolni a választmány és a vidéki szervezetek elnökeit
tömörítő elnöki gyűlés munkáját. Nem feledkezhetnek meg a
szórványtagságról sem - hangsúlyozta Lezsák Sándor.

    Végezetül kiemelte: minden tevékenység középpontjában a
választásnak kell állnia, de nemcsak az országgyűlési képviselőinek,
hanem a helyhatóságinak is. A két választási időszak között olyan
Magyar Demokrata Fórumot szeretnének teremteni, amely a létrejövő és
a szabad választásokkal megerősített többpártrendszerben - mint
országos politikai erő és mozgalom - a helyi önkormányzat és az
országos döntések cselekvő részese, s képes csiszolódó programját
megvalósítani és ehhez politikusait megtalálni - mondotta Lezsák
Sándor.

    Ezután Zala Tamás, a Magyar Zsidók Kulturális Egyesülete
vezetőségének tagja üdvözölte a gyűlést; méltatta az MDF és az MZSKE
közötti szervezeti együttműködést. Ez és a két szervezet közötti
személyes kapcsolatok jó alapot nyújtanak arra, hogy oldódjanak a
zsidófélelmek, és egyúttal bizonyság is, hogy a fórumra aggatott
antiszemita jelzők igazolhatatlanok és igaztalanok. Ugyancsak
üdvözölte a gyűlés résztvevőit Király Béla, az 1956-os Nemzetőrség
volt parancsnoka, sok szerencsét kívánva a résztvevőknek a
tanácskozás munkájához. A Szabad Demokraták Szövetségének üdvözletét
Mécs Imre, az SZDSZ ügyvivője tolmácsolta. Utalt arra, hogy a Szabad
Demokraták Szövetsége az MDF szövetségeseként együtt vett részt az
Ellenzéki Kerekasztal munkájában, majd a politikai egyeztető
tárgyalásokon. Hangsúlyozta a további együtthaladás fontosságát, s
mint mondotta, ebben jó példát mutatnak az ellenzéki pártok és
mozgalmak - köztük az SZDSZ és az MDF - vidéki szervezetei.
(folyt.köv.)


1989. október 20., péntek 19:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (11. rész)

A Magyar Demokrata Fórum gazdasági programtervezetéhez Bod Péter
Ákos fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőként hangoztatta, hogy nem
egy ideologikus írásmű megalkotását tűzték ki célként. Hosszas viták
után demokratikus államrend és piacgazdaság kiépítését jelölték meg
célként. Egy olyan piacgazdaságot szeretnének teremteni, amelytől
nem idegen a szociális érzékenység és a természeti környezettel való
harmónikus együttélés. A programkészítő munka ugyanakkor nem állt
meg a célok puszta kijelölésénél. Hiszen az MDF-nek, mint a
legerősebb ellenzéki szervezetnek - amely a szabad választások után
is bizonnyal vagy a legfontosabb konstruktív ellenzéki erő lesz vagy
vállalja a kormányzati felelősségben való osztozást - mindenképpen
rendelkeznie kell világos, kiszámítható, közérthető elgondolással a
jövő felé vezető útról, a gazdasági átalakulás eszközeiről, a
gazdaságirányítási technikákról, a jogi, gazdasági intézményekről
is. Mindezek körvonalazására vállalkozott az MDF programtervezete.

    A programalkotást kettős stratégiai irányultság határozza meg.
Az első az ország működőképességének fenntartása; amit akár
romeltakarításnak is lehetne nevezni, figyelembe véve az ország
válságos helyzetét. A krízismenedzselés következő állomása viszont
már az újjáépítés, egy modern, ,,komfortos,, Magyarország alapjainak
lerakása lenne. Ebben a szakaszban újból fel kellene tölteni az
ország tartalékait, amelyeket a szocialista iparosítás négy
évtizede, a mezőgazdaság kollektivizálása felélt. A cél így most a
nemzet tartalékainak visszapótlása, mindenekelőtt az emberi tőke
gyarapítása: az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a tudományos
kutatás, a műszaki fejlesztés, az emberhez méltó környezet
fejlesztése.

    A stratégiai célok megvalósítását szolgáló eszközöket,
megoldásokat számba véve Bod Péter Ákos mindenekelőtt egy
kínálatélénkítő és versenyösztönző gazdaságpolitikát szorgalmazott.
Értékelése szerint ugyanis a magyar gazdaság már évek óta
,,lefojtott,, állapotban van. Mivel az 50-es években kiépített
nagyüzemek jobbára csak nyelik a pénzt, szerkezetátalakítás nélkül a
kormányzat fél az élénkítésétől. Joggal, hiszen ha nem számolják fel
a veszteségesen termelő vállalatokat, akkor a több termelés csak
több importot és végül gyorsabb eladósodást eredményez. Ezért az MDF
nem gazdaságélénkítésről, hanem kínálatélénkítésről beszél és egyben
a verseny élénkítéséről. (folyt.köv.)


1989. október 20., péntek 20:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (12. rész)

Ennek egyik fontos eleme az adók mérséklése és a kamatok
leszállítása. E téren ma az állami költségvetés ésszerűtlen
gyakorlatot folytat. A büdzsé skandináv mértéket ér el, de nem
jóléti okokból, hanem a veszteséges termelés és az export támogatása
miatt; a szubvenciók a költségvetés egyharmadára rúgnak. Hogy mégse
billenjen fel a pénzügyi egyensúly, a bankhitelek korlátozását és a
kamatok drágítását alkalmazzák. Emiatt azonban nehéz vállalkozni,
üzletet bővíteni.

    Sokan szigorú monetáris politikát ajánlanak megoldásként.
Magyarországon azonban a vállalatok fele semmilyen hitelt nem
használ fel. A nagy állami monopóliumok pedig - ha mégis hitelhez
folyamodnak - nem reagálnak a kamatlábak emelésére; vagy
továbbhárítják a fogyasztóra a terheket, vagy egyszerűen nem fizetik
ki számlájukat a beszállítóknak. Így aztán a hitel drágítása végül a
kisebb termelőket, a magánszektort, illetve a lakosságot sújtja. Az
MDF elképzelése szerint ezért meg kell fordítani a kérdést: olyan
rendszert kell kialakítani, amelyben nehéz dotációhoz jutni a
veszteségek megtérítésére, azonban a vállalkozásokhoz könnyebb
hitelt felvenni.

    Fontos eszköz a monopóliumellenes politika is. Az MDF a verseny
szabadságának biztosítása érdekében pártolja a nagyvállalatok, a
mezőgazdasági nagyszövetkezetek egyes részeinek önállósodását,
ésszerű és szabályozott magánkézbe adását.

    A program intézkedéseket tartalmaz az infláció megfékezésére is.
Az infláció ma sokakat sodor szegénységbe, rombolja az üzleti
kapcsolatokat, elriasztja a külföldi tőkét, nem ösztönzi a
lakosságot a megtakarításra. Ezért az ország elemi érdeke, hogy
megfékezze azt. Ugyanakkor az MDF nem hisz az állami ár- és
bérszabályozásban, az úgynevezett antiinflációs politikában. Úgy
véli ugyanis, hogy a magyarországi inflációt éppen az állam
magatartása gerjeszti, amikor nem lép fel a nemzeti vagyont rosszul
hasznosító szervezetek ellen, hanem a veszteséget áremeléssel
szétteríti az országban. Amikor soha meg nem térülő beruházásokba
kezd a Duna elrekesztésére vagy éppenséggel 170 forintos ráfordítást
egy rubelnek számol el a szovjetunióbeli energetikai beruházásoknál.

    Ezért az MDF a kisebb inflációt ,,kisebb állammal,, kívánja
elérni. Ennek érdekében javasolja például, hogy a személyi
jövedelemadó maradjon a szabadon megválasztandó helyhatóságoknál; a
társadalombiztosítási rendszerek váljanak valóban biztosítási
jellegűvé; az állam követeljen meg osztalékot a nemzeti vagyon
használóitól és ne engedjen veszteséges gazdálkodást. (folyt.köv.)


1989. október 20., péntek 20:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (13. rész)

Ezzel együtt Bod Péter Ákos hangoztatta azt is, hogy a
veszteséges gazdálkodás felszámolásának csupán legutolsó lépése
lehet az üzemek, gyárak bezárása, azt számos más intézkedésnek kell
megelőznie, az előnytelen szerződések áttekintésétől a rossz
vállalati vezetés lecseréléséig. (folyt.köv.)


1989. október 20., péntek 20:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (14. rész)

Pősze Lajos az MDF választási felkészüléséről számolt be.
Elmondta, hogy mindhárom - köztársaságielnöki,
országgyűlési-képviselői, helyhatósági - választásra hasonló
szervezési munkával kell készülniük. A célokat ismertetve
hangsúlyozta: az MDF a köztársaságielnök-választáson győzelemre
törekszik; a parlamenti választásokon relatív többség megszerzésére
és esetleges későbbi koalíciós partnerekkel kormányalakításra; a
helyhatósági választásokon pedig a lehető legjobb eredmény
elérésére. Mindhárom választás esetén szükség van a helyi
választókörzet szerinti kampánybizottságok felállítására és
működtetésére, valamint központilag koordinált propaganda- és egyéb
tevékenységre. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy mind a köztársasági
elnök, mind az országgyűlési képviselők választásánál központi
választási irodát állítsanak fel, amely közvetlenül az elnökségnek
van alárendelve.

    Pősze Lajos végezetül kiemelte: Magyarországon nincs eleven
hagyománya a demokratikus választásoknak, az MDF sem rendelkezik
átfogó elmélettel, de vannak már tapasztalatai az időközi
választásokról, és ezeket igyekszik hasznosítani. Ezenkívül az MDF
számos tagja vett részt külföldön vagy itthon olyan választási
felkészítő tréningen, amelyet nagy tapasztalattal rendelkező
szervezetek és pártok szakemberei tartottak.

    Horváth Balázs az MDF alapszabályának módosításával kapcsolatos
javaslatokat összegezte. Az alapszabály módosítására azért van
szükség, hogy az megfeleljen az egyesülési törvény és az
Országgyűlés mostani ülésszakán elfogadott párttörvény szabályainak.
Másrészt meg kell kísérelni az MDF belső működését demokratikusabbá,
operatívabbá és hatékonyabbá tenni - mondta. E célok érdekében az
elnökség és a választmány három fontos módosítást tart szükségesnek.
Egyrészt a választmány legitimitásának növelése érdekében
szükségesnek mutatkozik, hogy a választmány tagjait ne az országos
gyűlés, hanem a tagság válassza. (folyt.köv.)


1989. október 20., péntek 21:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (15. rész)

Ám miután a jelenlegi választmány mindössze március óta működik, nem
lenne célszerű ezt most bevezetni. Arra azonban szükség van, hogy az
MDF belső szervezetének fejlődését figyelembe véve némileg
módosítsák a választmány összetételét. Ezért a vezető testületek azt
indítványozzák, hogy a választmányt 1990 márciusától válassza a
tagság. Addig pedig átmeneti megoldásként a jelenleg 65 tagú
testületet egészítsék ki 20 fővel. Az új választmányi tagokat pedig
a helyi csoportok delegálják.

    Tekintettel arra, hogy közelednek a választások, szükségessé
válik az elnökség működésének segítésére tanácsadói testületet
létrehozni - folytatta Horváth Bálint. - Ez a testület természetesen
döntési joggal nem rendelkezne, de az elnökség kérésére részt venne
a döntések előkészítésében. Ezenkívül miután az országos gyűlés új
elnököt választ, a megnövekedett feladatokra tekintettel célszerűnek
látszik, hogy az elnökség saját kebeléből három elnökhelyettest
jelöljön ki az elnök segítésére.

    Horváth Bálint végezetül kijelentette: a párttörvény alapján
három hónapon belül be kell jegyeztetni a szervezetet. Ebből
következik, hogy az MDF azon helyi csoportjai, amelyek alapszabály
szerint működnek, dolgozzanak ki szervezési és működési
szabályzatot. Erre azért van szükség, mert alapszabály alapján csak
az országos szervezet működhet, a helyi szervezeteknek nem lehet
alapszabályuk csak szervezeti és működési szabályzatuk.

    Ezt követően az esti órákban megkezdődött a program vitája. A
felszólalók közül néhányan konkrét javaslatokat is tettek a
programhoz. Ifj. Keresztes Sándor budapesti küldött javasolta, hogy
az MDF programjába kerüljön bele utalás a kereszténység szociális
tanulságairól, etikájáról. Tarnóczki Attila nagykanizsai küldött úgy
vélekedett, hogy nem lenne célszerű az országos gyűlésnek döntenie
az önálló államfőjelölt indításáról. Szerinte inkább arra kellene
törekedni, hogy az ellenzék közös jelöltet állítson. Másrészt
javasolta, hogy küldjenek ki bizottságot az elnökség munkájának
megvizsgálására. Az indítványt az elnöklő Csengey Dénes szavazásra
bocsátotta, ám az országos gyűlés résztvevői elvetették a
javaslatot.

    Debreczeni József országgyűlési képviselő egyenesen a Parlament
üléséről érkezett a tanácskozás helyszínére, s a Tisztelt Házban
szerzett élményeit megosztotta küldött-társaival. Megelégedéssel
nyugtázta, hogy a Parlament - bár a viták során kétkedő hangok is
hallatszottak - teljesítette történelmi feladatát: törvényerőre
emelte a sarkalatos törvények tervezeteit. (folyt.köv.)


1989. október 20., péntek 21:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (16. rész)

A képviselő azonban mégis ,,ötös-alára,, értékelte a törvényhozás
munkáját, mivel a Parlament nem foglalt állást arról, hogy október
23. legyen pirosbetűs nemzeti ünnep.

    A kongresszus este 8 órakor fejezte be első munkanapját.
Szombaton szekcióüléseken folytatódik az MDF programtervezeteinek
vitája. (MTI)

     x x x

    A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlésének első
munkanapjáról tudósított: Farkas Attila és Garajszki István.


1989. október 20., péntek 21:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Lukács Juli SZolnok 42-224: Kéri Kudlik Júliát, hogy hivja őt vissza. Már nagyon régóta szeretne játszani, de sosem sikerül, ilyenkor mindig sir. Legalább egyszer hivja vissza Kudlik Júlia. - Manek Sarolta Miskolc: Javaslata lenne a bemondóknak a bemutatásakor a képernyőn. A képernyő közepén állandóan az a ronda lámpa szerepel, kiszoritva onnan a bemondónőket, hol jobbra, hol balra. Javaslata, hogy szolidabb kivitelű, karcsú dekorációt kéne tenni helyette, mert igy a lámpa érvényesül a szép bemondónők helyett. Ha lehet, ezt változtassák meg. - Tóberki Sándorné 645-216 nyugdíjas: Már három hónapja hiába hivja a játékot, pedig nagyon szeretne játszani. Állandóan csak a vidékiek játszanak, meg a 8 - 9 éves kisgyerekek. Ez is bunda, vagy a nyugdíjasnak már ez sem jár?"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD